Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-24 / 121. szám

1966. májas 24. TOLVA MEGVET népújság NÉHA... NÉHA... NÉHA... A megye „küldöttei a vásáron ;,'A bonyhádi járási művelődési ház cigány színjátszó együtte­se a „Cigányvajda lánya” című műsorát adta elő, Cikón. Szín­darabjukat a cigány élet eredeti formájában adták elő. Dalaik és táncaik híven tükrözték életük vidám és bús oldßlait. A cikóiak nagy szeretettel fogadták az együttest és sok-sok tapssal jutal­mazták játékukat” — írja szerkesztőségünknek küldött levelében Cseke Mária. Levelében együttérzéssel kér támogatást az együttes részére és hosszasan ír arról az örömről, ahogyan a cikóiak fogadják a rendezvényeket. — Ott voltam, s igazán jó mű­sor volt. A cigányok mutatták be. Rendezhetnének többször is ilyent. — Nem rendeznek sűrűn? — Hát sűrűn nem. Inkább tánc van szombatonként, talán úgy havonta, . Cikóról, még csak azt sem le­het mondani, hogy valamiféle Isten háta mögötti község. Bony- hádtól még gyalog is úgy másfél órányi járásnyira lehet kényel­mes iramban. Busszal meg, — no azzal nem is távolság az a hat kilométer, legfeljebb az időnpont- hoz kötöttség nehezíti a kirucca­nást a járási székhelyre. A ta­nyasi, vagy a pusztai ember sze­mével nézve azonban, roppant közel van a „kultúrához” Cikó. Valóban közel esik a kultúrá­hoz — nevezzük itt Bonyhádnak! — de vajon hogyan néz ki ez a dolog, ott helyben, a faluban? * — Van itt népi együttes? A tanácsházán a kinti tűző nap­sütés után kellemes hűvösség fo­gad. Az ott ülő emberek, barát­ságosan válaszolnak. — Nem, nincs ilyesmi ül — Hol szoktak előadásokat tar­tani? — Á művelődési házban. — És kik tartják? Kik a sze­replők? — Néha jön a színház, meg más községekből együttesek is látogatnak hozzánk. — Néha? — Legutóbb áprilisban jártak itt a bonyhádiak. Sokan voltak. Máskor meg, ha valami műsor kell, az iskola énekkara, meg a népitánc-csoportja lép fél. * — Ott volt a Cigányvajda Bá­nya című előadásom? Ott. Fehérre mosott ruháikat tere­get egy fiatalasszony az udvaron. Kötényébe törüli a kezét, a osip- te tőket meg csak úgy a kötélre teszi,- s közben fontolgatja a vá­laszt. — Hová járnak a fiatalok? — A KISZ-helyiségbe. Csak úgy, az utcán állítok meg egy fiatalembert. Sietős a dolga, munkába megy. Azért amit tud, mondja egyszuszra. — Meg hetente háromszor: szerdán, szombaton és vasárnap van mozi. Ott is teli van a terem fiatalsággal. — Legutóbb maga milyen fil­met látott? — Én nem szoktam moziba jár­ni « — Mosáshoz készülődtem ép­pen. Délután megyek dolgozni. Most voltam beteg három hétig. Még egy kicsit gyengének érzem magamat, de a gyereknek azért ezt a néhány darabot kiöblítem gyorsan. — Hova szokott járni szórakoz­ni? — Hát, néha inkább moziba. Táncba is mentem néhányszor, de aztán nagyon hamar megszólt a falu. Egy elvált asszony nem teljes értékű itt. Ha felkért va­laki, — azt beszélték. Ha nem, — hát akkor meg az lett a téma, hogy bizonyára összevesztünk. Most aztán inkább nem megyek sehová. Kiderül, 24 éves lesz.. Fiatal, csinos. Csakhát a falunak mások a törvényei. Úgy mondja, hogy nem tartozik ő már sehová. Min­den baj, amit tesz. — A KISZ-be jár? — Voltam már, de nem tet­szik nekem az, ami ott van. Csak beszéd, meg tánc.... Igaz, tele­vízió is van, azt lehet nézni. De én szeretnék valami színjátszó csoportot. Olyan jó műsorokat le­hetne betanulni, mint régen volt. — Mi az a régen? — Hát, úgy 59, 60-ban.Va­lahogy úgy. — Ajánlotta már? Szóit erről a többieknek? — Áh! Minek? * — Ä legényeknek jó mulatság a kocsma. No, persze akad ki­vétel, nem mindegyik jár oda, jie amelyik igen... Hát az aztán iszik a többiek helyett is. Néha akkora zajt vernek, hogy alig" le­het aludni tőlük, amikor éjfél után mennek haza. — Mikor van záróra az ital­boltban? — Az mindegy. Hiába mondja a koosmáros nem akarnak menni. * — Cikó kulturális életéről sze­retnék beszélgetni egy kicsit, azt mondták, maga az illetékes. Az illetékes; — pedagógus. Óráról jött, most van a nagy­szünet. Az húsz perc. Nem sok idő, de kis beszélgetésre talán elegendő. — Tyű! Annyi minden van itt, hogy arra bizony ez a szünet nem elegendő^ Van egy hosszú munkatervünk. Azt kellene meg­nézni, aztán amikor megint le­telik az órám, hát beszélgetünk.. Sok minden van itt. Azt ígérem, jövök később. Az­tán gondolom, egy falu kulturális élete nem a munkaterv. A munkatervben szempontok és fel­adatok vannak, végre is lehet hajtani azokat, s lehet, hogy mégsincs kulturális élet a falu­ban. Mir>ek menjek később? A munkatetvet mondja el a falu. Igaz, csak nehány emberrel beszéltem, nekik nem volt sok mondanivalójuk. Rövid perceket töltött ki csupán. MÉRY ÉVA Nagyüzemi gombatermesztés Tévéién PONTOSAN NEM TUDJA sen­ki, hogy mikor épi tették azt a két, méreteiben nagy, földalatti pincét, ami Tevelen van. A leg­idősebbek, szüleik elmondása alap­ján, egybehangzóan állítják, hogy már a múlt század elején meg volt, a földesúr tulajdonát képez­te, a környék jobbágyai ide hord­ták össze az uraság által kirótt dézsmát. A kisebbik pince a köz­ség határában van, partoldalban, kőből építették. A negyven méter hosszú, folyosószerűen^ kiképzett- építmény ma az államé, az elmúlt években többféle módon igyekez­tek hasznosítani. A termelőszö­vetkezet egy időben raktárnak használta, később bort tároltak itt, de volt már' csirkenevelő is. Nem találták alkalmasnak sem erre, sem arra. az elmúlt eszten­dőben üresen állt. A helybeli földművesszövetkezet megszerve­zett egy gombatermelő társulást, amelynek tagjai olyan háziasszo­nyok, akik csak a nyárig nagy munkák idején a növényápolás­ban vesznek részt a termelőszö­vetkezet közös munkájában. A társulás elnöke. Ambrus Lukács- né vállalkozott arra. hogy részt vesz Budapesten, a Kertészeti Ku­tatóintézetben szervezett gomba- termesztési tanfolyamon, hogy a legalapvetőbb tudnivalókat elsa­játítsa. A nagyüzemi gombatermesztés­re megyénkben elsőnek vállalkozó teveiiek februárban még maguk is nehezen hitték ét, hogy május­ban termést szüretelhetnek. De mivel a termesztésnek úgyszólván minden feltétele adott volt, úgy vélték, vesztenivaló nem igen van. A Kossuth Termelőszövetkezet ingyen bocsátott a társulás ren­delkezésére lótrágyát, a Kertészeti Kutatóintézet pedig minimális összegért adott micóliumot, amit a földművesszövetkezet a társu­lásnak meghitelezett. Ilyen előz­mények után 70 négyzetméternyi területre rakták be a sampinyon- gomba spóráit. Az asszonyok a szakirodalomból megtanult mó­don a hideg időben a szükséges hőmérsékletet fűtéssel biztosítot­ták. permetezéssel a pince leve­gőjének páratartalmát. Az ered­mény az lett, hogy május 9-én megkezdhették a gombaszüretet. A MAGAS TÄ PÉRTÉK ti gom­ba keresett élelmiszer, ezért a te- veli társulás szállítmányaira se nagyon kellett vevőt keresni. Az eddig szedett mennyiséget megvá­sárolták a hőgyészi gyermekott­hon részére, de jutott néhány kiló a helybeli fogyasztóknak is. Az asszonyok úgy számolják, hogy a 70 négyzetméterről - július végéig naponkénti szedéssel három má­zsát tudnak átadni az fmsz-nek, amely vállalta az értékesítést, S mivel a gomba drága, egyszeri te­lepítés több mint 10 ezer forintot, jövedelmez a társulás tagjainak. A vállalkozás eredményét látva, a nagyüzemi gombatermesztés bővítését határozták el Tevelen. A termelőszövetkezet központi majorjában lévő, több alagútból álló, összesen közel háromszáz fo­lyóméter hosszúságú pincének ugyanis csak egy kis részét hasz­nálják. A közös gazdaság veziető- sége a létesítményt felajánlotta a társulásnak gombatermesztésre. De. hogy erre alkalmas legyen, építeni kell szellőző berendezése­ket, be kell vezetni a villanyt és természetesen alaposan fertőtle­níteni kell az évtizedekig nem hasz­nált kőépítményt. Ennek a mun­kának a költsége mintegy 6 ezer forint lesz. amit az fmsz vállalt, így is nagyon megéri, mert 200 négyzetméterrel bővíthetik a te- nyészterületet, ahonnét egy terme­lési ciklusban 8 mázsa gombát szedhetnek le. Alapul véve, hogy egy évben azonos területen mini­málisan két ciklusban termeszt­hetnek gombát, a befektetés és a munkaráfordítás néhány hónap alatt többszörösen megtérül. IGF JÓL JÁrnak a társulás tagjai, de jól járnak a környék intézményeinek, vállalatainak és hivatalainak üzemi konyháján ét­kezői is. mert gyakrabban fo­gyaszthatnak gombát. Ha ugyanis a teveiiek újabb vállalkozása is eredményes lesz, jövőre mintegy 25—30 mázsa gombát szállít első­sorban a megyei fogyasztóknak a földművesszövetkezet. R. É. Egyike a Budapesti Nemzetközi Vásár legrégibb Tolna megyei ki­állítóinak a Bonyhádi Cípőgyác. Most is legújabb export- és bel­földi modelljeit mutatja be, amint láthatjuk, nagy az érdeklődés a bonyhádi cipők iránt A A Rákospalotai Bőr- és Műanyag­feldolgozó Vállalat termékei is — Itoz- tük a szekszárdi üzem készítményei láthatók a ‘könnyűipar pavi­lonjába*! % > Sok újdonságot mutat be a ne­hézipar pavilonjá­ban a Mechanikai Mérőműszerek Gyára is. Képünk az új szekszárdi gyár termékeiről — kilométerórák, autó-hűtővízhőmé- rők — készült Az egyik „újonca” a Nemzetközi Vásárnak a Szekszárdi Vasipari Vállalat. Olajkályháit mutatja be. amelyek nern -k külsőre ízlé­sesek. mutatósak, hanem hatásfokuk, tüze?"a \ .g-iiasznosíiásufci megjelel a világszínvonalnak Egy hosszú munkaterv — Rövid mondanivaló

Next

/
Thumbnails
Contents