Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-27 / 124. szám
1966. május 27. TOLNA MEGYEI NEPŰJSAG 5 Bátaszéki vasu Ha Szekszárdról utazunk Bátaszékre, mielőtt az állomásra érnénk, a vágányok mellett modern vonalú torony- épületet láthatunk. Végig üveg aljlakainak egyikén szolgálatban levő vasutas tiszteleg az elhaladó szerelvénynek. Kevesen tudják, e torony egyáltalán mi célt szolgál és még kevesebben, hogy az itt dolgozók milyeii felelős munkát végeznek. Az aránylag hatalmas torony tágas termében meglepetésre mindössze csak egy vasutas dolgozóval találkoztam. Munka közben nem szeretik az emberek, ha zavarják őket. Én is kivártam azt a lélegzetvételnyi időt, amíg Balogh Antal bácsival beszélgetni lehet. Addig is az állomásra beérkező szerelvényeket, az ellenkező oldalon zajló tolatást nézegetem. Innen felülről úgy látszik minden, mintha játék volna az egész. A hatalmas mozdonyok, hosszú szerelvények az állomáson a sínek, játékvasútnak tűnnek. A torony végig üveg ablakaiból, mindent, még a legapróbb mozgást is látni. Balogh Antal pedig csak dolgozik. Megállás nélkül, húzza a váltók és reteszek fogantyúit. Odasiet a mikrofonhoz, erőteljes parancsoló hangját százszorosán csengi vissza az állomás: — Figyelem, figyelem! Az ötvenkettő-hetvenes jöhet hátra. Figyelem, figyelem! Az ötvenkettőhetvenes beállhat a fűtőházba! Néhány pillanat múlva kettes vágányon elindul egy mozdony a fűtőház felé. Anti bácsi megtöri! verejtékező homlokát. Nagyot fúj, aztárt felém fordul: — Nehezek már ezek a fogantyúk. Nem olyan könnyű velük bánni, mint 30 évvel ezelőtt. De hát azt az egy évet, ami még hátra van, becsülettel keit kitölteni. Nem igaz? Bólintok egyet válaszként, de beszélgetni még mindig nem tudunk, mert újabb vonást érkezik. Balogh bácsinak újból a fogantyúkkal kell bajlódni. 1939 óta mindig ezt csinálja. .Azóta váltókezelő és bizony aki ennyi idő alatt megúszta baleset nélkül, megszolgált a megérdemeli: pihenésre. jövőre itthagyja a tornyot* a váltó és reteszek fogantyúit, melyeket 27 év alatt ki tudja hányszor megmozgatott. Beérkezett_ a szerelvény. Antk bácsi ismét kifújja magát és egy~ szerre dől belőle a beszéd: — Míg ketten szolgáltunk ezen a helyen, nem is volt különösebb nehézség, de így, mióta csak egyenként szolgálunk, bizony még a fiatalok is el-elfáradnak. Az esti 12 úrázás idején például ki kell vinni 32 jelzőlámpát és 29 váltólámpát. Látja ott azt a jelzőt? — ujjával a körülbelül másfél kilométerre levő oszlop felé mutat. — Odáig ki kell menni a szolgálat ideje alatt. A lámpákkal megtett út, oda meg vissza* van vagy 12 kilométer. — Mi történik, ha közben vonat érkezik? — kérdem. — Vár addig, amíg Balogh bácsi visszabaktat? A feleletet már az állomásfőnök, Vajda István adja meg, aki időközben a hátsó ajtón jött fel a toronyba. — Igen kérem, nem tehetünk mást, a vonatnak várni kell. — folytatja. — A létszámcsökkentésnél az igazgatóság úgy határozott* hogy felesleges erre a posztra ember. így nincs más hátra, egy fővel kell megoldani mindent. Sajnos a váltókezelők felelősség- teljes és főként nehéz fizikai munkáját nem nagyon becsülik a vasútnál. — Tudja elvtárs, hogy egy-egy szolgálat alkalmával hányszor kell megemelni ezeket a váltó- és reteszfogantyúkat? — kérdezi Anti bácsi. Körülbelül hétszáz- szor. És nem gyerekjáték ám! Mi sem bizonyítja jobban* mint, hogy nem is olyan régen sérvet kaptam. Meg kellett operálni. De nemcsak én voltam így, hanem a társaim is. Nagyon nehéz egy ilyen retesz le- és felforgatása. Nem lehet csodálkozni azon^hogy a váltókezelők legnagyobb része idővel sérvet kap. Nem lehet ezen segíteni? A választ Vajda állomásfőnök adja meg. — Tavaly előtt készült el ez a modern vonalú torony. Azelőtt egy kisebb állt mellette, a célnak az is bőven megfelelt. Az igazgatóság úgy határozott, hogy új kell. Kétmillió-kiiencszázezer forintba került. Nézze meg a berendezést, igaz, hogy új, de ugyanolyan korszerűtlen, mint a régi volt. Az új torony előnye, hogy a kilátás jobb, mint a régiben. A berendezés korszerűtlen, kemény fizikai munkát igényel a beosztottaktól. Ä kilátás is csak nappal jelent előnyt, mert éjjel minden vonat érkezése előtt a váltókezelőnek le kell kocogni a lépcsőkön, Gsak akkor engedheti be a szerelvényt, ha meggyőződött arról, hogy a vágány teljesen szabad. Utána viszszaballag és szabad utat ad a vonatnak. — A térvilágítás rossz az állomáson. Ha megfelelő lenne, sok gondtól és fáradságtól kímélhet né meg dolgozóinkat — meséli a főnök. — Arról nem is merek álmodozni, hogy egyszer a mi pályaudvarunk is modern fényjelzőket kap majd. A nagyobb helyeken úgynevezett integra domino berendezésekkel dolgoznak, nálunk pedig még a fényjelzők is hiányoznak. A bátaszéki állomás közlekedési gócpont. Négyfelé ágaznak innen a sínpárok, négyféléi érkeznek a vonatok. Naponta átlagban 83 szerelvény. fut be az állomásra és ugyanennyi hagyja el. A teher- vonatokat itt rendezik, tehát a napnak minden percében mozgás van. Minden körülmény a fényjelzők szükségességét bizonyítja, — Az asztalomon fekszik egy értesítés, amelyben közük felsőbb szerveink, hogy Somogyvár község fényjelzőt kapott — panaszkodik Vajda István. — Miért küldték ide? Azért, hogy a termelési tanácskozásokon vitatéma legyen a dolgozóknak? Élesen felvetik óm az olyan kérdéseket, amelyeket sérelmesnek vélnek. Sok a munka, a körülmények pedig gyakran^ gátolják, hogy az állomás személyzete jó munkát ■tegezzen. Problémát jelentenek a tehervonatok, amelyeket az in- d (főállomásokon csak összedobnak. így a bátaszéki vasutasoknak csak többletmunkát jelent ezek elrendezése. Ha az egyes indító-, illetve rendezőpályaudvarokon nagyobb körültekintéssel állítanák össze a szerelvényeket, irányvonatként indulhatnának. Nem kellene Bátaszéken bajlódni velük. A nehézségek ellenére a régóta itt dolgozó törzsgárda a feladatokat igyekszik megoldani és ahogy azt az elmúlt évek bizonyítják, nagy erőfeszítéssel, de jól. Az évek során kialakult kollektív szellem és nem ' utolsó sorban a jó vezetés egyelőre pótolja a fényjelzőt és az integra dominót is, amely talán nem várat sokáig magára. FERTŐI MIKLÓS Meghatározták a gépszémlék időpontját A megye mezőgazdasági üzemeiben az időjárás alakulását figyelembe véve, a gabonabetaika- rításra való felkészülés üteme meggyorsult. Annak érdekében, hogy idejében rendelkezésre álljanak a betakarító egységek, a gépjavító és gépállomások szerelői, műhelymunkásai a napi munkaidőt 2—4 órával meghosszabbították. A felkészülés minőségét az immár hagyományos nyári gépszemléken ellenőrzik, szakemberekből álló bizottságok. A Gépállomások Megyei Igazgatóságán a gépszemlék időpontját az alábbiakban határozták meg: Június 2-án a gyönkieknek, 3-án a bölcs- keieknek, 4-én a tevelieknek, 7-én a bonyhádiaknak, 8-án a várdombunknak, 9-én a nagydorogiaknak, 10-én a tamásiaknak, 11-én a dalmandiaknak kell a gép-, illetőleg a gépjavító állomáson számot adni a felkészülésről. Milyen régi a „méhtenyésztés“ ? A méh az ember egyik legrégibb háziállata. Sokáig azt tartották a kutatók, hogy Egyiptom volt az őshazája, ahol ma is számos vadméhfaj él. Sok régi rajz támasztotta ezt alá. Valószínűnek látszott, hogy az ie. III. évezredben szelídítették meg és fogták az ember szolgálatába. A legújabb kutatások szerint azonban a méhészet nyomai más területre vezetnek. Kis-Ázsiában ez anatóliai Chatal Hüjük község határában angol régészek az ie. VII. évezredből származó faliképet találtak egy feltárt templomban. Méheket és méhsejteket ábrázol. E lelet szerint már 9000 évvel ezelőtt az ember társává 4,szegődött” a méh. Ezer holdon termesztenek anyarozsot megyénkben Megyénkben május első hetében, a rozs virágzása előtt edvégezték a mesterséges anyarozsfertőzést 1183 holdon a termelőszövetkezetekben. Mivel a rozs mesterséges megfertőzésére csak párás idő alkalmas, a virágzás előtt pedig száraz meleg volt, harminckét anyarozsfertőző géppel éjszaka dolgoztak a traktorosok. A határszemlén Hargitai András, a HERBARIA megyei felügyelője elégedetten tapasztalhatta, hogy sikerültek a mesterséges fertőzések* és — szaknyelven szólva — nagyon jó a kötése az anyarozsnak. A zombai Parasztbecsület Tsz-ben például, ahol a tavalyinál jóvad nagyobb területen termesztik az idén ezt a fontos gyógyszeralapanyagot, rendkívül dúsnak mutatkozik az anyarozstermés. Ha így fejlődik* elérheti a százkilós, sőt azon felüli holdanként! hozamot is. Nagyobb területen termesztenek anyarozsot az idén több közös gazdaságban* köztük a bölcskei Rá-: kóczi Tsz-ben 122, a dunaszent- györgyi Ezüstkor!ász Tsz-ben predig 107 holdon. Elkészült a Mérey utea környékének rendezési terve A Pécsi Tervező Vállalat városrendezési csoportjánál elkészült Szekszárdra, a Mérey utca fölötti terület részletes városrendezési terve és a leendő városrész makettje. A területet magán- és OTP-szervezésben történő családi- és társas- ház-építkezésekre készítik elő. A rendezési tervet ilyen szem prontok figyelembevételével készítette el Papp József, városrendező mérnök. A jelenleg nagyrészt szőlővel beültetett 35 hektárnyi terület a kiépülés után az óváros fölé emelkedve önálló, impozáns városképként jelenik meg. A rendezési terv a vegyes beépítési módot alkalmazza. A terület centrumában hangsúlyosan jelenik meg a három középmagas, tízemeletes lakóház, amikben 120 lakás helyezhető el. A lakóházak zöme 2—3 szintes társasházakból áll, családi házak építésére predig 100 telket jelöl ki a rendezési terv. összesen 750 lakás építhető fel ezen a területen. Természetesen az alapfokú kiszolgáló létesítmények is megtalálhatók a terven, így például üzletház, cukrászda, iskola, óvoda és bölcsőde. Az új, részben magánerőből felépíthető városrész tervezett úthálózata is minden igényt kielégít Egy hét méter széles főútvonalról ágaznak le a lakótelep belső útjai, amiken a lakások és a közöttük épülő garázsok megközelíthetők lesznek. A részletes városrendezési terv a tanács rendelkezésére áll, hogy alaprot képezzen a további — most már nagyobbrészt szervezési és gyakorlati — léprések megtételéhez. Ezekről a léprésekről, a tervek megvalósításának időpontjáról és módjairól kértünk felvilágosítást Hegyi Ferenctől, a város tanács építési osztályának vezetőjétől: — Az első gyakorlati lépréseket már megtettük: kisajátítás alatt van 60 családi és 10 társasházhoz szükséges terület. Ennyi épülne az I. ütemben. Az éprítkezés beindításának, sőt az egész program megvalósulásának feltétele viszont o terület közművesítése — a csatorna- és úthálózat kiépítése. Ezt a városi tanács saját erejéből nem tudja megvalósítani, a helyi erőforrások központi támogatásra szorulnak. Az egyetlen feltétel tehát: a közpronti szervek biztosítanak-e pénzt a közművek kiépítéséhez? — A domboldal nagyrészt szőlővel beültetett mezőgazdasági terület. A gazdák nem vonakodnak a kisajátítástól? — A város egészséges fejlődése igényli a terjeszkedést — jelen esetben a Mérey utca feletti terület beépítését. Ezt mindenkinek be kell látnia. Mi igyekeztünk minél kisebb területen elhelyezni a városrészt; a tervezőkkel úgy egyeztünk meg, hogy a lehetőség határain belül tömör beépítési módot alkalmazzanak, hogy minél kevesebb területet kelljen elvonni a mezőgazdaságtól. Ma még csak makett látható, de néhány év múlva már a valóságban is ilyen lesz a Mérey utca fölötti terület Beépítése tulajdonképpen már meg is kezdődött. A kép jobbszélén találjuk azt a hét társasházat, melynek építését a múlt év végén kezdték meg. Egyébként itt csatlakozik az új városrész a Fürdőház utcához. A többi lakóépület még csak a tervekben szerepel Az új városnegyedet uralja a középjen látható három magas épület, ezeket a tízemeletes lakóházakat állami beruházással építik, a többi — egy- két- háromemeletes — lakóház zöme azonban már társasházként, vagy szövetkezeti lakásként kerül megépítésre. Az előtér baloldalán egyemeletes sorházakat találunk, a háttérben találhatók a családi házak. MALOVECZ FEREHC i
