Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-17 / 115. szám

1966. május 17. TOL WA MEGYEI NÉPŰJSAG 3 AZ ISKOLAREFORM = Az elmúlt öt év alatt az iskola- reform végrehajtásában megyénk jellegének megfelelően a szerve­zeti, tárgyi és személyi feltételek biztosításában, valamint a tartal­mi feladatok végrehajtásában ko­moly lépést tettünk előre. Gya­korlatilag megvalósult a tanköte- leskorúak beiskolázása, amely már magábavéve az elmúlt öt év egyik legnagyobb eredményének számít. Az 1961—62-es tanévi 66 százalékról 89,3 százalékra nőtt az általános iskolákban a 8 osz­tályt végzettek aránya. Ez a gya­korlati megvalósulás azonban még mindig nem azt jelenti, hogy az összes tankötelezett-korú el­végzi az általános iskola 8 osztá­lyát. Igaz az arány kicsi, de a jövőben megoldásra váró felada­tot jelent. Ezek döntő többsége cigánytanuló vagy a veszélyezte­tett körülmények között élő gye­rekekből tevődik össze. A korszerű általános művelt­ség emelése érdekében az alsófokú oktatás területén jelentős mértékben emelték a me­gyében a szakrendszerű oktatást, emelkedett a szakos tanárok ál­tal leadott óraszám. Az előrehala­dást megkönnyítette, hogy De­esen, Faddon és Gyönkön, általá­nos iskolai diákotthont szervez­tek, amely 141 tanyai tanuló osz­tott, felső tagozatban történő ta­nítását tette lehetővé. Befolyá­solta a fejlődés ütemét, hogy az oktatás tárgyi feltételei — első­sorban az erőteljes középiskolai fejlesztés miatt — romlottak. A tantermek száma az 1960. évi 1066-ról tavaly 1049-re csökkent. Az iskola és a termelés össze­kapcsolásának érdekében viszony­lag gyors ütemben valósult meg a gyakorlati foglalkozás tárgyi és személyi feltétele az általános Is­kolákban. Ez a tárgy visszavon­hatatlanul polgárjogot nyert és ha vannak is fogyatékosságai, a ta­nuló munkára való nevelésének fontos eszköze lett. A tartalmi feladatokban is je­lentős előrehaladás tapasztalható az általános iskolákban. Az élet­közelség elvének megvalósításá­hoz jó alapokat adott az új tan­terv és ezen belül a környezet- ismeret tantárgy. Nőtt a kísérle­tező órák száma, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának fo­lyamata is meggyorsult. Az er­kölcsi nevelés eredményeként if­júságunk erkölcsi arculata, mo­rális közérzete komoly változáson ment keresztül. Gátló tényező azonban, hogy a tantestületek egy részében nincs meg az egység, néhány fontos etikai kérdésben, elsősorban a tanulók magatartá­sának megítélésében. Nem egy­szer elítélnek olyan magatartást, amely tulajdonképpen erkölcsi érték megítélése, őszinte véle­ménykimondás, óvatoskodó ma­gatartás megvetése, stb. A közösségi nevelésben azok­ban az iskolákban értek el ered­ményeket, ahol az úttörőcsapat jól működik. Az ilyen iskolák száma pedig egyre több. A meg­lévő hiányosságok ellenére is nyilvánvaló, hogy az általános is­kola bevált és jó iskolatípus, is­kolarendszerünknek szilárd bázi­sa. Formailag és szervezetileg változtatásra nem szorulj csupán a tartalmi munkát kell tovább erősíteni. _ Középiskolai hálózatunk is gyors ütemben fejlődött az utóbbi öt évben. A fejlődés üte­mét tükrözi e néhány adat: 1961 -62-ben 12 középiskolában 106 tanulócsoport működött, az idei tanévben pedig már 16 közép­iskolában 152. A gyors számszerű fejlődést nem kísérte a személyi feltételek biztosítása. Egy közép­iskolai tanulócsoportra a szüksé­ges két tanár helyett mindössze 1,76 jut. A gimnáziumban folyó politechnikai oktatás sok gondot okoz. Bevezetését rendkívül gyor­san oldották meg és eközben nem figyeltek arra, hogy sok he­lyen a szükséges feltételek nem biztosítottak. A gyakorlat a szak­mai előképzés célkitűzését nem igazolta. A tanulók nem helyez­kedtek el a tanult szakmában annak ellenére, hogy 60—70 szá­zalékuk sikeres minősítő vizsgát tett. A sok szakmában folyó elő­képzés felaprózta az erőket és rendkívül költségesnek bizonyult. Szakembereink idejében felismer­ték a helyzetet és az országos rendelkezéseket megelőzően szak­macsoportos oktatással segítettek a problémán. Ahol a feltételek hiányoztak, ott 2 órás gyakorlati oktatásra tértek ót. Ennek követ­keztében az idei tanévben a gimná­ziumi első osztályokban az arany az 5+1, valamint a 2 órás forma között 70 és 30 százalék, a két­órás gyakorlat javára. A szakmai képzettséget adó iskolák aránya a megyénkben 22,4 száza­lék. Ebből 10,9 százalék techni­kum, 11,5 százalék pedig szak- középiskola. A szakközépiskolák tapasztalatai azt mutatják, hogy az egy szakmára való képzés gya­korlata helytelen, különösen ak­kor, ha nem is elméletigényes szakmáról van szó. Sem a tanu­lók érdeklődéséhez, sem pedig a termelés gyorsan változó igényei­hez nem tud alkalmazkodni. Emellett jóval drágább és hosz- sza dalma sabb a hagyományos szakmunkásképzésnél. Ehhez még hozzájárul az is, hogy a végzett tanulóknak csak igen kis száza­léka kíván, vagy tud elhelyezked­ni a tanult szakmában. Középiskolás ifjúságunk nevelt- sógét vizsgálva az összkép, ked­vező. Eredményeink, az egészsé­ges politikai légkör, a nevelői rá­hatások, a KISZ-szervezetek te­vékenysége kedvezően formálják ifjúságunk arculatát. Érzelmileg a mieink, élményeik, tapasztala­taik a mi rendszerünkhöz fűződ­nek. A múlt ismeretének hiányá­ból és tapasztalatlanságból néha negatív jelenségek is bekövetkez­nek. Ezt néha elősegíti, hogy is­kolai nevelésünk sokszor nem elég életközei, nem elemzi kellő gondossággal azokat a hatásokat* amelyek ifjúságunkat érik, meg­elégszik általános megállapítások­kal, nem készíti elő ifjúságun­kat a negatív jelenségekkel való találkozásokra. Korántsem ez az általános, de elég gyakori hibáit jelentik ezek iskolai nevelésünk­nek. Hiba, hogy ifjúságunk pálya- választását még mindig nem tud­juk kellőképpen befolyásolni. Kü­lönösen észrevehető ez a mező- gazdaságban, mivel ezen a terü­leten a legégetőbb a probléma. Ez szükségessé teszi mezőgazda- sági szakmunkástanuló-képzésünk helyzetének vizsgálatát. A mezőgazdasági szakm unkásképzés 1959-ben indult meg a megyében. Kezdetben nagy gondot okozott a beiskolázás' és a nagy mértékű lemorzsolódás is. Ez a folyamat most már lényegében megállt. 1965-ben már 100 százalékon fe­lül sikerült teljesíteni a szerző­dési tervszámot. Különösen ott jók az eredmények, ahol a tsz és a ' község vezetői szívügyükké tették a mezőgazdasági szakmun­kásképzést. Tamási, Tolna, Ka- kasd stb. Ezzel szemben számos visszahúzó erő is akadályozó té­nyezőként hat. Egyes tsz-ek arra hivatkoznak, hogy nincs munka­erőhiány és mereven elzárkóznak a tanulók szerződtetésétől. A szü­lők egy része is visszatartja a gyerekeket a mezőgazdasági szak­mától. Nem egyszer gyakorlati példák késztetik meggondolásra a fiatalokat. Az a tény, hogy me­gyénk mezőgazdasági jellegének ellenére az iparitanuló-képzés mintegy négyszerese a mezőgaz­dasági szakmunkásképzésnek, ez arra figyelmeztet, hogy komolyan végrehajtása tapasztalatai további feladatai meg kell vizsgálni az aránytalan­ság okát. Ifjúságunk politikai tudatossá­gának, erkölcsi arculatának kiala­kításában jelentős szerepet tölt be a KISZ. Különösen ott jelentkeznek az eredmények, ahol a fiatalságot életkorának megfelelő módszerek­kel nevelik, biztosítják szórako­zását, megszervezik a szabad idő helyes eltöltését. Jelentős szerepe van a nevelésben a KISZ újrend­szerű politikai oktatásának is, amely jóval differenciáltabb a korábbinál. A KlSZ-építőtáborok- ban végzett munka, a mezőgaz­dasági betakarítási munkákban való részvétel, az árvízvédelem idején tanúsított magatartás egy­értelműen bizonyítja, hogy az át­gondolt, politikailag megszerve­zett és társadalmilag hasznos munkában való részvételt mind­inkább igényli ifjúságunk. Mivel a középiskolai beiskolá­zás mennyiségileg nem fokozható, az ipari és mezőgazdasági tanuló- képzés zsákutca jellege megszű­nik, rendkívüli fontosságra tesz szert az esti és levelező oktatás. Jelenleg az általános iskolában ez a forma csökkenést mutat. En­nek legfőbb oka, a parasztság nem érez elég indítékot az álta­lános iskolai végzettség megszer­zésére. Ehhez szükséges lenne, hogy az általános műveltség és szakmai képzés elemeit jobban összekapcsoljuk ebben az oktatási formában, A középiskolai felnőttoktatás­ban enyhe emelkedés tapasztal­ható, de itt is az érdeklődés el­sősorban a technikumok felé irá­nyul. örvendetes, hogy egyre több a fiatalkorúak száma. EJnnél az oktatási formánál is a leg­nagyobb hiányosság a meglévő liberalizmus, a nagyfokú lemor­zsolódás és a laza munkafegye­lem. Az iskolareform célkitűzéseinek megvalósításában kiemelkedő sze­repük van a pedagógusoknak. A meglévő hiányosságok mellett egyértelműen megállapítható, hogy a reform megvalósítása so­rán maguk is átalakultak. Növe­kedett szocialista tudatosságuk, fejlődött pedagógiai tudásuk. Ez egyben fontos feltétele és egyben biztosítéka is, hogy a közeljövő­ben az említett problémákat gyor­san és főleg maradék nélkül fel­számoljuk. Az előttünk álló feladat meg­valósításánál egy tényt le kell szögeznünk. Megyénk lényegében mezőgazdasági jellegű és ezen a jellegen a meggyorsult ipari fej­lődés sem változtat lényegesen. Éppen ezért iskolarendszerünket szerkezetileg is a megye gazda­ságához kell szabni. A fejlesztés üteménél figyelembe véve a nép­gazdaság teherbíró képességét, az oktatás és a valóságos munkaerő­szükséglet összhangját kell meg­teremteni. A tartalmi feladato­kat a jövőben is az iskolareform három alapelve határozza meg: el kell mélyíteni az iskola és az élet, a termelőmunka kapcsolatát, korszerű műveltséget kell adni iskoláinknak, fokozni kell a kom­munista nevelés hatékonyságát! F. M. Felhívás a falusi és tsx KJSZ-alapszervezeteh tagjaihoz Kedves Elvtársak! A Kommunista Ifjúsági Szövetség akciói a KISZ VL kongresszusa határozatainak végrehajtása során a megelőző években is nagyban hozzájárultak azon feladatok sikeres megoldásához, melyet pártunk a mezőgazdaság terén célul tűzött ki. Felelősségteljes munkátok során szép eredmények szület­tek a társadalmi munkaakciókban, a mezőgazdasági verse­nyekben, a kampányfeladatok idején, a mindennapi szorgos tevékenységetek eredményeképpen, a KISZ sajátos eszközei­vel is elősegítettük az éves tervek teljesítését, a falu társa­dalmi viszonyainak fejlesztését, erősítését, a párt politiká­jának gyakorlati végrehajtását. Joggal mondhatjuk, hogy fia­taljaink, ifjú kommunistáink mindenütt ott voltak a szocia­lizmus építésének élvonalában. Ebben az évben minden tevékenységünknek különösen nagy jelentőséget ad az, hogy az MSZMP IX. kongresszusára való felkészülés jegyében dolgozunk. ‘A KISZ Tolna megyei Bizottsága felhív benneteket, a falusi és tsz-alapszervezetek tagjait, hogy a IX. pártkongresz- szus tiszteletére fokozzátok erőfeszítéseiteket a termelés frontján, dolgozzatok még lelkiismeretesebben a népgazdasá­gi tervek teljesítése érdekében. Érjetek el kiváló eredménye­ket a mezőgazdasági ifjúsági versenyekben, társadalmi mun­kaakciótokat szervezzétek és hirdessétek a IX. pártkongresz- szusra való felkészülés jegyében. A KISZ Tolna megyei Bizottsága javasolja: — Maradéktalanul teljesítsétek az akcióprogramban vál­lalt feladatokat, annak lebontásából adódó ISZM-vállaláso- kat. Indítsatok nemes versengést alapszervezeten belül az ISZM-vállalások teljesítésére, egyénileg, vagy a csoportos vál­lalások alapján. — Tegyétek még hatékonyabbá és tartalmasabbá a helyi tsz-ben folyó termelési tevékenységeteket, a társadalmi mun­kaakciókat. — Javasoljuk, hogy alapszervezetetek váltson ki tag­könyvet a helyi tsz-ben és adja ki a jelszót: Legyen a ter­melőszövetkezet legszorgalmasabb, legtöbb munkaegységet teljesítő tagja a KISZ-alapszervezet! Kedves Elvtársak! A KISZ Tolna megyei Bizottsága bizalommal fordul felétek és biztos abban, hogy megyénk fiataljai, ifjú kommu­nistái úgy élnek és dolgoznak, hogy méltó eredményekkel köszönthessük pártunk IX. kongresszusát! Eltemették Galló Jánost Rövid szenvedés után elhunyt Jánost, a Szekszárd-alsó városi te- Galló János elvtárs, az MHS metőben. Az elhunytat Karafiáth szekszárdi járási elnöke, a mun- Ferenc, az MHS megyei munka - kásőrség járási parancsnokságé- társa búcsúztatta. A munkásőrök nak tagja. Galló János csaknem nevében Simon József, a járási egy évtizeden át a járási párt- parancsnokság tagja mondott bú­bizottságon dolgozott. csúztatót. A temetésre kivonult Tegnap délután díszpompával munkásőr-díszszakasz díszsortűz- helyezték örök nyugalomra Galló zel búcsúzott. Író—olvasó találkozó a paksi járásban Élményekben gazdag hétvége zajlott le szombaton és vasárnap a paksi járási népfront, a könyv­tár, a földművesszövetkezet, s a párt, állami szervek rendezésé­ben Györkönyben és Sárszent- lőrincen: nagyszabású író—olvasó találkozón beszélgethettek a részt­vevők Jobbágy Károly, kétszeres József Attila-díjas költővel és Végh Antal íróval. Szombaton Györkönybe láto­gattak el a vendégek, ahol a fo­gadás után az érdeklődőkkel zsú­folásig megtöltött művelődési házban került sor az ünnepi estre. Az úttörők nemcsak virág­csokrokkal kedveskedtek, hanem előadtak a vendégek műveiből is. Jobbágy Károly és Végh Antal előadása után számos kérdés is elhangzott, amelyekre válaszol­tak a vendégek. A vasárnapi program első ré­sze Petőfi emlékének méltatá­sához kapcsolódik. Ellátogattak Borjúdra, a híres méhesbe, majd Uzdot keresték fel. Kölesd után Sárszentlőrinc volt a következő állomás. A Petőfi-lakás utón a régi gimnáziumot tekintették meg, majd a kultúrotthonban találkoztak a község dolgozóival. A két vendég, műveiből olvasott fel, valamint a kérdésekre vála­szolt Nagyban emelte az ünnepi est színvonalát a madocsai föld­művesszövetkezeti kultúrcsoport és a gimnáziumi tanulók műsora. A sárszerttlőrinci találkozót összekötötték a szervezők könyv­kiállítással is. A vendégek köny­veiket dedikálták. Hozzá lehet tenni, hogy még több könyv is elfogyott volna, ha lett volna. Ez is mutatja, jól sikerült a talál­kozó. •• Ünnepség a yíz- és csatornamű vállalatnál Kiváló termelési eredményeket ért el a múlt esztendőben a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat. Mind a vízszolgáltatás, mind az építés, hálózatbővítés területén túlteljesítette az elő­irányzatokat. A vízszolgáltatás­nál például háromszázezer forint­tal csökkentette a tervhez képest az önköltséget, az építésnél közel félmillió forinttal többet végez­tek el, mint amennyit az 1975 ös évi program előirányzott. Az Országos Vízügyi Főigazga­tóság, valamint a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének központi vezető­sége díszoklevéllel jutalmazta a vállalatot a múlt évi kiváló ered­ményekért. Az ünnepségen — me­lyet szombaton tartottak a vál­lalat központjában —, dr. Vígh Dezső, a megyei tanács vb- elnökhelyettese méltatta a vál­lalat jó munkáját és adta át a díszoklevelet.

Next

/
Thumbnails
Contents