Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-04 / 104. szám
i960, május 1. ' TOMJl» 1HEGYFT SÜPÜJSÄG 5 t &CJIJ munkáóőrhétköznapjairól NEMREGEN KAPTA meg a kiváló munkásőr jelvényt. Nemcsak azért adták, mert 1957. március óta (több mint kilenc éve) munkásőr, hanem elsősorban kiváló eredményei, munkásőri helytállása, és magatartása miatt. Barna színű ruháján és haján itt-ott a fehér foltok árulkodnak. Elárulják, hogy tulajdonosa mivel foglalkozik. A liszttel győzködött, most hagyta abba annak rendezését. Most éppen egy' fehér hajú öregembert elégít ki korpával. Megvárom amíg a két zsák korpát felmeri és kiadja, bár kissé nehézkesen történik, mert a bácsinak már kevés az ereje, nem tudja a zsákot rendesen tartani. Ö ebben is kell segítsen. Napi 25—30 mázsa korpát ad így ki Zilahi István, a faddi tsz darálójának, cseretelepének vezetője. A kiváló munkásőr a dolgos hétköznapokon telepvezető, fizikai munkás, gépész, adminisztrátor, mindenes egyszemélyben. Ezen a volt malomban elhelyezett cseretelepen havonta átlag 500 métermázsa lisztet adnak ki búzáért cserébe, havi négy-ötszáz mázsa a lakosság számára végzett vámdarálás emellett néha 2—3 héten át is itt darálnak a tsz egy-egy üzemegysége számára, amikor ott elromlik a masina. Tizenkét esztendeje dolgozik így a faddi Lenin Tsz cseretelepén Zilahi István. Teszi amit kell, zsákol, gépeit tisztítgatja, lisztet cserél, elvégzi a vámdarálást. Lisztet, búzát raknak a teherkocsikra, mér, kiad, emberekkel foglalkozik. Még arra is futja legtöbbször az idejéből, hogy egy- egy barátságos szót ejtsen. Amint mondják, olyan erős, szorgalmas ember és úgy bírja a munkát, hogy amíg egy esztendőn át a mözsi malomban dolgozott, ketten kellett ott legyenek helyette, mert csak ketten győzték. Éves átlagban kb. napi tizennégy órát dolgozik, mikor hogyan. Megesik ugyan a holt szezonban. hogy napi nyolc óra is elég, télidőben viszont nem ritka a napi 16—18 órás elfoglaltság. Az adminisztrációt többnyire még utána végzi el. (Könyvelése naprakész, emellett készíti a különböző jelentéseket, ötnaponta az fmsz-hez, 1 íznaponként a malomhoz, tizenöt naponként pedig a termelőszövetkezethez kell jelentsen.) ITT I AKIK családjával együtt a csere■ I 1 L imit telepen, a Leninről elnevezett utcában. A rövid forgalmi szünetekben beszélgetünk. Amikor jön valaki, abbahagyja és igénye szerint kielégíti az újabban jöttét, majd folytatjuk ahol abbahagytuk. Nem szereti, ha várakoznak rá, mert mint mondja: mindenkinek drága az ideje, nemcsak nekem. — Hogy’ győzi egyedül ezt a sok munkát? — kérdezem, utalva arra, hogy távolléte idején ketten pótolták. Mindig gondolkodik, mielőtt válaszol. Amikor leül, nehéz, eres. kidolgozott kezeit térdére teszi. Csendesen, megfontoltan beszél: — Korán kelek, megszervezem a munkámat és a gépeket is szolgálatba állítottam. Hogyan? A gabonát és a lisztet nem kézi erővel mozgatom Tartályba kerül, onnan egy felvonó viszi a padlásra, majd onnan garatszerű megoldással zsákba’ nyomódik, mint a malmokban látható. Nekem a zsákok egalizálása — így mondja — marad, ügyelek, hogy mindegyik 85 kilónyi legyen, így könnyebb a munka, gyorsabb a kiszolgálás, meg kevesebb búza és liszt szóródik, kisebb a veszteség. — Szakszerűen magyarázza, hogy a korábbi. ventillátoros megoldással szemben ez azért is jobb, mert kisebb az áramfogyasztás és a gép hibalehetősége is. — Marad azért amint láttam a nehezet* fizikai munkából is, ugye? Nevet: — Sajnos, marad még így is elég. Nem oldottam még meg a korpánál a fizikai munka könnyítését. Ez pedig évente egy nadrágot visz el tőlem, nyelem a port, amely éjjelente bizony megleckéztet, köhögte! Nem kapcsolhatom rá az eddigi négy és fél lóerős motorra, mert az így is két felvonót működtet. Meg aztán három-négy műveletet nem is győzök egyszerre: darálok, fel- huzatom a lisztet, foglalkozni is kell az emberekkel. De megoldom most már rövidesen. Beszereztem már még egy felvonót, kell még egy fél lóerős villanymotor és ez is meglesz. — Itt nem hibásodik meg gyakran a daráló és a többi motor? — Ma már itt én nem ismerek olyant, hogy elromlik. Korábban malomban dolgoztam, így furcsa is lenne, ha húszéves gyakorlatommal ez megtörténne. Saját érdekemben még arra is ügyelek, hogy a négy üzemegység darálói se hi- básodjanak meg, a- tanácsokat meg is szívlelik. Most már ritkább, hogy az üzemegységek valamelyikének géphibásodás miatt én kell daráljak. — Hogy tudta egyeztetni ezt a nagy lekötöttséget, a nehéz elfoglaltságot a társadalmi munkával? (Pártvezetőségi tag, munkásőr.) — Ha akarja az ember, nem probléma. Van nekem egy nagyon megbízható segítségem, így mégsem vagyok egyedül: a feleségem. Megtanulta és érti az itteni munkát, mindig ő helyettesít. Amikor az árvízvédelemnél voltunk szolgálatban Decsen egy hétig, kértem, hogy éjjel szolgálhassak. Három gyermekünk van. Nappal itthon dolgoztam. No, azért aludtam mindig egy kicsit, éjjel felváltva I—1 órácskát, nappal is 2— 3 órát, amíg az asszony helyettesített. — Nincsenek leszerelési tervei? Ez az egyetlen, amire gondolkodás nélkül válaszol: — Nincsenek, szó sem lehet róla. Miért nem? Nagyon szeretem a munkásőrséget, van ám annak szépsége! Nekem nem okoz gondot, nem jelent terhet a munkásőrség. Az asszony is mondta — amikor kijött, hogy az öregek leszerelhetnek —, hogy feltétlenül maradjak, ő is szívesen veszi, öreg harcos vagyok ott én. — Kérdésemre nevetve mqndja, hogy harminckilenc esztendős. — Növekszik itt a munkásőrség? Mondják, hogy az alapító tagok, az „öreg harcosok” meg- gyérültek, elköltözés és más funkcióba kiemelés miatt. — Szép számmal gyarapszunk. Nem veszünk fel azért mindenkit, válogatni kel! Nemrégiben jelentkezett a tsz-ből három fiatalember, akiket nem vehettünk fel. Miért? Rendes gyerekek azok, de ehhez még éretlenek, mert kissé há- zsártosak, nem teljes még az ehhez szükséges felelősségérzetük. Majd később. Tartani és fejleszteni akarjuk a színvonalat az újaknál is. A fegyelem javítása érdekében ugyan ritkán, de sor kerül arra is, hogy meg kell mondani: gyerekek, másként. Megszívlelik — fejezi be szavait. pDiiC MITIYK A munkaszervezés, tervelHUtm/i, zés adminisztráció, szíves szó — ebből állnak a 39 éves faddi munkásőr dolgos napjai. A munkásőrségnél a nehézfegyveres alakulatnál, a hétköznapokon a nehéz fizikai munkán posztok példamutatóan helytáll- va Zilahi István faddi kommunista. SOMI BENJAMINNÉ Tv-film és ismereteink... Korunk egyik. világproblémája a lakáskérdés. Ahol megoldódik, oda a boldogság költözött. így igaz. Sikerül a berendezés is. A család elégedetten telepszik le az újszagú környezetben és kultúr- szomjtól űzötten nézi a televíziót. korunk talán legértékesebb bútordarabját. Legértékesebb, mert csaknem mindenkinek mindent megad. Legutóbb például a „Halló fiúk, halló lányok!” című műsor adott a divat kedvelőinek egy divatbemutatót, mely emlékezetes marad. Egymás után léptek színre a párok, egy csinos, maneken egy délceg katonával. A zene kellemesen szól. A csinos maneken megindul a zene ritmusára, ringatva bájos vonalait, a kis katona pedig udvariasan középen hátul megáll. Aztán megszólal a divatbemutató konferanszié ja és a maneken mindenkit megkapó mesteri mozgására méla hangon méltatja a kis katona mundérjának minőségét. Nem hittem volna, hogy öt percen belül ennyi hibát lehet felhalmozni egy közvetítés során. Ri ka élmény, amikor ennyiszer felcsendül a mikrofonban izgatott, első. fojtott hangon az „elmondtam mert már”, „mehet” — „jöjjön”, stb... Átvészeltük szerencsére, elhomályosult a kép a botlás” pillanatában... Alig A hölgy, aki konferált, lehel múlik el öt perc, máris egy férfiverhetetlen, kiváló szakember a divat vonalán, de kár volt megkísérelnie, amire vállalkozott. Iskéz lágyan, de határozottan letépi a jobb sorsra érdemesült szabóipari blúzterméket a hölgy mét bebizonyosodott, hogy tiszte- melle-kasáról... Homlokom gyön- leiben kell tartani azt a parányi győzni kezd, amint neveletlen jószágot, melyet mikrofonnak ne- gyermekeimre pillantok és bűnvezünk, — a közönségről nem is beszélve. Mindenesetre „jót nevettünk”. .. Ad továbbá a televízió — hála a filmvilág üzletembereinek — tudattól verejtékezve szidom magam, miért nem küldtem ágyba őket. Aztán — a dráma derekán — már ajaktapasztó gyúrások következtek. Tombolt a szerelmi olyan ismeretterjesztést a film- ismeretek terjesztése, műsorokban, hogy e modern vi- (125 éves a TIT... van itt ne- lág gyermekei győzzék emészteni, tán összefüggés?!), öt percenként Békés, nyugodt hétköznap este. kellett különböző trükkökkel a Együtt ül a család. Tíz perchfigyelmet megszakítanom. Igaz. múlva nyolc óra. A csemetéket hogy nem mindegyik filmben van még nem zavarjuk ágyba, máris ez így, de párszáz méter csakkezdődik az esti fim. Címe nem nem mindegyikben jut manapság utal semmi gyermekveszélyre. A egy-egy komolyabb nyoszolya- tizedik perc azonban meghozza bemutatóra. Tény, hogy vigyáz- az első cseles támadást és a vé- zanak elsősorban a szülők. Igaz, delmet kereső hölgy máris az De az is igaz ám, hogy ez a ágyba hátrál... Ajkamba ha- folytonos szerelmi csatározás már rapva pillantok serdülő cseme- nem egyéb, mint az erotika ka- téimre. „Megbotlott” — állapítja lapjával való koldulás a piacon... meg a hölgy mozgását aggódva figyelő kisfiam. Meg. Ez volt az — ik — Óvodát avattak Dunaföldvárott Május 1-én délután került átadásra Dunaföldvárott a Bölcskei utcában az új, 60 személyes óvoda, mely 700 ezer forintos költséggel épült. Az ünnepélyes átadáson megjelent és felszólalt Németi Irén. a Nők Lapja főszerkesztője. Az új óvodát Bíró József, a községi tanács vb-elnöke adta át. A pedagógusok nevében Kovács Gyula igazgató vette át a létesítményt GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IBOSZ El RÍ IK Él RDES El jjjiUjjtüjjj:: Gazdasági hatékonyság Az emberiség sok évezredes fejlődésének gazdasági alapja mindig is a munka termelékenységének emelkedése volt, Előbb egyszerű szerszámok, majd bonyolultabb gépek, munkamódszerek segítették ebben az embert. Ugyanaz a munkamennyiség mind több és magasabb színvonalú szükséglet kielégítését tette lehetővé. Sőt, a fejlettebb társadalmakban az emberek egyes csoportjainak már nem kellett közvetlen termelő munkát végeznie, mert helyettük is megtette ezt a társadalom más csoportja. Tudománnyal, művészettel, oktatással, gyógyítással is foglalkozhattak mái’. A munka termelékenysége nő, ha egyre hatékonyabb, a célnak leginkább megfelelő eszközöket alakít ki és alkalmaz az ember. pet kap, de annak hatékonyságát nem képes kellően kihasználni. Hiányzik egy .alkatrész, nirícs megfelelő munka. stb. Hiába hoz- haitra az ilyen géppel végzett munka a vállalat számára nagy megtakarítást, ez mégsem sikerül, mert hatékony alkalmazásának valamilyen feltétele hiányzik. A korszerű termelési eszköz • törmeléken ységnövelő kapacitás. Ha ezt nem használjuk ki, akkor gazdálkodásunk a magas technikai felszereltség ellenére is alacsony színvonalú marad. Az a cél, hogy minden vállalatnak, szövetkezetnek érdeke legyen a terme- iékenységnövelő, önköltségcsökkentő kapacitások minél jobb kihasználása. A gazdaságirányítás új rendszerében minden vállalatnak érdeke is lesz. hogy á rendelkezésre bocsátott területet, eszköKözben tudása, szakmai tapasztalata is nő. Amikor gazdasági hatékonyságról beszélünk, mindig azt vizsgáljuk, hogy egy anyag, egy gép, egy technológia — gyártási mód — mennyire alkalmas a munka termelékenységének növelésére. A hatékonyság tehát a termelési eszközök, munkamódszerek termelékenységnöveiő képessége. A termékek árukká lesznek, pénzért adják, veszik azokat. Azt a gépet, szerszámot, anyagot, stb. nevezzük hatékonynak, amelyik alkalmazása többet jövedelmez, mint amennyibe került. Mindezeken túl az is szükséges, hogy maga a gazdálkodás hatékony legyen. A vállalati, szövetkezeti gazdálkodást akkor nevezzük hatékonynak, ha minél jobban képes érvényesíteni a rendelkezésre álló termelőerők — épületeik, gépek, anyagok, emberek — termelékenységnövelő képességét. A termelőerők elméleti és gyakorlati hatékonysága között nem egyszer eltérés van. Gyakori, hogy egy gyár, termelőszövetkezet igen korszerű, nagy teljesítményű gézökeit, munkaerő-kapacitást a leghatékonyabban kamatoztassa. A hatékonyság biztosításának fontos feltétele, hogy az erőforrások aránya helyes legyen. Hiába van elég erőgép, ha kevés a munkagép; hiába van sok traktor, ha kevés a traktoros: hiába van munkaerő, ha nincs, aki a munkát jól megszervezze és vezesse. A gazdálkodás hatékonyságának növelése életszínvonalunk emelésének első feltétele. Dr. Pirityi Ottó Új ktsz-üzemhóz Hajoson Majoson üzemiházat épített és rendezett be a Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz. Az új részlegben gumicsizmák és ugyancsak gumiból műszaki tömegcikkek, köztük kerékpár-fogantyúk, lábtartók és tömítők gyártását kezdték meg. Az idén tizenháromezer pár gumicsizma készül Majoson. A jövő évben pedig harmincezer pár gyártását tervezik a szövetkezetben. * HIRDESSEK a TOLNA MEGYEI
