Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-06 / 106. szám
ÍS67). mäjns if. TOLWA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A MAI FALU Foto: Bakó Jenő; Campingkiállítás nyílik a városi kerthelyiségében Emlékek rezgéshullámain Rapszodikus* beszélgetés 39 év tapasztalatából művelődési ház A Tolna megyei Népbolt Vállalat május 11—15-ig nagyszabású campingkiállítást rendez a szekszárdi városi művelődési ház kerthelyiségében. A vezetőség azért jutott erre az elhatározásra, mert a campingárukból az utóbbi időben megnövekedtek az igények. A jövő heti kiállításon a város hét szaküzletének áruit mutatják be. Hét fajta új sátrat állítanák fel, amely 800 forint értéktől 8000 forintig kapható lesz az üzletekben is. Ezenkívül több mint száz cikket láthatnak majd a nézők Ezek közül újdonság lesz az újfajta csónakmatrac, amely pihenés után vizijárművé alakítható át. Megjelennek a kiállításon az újonnan gyártott műanyag bevonatú campingszékek és az összehajtható campingágyak. A kiállítást a művelődési ház Az úttörőmozgalom 20 éves fennállásának tiszteletére a Tolna megyei párt- és KlSZ-bizott- ság nagyszabású találkozót készít elő, amelyen több ezer kisdobos és úttörő vesz részt. A gazdag program május 29-én, délelőtt 8 órakor kezdődik a Felszabadulás téren, ahol elsőnek a díszszázadok vonulnak fel és köszöntő hangzik el. Ezt követi a városi sporttelepen a labdarúgó, kézilabda és atlétikai verseny, valamint a mezei úttörő négytusa döntője. A múzeumban kisdobos és úttörő rajzkiáilítás nyűik. Ugyankerthelyiségének füves részéin állítják fel. Minden lakósátrait ízlésesen berendeznek. Nemcsak campingfelszerelések szerepelnek majd a kiállításon, hanem a nyári üdüléshez, kiránduláshoz kapcsolódó egyéb árucikkek is. A bemutató nyitva tartási időpontját is úgy állapították meg, hogy munka előtt és után minden időpontban megtekinthető legyen, tehát reggel hét órától este hét óráig tart. nyitva. Május 15-én délután 16 órai kezdettel a Tolna megyei Népbolt Vállalat fürdőruha-bemutatót rendez. A több mint harminc féle modern vonalú, divatos felnőtt női és bakfis fürdőruhákat a .vállalat manökenjei mutatják be. A kiállítás érdekessége, hogy minden bemutatásra kerülő árucikk korlátlan mennyiségben kapható lesz a Népbolt szaküzleteiben is. akkor a szabadtéri színpadon a megye legjobb úttörő kultúrosok lépnek fel. A délutáni órákban sok izgalmat ígérő tűzoitóversenyre kerül majd sor. Itt a pajtások gépi jneg- hajtású tűzoltóeszközökkel dolgoznak. A megyei operatív bizottság — amelyben a párt, a KISZ, a megyei úttörőelnökség és egyéb társadalmi szervek küldöttei vesznek részt — minden támogatást és segítséget megadnák, hogy a Tolna megyei úttörők e nagy ünnepe színpompás és tartalmas legyen.-A századik évfordulót, jelentőségéhez méltón ünnepelték 1906- ban Bonyhádon, a mai Petőfi Sándor Általános Gimnáziumban. A tanulók között tágranyílt szemmel figyelte az ünnepi szónok szavait egy sötét ruhába öltözött kisfiú is. Kerényi Henrik akkor másodikos gimnazista volt. Az intézet fennállásának százötven éves jubileumán nem a diákok, hanem a nevelőtestület soraiban állott, s most május 7-én, amikor a gimnázium 160 éves fennállásához érkezett Hejni bácsi, bár már nvugdíjas, ismét ünneplőbe öltözik, hogy átlátogasson azok közé a falak közé, ahol életének 47 évét eltöltötte. Iskolatársak és tanárok között — Az első években, mint tanárnak, talán kevesebb tekintélyem volt, mint nyolcadikos diákkoromban. Hiába, így van ez! A diákok közül még több évfolyam volt az intézet hallgatója, akiknek tanulótársa voltam négy évvel előbb. A tanárok többsége pedig még engem is feleltetett éveken keresztül — mondja Kerényi Henrik nyugdíjas magyar- németszakos középiskolai tanár. A század elején, 1905. szeptember elsején lépte át először, mint diák, a bonyhádi iskola kapuját. Nyolc év múltán, 1913-ban pedig ott volt az érettségizők között. — Aztán Pestre kerültem, négy évig a Pázmány Péter Tudomány- egyetem hallgatója voltam. Ott adták a kezembe a diplomámat. Akkor az álmaim, ábrándjaim egy kicsit Pesthez láncoltak. Tetszett és megfogott a főváros forgalma, lüktető élete 9 bonyhádi évek csendje után. De amikor az akkori igazgató, Gyalog István visszahívta az ismert osztálytermekbe tanárnak, nevelőnek — csomagolt és jött. No nem nagy lelkesedéssel, meg az öröme sem csapott a magasba. De mégis jött. Aztán ittmaradt, nem kényszerből, határozott ragaszkodásból, megelégedésből, szíve kedve szerint. 1956-ban, 39 Napirenden a A Tolna megyei Tanács VB igazgatási állandó bizottsága Gyönkön, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetben tartotta legutóbbi ülését. Horváth István, az intézet igazgatója tartott beszámolót, amely életközelségbe hozta a problémákat. Az ülést az állandó bizottság elnöke, Takács Mihályné nyitotta meg. Jelen voltak az állandó bizottság tagjai, dr. Prantner József, megyei bíró, Kollár Ernő, Kiss Ferenc áb-tagok, dr. Pesti József, dr. Kiss István, Jámbor Endre, a megyei gyermekvédelmi operatív bizottság tagjai, dr. Lencsés Gyula, az igazgatási osztály vezetője és sokan mások. A beszámoló, amely a gyermekek és az ifjúság helyzetével foglalkozott, siók tapasztalatot adott, s ráirányította a figyelmet a tennivalókra. Tolna megyében az állami gondozásba vett kiskorúak száma, ha az országos statisztikát nézzük, nem emelkedett. Az eredményt a megelőző munikával érték el. A pozitív megállapítások mellett azonban foglalkoztak a negatív jelenségekkel is. Vannak esetek, amikor a szomszédok tesznek jelentést a községi tanácsnál arról, hogy a kiskorú gyermek veszélyeztetett környezetben van, elhanyagolt, ruhátlan, éhezik, mert a szülők nem törődnek vele. Az elmúlt évben tanácsi beutalással 109, rendőrségi intézkedéssel 13 kiskorú gyermek került a gyönki intézetbe, évi munka után egy kiváló dolgozó kitüntetéssel ment nyugdíjba. Tehetséges nemzedék — Hogy mostanában mivel töltöm napjaimat? — kérdez visz- sza. — Tíz éve, amióta a postás hozza a havi bérem, amióta nyugdíjas tanár lettem, meghatározott, szinte szigorú program szerint dolgozom. Fizikai és szellemi munkát végzek. A ház lábánál kert terebélyesedik. Gyümölcsfái gondozottak, útjai rendezettek, sűrűn találkoznak a söprűvel, gereblyével. Hejni bácsi el sem tudná képzelni az életét a kert nélkül. Aztán, ha elfáradt, előkerülnek a könyvek, újságok, néha tollat ragad, s alkalmi színdarabokat, meg novellákat vet papírra. — Szüksége van az embernek arra, hogy állandóan tegyen valamit, hogy' ne érezze ínagát feleslegesnek. A munka és a fiatalkori emlékek azok, amelyek állandóan fiatalon tarthatják az embert. S az én szívemhez most is közel áll az ifjúság. — Mi a véleménye a mai fiatalokról? — A diák, az mindig diák marad. Megnyilatkozásaiban ott van a gyerek különös életigénylése, a törekvés arra, hogy a maga vélt, vagy valódi egyénisége szerint éljen. Diák és tanár között mindig voltak és lesznek is súrlódások. És a mai fiatalok? Komoly és nagy értékek rejlenek bennük. Tehetséges nemzedék. Pedig a helyzetük egyre nehezebb. — Régente kevesebb volt a követelmény. Kitaposott úton haladt a tanár és a diák is. Az oktatás, a tanulás könnyebb volt, ezért merevebb és maradibb is Amit kifogásolnék a mai iskolai rendszerben, az a nagyobb fegyelem hiánya. • — A kertemben a fákat végignézem, és ahol kell, a gyengébb hajtásokat lenyesem. Szükség van erre, az egészségesek érdekében. Nem drákói fegyelemre, szigorra, ahonnét koruknak, testi és szellemi fejlettségüknek megfelelően elhelyezésükről gondoskodtak. A gyönki intézet átmenő otthon, ahol legfeljebb egy hónapig tartózkodhatnak a kiskorúak. Tartós elhelyezésükről az intézet gondoskodik. A fiatalkorúak valamelyik intézetben, vagy nevelőszülőnél kapnak elhelyezést. A nevelőszülő-hálózat az intézet működése óta jelentősen változott. A megyében 192 nevelőszülőnél 305 állami gondozásba vett gyermek van elhelyezve. A nevelőszülők 1 i álasztására fokozott gondot fordítanak. A gyermek nevelése érdekében alapos környezet tanulmányozást végez, nek. Megnézik a lakás- és a családi körülményeket, s azt, hogy a család alkalmas-e a gyermek nevelésére. Szép számban vannak gyermeket örökbe fogadó szülők is. Az elmúlt évben az intézet 12 gyermek örökbefogadási ügyében járt el. Nagy gondot okoz, hogy a megyének nincs állami csecsemőotthona, emiatt az állami gondozásba vett csecsemők elhelyezése körülményes és sok utánjárást igényel. Előfordul, hogy Gyulára, vagy még messzebbre kell a kicsinyekkel utazni, mivel a szomszédos megye állami csecsemőgondozó intézete nem tudja fogadni a csecsemőt. Intézményesen foglalkoznak a nyolc általános iskolát végzettek továbbtanulásával, munkába állításával. Az idei felniérések szerint 45 általános iskolát végzett törvényekre gondolok én, amikor ilyesmiről szólok. Csak kicsit kevesebbet kellene ajnározni az ifjúságot. A formai fegyelmezések rezonanciája belsőleg is hat. szerepük van az ember jellemformálásában. Lelki és szellemi feszültségben — Azt. hiszem, egy pedagógusnak szinte elsődleges feladata, még talán tantárgya megtanítása elé helyezve is elsődleges feladata, a jliákok jellemének alakítása, formálása. Az emberré nevelés ... S ezért fontos, hogy milyen egy tanár egyénisége. — Fontos, mert a tanár egyénisége maradandó, szellemformáló hatást gyakorolhat, és a jó tanáré gyakorol is a tanítványaira. A diák megérzi, hogy melyik pedagógus szereti az előadott tárgyat, hogy ki az, aki magabiztosan, a követelményeken felüli módon, biztos kézzel nyúl szaktudományához. Ha ez megvan, létrejöhet diák és tanár között egy olyan lelki és szellemi feszültség, amely a tárgy elsajátításához és megszerettetéséhez okvetlenül szükséges. Ennek eléréséhez azonban olyan hivatástudat szükséges, hogy a tanárnak legyen ereje és akarata — mert akkor a türelme sem hiányzik majd — többet adni egy gépies, mindennapi robotnál, de még a csupasz kötelességteljesítésnél is. Most már csak az ablakából figyeli az iskola életét, de figyeli. Az irodalom szeretete vezette életpályáján. S ha ma végigmegy a bonyhádi utcán, ötvenedik évük felé haladó bácsik és nénik köszöntik, akik a tanítványai voltak. Hetvenkét éves nyugdíjas, — de cseppet sem „régivágású”, optimista és praktikus gondolkodású Janár. Emlékek rezgéshullámai kísértik a múltból, melyek segítségével nézi és megérti a jelent. tanuló szerepel a nyilvántartásban, akik nevelőotthonban, illetve nevelőszülőknél vannak elhelyezve. Az általános iskolások között végzett véleménykutatás eredményeként a fiatalok közül öten középiskolai tanulásra, 22-en ipari tanulónak, öten mezőgazdasági szalkmunkásn-ak. tizenegyen segédmunkásnak, ketten ápolónői pályára jelentkeztek. Négy intézeti lány érettségizik az idén. Közülük kettő' tanítóképző akadémiára szeretne menni, kettő pedig munkát vállalna. Az intézet jó kapcsolatban van a gyámhatóságokkal, a gyámügyi előadókkal. Részben közvetlenül az intézet illetékeseivel, részben a járási szakfelügyelőkkel közösen beszélik meg a szülőik részéről a térítési díj megállapítását, esetenként az állami gondozás megszüntetését és az egyéb tennivalókat. Az állandó bizottsági ülésen elhangzott beszámoló után a pedagógus, a bíró, a fiatalkorúak ügyésze, a gyámhatóság, a BM gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse vett részt a vitában, s mondta el tapasztalatait, véleményét. A beszámoló és a vita tanulságát az elnöklő Takács Mihályné ösz- szegezte. Az ülés résztvevői határozatot fogadtak el. amelynek minden pontja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos tennivalókra irányítja a figyelmet. ■P. M. _____________________________________I _________ T olna megyei úttorőtalálkozó Szekszárdon MÉRY ÉVA gyermek- és ifjúságvédelem
