Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
ÍS66. május í. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Vitavezető a megyei tanács elnökhelyettese ÖNÁLLÓSÁG A GYAKORLATBAN Lapunk „önállóság a gyakorlatban” című cikksorozatának első írását a szerkesztőségben vitatták meg vállalati és szövetkezeti szakemberek, vezetők, Tolnai Ferencnek, a megyei tanács elnök- helyettesének irányításával. A téma: a termelőszövetkezetek önállósága, annak érvényesülése, esetenként kiharcolása, s az ezzel kapcsolatos minden egyéb kérdés. A szerkesztőségben szerdán megtartott ankét anyagát, a résztvevők vitáját összefoglalva az alábbiakban közöljük. MINŐSÉGI HIZLALÁST KÉK AZ ÁLLATFOKGALMI Elsőnek Tárnok Lajos, az Állatforgalmi Vállalat igazgatója mondta el véleményét: — Véleményem szerint a Báli elvtárs sok igazságot mondott el az újságcikkben. (A cikksorozat első írásában Báli Zoltán, a bá- taszéki tsz-elnök nyilatkozott.) De az önállóság még nem oldja meg a problémákat, ha nincs kellő szervezettség. Nagyon össze kell hangolnunk a munkát, mert a vállalati önállóság is nőtt, nemcsak a szövetkezeti. Ráadásul nekünk arra kell törekednünk például, hogy minél több hízott marhát tudjunk eladni külföldre, mert az nyereségesebb a vállalatnak, s így nem fizet rá a felvásárlásra. Egyébként ráfizetnénk. Tehát arra kérjük a tsz-eket, minőségi hizlalásra törekedjenek. A sertéshizlalással kapcsolatban pedig az a kérésünk: a gazdaságos hizlalási súlykategória felső határáig menjenek el a hizlalásban. A GYENGE TSZ NEHEZEBBEN LEHET ÖNÁLLÓ A kialakult vita „nyersanyagát” nagyobb részt Kővári Gyula szolgáltatta, a kocsolai Vörös Csillag Tsz főagronómusa. Igazán őszintén és konkrétan megmondta, ami szerinte sérti a termelőszövetkezetek önállóságát, még most is. Kővári Gyula véleménye szerint nehezebben lehet önálló az a szövetkezet, amelyik gyenge, tehát állandóan rászorul a kölcsönökre és egyéb segítségadásra. Az önállósághoz anyagi megalapozottság, jó vezetés, közgazdasági értelemben is, és a belső egyetértés feltétlenül szükséges. Szakcs példáját hozta fel a kocsolai fő- agronómus. Megfelelő vezetéssel teljesen megváltozott a helyzet Szakcson és nemcsak a jövedelem több, de a szövetkezet munkája is sokkal önállóbb, mint azelőtt. — A szerződéses termeltetés olyan irányba halad, hogy egyre rentábilisabb a növénytermesztés. Ez sokat segített. Szépen rendeződött az árkérdés a burgonyánál, a napraforgónál, de a cukorrépa felvásárlási ára kevés — mondotta Kővári Gyula. — A járási átlagtermés 150 mázsa, tehát 6—7 ezer forint a bruttó bevétel egy-egy holdról, és annak egyharmada rámegy az élőmunka díjazására. Más a helyzet például a burgonyánál: a bruttó bevétel holdanként tíz-tizenkétezer forint és sokkal kevesebb az élőmunka- ráfordítás, mint a cukorrépa-termesztésben. Problémánk volt a zöldségtermesztésnél, de az árrendezéssel kedvezően alakult a helyzet, már 1965-ben örvendetesen rendeződtek a felvásárlási árak. — Amik továbbra is sértik az önállóságot: 1. Tárnok elvtárs szavaihoz azt szeretném hozzáfűzni, hogy a szarvasmarha minősítése mintha a budapesti átvevő hangulatától függne időnként. 2. Bizonyos alkatrészek hiánya egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy jól kihasználjuk a gépeket. Például átvettünk a gépállomástól egy szovjet gyártmányú kukoricavető gépet, de az egész országban nem kapunk hozzá egy fogaskereket. Talán hatforintos alkatrész, és mi körülbelül száz forintért állítottuk elő végül is. A szerelő egész nap reszel. Statisztikai nemtörődömség, hogy a már meglevő gépek alkatrészeinek pótlásáról nem gondoskodnak. Behoztunk egy német gyártmányú vetőgépet. Nem jó, csak sík területre való, mert nagyon széles és elakad. Mi is vettünk ebből kettőt. Más eset: nagyon propagálták a burgonya vegyszeres gyomirtását. Amikor kijött a vegyszer, a „burgonya G", kiderült, hogy tízezer forintba kerül mázsája. Ezzel egy hold burgonya vegyszeres gyomirtása négyszáz forint lenne. Ha meg- kapáltatjuk, olcsóbb. Ez is olyan eset, amikor a szövetkezet nem önálló partner, megkérdezése nélkül intézkednek. Egyébként a termeltető vállalatokkal jó a kapcsolatunk, csupán kisebb személyes ellentétek voltak egy-egy termény átvétel nél. A kocsolai főagronómus elmondott egy esetet, ami jól mutatja, milyen hasznos, ha a gazdaság önállóságra törekszik az értékesítésben. A kocsolai szövetkezet kettős szerződést kötött a zöldségfélék eladására: a MÉK- kel is és a Szigetvári Konzervgyárral is. Amikor a MÉK nem vitt el mindent, nem tudta felvásárolni rövid idő alatt a nagy termést, a dömpingárut eladták a konzervgyárnak. EGY RENDELKEZÉS sérti az Önállóságot Kővári Gyula utolsó szavaihoz kapcsolódik Bokányi Józsefnek, a MÉK főosztályvezetőjének rokonszenves felvetése, tudnillik, hogy „az önállóságot nagyon sérti egy központi rendelkezés: kötve van a termesztés abban, hogy mit és mennyit termeljenek zöldfogyasztásra és konzerv gyártásra. Pedig a gazdaságnak kellene eldönteni, hova akarja adni az áruját, kinek mennyit akar eladni. Magunk ellen beszélek tulajdonképpen, de beszélnünk kell erről, mert helytelen.” Bokányi elvtárs egyebek között beszélt még arról is, hogy a gyenge szövetkezeteket igyekeznek segíteni, jövedelmezőbb terményféleségek termeltetésével. A tapasztalat ugyanis az, hogy az erősebb, vagy jobb vezetésű tsz-ek igyekeznek maguknak megszerezni a jobb cikkek termesztését, szerződéssel. Nagy Sándor, a szekszárdi Jóreménység Tsz főagronómusa megerősítette a kocsolai főagronómus szavait, két dologban is: valóban nem lehet önálló a támogatásra szoruló tsz. A Jó- reménység Tsz a gyengék közé tartozik, ezért Nagy Sándor elemezte a helyzetüket. Az alkatrészhiány és a burgonya gyomirtó vegyszerének magas ára, továbbá az ehhez hasonló gondok, eleve gátolják az ideális gazdálkodást MEGFELELŐ TÁRGYALÓFELEK INTÉZZÉK AZ ÜGYEKET van-e egy tsz-nek csak azt a burgonyafajtát termeszteni, amelyik hez ragaszkodik? Tudniillik csak fele részben kapott ahhoz vetőgumót és a másik fajtát nem fogadta el. Legyen joga ilyen ön állósághoz is a gazdaságnak! — vélekedik a felvásárlási osztály főelőadója. a vita Összefoglalása Tolnai Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese a vita után összefoglalta az elhangzottakat illetve kifejtette saját véleményét. Elmondta, hogy mindkét oldalon sok még a tennivaló, rugalmasabban kell intézni az árufelvásárlást. A minősítésnek, a minőségi feltételeknek olyannak kell lenniük, hogy ne magyarázhassanak bele, és pontosan meg tudják állapítani az áru minőségét Eddig például a kendernél 7—8 féle színt tartottak számon, s úgy vették, ahogy akarták. Arra kell törekedni, hogy a nyereség elérése ne menjen a másik fél rovására. Megoldást kell találni a szállítási problémára is. Nem Igazságos, hogy nullától tíz kilométerig nem fizet fuvarköltséget a vállalat, mert így egyes tsz-ek nagyon rosszul járnak. A cukorrépa-termesztésben tulajdonképpen a szállítás nehézsége okozza a gondot, nem is annyira az ára. Tolnai Ferenc véleménye szerint nemcsak egyes alkatrészek hiánya, de a gépellátás hiányosságai is hallatlanul sértik a szövetkezeti önállóságot. Fönt, legfelsőbb szinten kellene már lemérni, milyen gépekre van szükség és nemcsak az összforgalmat nézni. A megyei tanács elnökhelyettese ugyancsak azon a véleményen van, mint a felvásárlási osztály; ha egy gazdaság nem akar termeszteni Somogyi Sárga burgonyafajtát, hanem lengyel burgonyát, akkor a vállalat máshol igyekezzék szerződést kötni a Somogyi Sárgára, és ne erőlködjön. G. J. A Kossuth rádió „két példányban99 Közel húsz éve működik már Lakihegyen a Kossuth rádió adóállomása és természetes, ilyen hosszú idő után a berendezés alapos javítására, sok alkatrészcserére van szükség. A generáljavítás helyett azonban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium két 150 kilo- wattos adóállomást kíván felállítani és a most működő, Jelenlegi 155 kilo wattos adót más célokra használják majd feL Az adócsőgyárban már második éve dolgoznak az új Kossuth rádión. Úgy tervezik, hogy a két önálló adó párhuzamosan működik majd és hibásodás esetén egymást kiegészítve és helyettesítve, anélkül, hogy a hallgatók észre- vennék, sugározza a műsort. Még nincsen végleges határidő, mikorra készül el a két új Kos- suth-adó, de az már biztosnak látszik, hogy az egyiket az év végére leszállítja az adócsőgyár, míg a másikat 1968. végén lehet üzembe állítani. Az új adók nyomán az egész országban javulnak majd a vételviszonyok. Ma ugyanis a nap bizonyos időszakában kifogásolható a műsorsugárzás. Az építkezés július elején kezdődik, mintegy 56 millió forintba kerül. A jelenlegi 135 kilowattos Kos- auth-adó az építkezés alatt is zavartalanul közvetíti műsorát. Az új adó erősebb sugárzásával kiküszöbölik majd a külföldi adóállomások zavaró hatását is. A posta Jelentős beruházásai közé tartozik még a tiszántúli tv-adó munkálatainak előkészítése. Ennek létesítését az teszi szükségessé, hogy a kékesi, a tokaji és a szentesi tv-adóállomások, a Debrecen—Békéscsaba között elterülő körzet számára nem biztosítana): megfelelő minőségű vételviszonyokat. A televíziótulajdonosok régi kívánsága teljesül az új tiszántúli tv-adóáliomás felépítésével, amely megszünteti ezt a „fehér foltot” és ellensúlyozza a Jugoszlávia és Románia felől átszűrődő adáshullámokat is. A tervek szerint az adót, amely Békés és Hajdú-Bihar megye határkörzetében készül, két-három éven belül adják át rendeltetésének. S. L. Ötös társadalmi névadó Miszlán Tolna megyében, amint dr. Lencsés Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője közölte, eddig mintegy 1200 társadalmi névadót tartottak. Legtöbbet természetesen Szék szórd városban, Dombóváron és a többi munkáslakta helyen. A névadásnak ez az új módja azonban egyre jobban terjed a falusi lakosság körében is. Miszla községben eddig még nem volt társadalmi névadó ünnepség, most azonban ötö6 névadóval nyitják meg a sort. Ma, a nemzetközi proletár- szolidaritás napján bensőséges ünnepséget rendeznek a művelődési otthonban. Lengyel Pál két gyermekének és Tücsök Pál, Fekete Sándor és Tódor Károly egy-egy gyermekének ezúttal rendezik meg a névadóját az új szocialista szokások szerint. A szülők valamennyien termelőszövetkezeti tagok. Becsülvfkosarak, könyvtáriatok a megyében Az ünnepi. könyvhétre készülnek a megyében. Szekszárdon, a megyei könyvtárban megalakult az előkészítő bizottság, s változatos programot állított össze. Ezek szerint a megyében Bede Anna, Pákolitz István és T. Nagy Sándor költő, Csányi László, Fekete Gyula, Katkó István, Molnár Zol tán és Rákosi Gergely író találkozik majd olvasóival. A falvakban a földművesszövetkezetek háromszáznál több bizományosa hívja fel a figyelmet az irodalmi művekre. A könyvhéten 36 becsületkosárban, 80 helyen feldíszített asztalon, továbbá sátrakban árulják majd a könyveket a boltokon kívül. A KISZ és az úrtörőszervezetek, valamint a társadalmi szervezeték képviselői házról házra járva prózai és verseskötetekkel felkeresik a lakosságot. esztendeje közös munkába fogtak Rubold Ödön, a megyei tanács felvásárlási osztályának főelőadója arról beszélt a szerkesztőségi ankéton, hogy szerencsére most már megfelelő gazdasági számításokon alapszik a termeltetés,' az eladásra ígért árumennyiség.1 Az Is nagyon fontos, hogy meg-| felelő tárgyalófelek Intézzék az ügyeket, főként a szerződéskötést.1 A Kaposvári Cukorgyár egyik dolgozójára, szerződtetőjére 6—8 tsz-ben is panaszt tettek. Rubold Ödön felvetette a kérdést; jogai Jubileum. Négy szekszárdi ktsz-tag jubileuma lehetne az ez évi május elseje. Kevesen tudják — talán még a megyében is —, hogy húsz esztendővel ezelőtt Szekszárdon négy cipész kisiparos úgy ünnepelte május elsejét, hogy „Közkereseti társaságot" alapítottak. Mit jelent ez a Jogalom? Négyen összefogtak és közösen kezdtek dolgozni. Bevitték szerszámaikat, kisebb gépeiket, elosztották a munkát és aszerint kaptak havi fizetést. Az általuk a közösbe bevitt értékért bizonyos százalékot fizettek, a bankbetét kamatjának felit kapták szerszámhasználati díj gyanánt. Mit tudták ők akkor még azt, hogy mit is jelent a munkaegység, hogy" lenne helyes elosztani a jövedelmet! Annyit tudtak, hogy az összefogásban, az egységben az erő és hogy közös munkával többre mennek. Ügy is lett. Mind a négyen legjobb tudásuk szerint dolgoztak. Mi vitte el őket az elhatározásig? Szerepe volt ebben annak is, hogy közülük ketten a kommunista, ketten pedig a szociáldemokrata pártban tevékenykedtek. Bátran belevágtak, hozzáfogtak. A „Közkereseti Társaság" engedéllyel működött, a szekszárdi háztartási bolt melletti Spányi-házban (amelyet — helyet biztosítva a fejlődésnek — éppen a múlt esztendőben bontották le) dolgozlak. Javítottak, méretes cipőket készítettek, vásároztak a konfekcióáruval. Volt is márkája az általuk készített árunak, hisz' nem akármilyen mesterek voltak ők korábban, nevük volt a szakmában! Nem volt pedig rózsás az ország helyzete akkoriban, dúlt az infláció. Adópengőben, miil- pengőben számoltak az emberek, éppen néhány napja, 194,6. április 29-én nyomták ki a százezres millpengöt. Ok is tudták, hitték, hogy rövidesen meg lesz a jó forint is elkezdték a közös munkát. Hatezer-nyolcszáz forintra rúgott az augusztusi felértékelés szerint a négy kisiparos által a társulásba bevitt szerszámnak és anyagnak az értéke. Küszködtek ők is egy ideig a pénzromlással. Nemcsak ilyen nehézségeik voltak. Kerékpárral jártak Simontomyá- ra anyag után, nehézségeikkel megbirkózva vásároztak, közösen értékesítették munkájuk termékeit. Két esztendeig működtek így, miközben harcoltak a kisiparosság körében a szövetkezeti gondolatért, szervezgették a kisipari szövetkezetei. Amikor 1948-ban, megyénkben elsőként, tizenhat taggal megalakították a kisipari sző vetkezetet, a cipész ktsz már húszezer forintnyi tiszta értékkel kezdett. A „Közkereseti Társaság" négy tagja csak a bevitt szerszámaik ellenértékére, a hatezer-nyolcszáz forintra tartott igényt. Ezt részletekben, egy esztendő alatt fizetgette ki nekik a fiatal, jól induló szövetkezet. * A négy kezdeményező közül egyikőjük már nyugdíjas, míg a másik három ma is tagja az azóta naggyá nőtt Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz-nek. Húszmilliós az évi termelési tervük és a harmincnyolc részlegben, az alkalmazottakkal együtt ma már háromszáz- negyvenkilenc az összlétszám. • Az érdekes jubileum alkalmából, a mai napon köszöntjük a húsz esztendővel ezelőtt közös munkába kezdett „Közkereseti Társaság" határozott, céltudatos kezdeményezőit. Janó György, Gáspár Manó, Várszegi Márton, Dajka Miklós a kisipari termelöszövetkezi mozgalom megyénk- béli úttörői, 1946. május elsejét méltóképpen ünnepelték. H. E,
