Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-24 / 121. szám
1966. májas 24. TOLVA MEGVET népújság NÉHA... NÉHA... NÉHA... A megye „küldöttei a vásáron ;,'A bonyhádi járási művelődési ház cigány színjátszó együttese a „Cigányvajda lánya” című műsorát adta elő, Cikón. Színdarabjukat a cigány élet eredeti formájában adták elő. Dalaik és táncaik híven tükrözték életük vidám és bús oldßlait. A cikóiak nagy szeretettel fogadták az együttest és sok-sok tapssal jutalmazták játékukat” — írja szerkesztőségünknek küldött levelében Cseke Mária. Levelében együttérzéssel kér támogatást az együttes részére és hosszasan ír arról az örömről, ahogyan a cikóiak fogadják a rendezvényeket. — Ott voltam, s igazán jó műsor volt. A cigányok mutatták be. Rendezhetnének többször is ilyent. — Nem rendeznek sűrűn? — Hát sűrűn nem. Inkább tánc van szombatonként, talán úgy havonta, . Cikóról, még csak azt sem lehet mondani, hogy valamiféle Isten háta mögötti község. Bony- hádtól még gyalog is úgy másfél órányi járásnyira lehet kényelmes iramban. Busszal meg, — no azzal nem is távolság az a hat kilométer, legfeljebb az időnpont- hoz kötöttség nehezíti a kiruccanást a járási székhelyre. A tanyasi, vagy a pusztai ember szemével nézve azonban, roppant közel van a „kultúrához” Cikó. Valóban közel esik a kultúrához — nevezzük itt Bonyhádnak! — de vajon hogyan néz ki ez a dolog, ott helyben, a faluban? * — Van itt népi együttes? A tanácsházán a kinti tűző napsütés után kellemes hűvösség fogad. Az ott ülő emberek, barátságosan válaszolnak. — Nem, nincs ilyesmi ül — Hol szoktak előadásokat tartani? — Á művelődési házban. — És kik tartják? Kik a szereplők? — Néha jön a színház, meg más községekből együttesek is látogatnak hozzánk. — Néha? — Legutóbb áprilisban jártak itt a bonyhádiak. Sokan voltak. Máskor meg, ha valami műsor kell, az iskola énekkara, meg a népitánc-csoportja lép fél. * — Ott volt a Cigányvajda Bánya című előadásom? Ott. Fehérre mosott ruháikat tereget egy fiatalasszony az udvaron. Kötényébe törüli a kezét, a osip- te tőket meg csak úgy a kötélre teszi,- s közben fontolgatja a választ. — Hová járnak a fiatalok? — A KISZ-helyiségbe. Csak úgy, az utcán állítok meg egy fiatalembert. Sietős a dolga, munkába megy. Azért amit tud, mondja egyszuszra. — Meg hetente háromszor: szerdán, szombaton és vasárnap van mozi. Ott is teli van a terem fiatalsággal. — Legutóbb maga milyen filmet látott? — Én nem szoktam moziba járni « — Mosáshoz készülődtem éppen. Délután megyek dolgozni. Most voltam beteg három hétig. Még egy kicsit gyengének érzem magamat, de a gyereknek azért ezt a néhány darabot kiöblítem gyorsan. — Hova szokott járni szórakozni? — Hát, néha inkább moziba. Táncba is mentem néhányszor, de aztán nagyon hamar megszólt a falu. Egy elvált asszony nem teljes értékű itt. Ha felkért valaki, — azt beszélték. Ha nem, — hát akkor meg az lett a téma, hogy bizonyára összevesztünk. Most aztán inkább nem megyek sehová. Kiderül, 24 éves lesz.. Fiatal, csinos. Csakhát a falunak mások a törvényei. Úgy mondja, hogy nem tartozik ő már sehová. Minden baj, amit tesz. — A KISZ-be jár? — Voltam már, de nem tetszik nekem az, ami ott van. Csak beszéd, meg tánc.... Igaz, televízió is van, azt lehet nézni. De én szeretnék valami színjátszó csoportot. Olyan jó műsorokat lehetne betanulni, mint régen volt. — Mi az a régen? — Hát, úgy 59, 60-ban.Valahogy úgy. — Ajánlotta már? Szóit erről a többieknek? — Áh! Minek? * — Ä legényeknek jó mulatság a kocsma. No, persze akad kivétel, nem mindegyik jár oda, jie amelyik igen... Hát az aztán iszik a többiek helyett is. Néha akkora zajt vernek, hogy alig" lehet aludni tőlük, amikor éjfél után mennek haza. — Mikor van záróra az italboltban? — Az mindegy. Hiába mondja a koosmáros nem akarnak menni. * — Cikó kulturális életéről szeretnék beszélgetni egy kicsit, azt mondták, maga az illetékes. Az illetékes; — pedagógus. Óráról jött, most van a nagyszünet. Az húsz perc. Nem sok idő, de kis beszélgetésre talán elegendő. — Tyű! Annyi minden van itt, hogy arra bizony ez a szünet nem elegendő^ Van egy hosszú munkatervünk. Azt kellene megnézni, aztán amikor megint letelik az órám, hát beszélgetünk.. Sok minden van itt. Azt ígérem, jövök később. Aztán gondolom, egy falu kulturális élete nem a munkaterv. A munkatervben szempontok és feladatok vannak, végre is lehet hajtani azokat, s lehet, hogy mégsincs kulturális élet a faluban. Mir>ek menjek később? A munkatetvet mondja el a falu. Igaz, csak nehány emberrel beszéltem, nekik nem volt sok mondanivalójuk. Rövid perceket töltött ki csupán. MÉRY ÉVA Nagyüzemi gombatermesztés Tévéién PONTOSAN NEM TUDJA senki, hogy mikor épi tették azt a két, méreteiben nagy, földalatti pincét, ami Tevelen van. A legidősebbek, szüleik elmondása alapján, egybehangzóan állítják, hogy már a múlt század elején meg volt, a földesúr tulajdonát képezte, a környék jobbágyai ide hordták össze az uraság által kirótt dézsmát. A kisebbik pince a község határában van, partoldalban, kőből építették. A negyven méter hosszú, folyosószerűen^ kiképzett- építmény ma az államé, az elmúlt években többféle módon igyekeztek hasznosítani. A termelőszövetkezet egy időben raktárnak használta, később bort tároltak itt, de volt már' csirkenevelő is. Nem találták alkalmasnak sem erre, sem arra. az elmúlt esztendőben üresen állt. A helybeli földművesszövetkezet megszervezett egy gombatermelő társulást, amelynek tagjai olyan háziasszonyok, akik csak a nyárig nagy munkák idején a növényápolásban vesznek részt a termelőszövetkezet közös munkájában. A társulás elnöke. Ambrus Lukács- né vállalkozott arra. hogy részt vesz Budapesten, a Kertészeti Kutatóintézetben szervezett gomba- termesztési tanfolyamon, hogy a legalapvetőbb tudnivalókat elsajátítsa. A nagyüzemi gombatermesztésre megyénkben elsőnek vállalkozó teveiiek februárban még maguk is nehezen hitték ét, hogy májusban termést szüretelhetnek. De mivel a termesztésnek úgyszólván minden feltétele adott volt, úgy vélték, vesztenivaló nem igen van. A Kossuth Termelőszövetkezet ingyen bocsátott a társulás rendelkezésére lótrágyát, a Kertészeti Kutatóintézet pedig minimális összegért adott micóliumot, amit a földművesszövetkezet a társulásnak meghitelezett. Ilyen előzmények után 70 négyzetméternyi területre rakták be a sampinyon- gomba spóráit. Az asszonyok a szakirodalomból megtanult módon a hideg időben a szükséges hőmérsékletet fűtéssel biztosították. permetezéssel a pince levegőjének páratartalmát. Az eredmény az lett, hogy május 9-én megkezdhették a gombaszüretet. A MAGAS TÄ PÉRTÉK ti gomba keresett élelmiszer, ezért a te- veli társulás szállítmányaira se nagyon kellett vevőt keresni. Az eddig szedett mennyiséget megvásárolták a hőgyészi gyermekotthon részére, de jutott néhány kiló a helybeli fogyasztóknak is. Az asszonyok úgy számolják, hogy a 70 négyzetméterről - július végéig naponkénti szedéssel három mázsát tudnak átadni az fmsz-nek, amely vállalta az értékesítést, S mivel a gomba drága, egyszeri telepítés több mint 10 ezer forintot, jövedelmez a társulás tagjainak. A vállalkozás eredményét látva, a nagyüzemi gombatermesztés bővítését határozták el Tevelen. A termelőszövetkezet központi majorjában lévő, több alagútból álló, összesen közel háromszáz folyóméter hosszúságú pincének ugyanis csak egy kis részét használják. A közös gazdaság veziető- sége a létesítményt felajánlotta a társulásnak gombatermesztésre. De. hogy erre alkalmas legyen, építeni kell szellőző berendezéseket, be kell vezetni a villanyt és természetesen alaposan fertőtleníteni kell az évtizedekig nem használt kőépítményt. Ennek a munkának a költsége mintegy 6 ezer forint lesz. amit az fmsz vállalt, így is nagyon megéri, mert 200 négyzetméterrel bővíthetik a te- nyészterületet, ahonnét egy termelési ciklusban 8 mázsa gombát szedhetnek le. Alapul véve, hogy egy évben azonos területen minimálisan két ciklusban termeszthetnek gombát, a befektetés és a munkaráfordítás néhány hónap alatt többszörösen megtérül. IGF JÓL JÁrnak a társulás tagjai, de jól járnak a környék intézményeinek, vállalatainak és hivatalainak üzemi konyháján étkezői is. mert gyakrabban fogyaszthatnak gombát. Ha ugyanis a teveiiek újabb vállalkozása is eredményes lesz, jövőre mintegy 25—30 mázsa gombát szállít elsősorban a megyei fogyasztóknak a földművesszövetkezet. R. É. Egyike a Budapesti Nemzetközi Vásár legrégibb Tolna megyei kiállítóinak a Bonyhádi Cípőgyác. Most is legújabb export- és belföldi modelljeit mutatja be, amint láthatjuk, nagy az érdeklődés a bonyhádi cipők iránt A A Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat termékei is — Itoz- tük a szekszárdi üzem készítményei láthatók a ‘könnyűipar pavilonjába*! % > Sok újdonságot mutat be a nehézipar pavilonjában a Mechanikai Mérőműszerek Gyára is. Képünk az új szekszárdi gyár termékeiről — kilométerórák, autó-hűtővízhőmé- rők — készült Az egyik „újonca” a Nemzetközi Vásárnak a Szekszárdi Vasipari Vállalat. Olajkályháit mutatja be. amelyek nern -k külsőre ízlésesek. mutatósak, hanem hatásfokuk, tüze?"a \ .g-iiasznosíiásufci megjelel a világszínvonalnak Egy hosszú munkaterv — Rövid mondanivaló
