Tolna Megyei Népújság, 1966. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

im. tuTiitis n, TOLNA MEGYEI NfiPtJJSÄQ Áruhiány miatt nem lesz munkakiesés! Földmfívesszövetkezeteink felkészültek az aratásra A nyári mezőgazdasági munkák és ezen belül az aratás az, amely minden esztendőben a legnagyobb felkészülést igényel. Csupán pár hét választ el ettől az időszak­tól, Az idei aratásra nemcsak a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok készülnek, hanem már hetekkel, hónapokkal ezelőtt meg. kezdte előkészületeit a MÉSZÖV is. A nyári mezőgazdasági mun­kák menetének zavartalanságához nagymértékben hozzájárulnak a földművesszovetkezetek. A segít­séget — amely a bő áruválaszték­ban és a helyhez szállításban nyil. vánul meg — az előző évekhez képest szervezettebbé teszik. A helyi földművesszövetkezetek felkeresték a működési területü­kön dolgozó tsz-eljet és velük együtt felmérték, melyek azok a területek, ahol az aratás ideje alatt hosszabb, rövidebb ideig na­gyobb létszámú dolgozót foglal­koztatnak. A létszámfelmérés alanyán megállapították — az el­ír vek tapasztalatait is figye­le véve — hogy területenként és naponként milyen fogyasztás várható, valamint a kiszállításhoz milyen szállítóeszköz szükséges. Minden fmsz-nél az italok, éte­lek, dohányáruk, cukorkák, fagy­lalt, valamint a munka végzésé­hez szükséges munkaeszközök lis­táját az igényeknek megfelelően állították össze. Az italféleségek­ből a hűtés könnyebbsége szem­pontjából a palackozott sört és a szénsavas üdítő italokat biztosít­ják elsődlegesen. Ételekből a gyorsan romló töltelékáru helyett, a frissen készült lángos, a sült, a rántott húsok és az egy tál meleg étel kerül elsősorban kiszállítás­ra a különböző munkahelyekre. Az ételek mellé kenyérről és pék­süteményről is gondoskodnak min­denhol. A mozgóárusoknál az ita­lokat, ételeket III. osztályú áron értékesítik majd az t'msz-ek. AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS: A megye valamennyi helyi föld­művesszövetkezeténél a nyári munkákra már az első negyedév­ben megkezdték a tárolást. Már ebben az időszakban zsírból 1, cu­korból 2, lisztből 12, és rizsből 9 vagonnal volt nagyobb a készlet. Vajból körülbelül 100—150 má­zsával több kerül forgalomba az idén nyáron, mint tavaly. A szá­raz hentesárukból korlátlan meny. nyiség áll rendelkezésre, de a tő­kehúsból is elegendő a keret. A MÉSZÖV a keresett aratási sza­lonnaellátást részben központi, részben pedig a helyi árualapból biztosítja. A zöldség-gyümölcs biz. tosítására 102,6 vagon árut kötöt­tek le az idén, az elmúlt évi 83 vagonnal szemben; A befőzési szezonra is gondol­tak az fmsz-ek. A befőzőüvegek kiszállítását már a nagykereske­delmi vállalat megkezdte, amely­ből a készletek bőségesek: Szali­cilból, lekötő zsinegből és a többi befőzőkellékből is zavartalan lesz az ellátás. Az édesség és a különböző szőr. pök, a málna kivételével 100 szá­zalékosan biztosítottak. A konzer. vek közül a sertés- és a marha- pörköltet az engedményes kiáru­sítás befejezése után is tovább árusítják és ezzel a húshiányt nagymértékben enyhíteni tudják. Halálos végű fürdés Vasárnap tómét halálos áldoza­tot szedett a Duna, Gemencnél fulladt a vízbe Virág Mária elő- szállási lakos, a Kanacsd Állami Gazdaság baracsi telepének dol­gozója. Az állami gazdaság dolgozói vízibusz-kiránduláson vettek részt. Kikötöttek Gemencben is. Virág Mária a kiszállás után azonnal fürdőruhára vetkőzött és bement a vízbe. Az első karcsapások után elmerült, nem tudták mér kimenteni. Sajnos az összes réztartalmú nö_ vényvédő szer ezen a nyáron is hiánycikk lesz és valószínű a ké­sőbbiekben sem tudják kielégíteni az igényeket. A syphonkészülék- ellátás javult valamit, viszont a patronoknál komoly akadályokra lehet számítani a nyár folyamán. A VENDÉGLÁTÓIPAR: Ezen a területen már korántsem számolhatunk be olyan jó ellátott­ságról. Az előző évhez képest jó­formán semmi javulás nem ta­pasztalható. Borból talán még rosszabb a helyzet, mert a tavalyi 1105 hektoliteres mennyiséggel szemben, csupán 105 hektoliter a jelenlegi készlet. A sör tekinteté­ben is hasonló az idei nyári ellá­tás. 129 hektoliterrel kevesebb jut a nyári munkák időszakára, mint az elmúlt esztendőben. A szénsavas üdítő italokból, gyű. mölcslevekből, szeszféleségekből — a gyümölcspálinkát kivéve — zökkenőmentes lesz az ellátás. A hüsiüzemek a különböző ször­pkikkel, üvegparkjukkal felkészül­ten várják az aratást és a szük­ségletnek megfelelően két, vagy három műszakban is készen áll­nak a termelésre. Az italok hűsítésére 152 jégve­remben 7630 tonna jeget vermel­tek. Amennyiben ez nem volna elegendő, akkor a tolnai és a báta. széki fmsz-i jéggyárból pótolják a szükséges mennyiséget. A nyári időszak keresett áru­cikke a fagylalt. 12 termelőüzem mellett, még 12 fagylaltfőző biz­tosítja majd az ellátást. A szükséges nyersanyagokat már beszerezték és az előző évi 55 fagylaltgéppel szemben idén már 67 hagyományos és egy lágyfagy- laltgép üzemel az aratás ideje alatt. RUHÁZATI ELLÁTÁS: Az idén ebben a szakmában mindent megtesznek a szakembe­rek annak érdekében, hogy a dol­gozók semmiben se szenvedjenek hiányt. Az ellátás lényegesen jobb lesz, mint tavaly volt, A raktárak­ban kiszállításra vár 1500 pár aratószandál, 2500 pár vikszos pa­pucs, valamint 5000 pár könnyű, úgynevezett fusbett szandál. Mun­karuhából 5400 öltöny, munka­nadrágból 6500 darab, munkakö­penyből 2500, már most rendelke. zésre áll. A női karton- és műszál, ruhákból, pamut- és szintetikus blúzokból, női kötényből, női munkaköpenyből elegendő meny- nyiséget tárol a nagykereskedelmi vállalat. A férfi klottalsóból 11 000, atlé­tatrikóból 25 000, rövidujjú és ki- ving férfiingből 20 000, a férfi ingkabátból 8000 darab érkezik be a nagykereskedelmi vállalat rak­táraiba a második negyedévben. Méteráruban továbbra is számolni kell a pamutáruk szűk kereszt- metszetével, de az idén nem tud­ják kielégíteni a tropikál és egyéb könnyű fésűsszövetből, valamint a szintetikus szövetekből sem az igé. nyékét. Ugyanez vonatkozik az ilyen alapanyagú konfekcionált árukra is. Megfelelő lesz azonban az ellátás a selyemszövetekből, női, lányka és férfi selyem-, vala. mint műselyemnadrágokból. hul­lám-pizsamából, hálóingből és komibinéból. Továbbra is nagy a választék a habselyemárukból. VAS-MÜSZAKI ARUK: A nyári időszakban az előjelek azt bizonyítják, hogy ennek a szakmának az ellátottsága lesz a legmegfelelőbb. Az igényeket tel­jes egészében kielégíthetik a me­gye egész területén. Ásóból, kapá­ból, lapátból, villákból, sarlóból, kaszából és a többi nélkülözhetet­len gazdasági szerszámból több tíz­ezer sorakozik a raktárakban. Az előző években ezekből minden al­kalommal zökkenők mutatkoztak az ellátásban. Ez az első nyár, amikor az fmsz-ek alaposan fel­készültek. A nélkülözhetetlen munkaesz­közökön kívül a rendelkezésre álló 3000 öntözőkanna, a 400 horgany­zott veder, valamint a nyári idő­szakban keresett 1200 horganyzott fürdőkád valószínű fedezi majd a szükségletet. Az AGROKER-nél jelenleg a raktáron tárolnak még 50 000 új és 8000 használt zsákot, 600 kg zsákvarró fonalat. 20 mázsa zsák­kötő zsineget és 200 mázsa kötél­árut. Az aratásra való felkészülés nagy munkát jelent, amelyet az fmsz-ek jól megoldottak. Ennek eredményeként a nyári munkák idején az áuhiányból eredő mun­kakieséssel nem kell számolniuk gazdaságainknak. FERTŐI MIKLÓS Mit ér akárhány rendelkezés ? Sajnálatos esetről kell — ismételten — a tanulságot le­vonni. .. A Biritói Állami Gazdaságban egy embernek a kezét leszakította a, silózógép. Csütörtökön délután Grizer Mihály traktoros és Kiss István takarmányos AS—1,8 típusú silókombájnnal dolgo­zott. A gép kifúvócsöve többször is eldugult. Kiss István a gép leállítása után ki akarta tisztítani, kinyitotta az e célra kialakított ajtót és benyúlt, nem várta meg a dob leállását. A szabadpn forgó dob elkapta a szerencsétlen ember ke­zét, és csukló felett leszakította. Elsősegélyben részesítették, majd beszállították a szekszárdi kórházba. Röviden ennyi a szomorú tény, munkaképtelenné vált egy négygyermekes családapja. k Az eset után felvett első jegyzőkönyv azt állapította meg, hogy a balesetért Kiss István maga okolható, mert nem győződött meg arról, hogy a dob forgása teljesen meg­szűnt-e, úgy nyúlt bele a dobházba. Az igazság viszont az, hogy a balesetért mások) is fele­lősek, akiknek kötelességü k lett volna betartatni a silókom- bájn üzemelésére vonatkozó szabályokat. A baleset oka egy néhány forintos lakat hiánya, amely­ről egyáltalán nem a szenvedő alanynak kellett volna gon­doskodni. Ugyancsak a baleset oka az a nemtörődömség, amely az ismételten kiadott rendelkezéseket figyelmen kí­vül hagyta. Még 1964-ben úgy rendelkezett az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, hogy a dobajtót az említett gépien biztonsá­gos lakattal kell lezárni, és állandóan zárva tartani. A lakat kulcsát minden esetben a felelős traktorvezetőnek: kell ma­gánál tartani, aki a lakatot a dob forgásának megszűnése után veheti le. Azonkívül az ajtón az alábbi szövegű fi­gyelmeztető táblának kell lennie: „A gép kikapcsolása után 5 percig a dob ajtaját kinyitni tilos”. A megyei igazgatóság a múlt évben — miután Nagy­tormáson hasonló körülmények között szakította le a gép egy ember karját —, ismételten felhívta a figyelmet a sza­bályok szigorú betartására. A biritói gazdaság igazgatója en­nek értelmében tett is intézkedést — csak akikre az tartozott, nem gondoskodtak a végrehajtásáról. Idézünk az igazgató és az szb-titkár által kiadott, mun­kavédelmi munkaköri jegyzékből: „Az üzemegységvezető. ,. gondoskodik arról, hogy az erő- és munkagépeken, a teher- és személyszállító járműveken az előírt védőberendezések, eszközök meglegyenek, hogy ezek nélkül erő- és munka­gépek ne üzemeljenek”. Az állattenyésztési telepvezető (brigádvezető) „felelősséggel tartozik azért, hogy a rendelke­zésre bocsátott takarmány-előkészítő gépieken a védőberen­dezések meglegyenek, azokat védőberendezés nélkül ne működtessék. ..". Nos, az említett silőkombájnon sem lakat, sem figyel­meztető tábla nem volt, a főigazgatósági, a megyei igazgató- sági, az igazgatói utasítás ellenére sem. Egyszerű tehát a következtetés; nem egyedül Kiss Ist­ván a hibás kezének elvesztéséért, hanem elsősorban, és főleg azok, akiknél ennyi utasítás megreked, akik nem­törődöm hanyagságukkal megengedték, hogy így üzemel­hessen egy veszélyes gép. írásban meg volt ugyan hatá­rozva a munkaköri kötelesség, de mit sem ér az egész, ha nem íródik bele azok tudatába, akikre vonatkozik. Ezért kell ismételten levonni a szomorú tanulságot — végre mások is tanuljanak belőle. Egyre szaporodnak a gé­pek, a közutakon, a földeken. Használatukra megvannak a szabályok, azért, hogy védjék a velük bánó emberek életét, épségét. Akik p>edig a szabályokat figyelmen kívül hagyják, számoljanak a következményekkel is, és a felelősséget ne hárítsák egyedül az áldozatra. Bl. Az árvácskák és pártfogóik Ha megjelenik iskolánkban egy- egy szomorú szemű gyermek, mindjárt. Móricz Zsigmond „Ár­vácskája” és József Attila gyer­mekkora jut eszembe. Micsoda szenvedésen, nélkülözésen és meg­aláztatáson mentek keresztül ezek a gyerekek. Még a félszabadulás előtt vol­tam olyan faluban, ahol szinte minden háznál volt egy-két „le­lenc”. De volt olyan ház is, ahol négy-öt gyermeket „neveltek”. Az itteni gyermekek sorsa alig volt jobb Móricz Zsigmond „Árvács­kájáénál”. Az államtól kapjott jó ruhácskákat vagy eladták, vagy a saját gyermekükre öltötték. A „lelencnek” jó volt a rossz ruha és a lyukas talpú cipő is. Persze nemcsak ennyiből állt az akkori „lélenc”-gyerekek kihasználása, hanem állati módon dolgoztatták is őket. Hogy összehasonlítást tehessek a mai felszabadult gondolkodású nevelőszülők és az akkori hará­csoló, szívtelen és haszonleső szü­lők között, azért leírom egy akkori kilencéves gyermek történetét és leírom egy-két — ma Decsen élő — állami gondozott gyermek életét úgy, ahogyan én azt akkor láttam és ahogyan ón ma tapaszta­lom. Egy őszi ködös hajnalon az öt órai vonathoz gyalogoltam. Köz­ben a kapu tetején benéztem egy udvarba és megdöbbenve láttam, hogy az egyik harmadik osztályos kis „lelenc”-fiúcska egyedül fű­részeli a vastag fahasábot. Már addig sem sok jót hallottam a nevelőszülőkről, de nem tehettem semmit, mert bizonyíték nem volt a kezemben. Ez azonban elég bizonyíték volt. Éppen abba a városba utaztam, ahol a látotta­kat illetékeseknek elmondhattam. A gyermeket két nap múlva el­vitték. Ki tudja mi lett a sorsa? Remélem jobb. mint ott volt. Nézzük a ma emberét, akinél nem az anyagi haszon, hanem a meleg szív irányít minden csele­kedetet. Szontágh Ferenc és felesége már nem éppjen fiatal. Gyermekük nincs, de annál nagyobb a meleg szívük. Szontágh Ferenc két évvel ezelőtt Gyünkre utazott, hogy olyan szőke, kék szemű kislányt hozzon. a!ki gyermeki kacajával derű t, visz a lakásukba ésszeretetet plántál a szívükbe. Azonban nem egy, hanem két aranyszőke hajú kislányt hozott, akik testvérek. Sajnálta, hogy kétfelé szakadja­nak. E gyermekeknek édes szüleik p>ér éve még felelős beosztásban lévő, jó fizetésű emberek voltak, akiket megszédített a dicsőség és a sok pénz. Inni kezdtek és min­dig lejjebb-Iejjebb süllyedtek. Ma az édesapja az elmeosztályon van, az édesanya a börtönben ül. A két ártatlan teremtés piedig Szon­tágh Ferencétohez került, aiki bár fájós lábával nehezen mozoghat, de úgy babusgatja., gondozza a két csöppséget, mintha sajátja lenne. Valika most végezte az el­ső osztályt. A bizonyítványa ötös rendű. A kis húga kiscsopjortos óvodás. Kevés szülő van a falu­ban, aki pedánsabban. tisztábban járatja saját édes gyermekét is­kolába és óvodába, mint Szontágh Ferencék ezt a két aranyszőke hajú állami gondozott kislányt. — Bár pénzt kapunk az eltartá­sukért — mondja Szontágh Fe­renc — de mi pjénz nélkül is éppien így gondoznánk őket, mert na.gyon-nagyon szeretjük e két ártatlan csöppjséget. Ha nem is mondaná ezeket a szavakat, akkor is elhinném, mert a szemeiből szinte sugárzik a sze­retet és a rajongás, ahogyan a két „árvácskáról” beszél. Nincs szülői értekezlet, vagy bármilyen iskolai és óvodai ünnepély, ahol Szontágh Ferenc, mint „szülő” meg ne jelenne. De iskolába sem mehet el a gyermek, hogy Szon­tágh Ferenc a leckéjét ne ellen­őrizné. A két kislány nem érzi az édesanya hiányát, mert Szon- tághék nagy szeretetükkei pjótol- ják azt. De van Decsen még több szülő is, akik Szontághékhoz hasonlóan gyermektelenek és vállalják a többletmunkát, hogy az „édes” szülők nemtörődömsége miatt ne­héz helyzetbe került gyermekek sorsát szebbé tegyék. Ilyen Pet- róczki István és felesége is, akik — bár a termelőszövetkezeti mun­kát sem hanyagolják el — nevel­nék három testvért. Ezek a gyer­mekek is szépjen. tisztán járnak iskolába és ezen felül vállalják a gyermekekkel való otthoni ta­nulást, mert az a szülők hanyag­ságából. ennek pótlása is Pei- róc2kiékra maradt. De zúgolódás nélkül teszik, mert a szeretet, amit a gyermekek iránt éreznek, minden nehézséget könnyebbé tesz. — Mi lenne, ha egyszer jönné­nek és elvinnék maguktól a gye­rekeket? — tettem fel a kérdést Petróczkinénak. — Nem is tudom — felelt ijed­ten, erre nem is gondoltam, de az biztos; hogy nem tudnék bele­nyugodni soha. mert a szívemhez nőttek. Sotkó János levelező Decs \

Next

/
Thumbnails
Contents