Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-29 / 126. szám

s

Illés Béla:

Masszázs. Vitéz Mihály már getett. A telefonhoz ugrott, s a Iáiba. Aztán föttrták, és o aláírta napok óta minden reggel meg- füléhez emelte a kagylót. Jelent- a nevét, önként jelentkezett ka- masszírozta Bálint jobb lábát és kezett. tornának.

“ «* «z írószövetség mosok- Hazament. A fiát kereste.

ieKuat, mar úgy ertve, hogy se „ • T,r

__

v

ai szervezete. Olga Ivanovna van

jót, se rosszat nem jelentett számára Vitéz Mihály szorgalmas,

a telefonnál. Délután háromkor

szívós munkája. És most, egyszer- hr Jt,rví^f0

r*,i«;,w.uva+ deseben. Legyen pontos.

Bevonult — mondta a fele- hábariT bér- s®se' Büszkén is, szomorúan Is.

re Bálint fölsikoltott. ucscüral- ^ltos' --Éb «k három nap múlva

t -i m'ji „... . i. , .,. . , , fogok bevonulni — mondotta Bá— Jaj! Faj! Bahnt letette a kagylót. A tele- jint) fcjssé szégyenkezve.

Vitéz Mihály szép, komoly, szót- f°n az előszobában állt, s ő be- .. ' ,

lan ember, egy pillanatra abba- ment a szobába. A felesege es a Mlk°r Balmt folebredt, sötétség hagyta a munkát, — Hál’ isten- fia — pontosan üzenhet eves fia wlt a szobában. De most mar

nek! - kiáltotta, és ismét mun- - némán ültek. °l-\lá^a’ 31111^

wlKn i™,wt a fampanak a kezbe illő szerszá,, i. _ Nos? — szólalt meg Vologya ma, amelyik világosságot gyújt

Kínoznak, kínoznak —■ gon- ^ fLQ, Meggyújtotta,

dolta Bálint, és becsukta a szemét. De nem aludt el. Vitéz ke- — Az írószövetség délután há- A két deszkát látta, amelyik az ményen dolgozott, most már nem romkor ülést tart. Remélem, moz- agyat úgy körülfogja, mint — ném fájt, de pár pillanat múlva me- gósítanaik minket is. erteni, ezt honnét tudja — mint

gint fájt Bálint lába és a kar- , a haldoklók fekvőhelyét.

ja is — Biztos! Én biztosan bevonu' - Kínoznak, kínoznak. lok “ mo5ldta Vologya’

— Tudja, Bálint elvtárs — na- — Tizenhét éves korodban.?

gyon-nagyon boldog vagyok. Ha _ Ti hét - koromban

semmi sem fáj, az baj. Akkor üzenhet eves koromban.

— Tűrhetetlen — mondotta Bálint önmagának. — Nem engednek leszállni.

A bal lábával rugdosta a bal

halott a láb vagy a kar, vagy Bálint ott _ volt a közgyűlésen. soSig vaukedett!1 míg 'sikerült°A

mind. a tette Db ha rnagának Aki Moszkvában él, íróeSíber. az

faj, jajgat akkor... Nagyon bol- ^ volt. Először Fagyejev múlva, vagy talán még gyorsabdog vagyok. beszélt. Röviden. Arról beszélt, ban, ő is leesett az ágyról. Jól

Mikor Vitéz elment, es Bálint hogy a németek megtámadták a megütötte magiát a fejét és a lámagára maradt, megpróbálta át- Szovjetuniót, és... bát, de nem kiabált Megpróbált

gondolni, amit hallott, ezt a kü- , . + j- fölkelni, erőlködött, de az nem

lönös törvényt: ha nem faj, az Elmondotta, hogy rm a teendő. ment Káromkodott de ez sem

baj, ha fáj, az jó. Tréfa? Való- Ezt mindenki tudta, es mindenki használt ’

6ág? vallatta.

Tündér Ilona j'ött be. Kezében Fagyejev után Ehrenburg beszél, ^ egyik nővér jött be. eg>r újság. szónokok — De Géza bácsi*

— Géza bácsi, olvasson egy pár ... . ,

sort a vezércikkből. Eddig sok irányzat volt a A nővér, aki mindig nevetni

t, ... . a- szovjet irodalomban. Most csak szokott, most majdnem sírt.

Bálint ele tette az újságot, es egy ir^ny^ ismerünk: Nyugatra,

Bálint megnézte, a lapot. Szeme Berlin felé! Ott leszünk, és győz- — De drága Géza bácsi, mit előtt hangyák táncoltak, nagyon fogunk! * csinál? Mi történt magával?

kicsi hangyák, nagyon sűrűén.

— Nos? Még sokain beszéltek. És a gyű- Bálint nem válaszolt. A nővér

n -i ■ + lés után három asztalnál, hárman — sose hitte volna Bálint, hogy

üaiint nem ieieix. írták föl, hogy ki jelentkezik ön- ez a karcsú lány, Orosz Erzsi,

— Ne a cikket olvassa. Minek. ként. Bálintinak vagy egy fél- ilyen erős — átfogta és fölemelte

Olvassa el a cikk címét. óráig kellett várnia, míg sorra Bálintot, és visszatette az ágyára.

Bálint odapislogott, ahol a cikk került. Várakozás közben a fá- Némán néztek egymás szemébe,

címét sejtette, de cím nincs, ha- radtságtól fájt a lába.« nem egymás mellé ragasztott,

CSÁNYI LÁSZLÓ;

Szekszárdi hajnal

A hajnal újra festi az eget.

A Séd párái mögött a szelíd

vidék most ébred. Völgy és hegykaréj

vonala lebeg a láthatár szélén.

Csupa szín minden. Kék, harsány-lila sejtelmes zöld, aranyló áradatban, s a barna ágak erdeje között izgága nyárfák kusza jelei, s egy ember is, ember az élő tájban, eggyéválva színekkel s a fénnyel.

Indul a szél a Bartina felől, az álom frissen mosott küszöbén a fénybe néznek a valószínűtlen éjszaka után a házak. Kakas, vonatfütty töri át a csend falát.

A hajnalból már reggel lesz. Hajnalban« az első fénnyel születtem. A szél zörgette az ablakot. Péntek volt.

Tallózás a könyyhét könyyei között

Az idiei ünnepi könyvhét bő összegyűjteni, ezért három külön-' választékot kínál, s a versek, re- böző kiadásban jelentették meg gények, ismeretterjesztő könyvek ezt a regényt, amely Jókai élet- kedvelői egyaránt találnak ked- művéből egyike a legmaradan- vükre való olvasnivalót. A gaz- dóbbaknak. Kosztolányi Dezső dag választékból az alábbiakban Esti Kornélja immár szintén néhány jelentősebb könyvre hív- klasszikus alkotásaink közé tarjuk fel a figyelmet. tozik. Ezúttal a népszerű Olcsó

Ismét megjelent, ünnepi ki- Könyvtár sorozatában jelent meg. adásban, Petőfi Sándor összes Uj kiadásban jelent meg Kassák verse. Petőfi egyetlen otthonból Lajos hatalmas önéletrajza, az Egy sem hiányozhat, s az állandó ke- ember élete. Irodalmunkban szín- resletet igyekezett kielégíteni a te példa nélküli Hidas Antal re- Szépirodalmi, amikor ismét meg- gényének, a Fic^ek úrnak történe- jelenlette legnagyobb költőnk te: a mű magyar kézirata elve- minden versét. A Magyar Par- szett, s az orosz kiadás szövege nasszus sorozatban jelent meg alapján fordította le Makai Im- Juhász Gyula verseinek: gyűjte- re. örömmel köszöntjük Illés menye, s ismét kiadták a Hét év- Béla új könyvét is, amely az író század magyar versei című anto- hosszú betegségének és lassú gyó- lógiát. Komját Aladár „az első gyulásának története, kommunista költő” versei Életre Lesznai Annának, akinek Ady köszöntő címmel jelentek meg, több versét is ajánlotta, kétköte- míg a mai magyar lírát Csanádi tes családregénye jelent meg Kez- Imre, Csanády János, Mezei And- detben volt a • kert címmel, s rás. Nagy László képviseli. ugyancsak két kötetben adták ki

Az ünnepi könyvhétről- tenné- Lengyel József gazdag életművét« szelesen nem hiányozhat az örök- Mérni a mérhetetlent címmel, ifjú Jókai sem, akinek ezúttal A Szabó Pál válogatott novellái lőcsei fehér asszony cimű regénye Szivárványerdő címmel ugyanjelent meg. Gondoltak azokra is, csak két kötetben jelentek meg

egymást» fonódó hangyák.

— Csak azt kérem, hogy hivassa el az újság címét.

Bálint csodálkozott, hogy őt is érdekli a kérdés. Megpróbálta elolvasni az újság címét

— Nép...' nép... tovább nem megy.

— Ez már nagy eredmény! Gratulálok!

Bálint elfordította a_ fejét de Tündér Ilona nem sértődött meg.

— Na. Géza bácsi, ne bántson

meg, próbálja tovább olvasni a címet. Nép... és tovább?

Bálint elhatározta, hogy ravasz lesz, nem nézi meg, mégis kitalálja a címet.

— Népszava — mondta diadalmasan.

— No, nem. Próbálja olvasni, és csak ha elolvasta, megmondani, hogy mit olvasott.

Bálint úgy tett, mintha olvasna, és megint diadalmasan kiáltott:

— Népszabadsági

Tündér Ilona hosszan nézett Hál int lesoványodott arcába, és csak percek múlva szólalt meg.

— Eltalálta! De én mást várok. Azt, hogy olvasson. Itthagyom az újságot, próbálja elolvasni valamelyik cikknek a címét. Nem ördöngösség az, csak akarni kell.

Mikor Tündér Ilona kiment

Bálint sokáig nézte az előtte heverő újságot. Hangyák, legyek... Most a címet se látta, a cím első három betűjét sem. Pedig azt igazán nagyon _ akarta, összeszorította a fogát.

— Akarom!

Mikor ezt mondotta, tizedszer, huszadszor kimondatta, egyszerre csöngetést hallott. A telefon csönSészlet a szerzőnek a könyvhétre megjelent „A 339-es szoba” című kötetéből, ^ .. .

A jobb és mind a ketten elsírták magukat. I akik nem akarják a teljes Jókait az ünnepi könyvhétre, mellette

Tamási Áron és Véres Péter no4 KŐNVV ÜNNEPE

Sokszor elmondtuk már, mégis jó újra, meg újra büszkén kijelenteni: olvasó nép lettünk, s a könyv immár úgy hozzátartozik életünkhöz, hogy napjainkat el se tudnánk képzelni nélküle. Parasztházakban, munkások otthonában gyarapodik hónapról hónapra a könyvtár, s a legtöbb családnak lassan az is gondot okoz, hogy hol, hogyan helyezzék el a szaporodó könyveket. Pedig nemcsak az otthonokban gyűlik az olvasnivaló, könyvtáraink látogatóinak száma is állandóan emelkedik, s velük együtt az olvasott könyvek száma is. Ha valaki utazik, vagy csak leül a parkban pihenni, rögtön előkerül az olvasnivaló is, mert a könyv, ami húsz évvel ezelőtt valóban csak kevesekhez juthatott el, közszükségleti cikk lett. S ahogy szaporodnak a könyvek, úgy tágul a világ is, úgy gazdagodnak az emberek tudásban, mert kinyílik előttük a múlt, s jobban megismerik és megértik a jelent.

Olvasó nép lettünk, s ezért válhatott egyik legmeghittebb ünnepünkké a könyv ünnepe, amikor együtt ünnepel író és olvasó. S nem is lehet másként. író és olvasó szorosan összetartozik, s kölcsönösen formálja egymást: az író, aki tudja, hogy szavára egy egész nép figyel, csak a nép, egész népünk vágyait, törekvéseit fejezheti ki. Az olvasói igény pedig — s ezt nagyon természetesnek keü tartanunk —% HERN ER LAJOS FAMETSZETE

állandóan növekszik. Ismeretterjesztő előadásokon író— olvasó találkozókon esztétikai, irodalomelméleti viták alakulnak ki, növekszik az elméleti könyvek iránti kereslet, mert egyre többen válnak szórakozási kereső olvasóból értő, szakkérdésekben is járatos olvasókká.

Annak a kulturális forradalomnak, amely húsz esztendővel ezelőtt kezdődött el, ez egyik legnagyobb eredménye. Az irodalom meghódította az olvasókat, s az olvasók szüntelenül növekvő tábora végképp birtokába vette, sajátjának tudja az irodalmat, a miénket is, a világirodalmat is.

Az idei könyvhétre kiadóink 63 könyvet jelentettek meg, csaknem egymillió példányban. A kiadványok között találunk magyar klasszikusokat, köztük ünnepi kiállításban a teljes Petőfit, külföldi szerzőket, s nem hiányzanak természetesen a ma élő írók sem, akik közül 28 szerzőnek jelent meg új könyve az ünnepre. A gazdag választék a legkisebb falvakba is eljut, ahogy nagyon sok helyre eljutnak az írók is. Mert szép hagyomány, hogy a könyv ünnepét együtt ülik meg írók és olvasók, s mint a korábbi évelőben, az idén is sok író járja az országot, hogy találkozzék olvasóival, s velük beszélje meg írói gondjait, terveit. így válik teljessé az ünnep, írók és olvasók közös, szép ünnepévé.

vellagyűjteménye jelentős eseménye az idei könyvhétnek.

Tersánsziky J. Jenő regényhősével, Kakuk Marcival jószerivel minden olvasó találkozott már. Tizedik jubileumi kiadására szí- nészkedésének történetével egészítette ki Kakuk Marci kalandjait az író. Szerb Antal humoros regénye, a VII. Olivér új oldaláról mutatja be tragikus sorsú írónkat. Megjelent Zalka Máté hatalmas regénye is A bolygók visszatérnek.

Két fontos emlékiratra hívjuk fel olvasóink figyelmét: Kun Bé- láné nemcsak férjének, a 80 éve született forradalmárnak állít emléket, hanem a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom néhány fejezetéről is beszámol nagyszerű könyvében. Szamuelyné is férjének állít emléket, de könyve magában foglalja férje halála utáni emigráns-életének emlékeit is.

Fontos kiadvány Lenin művészetről, irodalomról című gyűjteménye, amely teljességre törekedve mutatja be Leninnek művészeti, irodalmi írásait.

Bálint György, a jeles kommunista publicista a fasizmus áldozata volt. Most, a korábbi kiadásokkal ellentétben, Bálint György minden jelentős írását egybegyűjti A toronyőr visszapillant című kétkötetes gyűjtemény. A tanulmánykötetek közül Trencsé- nyi-Waldapfel Imre Humanizmus és nemzeti irodalom, Maróthy János Zene és polgár, zene és proletár, Kardos László Közel és távol, Illés Lajos Tizenkét portré és Illés László Józanság és szenvedély című kötetét emeljük ki.

Két kötetben jelentek meg Kun Béla válogatott írásai és beszédei, s régi hiányt pótol a magyar munkásmozgalom történetének a könyvhétre megjelent első kötete is.

Felsorolásunk nem teljes. De talán ízelítőt ad abból a gazdag választékból, amely az idei ünnepi könyvhetet jellemzi.

\