Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-19 / 117. szám

'ft«*. niSjasi 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Ä tanyai gyerekek élete a decsl diákotthonban Kultúrpolitikánk egyik lénye- látva hideg-meleg folyóvízzel, ges pontja: fed kell számolni a zuhanyozókkal, tanyavilágban élő gyermekek hát- A mosdóit mellett két toeteg- rányos helyzetét. Ennek érdeké- szoba. Jelenleg üres. Ha beteg ben sók millió forintos beruházá- van, az orvos mindennap ideláto- sokkal diákotthonokat létesítenek, gat. A folyosó északi szárnyában hogy a tanyai gyermekeknek kor- van a 46 személyt befogadó ebéd­szerű, kényelmes otthont biztosít- lő, és mellette a legkorszerűbb sanak. Ezekben az intézetekben gépekkel felszerelt konyha. Mind­tanárok felügyelete és segítsége ez azoknak a kényelmét szolgál­na ellett éppen úgy elsajátíthatják ja, — a 86 tanulóból 18 cigány az általános iskola tananyagát, származású és 68 tsz-tagnak a mint a jobb helyzetben, szüleivel gyermeke — akiknek a szülei, tá- élő falusi vagy városi gyerekek, vol a kulturáltabb falutól, város- Eddig Tolna megyében három tói, nehezebb körülmények között ilyen intézet működik: Gyönkön, élnek. Faddon és Decsen. Éppen ebéd után lépek be a , . decsi diákotthon épületébe, ahol TcHlUlmÓliyi CltlCtQ' a tanulók a délelőtti tanulás fá- g ^ radalmait pihenik. Két fiú a kapu alatt felállított pingpongasztalon — A diákotthon két éve műkö­dik - magyarázza az igazgató - őket Korul állják es nezik & Uvsdy jÚHus óta van itt_ Ad_ ’ . ‘ ■ - Ti. dig (az első évben) 40 gyereket l/vL Síje0 helyeztek el és az intézetsz álta­gal^tó útközben mutetla tea í?nos Ískola kötelékébe tartozott. IákolÍhont A diákotthon eddigi Önállóságot a múlt év júliusában építtetése és felszerelése több, ita^ola mint kétmilló forintba került. 86 gyerek otthona Ez, a minden kényelmet bizto­A gyerekek többsége Decs- Gyöngyösoldalról jött be, de van­nak közöttük Leperdpusztáról és Medina-Szőlőhegyről is. Ezek a gyerekek, az eddig is osztott is­kolában tanuló gyermekekkel síbC korszerűen ftís^H "intést ^ben igen hátrányos helyzet­jelenleg 86 tanyai gyermeknek ^ ,kerultek_A k^etelmenyek „WL,1 • velük szemben is olyanok, mint nyújt igazi otthont, de mai allapo- ... ■ ■ tájiul tak Hogy iában nem tudja az igényeket tel- aJak ^®geT1 , í3 .. • az önbizalmukat el ne veszítsek, jesen kielégíteni. Száz gyermeke -természetesen naevobb sesítséeet kellene felvenni, van is jelentke- természetesen nagyobD segítségei v^d a ékeknek -Statisztikát készítettem. Ez szabad idejüket eltölteni. Nincs í!^ILké?fí -ad ad diákotthonban mnct'rakterhÄS Az ebédlőt £gftSSZíSíiSÍ ^ is kénytelenek umulószobának ^ ^ el^ ^m^k afm á^ hasznáini. Ezek a problémák.az 34-reeSeSett ^ építkezés befejezesevel megoldód- ’ nak. Az udvarról a folyosóra me­gyünk. Ez csupa ablak és függöny. Említette Vida elvtárs, hogy 18 cigányszármazású tanulója van a diákotthonnak, de gondolom, a nem cigány tanulók között is van. A párkányok és virágállványok ££ ú^eveaebt nehS tála A IlaK1 diviK úgynevezett „nenez Étkezés naponta négyszer van. A mai étkezés pl. a következő: reggeli: tea, méz, vaj, zsemlye. Tízórai: sajt, kenyér. Ebéd: ser­téspörkölt, rizzsel, salátával, egy szelet torta és alma. Vacsora: s ár &a borsó főzelék feltéttel és tea. Akinek az adagja kevés, az még kérhet. — Milyen felszerelések állnak a gyermekek szórakoztatására, műveltségük fejlesztésére? — Vannak labdák, futball-lab­dák, különböző játékok, sakk felszerelések. Van két televíziónk, három rádiónk, egy magnetofo­nunk, egy lemezjátszónk és kb. ezer darab könyvünk, amelyek szabad idejükben a gyermekek rendelkezésére állnak, és igény­be is veszik. — A járási és községi tanács mindennel ellát, amire szüksé­günk van, de örülnénk annak, ha intézetünket előbb-utóbb közpon­ti fűtéssel látnák el, mert a téli szoba- és folyosóhőmérséklet nem mindig felel meg a követel­ményeknek. Különösen akkor, amikor a gyerekeknek a meleg fürdőből a hideg folyosón kell a hálószobába menni. — Mik a jövő tervei? — Ha a most megkezdett épít­kezést befejezik, akkor az udvart és a kertet parkosítjuk. Később­re virágkertészetet terveztünk. Ezzel növelnénk a gyermekek munkaszeretetét és fejlesztenénk esztétikai érzéküket. — Mit szeretne elérni és van-e rá lehetőség? — Először a tanulmányi átla­got még magasabbra emelni és végső soron a szocialista ember­típust kialakítani; amire itt a diákotthonban minden lehetőség adva van. — fejezte be kérdé­seimre adott válaszát Vida János, a decsi diákotthon igazgatója. SOTKÓ JÁNOS Decs tele vannak virító muskátlikkal, kaktuszokkal. A folyosóról benyi­tunk egy tanulószobába. A paj- _----_______.-iií.í 4.__,__ra auna: a lanyok”. Hogy tud ezekkel bán­ni és nincs-e közöttük, aki buíkás­tások éppen őrsi gyűlést tartanak. — A diákotthonban minden az Egy kérdést felteszek: — Mi az ..... . . . .... őrsi gyűlés tárgya’ uttoroelet törvényéi szerint zajlik őrsi gyuies largya. . , , le. Ha valaki rosszul felel vagy Az őrsvezető készséggé! felel. » ^ . ,, , , .. , n &T, • • i fegyelemsertest követ el, azt a lai "feleleteket1 értékeibe ennek kollektíva vanja felelősségre. Ha a1Pj4„ ÄTSiaffSSS S’SSÄÄÄt tokát. Innen kilépve, egy hálószo- 5« tS^mS ^ziie bába nyitunk. Bizony a hálószo­bák a pótágyaktól eléggé zsúfol- 5™* a, Fermékíie^ a^lg ”nmcs tak A takarítóasszonv most rse- amíg a kritikus anya­réli' az ágyhuzatokat Minden két got a többivel együu meg nem ta- hétben nulta. Természetesen ha kell, a mi.ii, nevelők is segítenek. Bukásra sur&ässxäsz ár««-«- «*«->« szép sárközi függönyök, az ágya­kon ragyog a hófehér huzat, a — Az úttörők maguk dicsérnek mennyezeten fénycsövek. Micsoda és büntetnek. Volt eset, hogy a kontraszt a petróleumlámpás vi- csapatgyűlés valakinek elvette lágból egyszerre a fénybe csöp- egy hétre a kimenőjét. Vagy meg- pennd! vonta tőle, amit a legjobban sze­szemben a hálószobákkal meg- tetett: nem nézhette a televíziót, találjuk a mosdókat. Ez is el van nem sakkozhatott, nem fut­ballozhatott stb. Kisebb dicsé­retért például a tanuló egy vagy két napig piros nyakkendőben járhat. Nagyobb dicséretnél egy napig ünnepi úttörőruhában lehet vagy az őrs délutáni teát rendez­het a tiszteletére. Megkezdődött a juhnyírás A megye mezőgazdasági üze­meinek a juhászataiban minde­nütt megkezdték a nyírásra az előkészületeket, sőt, több állami gazdaságban és termelőszövetke­zetben a birkákról már lekerült a gyapjú. Szabó János, a Gyap- júforgalmi Vállalat kirendelitség- vezetője elmondotta, a belecskai és a h őgyészi közös gazdaságban a juhok nyírásait elvégezték. A Szekszárdi Állami Gazdaságban pedig tegnap kezdték meg ezt a munkát. Általában vándorbrigá­dok működnek, szerződést kötnek, s gazdaságról gazdaságra járnak. A gyapjú . átvételét május 31-én kezdi meg a kirendeltség. Ebben az évben a vállalat Tolna megyé­Étkezés naponta négyszer — Milyen napirendjük van a tanulóknak és elmondaná-e Vida elvtárs, hogy pl. ma mit kaptak reggelire, ebédre és mi lesz a vacsorájuk? — Reggel fél 7-kor kelnek, 7- kor reggeliznek, majd fél 8-kor iskolába indulnak. Pél 1-től 2-ig ebéd (két csoportban) 2—4-ig őr­si foglalkozás, „lazított” foglal­kozások. 4-<től fél 7-ig szilencium (tanulás). Fél 7-től fél 8-ig vacso­ra. Fél 8-tól 9-ig televíziónézés, P51 42—43 súlyvagon birkagyap- , rádióhallgatás, szabad foglalko- jú felvásárlására számít, isás és 9-kor lefekvés, Az esztergaműhely a gépek za­jától hangos. Két sorban összesen hat gépen dolgozik Tóth Pál bri­gádja. Szimmetrikus pontossággal figyelve a gép minden mozdula­tát, hajolnak az esztergapad fölé. A jobbról második, Horváth Laci — a brigád legfiatalabb tagja — időközönként megbontja ezt az összhangot. Gyakran pillant a villanyórára. Az ember azt hin­né a közelgő ebédidőt várja. Pe- dik nem. Sőt, legszívesebben már napok óta nem tartana ebédidőt. „Vajon ma megint én leszek műsoron?” — meditál magában. Már előre fél a közelgő ebéd­szünettől. Szinte biztosra veszi, hogy az elmúlt napokhoz hason­lóan, ismét ö lesz napirenden. Nem érti, hogy mit akarnak vele. Rendesen, pontosan végzi mun­káját. Igaz, munkája ellen nincs is kifogás. Sokkal több külső megjelenése ellen. De nincs idő további töprengés­re. Megszólal az ebédszünetet jel­ző csengő élesen berregő hangja. Lassan elhalkul a nagy zaj, s kezdetét veszi a szokásos beszél­getés. Először a munkáról, majd később a brigád ügyes-bajos dol­gairól esik szó. — Még mindig nem gondoltad meg magad? — fordul kérdésé­vel hirtelen Lacihoz a brigád­vezető. A kérdés válasz nélkül marad. Laci úgy gondolja ez a leghelye­sebb. A brigád tagjai azonban mintha csak erre vártak volna. — Nem tudlak megérteni — mondja Péter — rendesen dolgo­zol, magaviseleted ellen sincs ki­fogás. De ez a külső? — Nem untad még meg? — Összeadjuk a szükséges pénzt csak menj TOLLHEGYRE TŰZZÜK! Az emberek kellő szorultak onnan. He- Pillanatnyilag való­időben történő tájé- lyiségükbe a könyv- ban kiszorultak a koztatásának elmu- tárat költöztették. nyugdíjasok a kultúr- lasztása a találgatá- Ezzel egyidőben otthonból. Ez azon­sak szülőanyja. A ta- megindult a találga- ban csak az építke- lálgatások során pe- tás. Mi lesz ezután a zés időtartama alatt dig képtelennél kép- nyugdíjasok népes van így. Az építkezés telenebb variációk csoportjával? Hol ta- befejezése után — látnak napvilágot. így lálkozzanak, hiszen mintegy három hónap történt ez legutóbb hetenként rendszeres múlva — az eddigi- Dombóváron is. összejövetelt napjuk nél szebb és kultúrál­Egy hónappal ez- van. tabb körülmények előtt megkezdték a Bár városszerte be- között újra elfoglal- vasutas kultúrotthon széliek a dologról, hatják szobájukat a. bővítését, korszerű- mégsem jutott eszébe nyugdíjas vasutasok sítését. Ez természe- senkinek, hogy meg- a dombóvári kultúr- tesen azt jelentette, magyarázza a nyug- otthonban, hogy felborult a házi- díjasoknak, miről is De az is az igaz- rend. A nyugdíjasok, van szó. Engedték, Sághoz tartozik, hogy akiknek külön szoba hogy olyan alaptalan erről senki sem be­állt rendelkezésükre hírek lássanak nap- szélt a nyugdíjasok- a kultúr otthonban — világot: a kultúrott- nak. Pedig az évítke- Dombóváron közel hon átalakítása után zés megkezdése előtti ezer nyugdíjas vas- nem kapnak külön összejövetelükön er- utas él, akik közül szobát a nyugdíjasok; röl feltétlen tájékoz- mintegy négyszáz Iá- keressenek maguknak tatni kellett volna togatja rendszeresen a valamelyik kiskocs- őket. kultúrotthont — en- mában helyet, stb. Ennyit megérde­nek következtében ki- Mi az igazság? meltek volna. Nevet adnak névtelen Napirendre került a szekszárdi névtelen utcák, új lakónegyedek utcáinak elnevezése. A lakossá­got nyilván az érdekli, milyen módon kapcsolódhat e „kereszte­lésbe”. A városi tanácsnál el­mondották, hogy a lakosság első­sorban a tanácstagok révén jut szóhoz a „keresztelőn”, ugyan­akkor természetesen levélben is közölhető elképzelés. Egyébként az utcáknál a „keresztszülők” szerepét az építési és a művelő­désügyi osztály tölti be. A közös javaslat alapján, — természete­sen több javaslat is van egy-egy utca elnevezésére — elfogadnak Mindenkinek van szava a do­loggal kapcsolatban Lacihoz. Ű azonban mindezt szótlanul, de láthatólag egyre idegesebben hallgatja. Végül betelik a pohár, — Mondjátok meg ha túl akar­tok adni rajtam. Elmegyek a brigádból. — Lassabban a testtel öcskös — szólal meg János bácsi, a bri­gád legidősebb tagja. — gondo- log, hogy elengedünk. Nem, ba­rátom, erről szó sem lehet. — Hát akkor mit akarnak? — kérdezi egyre ingerültebben Laci. piroópetíyeé fefkendő — Azf, hogy normális külső­vel járj be a munlcahelyedre. Nem veszed észre, hogy minden­ki téged nevet? — Ehhez semmi közük. Ezt már megmondtam egy párszor. Különben is elegem van az egész­ből. Hirtelen elhatározással felug­rik az asztaltól és kirohan az ebédlőből. A brigád tagjai né­hány percig szótlanul esznek. Érzik, hogy tenni kellene vala­mit, de egyelőre még nem tudják hogy mit. A csendet János bácsi töri meg. — Megvan! — kiált fel, majd valamivel halkabban újra meg­ismétli. — Megvanl a szekszárdi utcáknak egy legjellemzőbbet — lehetőleg követve a szekszárdi hagyomá­nyokat, (Fürt, utca, a hegyoldalon — Ybl Miklós utcában — a ter­vezőiroda stb.) vagy a város egy-egy mártírjáról neveznek el utcát. Most az új városnegyedekben lesz utcanévadás. A j.. vasiatok még nem teljesek. Lehet, hogy csak néhány hét múltán lesz olyan stádiumban az'ügy. hogy váWáí tanácsülés elé kerülhet, ahol döntenek arról, hogy kiről, miről nevezzék el a most még névtelen utcákat. Egyszerre valamennyien felé fordulnak, s kíváncsian hallgat­ják őt. Amikor befejezi, derűs nevetés hangzik fel az asztaltól. Az ebédlőben nem tudják mire vélni a Tóth-brigád tagjainak vá­ratlan jókedvét. Ez azonban egye­lőre titok. Az ebédszünet után a brigád­vezető kerülővel tér vissza a mű­helybe. A többiek már javában dolgoznak. Ö is iparkodik, hogy a kiesett perceket pótolja, arra azonban jut idő, hogy az előre megbeszélt jellel a többiek tud­tára adja: minden rendben van. Másnap reggel a munkakezdés­kor Kovács József munkavédel­mi megbízott várja a brigádot a műhelyben. Kezében kis papír­csomagot szorongat, — Mi járatban Kovács elvtárs? — kérdezik tőle többen is. pedig jól tudják miért jött. Laci sem tudja miért ez a ko­rai látogatás, csak akkor lepő­dik meg, amikor Kovács elvtárs, felé fordulva elkezdi mondókáját. — Tekintettel hajad hosszúsá­gára, valamint az előírt baleset- védelmi rendelkezésekre a bri­gád javaslatára a jövőben csak ebben a pirospettyes fejkendő­ben dolgozhatsz. — s ezzel át­nyújtja a kis csomag tartalmát Lacinak. Egy pillanatra csend lesz. A brigád tagjai Lacit figyelik, aki zavartan nézegeti a női fejken­dőt. De tovább már nem lehet nevetés nélkül nézni a jelenetet. A brigád tagjai és a munkavédel­mi felügyelő együtt nevetik a jól sikerült tréfát, amelyet komoly figyelmeztetésnek szántak, S amely eredményesnek is bi­zonyult. Másnap Laci levágatta, hosszú, lányos haját. . (szigetvári)

Next

/
Thumbnails
Contents