Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-29 / 126. szám
weé. május 29. ' TOLVA WFGTEf VPPÜJSAQ . 3 GRATULÁLUNK Dr. Prantner Józsefet a munkaérdemrend bronzfokozatával tüntették ki — Vem, nem! — S a cigaretta parazsa kört ír le a levegőben, amint dr. Prantner József, a Tolna megyei Bíróság elnökhelyettese, a TIT megyei szervezetének elnöke tiltako- zóan emeli fel a kezét. — Rólam ne is kérdezzen semmit. A TIT-et ünnepeljük. Én csak egy tagja vagyok ennek a társaságnak. Csak egy tagja — immár közei húsz éve. Mert 1947-ben vették fel az akkor még Természettudományi Társaságba. Az egyesülés óta — 1953-tól — pedig a TIT-ben dolgozik. Szekszárdra 1957. augusztusában került, azonnal jelentkezett a megyei TIT-nél. Nevéhez fűződik a jogászszakosztály megalakítása. A megyei szervezet elnökének 1960-ban választották. — Hogyan mérhető le az egyesülés óta éltéit 13 év fejlődése itt, a megyei TIT-ben? — Amikor átköltöztünk a jelenlegi épületbe, egyszerre fellendült az ismeretterjesztést életet hozott a klubszoba. Gyarapodott a tagság, nemcsak számszerűségében. Bővült a szakosztályhálózatunk is. És az ismeretterjesztést nevezném annak a területnek, amelynél a legörvendetesebb színvonalváltozás tapasztalható. Dr. Prantner József több nézőpont tapasztalatai alapján beszélhet a TIT-ről. Átfogó képet kap, mint elnök, a TIT megyei, de talán országos munkálkodásáról is. Polgárjogi, termelőszövetkezeti, családjogi és erkölcsi témákban tart előadásokat. És eljut a megye „fehér foltjai”-ra is, a pusztákra, a tanyák világába a művelődési autóval. — Bizonyára tudna mondani olyan személyes példát, amely plasztikusan bizonyítja az ismeretterjesztés és a hallgatóság érdeklődésének fejlődését. — Az ötvenes évek végén is aktuális volt a téma — Családtagok jogai és kötelességei —, meg most is az, s marad ötven év múltán is. Csak a jellege más. Mit kérdeztek előadás után 1950-ben az emberek? Milyen okok alapján lehet elválni? Milyen bizonyítékokat kell szolgáltatni? Milyen anyagi juttatásokat igényelhetnek egymástól a házasfelek válás után? És mit kérdeznek ma? A házasságkötés alkalmával milyen jogok illetik meg az asszonyokat? Miként alakul a gyermekek neve, ha a nő házasság után is lánykori nevét kívánja megtartani? És folytathatnám a sort. Valamennyi az új, a demokratizálódó intézkedésekkel kapcsolatos, nemcsak anyagi, de inkább morális problémákat feszeget. A falusi világnézet nagy előrehaladása ez. A TIT-munka fejlesztéséről, közlekedési problémákról, a klubélet fellendítésének technikai és anyagi akadályairól beszél. A kérdés, hogy mi készteti erre a társadalmi munkára évek, mondhatni évtizedek óta, felesleges. Beszélgetés közben magabiztos témaismeret, megértés, türelem árad szavaiból, amely megmagyarázza, hogy mindezt hivatás- tudatból teszi. Bizonyára erre lettek figyelmesek munkája elismeréséül, a TIT 125 éves évfordulója alkalmából a munka- érdemrend bronzfokozatával tüntették ki. M. £. Huszonegy új tanterem Tolna megyében Tolna megyében négy-négy tanterem építésével bővítették a nagydorogi és a tamási gimnáziumot, s ezeket az új tanév nyitásakor átadják rendeltetésüknek. Decsen. a Sárköz szívében ugyancsak négytantermes új általános iskola nyitja meg kapuját szeptember 1-én. December végéig felépül a közös fedezeti forrásból — állami támogatásból és kofából — létesülő tolnai 2, szakályi 3 és paksi 4 tanterem is, az ottani általános iskolában. Szekszárdon folyamatban van nyolctantermes szak- középiskola és 400 személyes diákotthon építése is, ezek előreláthatólag az 1967. évi tanévnyitásra készülnek el. koroltatta az egyik tiszttel a függőleges felemelkedést a rianásban. Türelmesen, szívósan. Ez még a dél tengeri zóna előtt volt. — Az út tulajdonképpen a legénység minden tagjától bizonyos koncentrációt követelt. A parancsnoknál ez a követelmény természetesen háromszorosan érvényes volt. Percről percre figyelemmel kísértem, miből állt a napja, és meggyőződtem, hogy a parancsnok egy-egy munkanapja rendkívül feszített. S ez így ment nem egy, nem két napon át, hanem az egész akció alatt. Foglalkozott, gyakorolt a tisztekkel, előadásokat tartott, beszélgetett a matrózokkal, altisztekkel. Természetesen a parancsnokon kívül más tisztek is beszélgettek a legénységgel, de a parancsnoki szót különösen értékelték a tengerészek. Nem egyszer láttam a parancsnokot én is munka közben, láttam, milyen határozottan, milyen erélyesen intézkedett, milyen nyugodtan és magabiztosan járt el bizonyos szituációkban. S ez a nyugalom nem az önmagában való bizalomból, hanem a helyzet pontos ismeretéből, abból adódott, hogy pillanatok alatt fel tudta mérni a helyzetet, tökéletesen ismerte az atom-tenger- alattjáró minden porcikáját. Egy ilyen hosszú úton különösen nagy felelősség van a hajóorvoson. Ugyan kitől válhatna segítséget az orvos, ha mondjuk a Déli-sark párjainál, vagy valahol a Csendes-óceán kellős közepén valaki súlyosan megbetegedne. Utunk alkalmával az egyik tengerésznek megfájdult a foga. Orvosunk sebész volt. — Mit fog tenni? — kérdeztem. — Eltávolítóm a fogat. És ügyesen, mint egy képzett fogász, eltávolította a beteg fogat. Persze egy fog még nem probléma. Előfordul, hogy a tengeralattjáró orvosának műtétet kell Végeznie a mélységben. Sor került erre a mi orvosunknál is, aki már nem egy távoli önálló hajózáson vett részt. így tehát mindenkinek helyt kell állnia. Minden matróznak, altisztnek, minden tisztnek tökéletesen ismernie kell szakmáját, ezenkívül konyítania kell más területek követelményeihez, rokonszakmákhoz. Az atom-tengeralattjárók világköri úton lévő legénysége ebben a tekintetben nem eshetett kifogás alá. Utunk végéhez közeledett. Ahogy fogyott a hazaérkezésig hátralévő napok száma úgy nyúlt hosszabbodott minden nap. Engem az érdekelt, hogy milyen véleménnyel vannak maguk a tengeralattjárósok hajózásukról, a gépek munkájáról. Megkérdeztem tehát a hajó egyik mechanikusát. Az egy kicsit hallgatott, majd kérdésemre kérdéssel válaszolt. Ki sértette meg a munkafegyelmet ? A ,.hivatalos” állásfoglalás szerint a háróm munkásnő a fegyelemsértő, mivel engedély nélkül elhagyták; munkahelyüket. Ez az álláspontja a Tolnai Selyemgyár igazgatójának, a szövődé vezetőjének, valamint az előkészítő üzem vezetőjének. Az érdekelt munkás- nők viszont azt mondják, hogy nem tehettek másként és a helyükben bárki ugyanígy megsértette volna a munkafegyelmet. Egyébként a gyárban sokak vélekednek így, olyanok is, akiknek különben formailag el kell ítélniük a három munkásnő „fegyelemsértését”. la, hogy be kell zárni a szekrényt. Persze, ha mondjuk az egészet úgy csinálják, hogy ma figyelmeztetnek bennünket: Holnapután reggelig mindenki zárja be a szekrényt, mert akié nem lesz zárva, abból kipakolják a ruhát, még talán el lehet fogadni. De ezt? Képzelje, mi adunk magunkra és szeretünk szépen öltözködni, van is módunk rá nem úgy, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. És most tönkreteszik a holminkat... Koncz Anna a másik „fegyelmetlen” ______ — Nagyon bánt bennünket a megmondtam, hogy akinek kára származott az esetből, hajlandó vagyok a saját zsebemből is megtéríteni. — Tehát jogos a kipakolás? — Talán még humánusabb isj mintha fegyelmit kapnának. Ugyanis a szekrény be nem zárása — ez benne van az új öltözői rendben — fegyelmi vétségnek számit. Nékem egyébként elég bajom volt már az esetből, félnapokat kellett miatta el töl fenem, a pártvezetőség vitatta, az igazgató vizsgálta, meg kell mondanom, hogy kellemetlen. Ideje lenne már abbahagyni-. Egy munkáslevél nyomán dolo& Dóképp L a píPh! ami- Le kell zárni, az ügyet... ben az áll, hogy fegyelmezetlenül Az eset egy munkáslevélből ju- viselkedtünk. Hát aki hozzá meré- Ja^an ^J“11 záT”i ez* a. tott tudomásunkra. Heten írták szelt a holminkhoz, az nem vegeredmenybm — ha anyagi alá, valamennyien a Tolnai Se- P*)* a fegyelmet? Aki ki- tovetk^menyert nézzük — bagalvemevár szövődéi előkészítő iire- bontotta a ruháinkat a piszkos 1611 ügyet. Az eddigi „lezárás móne^ dolgozói Az6 eevfk' receel földre? Eszünkbe se jutott volna áriban eléggé egyoldalú. Ugyantörtént hoüv a taton tónő _ az ftthagyni arra a negyedórára a 18 csak a munkasnoket maraszS SLÄtAiSS?- MpAoT- <*«■ >» «*»* <** Hu- *** « 1«™- IM14WS ők ezt “ . ruMikat az |$gi|| |gazgatA nyékből és az egészet kivitte a portára. Mivel a portán nem volt hely beöntötte a kosár tartalmát a piszkos, poros motozófülkébe. Az asszonyok — mikor megtudták véleménye így látják. Egyikük mondta: Ha az üzemvezető beszélget velünk és őszintén elmondja, hogy nem így gondolta a dolgot, túlkapás volt, ez megnyugtatott volna benKérem, lehet, hogy hiba történt, nüniket. „t.„ ,, . „ , __, Amikor az eset tudomásomra ju- A gyár feladata lenne az elői ** k 1 tott, azonnal hivattam Szén tend- írásoknak megfelelő öltöző be£ SLTaz tazgaS^ reit És aho^ m^látta a ™há' rendezése, ez esetben már fel sem naszkodni a tLkszefraSnél ^ kardigánokat, orkán- merülhetne hasonló probléma. a szaks rvezetn^ es libátokat, harisnyákat, odahány- Meg lehet követelni egy dolgozó- uze vezeio va a földre, egészen elsápadt. Lát- tói, hogy a rábízott értékeket, iragondolta. tokát zárja el és ha ezt nem te- nem lehet Hárman — Hostvánsz- Meg “ neki, hogy a szí, megszegi a munkafegyelmet, kv Páiné1 Pánczél Józsefné és íöv6ben ~ küläa engedély nélkül Itt azonban nem erről van szó. aJa®' cz?:, . m ®. — ilyen, vagy hasonló intézkedést Persze, jobb lenne, ha zárnák a Koncz Anna - a tilalom ellenere tegyen szekrényeket, de amíg hárman— És a három munkásnő fe- négyen is voltak egy szűk szekrényre. ez lehetetlen volt. Aztán Nem fegyelmit kaptak, csak a kulcs elveszik, vagy otthoma párttitkárnál. Az megtiltotta, hogy elmenjenek, mi- a* sem iev vei a gépet otthagyni, leállítani - - - ™ elmentek, hogy utánanézzenek, mi van a ruhájukkal. gyeim! vétsége’ Ez minősül fegyelemsértésnek, gy_ Nem f{Jye figyelmeztetést. És ez jogos, mi- maradhat. A be nem zárást azon- figyelmeztetést és mindhármuktól . mKon foövölarm o/.,-!;óo n „L- +ű.lri ni 1-vn 1 levonták az így mulasztott” időt, a riegyedórát. Különben valamennyien régi dolgozói a gyárnak, a hármuk Hogy is történt? vei akárhogy is vesszük, megszeg- ban fegyelemsértésnek tekinteni? ték a munkafegyelmet, engedély Kicsit túlzás, nélkül eltávoztak a munkahelyük- Itt inkább a felvilágosító szóról. Rendet kell tartani minden- nak lenne helye. Vagy egy olyan , .. , j.- , ... , ._képp, mert különben nem megy nyilatkozatnak, hogy be nem zák rendesen a munka. Védeni kell a rás esetén a vállalat nem felel a 1 el vényé van, fegyelmijük meg vezet^ tekintélyét is. mert csak szekrényben elhelyezett holmi soha nem volt. Nt,v így tudnak rendet, fegyelmet tar- kért A brutális, emberi méltósátani. got sértő „kipakolásnak” azonban — Kérem, ez nálunk szokás semmiképp sem. volt, hogy ha nem zárják az öl- És még egy következtetés- tözőszekrényeket, kipakoljuk a Nem az a jó vezető, aki „követStróbl József mutatja meg az ruhákat. Ebből aztán megtanul- kezetesen” kitart — presztizs„öltözőt”. Egy szűk lyuk, tele ko- ják, hogy zárni kell. Itt is így okokból egy hibás intézkedés sarakkal, különféle fonalakkal. A történt csak az a baj, hogy a ta- mellett. Ellenben az emberek tűzfal mellett állnak az öltözőszek- karítónő nem jól értette az utasí- be is mennek azért a vezetőért, rények. _ tást. Néki tudnia kellett volna, aki néha — ha tévedett — képes — Lejött reggel a Szentendrei hogy a ruhákkal kíméletesebben azt beismerni, és meglátta, hogy nincsenek zár- kiéli bánni. Én egyébként utána J. J. va a szekrények. Utasította a ta- "" ----------k arítónőt, hogy a nyitott szekrényekből pakolja ki, ami benne van, és vigye az egész cuccot a portára. Az asszony kivitte, dehát úgy látszik, nem volt érzéke a dologhoz, mert nem szépen, egyenként rakta ki a ruhákat, hanem összekeverve, összegyűrve az egészet leöntötte a földre. Egyébként szabály nálunk, hogy zárni kell a szekrényeket, mert valamikor régen már előfordult, hogy valakinek eltűnt a holmija. flz egyik „érdekelt”, Pánczél Józsefné a következőképpen látja a dolgot: — Én pár hónappal ezelőtt kerültem ide, nem is hallottam róTerven felül Lapunkban több alkalommal hírt adtunk már arról, hogy a Szekszárdi Vasipari Vállalatnál elkészített új típusú olajkályha gyártásához még az idén hozzáfognak. A napokban erről számolt be a televízió is, sajnálatos módon a BNV-ről szóló tudósításban az olajkályhát zalaegerszegi származásúnak titulálták... Ettől függetlenül itt a megyeszékhelyen megkezdik a kályha gyártását. A különböző alkatrészeket kooperációban gyártatja le a vasipari vállalat Így a kályha zománcozott oldalfalait a Bonyhádi Zománcgyár munkásai készítik. A zománcgyári dolgozók a kongresz- szusi versenyben arra tettek vállalást, hogy terven felül elkészítik ötezer olajkályha zománcozott alkatrészét. Megjutalmazták a legjobb Warszawa gépkocsivezetőket A Lengyel Népköztársaság val. Juhász Ferenc — szerkesztősé- budapesti nagykövetségén pénte- günk gépkocsivezetője — 186 ezer ken fogadást adtak közel száz kilométert tett meg nagyjavítás gépkocsivezető tiszteletére. A gép- nélkül Bordás Ferenc, Huber Fe- kocsivezetők — vállalatok, intéz- renc, Somogyvári János és Tuba mények, szövetkezetek alkalma- János Warszava típusú gépkocsi- zottai — Warszawa típusú gép- val több mint 150 000 kilométert kocsikkal dolgoznak és több mint teljesített. A gépkocsivezetők 150 ezer kilométert teljesítettek egy-egy értékes órát kaptak nagyjavítás nélkül. A Warszawát ajándékba a Warszawa gépkocsigyártó gyár igazgatója köszön- kát gyártó cég igazgatójától. A tötte a kiváló gépkocsivezetőket, követségen tartott ünnepség után majd megajándékozta őket. a gépkocsivezetők ellátogattak a Tolna megyéből öt gépkocsi- Budapesti Nemzetközi Vásárra is, vezető, a megyei pártbizottság ahol többek között a legyen ipar dolgozói értek el kiváló teljesít- legújabb gépjárműveit is meg- ményt Warszawa típusú gépkocsi- tekintették. Campingcikkek a BNV-n Számos újdonságot mutat be a Palma Gumigyár is a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Egyike ezeknek a „kétlaki” gumicsónak, ami percek alatt alakítható át sátorrá,
