Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-07 / 107. szám

I960, május ?. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A tudás méltó háza tíj iskolaépület és elektronikus orgona avatása Tolnán A Himnuszt az iskola női kó­rusa énekelte el, s ezzel kezde­tét vette az az ünnepségsorozat, amellyel a tolnai Földvári Mi­hály gimnázium új épületét és a tanulók által készített elektroni­kus orgonát avatta fel a tan­testület, a tanulóifjúság, a KISZ- szervezet és a szülői munkaközös­ség. A péntek délelőtti avatóünnep­ségen Szenczi László, a gimná­zium igazgatója köszöntötte a megjelent vendégeket. Elmondot­ta, hogy az iskola négy új tan­teremmel, két előadóhelyiséggel, szertárakkal, irodákkal és egy pedagóguslakással bővült Köszö­netét mondott a tolnai építő­brigádnak becsületes, szép mun­kájukért A 142 szülőnek, akik 25 ezer forintnyi társadalmi mun­kával járultak az új iskolarész otthonossá tételéhez. Megköszönte az intézet 350 diákjának, hogy részt vettek a száz téglát mozgalom­ban, s társadalmi munkájuk hasz­na 20 ezer forinttal növelte az épület értókét. Ünnepi beszédet István József, az MSZMP Tolna megyei Bizott­ságának osztályvezetője tartott. Elmondotta, hogy a 12 éves múltra visszatekintő iskola a megye legjobb közép­iskolái közé fejlődött. Az ész a tudomány kapott itt meg­becsülést és méltó házat — mond­ta köszöntőjében a megyei mű­velődési osztály középiskolai elő­adója, dr. Vadász Ferenc. Az is­kola igazgatója kiváló tanulmá­nyi és társadalmi munkájukért jmre Mihály III., Éber János, Horváth Irén, Tóth Lajos, Heitz- mann Julianna, Mosonyi Erzsé­bet és Nyirati László IV. osztá­lyos tanulókat, valamint a III./a A Szekszárdi Patyolat Vál­lalat főmérnöki állás betöl­tésére mosoda-vegytisztító­ipari jártassággal rendelkező technikust, illetve I ' i gépész-, yagy vegyészmérnököt keres Erkölcsi bizonyítvány szük­séges. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a Tolna megyei Tanács VB. ipari osztályán, Szekszárd. (45) I — Vigyék hátra a piszkos üze­meket az udvarba! — Szennyvíz-elvezetésről gon­doskodjanak! — Építsenek a munkásoknak fürdőt, öltözőt! Mert ha már ilyen nagy káosz van, miért lenne éppen fürdő? Pedig milyen koszos ez a munka! A sütőüzemben a munkásra ré­sül a gumipor, bele a pórusaiba, nemcsak a gumiba. A csiszolók­nál, maróknál meg leírhatatlan nagy a szennyeződéi... Hát ez van. Ilyen a helyzet most a Dunaföldvári Gumi Ktsz- ben. Miért ilyen? Miért nem más? A kérdésekre van válasz. Rész­letes, kimerítő, de nem elfogad­ható. _ Az üzem 1958-ban már kicsi v olt. Fejlesztési lehetőség itt egyáltalán nincs. A tanács, na­gyon helyesen, nem engedi, hogy itt építsünk — mondja a szövet­kezet elnöke. A szövetkezetre nagy szükség van. Most az egész országból ide hozzák a gumicsizmagyártást. Másutt nem gyártanak csizmát, csak a KGST-országokban. De itt készítik a hulladékgumiból _ a csizmákat. Minden százezer pár­nál 28 ezer dollár anyagmegtaka­rítást érnek el. Az idén kétszáz­osztályt könyv- és pénzjutalom­ban részesítette. A műsorban fellépett az iskola női és vegyeskara. Többek között Schumann, Mozart, Weber, Hass- ler, Svesnyikov dalokat adott elő Vass Mihályné tanárnő vezetésé­vel. Imre Mihály és Nyirati Lász­ló élő magyar költők műveit tol­mácsolta. A déli órákban nyitották meg a gyakorlati foglalkozások és a szakkörök által megrendezett ki­állításokat. Kappelmayer Mátyás vezetésével a rádiós-fémipar- elektronika, Péterfl Istvánná irá­nyításával pedig a szabás-varrás gyakorlati foglalkozások részt­vevőinek munkájából készítettek ízléses és értékes kiállítást. A fo­tószakkör Kenderessy Tibor, a történelem-szakkör pedig Freund György útmutatása alapján ren­dezte meg a két előadóterembe gyűitött és saiát készítésű mun­káit. Délután három órakor került sor az iskola diákjai által készíteti elektronikus orgona felavatásá­ra, megszólaltatására. Ebből az alkalomból Bach, Cou­perin. Walther, Mozart, Liszt-mű­vekből tartott hangversenyt a neves orgonaművész, Stomfai Károly. A finom hangvételű, biz­tos technikai tudásról tanúskodó hangversenyt nagy tapssal jutal­mazta a közönség. Este hét órakor került sor az ünnepségsorozat záró akkordia- ként az iskola irodalmi színpadá­nak Prometheus és az emberiség tűzhozói című kénves irodalmi ízléssel összeválogatott műsorá­nak bemutatására. Sophokles. Shakespeare. Ronsard. Goethe. Brecht és Thomas Mann művei melleit Batsánvi János, József Attila, Garai Gábor és Gábor Andor költeményeket adtak elő az iskola tanulói. A nyugodt, ki­egyensúlyozott műsor sok és gondos munkáról tanúskodott, melyért a dicséret Blatt Györgyöt, az iskola tanárát és a szerenlő- ket — Szászi Jánost, Imre Mi­hályt, Hahn Piroskát, Imre Valé­riát. Aber Mihályt. Heitzrnann Juliannát, Nvirati Lászlót. Klemm Borbálát. Mosonyi Erzsébetet, Pataki Magdolnát — illeti. A tartalmas és szépen kidolgo­zott programmal méltón ünne­pelték a tolnai Földvári Mihály gimnázium tanárai és diákjai is­kolájuk gyarapodását. ötvenezer pár csizmát készítenek. Jövőre háromszázezret, mert any- nyit nem tudnak gyártani, ameny- nyit a kereskedelem ne venne át. Mégis. Kilenc beruházási prog­ramot készítettek és a tizediket sem fogadták el, most, április 29-én. Közben a tizedik program, amelyet az Ybl Miklós Tervező­szövetkezet készített, ugyancsak nem jó. Pedig már a tanács ki­jelölte az üzemház helyét. Most a Könnyűipari Tervezőintézet ka­pott megbízást... De ez is el­utasította a programot, csak tel­jesen az intézet által programo­zott és generáltervezésre adott megbízást fogad el. Lesz ebből valami? — Bízunk benne, hogy igen — mondja Kaszás József főkönyvelő. — De ennek minimum öt év kel­lene. Most megadjuk a Könnyű- ipái Tervezőintézetnek a meg­bízást. Elkészíti a programot, ezt jóváhagyják — egy év is elmúlik. Akkor hozzáfognak a kivitelezési tervek elkészítéséhez. Ez újabb egy év. Hozzáfognak a munkához, az megint egy év. Szóval, ebben az ötéves tervben örülhetünk, ha az új üzembe beköltözhetünk... Van pénz — az Országos Terv­hivatal jóvoltából —, ez sem aka­dály, Az ügyben érdeíkelt min­összegezés a paksi járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről Szembetűnő a paksi járásban is a szóródás — Az őszi szállítás minden évben a legnagyobb erőpróba — Tagonként kétezer forint átlagjövedelem-növekedés a közösben A közelmúltban a szekszárdi járás közös gazdaságai helyzeté­ről, ezt megelőzően a tamási járás tsz-einek bíztató fejlődéséről számoltunk be olvasóinknak. E, mostani összegezés a paksi járás közös gazdaságairól kíván hű képet adni. Varga István elvtárssal, a járási tanács vb-elnökével beszélgettünk. Nyilatkozatát az aláb­biakban közöljük. — A termelőszövetkezeti moz- 4,4 métermázsa volt a holdan- galom fejlődése, helyzete fontos kénti termésátlagban az eltérés, gazdasági és politikai kérdés a Valóban fontos feladat tehát, a paksi járásban is, lüszen több megfelelő szinten való kiegyen- mint 9 ezer család — a lakosság- lítódés. Ilyen szempontból az tunk,“eimondanánT* hogy “tev^z- nak több mint fele — eletszin- 1966-os esztendő kilátásai jónak 5szig ma már általában a vonala, jóléte, a tsz-ek gazdasági mondhatók. A szövetkezeti gazdák munkák fiamét tP-kintv*> ninos eredményeitől függ. Éppen ezért tavaly ősszel idejében és jó mi- SKdás vTS túhágosan sok valóban nagy figyelmet szenté- nosegben vetettek el a magot, ja- probléma. Ez a helyzet most Ez abban is kifejezésre jut, hogy növekedett az egy kocára jutó szaporulat. A hizlalás viszont még nem egyformán gazdaságos valamennyi tsz-ben. Van, ahol már 8—9 hónapos korban, másutt ennél lényegesen később kerül­nek a sertések hízókként eladás­ra. Sok megjegyzést ehhez sem szükséges fűzni. — S ha már a termelésnél tar­lünk az ide tartozó kérdések és vult az agrotechnika, a talajerő- problémák tanulmányozására. utánpótlás, a fejtrágyázás minő- Hogy mást ne említsek, május sége, a vetéseik jól teleltek, s a 12.-«\ MMvltett i járási vízkáron kívül lényegében más ^feztől mi mármost“'tartunT pártbizottsága ülés fogja» majd kártétel nincs. Érdemes lenne nagyobb gondot tárgyaim a termelőszövetkezeti - Szóródás figyelhető meg a fordítani a szánítás hatványozol­tűi ori/Sifor >T"ine'7om_ b-ii tontvirvc o ti n »n i V. r,t n “ 1966-ban is. Annál inkább meg­sokasodnak a gondok ősszel, a betakarítás és a vetés idején. Az mozgalom fejlődését, a zárszám- kukorica termésátlagaiban is. adások tapasztalatainak tükrében. — Az elmúlt évben általában a járás közös gazdaságait tovább­ra is a megszilárdulás folyamata jellemezte. Ezt az állításomat né­hány ilyen szempontból nélkü­lözhetetlen adattal szeretném meg­győzőbbé tenni. Nézzük talán az összehasonlítást búzánál. 1964-ben 1L4 mázsás átlagtermést értek el kataszteri holdanként a járás Tavaly Gerjenben például 32,4 métermázsa, a vele szom­szédos Dunaszentgyörgyön csak 18,3 métermázsa, Pak­son, a Vörös Sugár Tsz-ben 32,6 métermázsa és ugyanott az Ezüstkalász Tsz-ben mind­össze 16,1 métermázsa holdan­ként átlagtermést értek el. Nem akarok ismétlésekbe bocsát­tabb gépesítésére. — Tavaly mi fontos feladatnak tekintettük — más témára áttér­ve — tovább szilárdítani, erősí­teni a tsz-ek vezetését. Azt ta­pasztaljuk ugyanis, hogy ahol a vezetők huzamosabb ideig egy helyen dolgoznak, ott a gazdasá­gi eredmények jók és javulnak, a tagok elégedettek. Ott a legtöbb probléma viszont, ahol gyakran tsz-ei. Tavaly, 13,8 métermázsa kozn‘- de lde ^van- váltjak egymást a vezetők. Egyéb volt a holdanként! átlag. Kukori- ko*lk- hogy ezen a terén meg sok ként a stabilizálódást mutatja, cánál talán még szemléletesebb a . ., .. , . hogy tavaly csak egyetlen eset­a növekedés. 1964-ben 17 843 ka- “ őrsegében az előrehala- ben került sor elnokcserére. A teviH éti»™ máin* mór- das elvitathatatlan, am _ eppen főagronómusok fluktuációja na­ezért azt sem szabad szó nélkül gyobb. Ennek szerintünk anyagi hagyni, hogy 1965-ben, 1964-hez természetű okai vannak. taszteri hold átlaga májusi mór Zsoltban 18,9 métermázsa volt. 1965-ben 18 779 holdon ter­meltünk kukoricát, s az átlag­termés, megint csak májusi morzsoltban, 19,5 métermázsa. A tsz-átlag ezen belül 20,2 métermázsa. Aztán képest, a burgonya, a naprafor- akadnak emberek, akik a szak- gó, a cukorrépa termésátlaga emberhiányt kihasználják és kellő csökkent, s a tervezett 3000 hold szaktudás nélkül vállalnak mun- helyett valóságban mindössze 2077 kát, a magas fizetés reményében, s amikor nem tudnak produkál- majd elölről holdon termeltek zöldséget a tsz­ek. Mint mindennek, a felsorol- ni, továbbállnak. ____ _____ I tt azért meg kell jegyezni, hogy taknak is megvan a maga oka, s kezdik ismét a magas fizetés re- hogy a búzatermesztés terén még ezeknek ismeretében próbáljuk a menyében, a hasznosnak egyálta- Tizenegy szövetkezeti gazdákkal és veze- Ián nem nevezhető tevékenységű-* tőkkel együtt a termésátlagokat két. azért sok a probléma, termelőszövetkezetben ugyanis a terméseredmények a járási átlag befolyásoló tényezőket kiiktatni, alatt maradtak. Van olyan tsz, ahol 11 mázsát sem ért el a hol­A termelőszövetkezetek szer­vezeti szilárdulásával kapcsolat­a nehézségeket megszüntetni. — Ha bármennyire rövid és ban sok mindenről kellene beszél- dankénti átlagtermés, ugyanakkor vázlatos is ez az összegezés, úgy ni, de itt most csak egy dolgot négy közös gazdaságban 17 mázsa vélem benne az állattenyésztésnek emelnék ki, azt, ami véleményem felett volt az átlagtermés. Tehát feltétlenül szerepelnie kell. A a szóródás nagy. Jelenleg erő­feszítéseink egy része arra irá­nyul, hogy ez a fajta, indokolat­lan eltérés megszűnjön. Györ- könyben az egy községben lévő, szerint roppant sokat mond: a tsz-be való felvétel a paksi járásban, ma már nem köny- nyű. Több helyen a felvételt próbaidőhöz kötik. száj- és körömfájást a paksi já­rás termelőszövetkezetei is meg­sínylették. Éppen ezért — és a tbc-mentesítés miatt — az egy hasonkT adót tsású° te-ak "között te-íhozama 1964-ről <5rj£sj fejlődés ez, egy-két eszten­hasonlo adottságú isz-eK kozou 196.5-1*0 csökkent. Az e térén meg- jx í-f,,,.,.,*,,,, 6 4 ZSSZ? SaKS mutatkozó nehézségeket a terme- _ Ne^ lenneteljes az össze- 6,4 metermazsa, Sarszentlonncen ^szövetkezetekben megkezdték gezés_ ha elhallgatnánki hogy az den szerv: KÖJÁL, tanács, tűz­oltóság, iparhatóság. OKISZ, me­gyei tanács, pártszervek — mind­mind akarják az új üzemház épí­tését. Nyolc év óta akarják. De az akaraton még egyik szerv sem jutott túl..; S közben egyre-másra érkeznek ebbe a Tolna megyei nevezetes­ségbe a látogatók. Megállapítják, hogy ez is rossz, az sem jó. Bűn így üzemet működtetni... De kell a csizma. Sok kellene. És jön a küldöttség, el is megy, le­fújja ruhájáról a gumiport, és marad minden a régiben... Pedig vám pénz. Van teleik is, ahova az új üzemet építeni lehetne. A 26. számú Dunaújvárosi Állami Épí­tőipari Vállalat három hónap alatt az építőm unkát elvégezné... De nincs terv, nincs aláírás, ami a tervezést megkezdetné, ami megszüntetné a dunaföldvári kü­lönleges helyzetet... Az idén másfél millió forintot költenek két fészer renováláséra, hogy ne sza­kadjon a munkások fejére. Szóval van pénz, van telek, nincs terv és nincs illetékes, aki intézkedne a dunaföldvári gumi­sok üzemházának építése ügyé­ben. .. PÁLKOVÁCS JENŐ felszámolni. Természetesen az ál­árutermelés növekedése mind na­lattenyésztésről szólva sok pori- gyobb bevételhez juttatja a járás tivumot is említhetnek, de szán- tsz-eit, tagjait. Az egy doigozó dekosan inkább arról beszelek tagra jutó részesedés 1964-ben ami jelenleg fokozottabb gondot 12 702 forint 1965-ben 14 638 fo­es erőfeszítést .jelent. így például rint volt ,Az egy családra jutó a jovore vonatkozóan a szarvas- jövedelem 9968 forintról 11 583 marha-adomány fejlesztéséne^fo- forintra nőtt Nagy eredmény a7 ~ is, hogy a paksi járás tsz-ei kö­zül tavaly már csak egy zárt mérleghiánnyal. A jelenlegi hely­zet ismeretében azt mondhatom, hogy a kilátások az idén is jók, és ha az időjárás kedvez, a szor­galom pedig a mostanihoz hason­ló marad, akkor csak jobb ered­ményekre számíthatunk. — fejez­ként a férőhely az, amit feltétle nül biztosítani kell. Szarvasmarha-istállókra, meg­felelő számú borjúnevelőre lenne szükség. Ezen túl­menően, a tszrek által épített istállók alapos felújítása, kor­szerűsítése is több helyütt időszerű. — A sertéstenyésztés vonatko- te be nyilatkozatát Varra István, zásában megemlíteném, hogy ta- a Paksi Járási Tanács vb rinöke. valy a tenyésztői munka javult. Sz. P. Országjáró diákok találkozója Simontornyán Az országjáró diákok találkozó- montomyai várromhoz. Onnan a jával egybekötött megyei közép- helybeli turistafiatalok vezetik el iskolás és ipari tanuló ifjúsági őket a találkozó festői színhelyére, napot rendez a simontomyai er- A találkozón megyei természet- dőben május 15-én a Tolna me- járó ifjúsági tájékozódási bajnok­gyei KISZ-bizottság és a megyei Ságot, tájnéző túrákat, kulturális természetbarát szakszövetség. és sportműsort rendeznek A tá­bortűznél szalonnasütés is lesz, s gyalog, csilla °tura-szeruen érkez­nek maid a környező vasútállo- n földmuvesszövetkezet sátorbüfét másokról az 500 évesnél ősibb sí- állít fel,

Next

/
Thumbnails
Contents