Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

im. tuTiitis n,

TOLNA MEGYEI NfiPtJJSÄQ

Áruhiány miatt nem lesz munkakiesés!

Földmfívesszövetkezeteink felkészültek az aratásra

A nyári mezőgazdasági munkák és ezen belül az aratás az, amely minden esztendőben a legnagyobb felkészülést igényel. Csupán pár hét választ el ettől az időszaktól, Az idei aratásra nemcsak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok készülnek, hanem már hetekkel, hónapokkal ezelőtt meg. kezdte előkészületeit a MÉSZÖV is. A nyári mezőgazdasági munkák menetének zavartalanságához nagymértékben hozzájárulnak a földművesszovetkezetek. A segítséget — amely a bő áruválasztékban és a helyhez szállításban nyil. vánul meg — az előző évekhez képest szervezettebbé teszik.

A helyi földművesszövetkezetek felkeresték a működési területükön dolgozó tsz-eljet és velük együtt felmérték, melyek azok a területek, ahol az aratás ideje alatt hosszabb, rövidebb ideig nagyobb létszámú dolgozót foglalkoztatnak. A létszámfelmérés alanyán megállapították — az elír vek tapasztalatait is figyele véve — hogy területenként

és naponként milyen fogyasztás várható, valamint a kiszállításhoz milyen szállítóeszköz szükséges.

Minden fmsz-nél az italok, ételek, dohányáruk, cukorkák, fagylalt, valamint a munka végzéséhez szükséges munkaeszközök listáját az igényeknek megfelelően állították össze. Az italféleségekből a hűtés könnyebbsége szempontjából a palackozott sört és a szénsavas üdítő italokat biztosítják elsődlegesen. Ételekből a gyorsan romló töltelékáru helyett, a frissen készült lángos, a sült, a rántott húsok és az egy tál meleg étel kerül elsősorban kiszállításra a különböző munkahelyekre. Az ételek mellé kenyérről és péksüteményről is gondoskodnak mindenhol. A mozgóárusoknál az italokat, ételeket III. osztályú áron értékesítik majd az t'msz-ek.

AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS:

A megye valamennyi helyi földművesszövetkezeténél a nyári munkákra már az első negyedévben megkezdték a tárolást. Már ebben az időszakban zsírból 1, cukorból 2, lisztből 12, és rizsből 9 vagonnal volt nagyobb a készlet. Vajból körülbelül 100—150 mázsával több kerül forgalomba az idén nyáron, mint tavaly. A száraz hentesárukból korlátlan meny. nyiség áll rendelkezésre, de a tőkehúsból is elegendő a keret. A MÉSZÖV a keresett aratási szalonnaellátást részben központi, részben pedig a helyi árualapból biztosítja. A zöldség-gyümölcs biz. tosítására 102,6 vagon árut kötöttek le az idén, az elmúlt évi 83 vagonnal szemben;

A befőzési szezonra is gondoltak az fmsz-ek. A befőzőüvegek kiszállítását már a nagykereskedelmi vállalat megkezdte, amelyből a készletek bőségesek: Szalicilból, lekötő zsinegből és a többi befőzőkellékből is zavartalan lesz az ellátás.

Az édesség és a különböző szőr. pök, a málna kivételével 100 százalékosan biztosítottak. A konzer. vek közül a sertés- és a marha- pörköltet az engedményes kiárusítás befejezése után is tovább árusítják és ezzel a húshiányt nagymértékben enyhíteni tudják.

Halálos végű fürdés

Vasárnap tómét halálos áldozatot szedett a Duna, Gemencnél fulladt a vízbe Virág Mária elő- szállási lakos, a Kanacsd Állami Gazdaság baracsi telepének dolgozója.

Az állami gazdaság dolgozói vízibusz-kiránduláson vettek részt. Kikötöttek Gemencben is. Virág Mária a kiszállás után azonnal fürdőruhára vetkőzött és bement a vízbe. Az első karcsapások után elmerült, nem tudták mér kimenteni.

Sajnos az összes réztartalmú nö_ vényvédő szer ezen a nyáron is hiánycikk lesz és valószínű a későbbiekben sem tudják kielégíteni az igényeket. A syphonkészülék- ellátás javult valamit, viszont a patronoknál komoly akadályokra lehet számítani a nyár folyamán.

A VENDÉGLÁTÓIPAR:

Ezen a területen már korántsem számolhatunk be olyan jó ellátottságról. Az előző évhez képest jóformán semmi javulás nem tapasztalható. Borból talán még rosszabb a helyzet, mert a tavalyi 1105 hektoliteres mennyiséggel szemben, csupán 105 hektoliter a jelenlegi készlet. A sör tekintetében is hasonló az idei nyári ellátás. 129 hektoliterrel kevesebb jut a nyári munkák időszakára, mint az elmúlt esztendőben.

A szénsavas üdítő italokból, gyű. mölcslevekből, szeszféleségekből — a gyümölcspálinkát kivéve — zökkenőmentes lesz az ellátás. A hüsiüzemek a különböző szörpkikkel, üvegparkjukkal felkészülten várják az aratást és a szükségletnek megfelelően két, vagy három műszakban is készen állnak a termelésre.

Az italok hűsítésére 152 jégveremben 7630 tonna jeget vermeltek. Amennyiben ez nem volna elegendő, akkor a tolnai és a báta. széki fmsz-i jéggyárból pótolják a szükséges mennyiséget.

A nyári időszak keresett árucikke a fagylalt. 12 termelőüzem mellett, még 12 fagylaltfőző biztosítja majd az ellátást.

A szükséges nyersanyagokat már beszerezték és az előző évi 55 fagylaltgéppel szemben idén már 67 hagyományos és egy lágyfagy- laltgép üzemel az aratás ideje alatt.

RUHÁZATI ELLÁTÁS:

Az idén ebben a szakmában mindent megtesznek a szakemberek annak érdekében, hogy a dolgozók semmiben se szenvedjenek hiányt. Az ellátás lényegesen jobb lesz, mint tavaly volt, A raktárakban kiszállításra vár 1500 pár aratószandál, 2500 pár vikszos papucs, valamint 5000 pár könnyű, úgynevezett fusbett szandál. Munkaruhából 5400 öltöny, munkanadrágból 6500 darab, munkaköpenyből 2500, már most rendelke.

zésre áll. A női karton- és műszál, ruhákból, pamut- és szintetikus blúzokból, női kötényből, női munkaköpenyből elegendő meny- nyiséget tárol a nagykereskedelmi vállalat.

A férfi klottalsóból 11 000, atlétatrikóból 25 000, rövidujjú és ki- ving férfiingből 20 000, a férfi ingkabátból 8000 darab érkezik be a nagykereskedelmi vállalat raktáraiba a második negyedévben. Méteráruban továbbra is számolni kell a pamutáruk szűk kereszt- metszetével, de az idén nem tudják kielégíteni a tropikál és egyéb könnyű fésűsszövetből, valamint a szintetikus szövetekből sem az igé. nyékét. Ugyanez vonatkozik az ilyen alapanyagú konfekcionált árukra is. Megfelelő lesz azonban az ellátás a selyemszövetekből, női, lányka és férfi selyem-, vala. mint műselyemnadrágokból. hullám-pizsamából, hálóingből és komibinéból. Továbbra is nagy a választék a habselyemárukból.

VAS-MÜSZAKI ARUK:

A nyári időszakban az előjelek azt bizonyítják, hogy ennek a szakmának az ellátottsága lesz a legmegfelelőbb. Az igényeket teljes egészében kielégíthetik a megye egész területén. Ásóból, kapából, lapátból, villákból, sarlóból, kaszából és a többi nélkülözhetetlen gazdasági szerszámból több tízezer sorakozik a raktárakban. Az előző években ezekből minden alkalommal zökkenők mutatkoztak az ellátásban. Ez az első nyár, amikor az fmsz-ek alaposan felkészültek.

A nélkülözhetetlen munkaeszközökön kívül a rendelkezésre álló 3000 öntözőkanna, a 400 horganyzott veder, valamint a nyári időszakban keresett 1200 horganyzott fürdőkád valószínű fedezi majd a szükségletet.

Az AGROKER-nél jelenleg a raktáron tárolnak még 50 000 új és 8000 használt zsákot, 600 kg zsákvarró fonalat. 20 mázsa zsákkötő zsineget és 200 mázsa kötélárut.

Az aratásra való felkészülés nagy munkát jelent, amelyet az fmsz-ek jól megoldottak. Ennek eredményeként a nyári munkák idején az áuhiányból eredő munkakieséssel nem kell számolniuk gazdaságainknak.

FERTŐI MIKLÓS

Mit ér

akárhány rendelkezés ?

Sajnálatos esetről kell — ismételten — a tanulságot levonni. .. A Biritói Állami Gazdaságban egy embernek a kezét leszakította a, silózógép.

Csütörtökön délután Grizer Mihály traktoros és Kiss István takarmányos AS—1,8 típusú silókombájnnal dolgozott. A gép kifúvócsöve többször is eldugult. Kiss István a gép leállítása után ki akarta tisztítani, kinyitotta az e célra kialakított ajtót és benyúlt, nem várta meg a dob leállását. A szabadpn forgó dob elkapta a szerencsétlen ember kezét, és csukló felett leszakította. Elsősegélyben részesítették, majd beszállították a szekszárdi kórházba.

Röviden ennyi a szomorú tény, munkaképtelenné vált egy négygyermekes családapja. k

Az eset után felvett első jegyzőkönyv azt állapította meg, hogy a balesetért Kiss István maga okolható, mert nem győződött meg arról, hogy a dob forgása teljesen megszűnt-e, úgy nyúlt bele a dobházba.

Az igazság viszont az, hogy a balesetért mások) is felelősek, akiknek kötelességü k lett volna betartatni a silókom- bájn üzemelésére vonatkozó szabályokat.

A baleset oka egy néhány forintos lakat hiánya, amelyről egyáltalán nem a szenvedő alanynak kellett volna gondoskodni. Ugyancsak a baleset oka az a nemtörődömség, amely az ismételten kiadott rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta.

Még 1964-ben úgy rendelkezett az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, hogy a dobajtót az említett gépien biztonságos lakattal kell lezárni, és állandóan zárva tartani. A lakat kulcsát minden esetben a felelős traktorvezetőnek: kell magánál tartani, aki a lakatot a dob forgásának megszűnése után veheti le. Azonkívül az ajtón az alábbi szövegű figyelmeztető táblának kell lennie: „A gép kikapcsolása után 5 percig a dob ajtaját kinyitni tilos”.

A megyei igazgatóság a múlt évben — miután Nagytormáson hasonló körülmények között szakította le a gép egy ember karját —, ismételten felhívta a figyelmet a szabályok szigorú betartására. A biritói gazdaság igazgatója ennek értelmében tett is intézkedést — csak akikre az tartozott, nem gondoskodtak a végrehajtásáról.

Idézünk az igazgató és az szb-titkár által kiadott, munkavédelmi munkaköri jegyzékből: „Az üzemegységvezető. ,. gondoskodik arról, hogy az erő- és munkagépeken, a teher- és személyszállító járműveken az előírt védőberendezések, eszközök meglegyenek, hogy ezek nélkül erő- és munkagépek ne üzemeljenek”. Az állattenyésztési telepvezető (brigádvezető) „felelősséggel tartozik azért, hogy a rendelkezésre bocsátott takarmány-előkészítő gépieken a védőberendezések meglegyenek, azokat védőberendezés nélkül ne működtessék. ..".

Nos, az említett silőkombájnon sem lakat, sem figyelmeztető tábla nem volt, a főigazgatósági, a megyei igazgató- sági, az igazgatói utasítás ellenére sem.

Egyszerű tehát a következtetés; nem egyedül Kiss István a hibás kezének elvesztéséért, hanem elsősorban, és főleg azok, akiknél ennyi utasítás megreked, akik nemtörődöm hanyagságukkal megengedték, hogy így üzemelhessen egy veszélyes gép. írásban meg volt ugyan határozva a munkaköri kötelesség, de mit sem ér az egész, ha nem íródik bele azok tudatába, akikre vonatkozik.

Ezért kell ismételten levonni a szomorú tanulságot — végre mások is tanuljanak belőle. Egyre szaporodnak a gépek, a közutakon, a földeken. Használatukra megvannak a szabályok, azért, hogy védjék a velük bánó emberek életét, épségét. Akik p>edig a szabályokat figyelmen kívül hagyják, számoljanak a következményekkel is, és a felelősséget ne hárítsák egyedül az áldozatra. Bl.

Az árvácskák és pártfogóik

Ha megjelenik iskolánkban egy- egy szomorú szemű gyermek, mindjárt. Móricz Zsigmond „Árvácskája” és József Attila gyermekkora jut eszembe. Micsoda szenvedésen, nélkülözésen és megaláztatáson mentek keresztül ezek a gyerekek.

Még a félszabadulás előtt voltam olyan faluban, ahol szinte minden háznál volt egy-két „lelenc”. De volt olyan ház is, ahol négy-öt gyermeket „neveltek”. Az itteni gyermekek sorsa alig volt jobb Móricz Zsigmond „Árvácskájáénál”. Az államtól kapjott jó ruhácskákat vagy eladták, vagy a saját gyermekükre öltötték. A „lelencnek” jó volt a rossz ruha és a lyukas talpú cipő is. Persze nemcsak ennyiből állt az akkori „lélenc”-gyerekek kihasználása, hanem állati módon dolgoztatták is őket.

Hogy összehasonlítást tehessek a mai felszabadult gondolkodású nevelőszülők és az akkori harácsoló, szívtelen és haszonleső szülők között, azért leírom egy akkori kilencéves gyermek történetét és leírom egy-két — ma Decsen élő — állami gondozott gyermek életét úgy, ahogyan én azt akkor láttam és ahogyan ón ma tapasztalom.

Egy őszi ködös hajnalon az öt órai vonathoz gyalogoltam. Közben a kapu tetején benéztem egy udvarba és megdöbbenve láttam, hogy az egyik harmadik osztályos kis „lelenc”-fiúcska egyedül fűrészeli a vastag fahasábot. Már addig sem sok jót hallottam a nevelőszülőkről, de nem tehettem semmit, mert bizonyíték nem volt a kezemben. Ez azonban elég bizonyíték volt. Éppen abba a városba utaztam, ahol a látottakat illetékeseknek elmondhattam. A gyermeket két nap múlva elvitték. Ki tudja mi lett a sorsa? Remélem jobb. mint ott volt.

Nézzük a ma emberét, akinél nem az anyagi haszon, hanem a meleg szív irányít minden cselekedetet.

Szontágh Ferenc és felesége már nem éppjen fiatal. Gyermekük nincs, de annál nagyobb a meleg szívük. Szontágh Ferenc két évvel ezelőtt Gyünkre utazott, hogy olyan szőke, kék szemű kislányt hozzon. a!ki gyermeki kacajával derű t, visz a lakásukba ésszeretetet plántál a szívükbe. Azonban nem egy, hanem két aranyszőke hajú kislányt hozott, akik testvérek. Sajnálta, hogy kétfelé szakadjanak. E gyermekeknek édes szüleik

p>ér éve még felelős beosztásban lévő, jó fizetésű emberek voltak, akiket megszédített a dicsőség és a sok pénz. Inni kezdtek és mindig lejjebb-Iejjebb süllyedtek. Ma az édesapja az elmeosztályon van, az édesanya a börtönben ül. A két ártatlan teremtés piedig Szontágh Ferencétohez került, aiki bár fájós lábával nehezen mozoghat, de úgy babusgatja., gondozza a két csöppséget, mintha sajátja lenne. Valika most végezte az első osztályt. A bizonyítványa ötös rendű. A kis húga kiscsopjortos óvodás. Kevés szülő van a faluban, aki pedánsabban. tisztábban járatja saját édes gyermekét iskolába és óvodába, mint Szontágh Ferencék ezt a két aranyszőke hajú állami gondozott kislányt.

— Bár pénzt kapunk az eltartásukért — mondja Szontágh Ferenc — de mi pjénz nélkül is éppien így gondoznánk őket, mert na.gyon-nagyon szeretjük e két ártatlan csöppjséget.

Ha nem is mondaná ezeket a szavakat, akkor is elhinném, mert a szemeiből szinte sugárzik a szeretet és a rajongás, ahogyan a két „árvácskáról” beszél. Nincs szülői értekezlet, vagy bármilyen iskolai és óvodai ünnepély, ahol Szontágh Ferenc, mint „szülő”

meg ne jelenne. De iskolába sem mehet el a gyermek, hogy Szontágh Ferenc a leckéjét ne ellenőrizné. A két kislány nem érzi az édesanya hiányát, mert Szon- tághék nagy szeretetükkei pjótol- ják azt.

De van Decsen még több szülő is, akik Szontághékhoz hasonlóan gyermektelenek és vállalják a többletmunkát, hogy az „édes” szülők nemtörődömsége miatt nehéz helyzetbe került gyermekek sorsát szebbé tegyék. Ilyen Pet- róczki István és felesége is, akik — bár a termelőszövetkezeti munkát sem hanyagolják el — nevelnék három testvért. Ezek a gyermekek is szépjen. tisztán járnak iskolába és ezen felül vállalják a gyermekekkel való otthoni tanulást, mert az a szülők hanyagságából. ennek pótlása is Pei- róc2kiékra maradt. De zúgolódás nélkül teszik, mert a szeretet, amit a gyermekek iránt éreznek, minden nehézséget könnyebbé tesz.

— Mi lenne, ha egyszer jönnének és elvinnék maguktól a gyerekeket? — tettem fel a kérdést Petróczkinénak.

— Nem is tudom — felelt ijedten, erre nem is gondoltam, de az biztos; hogy nem tudnék belenyugodni soha. mert a szívemhez nőttek.

Sotkó János

levelező

Decs

\