Tolna Megyei Népújság, 1966. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

özeiúszárd.

'syetérni Könyvtár üeonardo de Vinci

TOLNA ml

____

V

ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK i

L MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVI. évfolyam. 102. szám.

ÄRA: 80 FILLÉR

Vasárnap, 1966. május I,

H

etven hatodszor bontják ki

vörös május lobogóját ezen a napon szerte a világon. Huszonkettedszer ünnepli szabadon a magyar dolgozó nép május elsejét, a nemzetközi munkásosztály harcos ünnepét. Ahogy távolodunk időben az első, 1945-ös felejthetetlen felvonulástól, úgy válik mindinkább a szocializmust építő ország életének szerves részévé ez a nap. Évről évre új munka- sikerekkel ünnepelünk. így jutunk mind közelebb a szocializmus teljes felépítéséhez, amelynek jegyében 77 évvel ezelőtt az Intemacianálé meghirdette a májusi ünnepet. Nálunk a május köszöntői egyre inkább e régi álmok megvalósítását ünnepük. A régi, véres összecsapásokra, sztrájkokra, tüntetésekre utaló dalok egy. nálunk örökre elmerült gonosz világ ellen hősi küzdelmet folytató munkások emlékét idézik, akik valaha azért szálltak szembe puszta kézzel az erőszakkal hogy elérjék. ami nekünk már természetes.

Ünnep számunkra ez a megújhodást, új reményt hirdető tavaszi nap; volt tüzes, volt ve- rés, volt bujdosó, volt diadalmas volt haragos, volt virágos _ de mindig hirdette az összefogás, az egyesülés erejét, mindig harci seregszemle volt. Ma is az. Amikor ma csattogó zászlók alatt felvonulunk, hogy május elsejét köszöntsük, a jelszavak tözénél. az indulós pezs* dítő ritmusánál forróbban fűti szívünket az a ‘ tudat, hogy bekapcsolódunk a világ dolgozói millióinak nagy menetébe, egy csatasorban vagyunk a szabad társadalmat építő népekkel es azokkal, amelyek a mi példánk, ból merítenek erőt. hogy megszabaduljanak az elnyomástol. Vállvetve haladunk mindazokkal akik világszerte tüntetnek ma’ a békéért, a szocializmusért, a szabadságért, azért, amit minden ember megérdemel: a boldogságért.

Az emberiség történetében elsőnek szovjet földön bonthatták ki szabadon, félelem nélkül a májusi lobogót. Majdnem ot évtized telt el azóta és ma már májusi zászlókat lenget a szel a világ minden pontján. Tepett fakó zászlókat, amelyeket a munkásosztály vesztett és győztes csatáinak viharai lengettek, s hol vérrel, hol az öröm könyveivel festették rájuk a szabadság jelszavát, de ott ragyog rajtuk ma is. örökre, letörölhe- tetlenül. S újakat, amelyekre még csak nemrég írták tel e szót. de most már nem titokban, hanem szabadon, és nem muú vágyat, hanem mint valóságot.

S ha fegyverektől fenyegetve tó, de májusi zászlók emelkednek a büszke, néma paloták árnyékában, a kunyhók fölé a külső elnyomók szón tatától szenvedő országokban is S a májusi zászlók núndenütt ugyanazokat az eszméket jelképezik, s a szavakon: a nemzetközi munkásosztály, a világ dolgozói összefogásának. harcának ünnepe — ejtsek ki azokat száz-, vagy ezerféle nyel ven — a világ népei mindenütt ugyanazokat a fogalmakat erük.

Ezekre gondolva, a május elsejei ünnepi menetben úgy erezzük mintha tágulna előttünk a tér, mintha nem lenne sem kezdete, sem vége, mintha oszlopunk beleolvadna, egy vég nette# íQéúeWúö uíiftúPi áradatMÁJUSI SEREGSZEMLE

IRTA: PETRITS FERENC

ba, amely átfogja az egész földgolyót, magába olvasztva minden népiét, minden nemzetet a május elsejei eszme, a munkás- nemzetköziség jegyében. Képzeletben szemlét tartunk seregeink fölött, s büszkeséggel, örömmel valljuk: erősebbek lettünk; Az úttörők országa, a Szovjetunió már a kommunizmust épri- ti. A mindennap« alkotó munkával, kultúrájának és tudományának világra szóló eredményeivel, az „egek ostromlóinak” hőstetteivel a gyakorlatban szinte nap mint nap bizonyítja vitathatatlan fölényét a tőkés társadalom felett. Ezeknek az ered. ményeknek a további fokozását tűzte zászlajára az SZKP XXIII. kongresszusa, amely az egyik legszebb májusi jelszó. S túl a szovjet föld határán, a szocialista országokban egymiUiárd ember mutatja az utat a még kizsákmányolt millióknak.

A magyar dolgozó nép társadalmunk élenjáró erejének, a Magyar Szocialista Munkáspártnak vezetésével, nagy,

valóban történelmi, eredményeket ért el. A magyar munkás- osztály. a magyar dolgozó nép szocialista hazája építésével, a munkáshatalom gazdasági. p>o- ütikai és társadalmi megszilárdításával is híven teljesíti a világ dolgozói iránti internaciona. lista kötelezettségét. Most. a harmadik ötéves terv küszöbén új, nagy feladatok állnak előttünk. Sikerekkel kell megoldanunk e feladatokat, hogy megvalósíthassuk országépítő céljainkat. A mi társadalmi rendünk építése — gondjaink és nem könnyedén megvalósuló új törekvéseink figyelembevételével is — az emberhez egyedül méltó, a békét védő és a nemzedékek jövőjét szolgáló alkotó tevékenységhez tartozik. Ezért nálunk május elseje — akárcsak a szocialista építést végző többi országban Is — a nemzetközi szolidaritás és a saját békés építőrmmkánik kettős ünnepe, szocialista társadalmunk ered. ményeinek természetes, nagy szavak nélküli díszszemléje is;

A nemzetközi élet égboltján ma komor viharfelhők tornyosulnak. Az amerikai impjerializ- mus a vietnami nép elleni barbár agresszióval súlyosan veszélyezteti a világ békéjét. Az ame. rikai agresszóróknak a nemzetközi jogot durván lábbal tip»ró, gálád bűncselekményei ellen világszerte száz- és százmilliók emelik fel tiltakozó szavukat; A földkerekség béke- és szabadságszerető nép>ei messze hangzó szavakkal követelik: „El a kezekkel Vietnamtól!” A nemzetközi proletárszolidaritás ünnepén különös erővel zeng a né- peknek ez a kórusa. Különös erővel jut kifejezésre a béke és társadalmi haladás erőinek elszánt akarata és eltökélt szándéka, hogy a legmesszebbmenő támogatást és segítséget nyújtják az amerikai kalandorok ellen csodálatra méltó bátorsággal küzdő hős vietnami népnek. Mi magyar dolgozók egyek vagyunk ebben a cselekvő szoliBOZSNYAI ZOLTÁN: MÁJUS L

daritásban a világ dolgozóinad százmillióival. Egyek vagyunk velük abban, hogy erőnkhöz mérten mi is minden segítséget megadunk vietnami testvéreink« nek.

Ma a munkásosztály, minden haladó erő nemzetközi összefogására nagyobb szükség van, mint valaha, hiszen az imperializmusnak, zsugorodó pozícióit védő agresszivitása is nő, mint ezt a vietnami p>élda is mutatja. Nem engedhetjük meg, hogy szolidaritásunkat, közös fellépésünket, az antümperialista front egységét bármi is megbontsa. Ezért is követeli a nemzetközi összefogásnak e jeles napján, május elsején még erőteljesebben a nemzetközi munkásosztály és a haladás ügyéért felelősséget érző minden ember

— köztük a magyar dolgozó tömegek is — erőink összefogását; a proletár-internacionalizmus és az imperialistaellenes egységfront elveinek érvényesítését.

Hetvenhat év május elsejeira tekinthet vissza a nemzetközi munkásosztály. Nem volt virággal behintve az út: mérhetetlen volt a szenvedés, az áldozat, s olykor visszavonulást és vereségeket is él kellett szenvedni. A nemzetközi összefogás és szolidaritás ereje sem érvényesült mindig, olykor csüggesztő jelenségek árnyékolták be a horizontot. De összességében — immár történelmi távlatokból tekintve,

— nem kétséges, hogy a munkásosztály és mozgalma, mindig az összefogás felé haladt, egyesülésre, szövetkezésre tudta lelkesíteni a többi haládó erőt is. így kellett ennek lennie: a munkásosztály elemi érdeke az összefogás, az egyesülés. Május elsején hetvenhat év tanulságával hirdetjük: a nemzetközi munkásosztály és szövetségese^ egyesülnek az impjerializmus ellen, a szocializmusért, a békéért vívott harcra.

Május elseje ma világszerte, inkább, mint valaha, békeriadó is: „Békét a világnak!” Ezt a programot vallják magukénak a világ dolgozói, emellett tüntet, nek május elsején, ezek az_ eszmék növelték immár legyőzhetetlen erővé az imperializmus ellen, a békéért, a népek szabadságáért, a szocializmusért küzdők sok száz milliós táborát. A mai munkásünnepen köszöntjük a nemzetközi munkásosztályt, a világ dolgozóit a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért harcoló százmilliókat;

•

A magyar nép helyesli és tá_ mogatja azt a következetes, szilárd és elvhű marxista —leninista pjoütikát, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt folytat, amelyből jottányit sem enged és amely megszabja követendő utunkat. Ezen az úton haladva teljesültek be hazánkban a régi május elsejék álmai, vittük diadalra a szocializmus ügyét. Milliók szorgalmas munkája építette, szépítette országunkat. az ő munkájukat hirde. tik a gyárak, a bányák, a termelőszövetkezetek, az építkezések, az iskolák, a kutatóintézetek. Őket, a munka embereit, munkásokat, p>arasztokat, értelmiségieket köszöntjük e tavaszi seregszemlén. Köszöntjük hazánkba Magyar Népköztársaság népét, erősödő szocialista nemzeti egységét,