Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-06 / 106. szám

ÍS67). mäjns if. TOLWA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A MAI FALU Foto: Bakó Jenő; Campingkiállítás nyílik a városi kerthelyiségében Emlékek rezgéshullámain Rapszodikus* beszélgetés 39 év tapasztalatából művelődési ház A Tolna megyei Népbolt Vál­lalat május 11—15-ig nagyszabású campingkiállítást rendez a szek­szárdi városi művelődési ház kerthelyiségében. A vezetőség azért jutott erre az elhatározásra, mert a campingárukból az utóbbi időben megnövekedtek az igé­nyek. A jövő heti kiállításon a város hét szaküzletének áruit mutatják be. Hét fajta új sátrat állítanák fel, amely 800 forint értéktől 8000 forintig kapható lesz az üzletek­ben is. Ezenkívül több mint száz cikket láthatnak majd a nézők Ezek közül újdonság lesz az új­fajta csónakmatrac, amely pihenés után vizijárművé alakítható át. Megjelennek a kiállításon az újonnan gyártott műanyag bevo­natú campingszékek és az össze­hajtható campingágyak. A kiállítást a művelődési ház Az úttörőmozgalom 20 éves fennállásának tiszteletére a Tol­na megyei párt- és KlSZ-bizott- ság nagyszabású találkozót készít elő, amelyen több ezer kisdobos és úttörő vesz részt. A gazdag program május 29-én, délelőtt 8 órakor kezdődik a Felszabadulás téren, ahol elsőnek a díszszáza­dok vonulnak fel és köszöntő hangzik el. Ezt követi a városi sporttelepen a labdarúgó, kézi­labda és atlétikai verseny, vala­mint a mezei úttörő négytusa dön­tője. A múzeumban kisdobos és út­törő rajzkiáilítás nyűik. Ugyan­kerthelyiségének füves részéin ál­lítják fel. Minden lakósátrait ízlé­sesen berendeznek. Nemcsak campingfelszerelések szerepelnek majd a kiállításon, hanem a nyári üdüléshez, kiránduláshoz kapcso­lódó egyéb árucikkek is. A bemu­tató nyitva tartási időpontját is úgy állapították meg, hogy munka előtt és után minden időpontban megtekinthető legyen, tehát reggel hét órától este hét óráig tart. nyit­va. Május 15-én délután 16 órai kezdettel a Tolna megyei Népbolt Vállalat fürdőruha-bemutatót ren­dez. A több mint harminc féle modern vonalú, divatos felnőtt női és bakfis fürdőruhákat a .vál­lalat manökenjei mutatják be. A kiállítás érdekessége, hogy minden bemutatásra kerülő árucikk kor­látlan mennyiségben kapható lesz a Népbolt szaküzleteiben is. akkor a szabadtéri színpadon a megye legjobb úttörő kultúrosok lépnek fel. A délutáni órákban sok izgal­mat ígérő tűzoitóversenyre kerül majd sor. Itt a pajtások gépi jneg- hajtású tűzoltóeszközökkel dolgoz­nak. A megyei operatív bizottság — amelyben a párt, a KISZ, a megyei úttörőelnökség és egyéb társadalmi szervek küldöttei vesz­nek részt — minden támogatást és segítséget megadnák, hogy a Tolna megyei úttörők e nagy ün­nepe színpompás és tartalmas le­gyen.-A századik évfordulót, jelentő­ségéhez méltón ünnepelték 1906- ban Bonyhádon, a mai Petőfi Sán­dor Általános Gimnáziumban. A tanulók között tágranyílt szem­mel figyelte az ünnepi szónok szavait egy sötét ruhába öltözött kisfiú is. Kerényi Henrik akkor másodikos gimnazista volt. Az intézet fennállásának százötven éves jubileumán nem a diákok, hanem a nevelőtestület soraiban állott, s most május 7-én, amikor a gimnázium 160 éves fennállá­sához érkezett Hejni bácsi, bár már nvugdíjas, ismét ünneplőbe öltözik, hogy átlátogasson azok közé a falak közé, ahol életének 47 évét eltöltötte. Iskolatársak és tanárok között — Az első években, mint tanár­nak, talán kevesebb tekintélyem volt, mint nyolcadikos diákko­romban. Hiába, így van ez! A diákok közül még több évfolyam volt az intézet hallgatója, akik­nek tanulótársa voltam négy év­vel előbb. A tanárok többsége pedig még engem is feleltetett éveken keresztül — mondja Ke­rényi Henrik nyugdíjas magyar- németszakos középiskolai tanár. A század elején, 1905. szeptem­ber elsején lépte át először, mint diák, a bonyhádi iskola kapuját. Nyolc év múltán, 1913-ban pedig ott volt az érettségizők között. — Aztán Pestre kerültem, négy évig a Pázmány Péter Tudomány- egyetem hallgatója voltam. Ott adták a kezembe a diplomámat. Akkor az álmaim, ábrándjaim egy kicsit Pesthez láncoltak. Tet­szett és megfogott a főváros for­galma, lüktető élete 9 bonyhádi évek csendje után. De amikor az akkori igazgató, Gyalog István visszahívta az is­mert osztálytermekbe tanárnak, nevelőnek — csomagolt és jött. No nem nagy lelkesedéssel, meg az öröme sem csapott a magas­ba. De mégis jött. Aztán ittma­radt, nem kényszerből, határozott ragaszkodásból, megelégedésből, szíve kedve szerint. 1956-ban, 39 Napirenden a A Tolna megyei Tanács VB igazgatási állandó bizottsága Gyönkön, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézetben tartotta legutóbbi ülését. Horváth István, az intézet igazgatója tartott be­számolót, amely életközelségbe hozta a problémákat. Az ülést az állandó bizottság elnöke, Takács Mihályné nyitotta meg. Jelen voltak az állandó bizottság tag­jai, dr. Prantner József, megyei bíró, Kollár Ernő, Kiss Ferenc áb-tagok, dr. Pesti József, dr. Kiss István, Jámbor Endre, a megyei gyermekvédelmi operatív bizottság tagjai, dr. Lencsés Gyula, az igazgatási osztály ve­zetője és sokan mások. A beszá­moló, amely a gyermekek és az ifjúság helyzetével foglalkozott, siók tapasztalatot adott, s rá­irányította a figyelmet a tenni­valókra. Tolna megyében az állami gon­dozásba vett kiskorúak száma, ha az országos statisztikát nézzük, nem emelkedett. Az eredményt a megelőző munikával érték el. A pozitív megállapítások mellett azonban foglalkoztak a negatív jelenségekkel is. Vannak esetek, amikor a szomszédok tesznek je­lentést a községi tanácsnál arról, hogy a kiskorú gyermek veszé­lyeztetett környezetben van, el­hanyagolt, ruhátlan, éhezik, mert a szülők nem törődnek vele. Az elmúlt évben tanácsi be­utalással 109, rendőrségi in­tézkedéssel 13 kiskorú gyer­mek került a gyönki inté­zetbe, évi munka után egy kiváló dol­gozó kitüntetéssel ment nyugdíj­ba. Tehetséges nemzedék — Hogy mostanában mivel töl­töm napjaimat? — kérdez visz- sza. — Tíz éve, amióta a postás hozza a havi bérem, amióta nyug­díjas tanár lettem, meghatározott, szinte szigorú program szerint dolgozom. Fizikai és szellemi munkát végzek. A ház lábánál kert terebélye­sedik. Gyümölcsfái gondozottak, útjai rendezettek, sűrűn találkoz­nak a söprűvel, gereblyével. Hejni bácsi el sem tudná kép­zelni az életét a kert nélkül. Az­tán, ha elfáradt, előkerülnek a könyvek, újságok, néha tollat ra­gad, s alkalmi színdarabokat, meg novellákat vet papírra. — Szüksége van az embernek arra, hogy állandóan tegyen va­lamit, hogy' ne érezze ínagát fe­leslegesnek. A munka és a fiatal­kori emlékek azok, amelyek ál­landóan fiatalon tarthatják az embert. S az én szívemhez most is közel áll az ifjúság. — Mi a véleménye a mai fia­talokról? — A diák, az mindig diák ma­rad. Megnyilatkozásaiban ott van a gyerek különös életigénylése, a törekvés arra, hogy a maga vélt, vagy valódi egyénisége sze­rint éljen. Diák és tanár között mindig voltak és lesznek is súr­lódások. És a mai fiatalok? Ko­moly és nagy értékek rejlenek bennük. Tehetséges nemzedék. Pedig a helyzetük egyre nehe­zebb. — Régente kevesebb volt a kö­vetelmény. Kitaposott úton ha­ladt a tanár és a diák is. Az ok­tatás, a tanulás könnyebb volt, ezért merevebb és maradibb is Amit kifogásolnék a mai iskolai rendszerben, az a nagyobb fegye­lem hiánya. • — A kertemben a fákat végig­nézem, és ahol kell, a gyengébb hajtásokat lenyesem. Szükség van erre, az egészségesek érdekében. Nem drákói fegyelemre, szigorra, ahonnét koruknak, testi és szelle­mi fejlettségüknek megfelelően el­helyezésükről gondoskodtak. A gyönki intézet átmenő ott­hon, ahol legfeljebb egy hónapig tartózkodhatnak a kiskorúak. Tar­tós elhelyezésükről az intézet gondoskodik. A fiatalkorúak va­lamelyik intézetben, vagy nevelő­szülőnél kapnak elhelyezést. A nevelőszülő-hálózat az intézet működése óta jelentősen válto­zott. A megyében 192 nevelő­szülőnél 305 állami gondozásba vett gyermek van elhelyezve. A nevelőszülők 1 i álasztására foko­zott gondot fordítanak. A gyer­mek nevelése érdekében alapos környezet tanulmányozást végez, nek. Megnézik a lakás- és a csa­ládi körülményeket, s azt, hogy a család alkalmas-e a gyermek ne­velésére. Szép számban vannak gyermeket örökbe fogadó szülők is. Az elmúlt évben az intézet 12 gyermek örökbefogadási ügyében járt el. Nagy gondot okoz, hogy a megyé­nek nincs állami csecsemőottho­na, emiatt az állami gondozásba vett csecsemők elhelyezése kö­rülményes és sok utánjárást igé­nyel. Előfordul, hogy Gyulára, vagy még messzebbre kell a ki­csinyekkel utazni, mivel a szom­szédos megye állami csecsemő­gondozó intézete nem tudja fo­gadni a csecsemőt. Intézményesen foglalkoznak a nyolc általános iskolát végzettek továbbtanulásával, munkába állí­tásával. Az idei felniérések sze­rint 45 általános iskolát végzett törvényekre gondolok én, amikor ilyesmiről szólok. Csak kicsit ke­vesebbet kellene ajnározni az if­júságot. A formai fegyelmezések rezonanciája belsőleg is hat. sze­repük van az ember jellemformá­lásában. Lelki és szellemi feszültségben — Azt. hiszem, egy pedagógus­nak szinte elsődleges feladata, még talán tantárgya megtanítása elé helyezve is elsődleges fel­adata, a jliákok jellemének alakí­tása, formálása. Az emberré ne­velés ... S ezért fontos, hogy mi­lyen egy tanár egyénisége. — Fontos, mert a tanár egyé­nisége maradandó, szellemformáló hatást gyakorolhat, és a jó tanáré gyakorol is a tanítványaira. A di­ák megérzi, hogy melyik pedagó­gus szereti az előadott tárgyat, hogy ki az, aki magabiztosan, a követelményeken felüli módon, biztos kézzel nyúl szaktudomá­nyához. Ha ez megvan, létrejöhet diák és tanár között egy olyan lelki és szellemi feszültség, amely a tárgy elsajátításához és meg­szerettetéséhez okvetlenül szük­séges. Ennek eléréséhez azonban olyan hivatástudat szükséges, hogy a tanárnak legyen ereje és aka­rata — mert akkor a türelme sem hiányzik majd — többet adni egy gépies, mindennapi robotnál, de még a csupasz kötelességteljesí­tésnél is. Most már csak az ablakából figyeli az iskola életét, de figyeli. Az irodalom szeretete vezette életpályáján. S ha ma végigmegy a bonyhádi utcán, ötvenedik évük felé haladó bácsik és nénik kö­szöntik, akik a tanítványai vol­tak. Hetvenkét éves nyugdíjas, — de cseppet sem „régivágású”, op­timista és praktikus gondolkodá­sú Janár. Emlékek rezgéshullá­mai kísértik a múltból, melyek segítségével nézi és megérti a je­lent. tanuló szerepel a nyilvántartás­ban, akik nevelőotthonban, illetve nevelőszülőknél vannak elhelyez­ve. Az általános iskolások között végzett véleménykutatás ered­ményeként a fiatalok közül öten középiskolai tanulásra, 22-en ipari tanulónak, öten mezőgazda­sági szalkmunkásn-ak. tizenegyen segédmunkásnak, ketten ápoló­női pályára jelentkeztek. Négy intézeti lány érettségizik az idén. Közülük kettő' tanítóképző aka­démiára szeretne menni, kettő pedig munkát vállalna. Az intézet jó kapcsolatban van a gyámhatóságokkal, a gyámügyi előadókkal. Részben közvetlenül az intézet illetékeseivel, részben a járási szakfelügyelőkkel közösen beszélik meg a szülőik részéről a térítési díj megállapítását, ese­tenként az állami gondozás meg­szüntetését és az egyéb tenni­valókat. Az állandó bizottsági ülésen elhangzott beszámoló után a pe­dagógus, a bíró, a fiatalkorúak ügyésze, a gyámhatóság, a BM gyermek- és ifjúságvédelmi fele­lőse vett részt a vitában, s mond­ta el tapasztalatait, véleményét. A beszámoló és a vita tanulságát az elnöklő Takács Mihályné ösz- szegezte. Az ülés résztvevői határoza­tot fogadtak el. amelynek minden pontja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos tennivalókra irá­nyítja a figyelmet. ■P. M. _____________________________________I _________ T olna megyei úttorőtalálkozó Szekszárdon MÉRY ÉVA gyermek- és ifjúságvédelem

Next

/
Thumbnails
Contents