Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-19 / 91. szám
4 ' TOLtfÄ WFCTET KlPtJJSÄQ 1966. április 19. Közös érdek — közös tevékenység A nevelésben, a tanulók minél egyenletesebb, töretlenebb fejlődésében sokat tud segíteni a szülői munkaközösség. Mivel tudják és mivel segíthetik a gimnáziumi munkát a szülők? A tolnai gimnáziumban a szülőik egy része sokoldalúan próbál segíteni, összefogni a tanári karral, elsősorban az osztályfőnökkel. Működik egy szülőkből álló kis kör, az úgynevezett családlátogatási csoport. Ennek keretében mintegy húsz szülő látogatja /otthonukban a diákokat. Elsősorban a veszélyeztetett környezétben élő tanulókhoz és szüleikhez mennek el, megnézik, mit lehetne tenni a megfelelőbb feltételek megteremtése dolgában. Ebbe a gimnáziumba tizenkét községből verbuválódtak a diákok. Vidéki útjaikra esetenként az osztályfőnököt is elhívják, vagy egy-egy KISZ-es ifjúgárdistával mennek. Nem maradnak tétlenek, ha esetenként egy-egy diáknak anyagi természetű egyéni segítséget kell nyújtani. Nem gyűjtésből teszik ezt, hanem a közösen rendezett iskolai bálok bevételeiből. Ezek az aktívabb, tájékozottabb szülők saját tapasztalataikból levonták a tanulságot: a családlátogatások során legtöbbször nem elsősorban anyagi, vagy erkölcsi problémákkal találkoznak, hanem tudati, tájékozottságbeli elmaradással. Most azzal próbálkoznak, hogy közösen emeljék a szülők pedagógiai kultúráját, egységesebb világnézeti és erkölcsi nevelést nyújtsanak diákjaiknak. Mit tesznek ennek érdekében? Létrehoztak egy, ma még csak mintegy hatvan kötetnyi szülők könyvtárát. Ebben a kis gyűjteményben helyet kaptak■ a pszichológiai, világnézeti problémákkal foglalkozó könyvek mellett a családi neveléshez tanácsokat adó, a kamaszkor gondjait elemző és segítő művek is. Szülői értekezleten állapodtak meg abban, hogy a tanárok az osztály- közösség, vagy egy-egy diák problémáival kapcsolatos könyvet küldjenek haza a diákokkal. Értekezleteiken is propagálni kívánják ezeket a könyveket szülőtársaik között. Volt szó a szülői értekezleteken arról is, hogy ott ne kizárólag a jegyek iránti érdeklődés kielégítésével foglalkozzanak, hanem tanácskozzanak nevelési problémákról is. Így támogatják a szülők a tanárok olyan törekvéseit, hogy minden szülő kapjon ott a neveléshez valami „muníciót” is. Egyre inkább fórumai a család és iskola jobb együttműködésének a tolnai gimnáziumban a negyedévenként megtartott osztály-szülői és az évente kétszer tartott összevont szülői értekezletek. Nem mondhatjuk el ezt még minden iskolánkról. Ebben a gimnáziumban a pedagógusok azt vallják, sok még a rejtett tartalék, összefogva, közösen, az együttműködés tartalmi javításával még nagyobb eredményeket lehetne elérni. Erre törekszenek, ezen fáradoznak.-i -é. J. Golovanov: n jezsuita „Hazugság a vietnami politikánk“ Egy Los Angeles-i magyar származású polgár mostohafiának szenzációs leleplezései A szennyes vietnami háború- minden fajtájából. Ugyanakkor így érlelődött meg benne az el- nak egyik legszennyesebb esz- azonban arra is tanították őket, határozás, hogy mihelyt leszerel, kö2fe az amerikai hadsereg és a hogy foglyaikat ne öljék meg, le fogja leplezni Johnson szeov- CIA kémszervezet által közösen ehelyett adják azokat át a benn- nyes vietnami háborújának egyik szervezett „Zöld sipkás” (Green szülötteknek, hogy azok hajtsák legszennyesebb eszközét, a zöld- Berets) terrorkülönítmény. Mű- végre a kivégzést, azaz a gyil- sipkásokat. ködésükről, melyet elsősorban a kosságot ... , „ ,,, függetlenségért harcoló néphad- . . . , , , Mmt fentebb említettük, Dunseregek tagjai ellen elkövetett le- . A kínzásban vafő leckéket „el- can egy Los Angeles-i magyar szar- írhatatlan kegyetlenségek jelle- er\seges kikérdezés elleniintez- mazású polgár, á Chicagói Számmeznek az utóbbi hónapok fo- kedesek cím alatt kaptak De fonikus Zenekar nyugdíjazott kar- lyamán nem egy könyv és cikk Duncan szerint azonnal nyilván- mesterének, Henry Gerbemek jelent meg. Mindemellett az ame- ^al° volt mmderl újonc szamara, mostohafia. Duncan kijelentette, rikai nagyközönség nem ismeri hofy ez, csak, f®do . intézkedés hogy az 1956-os magyarországi kellőképpen őket. Mondanunk ,v° 4’ me,ynek le,ple alatt az ősz- események érlelték meg benne az sem kell, hogy a kormány igyek- a „klflzasÄ, sokkal „mo- elhatározást, a terrorkülönítményn zöldsipkások és Magyarország Duncan megemlítette, hogy amikor beállt e különítménybe, amszervezése volt idegen országokban. szik is azt minél jobban leplezni, dernebb” formaiban kapott ok- be való belépésre. A múlt héten azonban az ame- ‘atast- ,Mlkor uJ°nfc megker- rikai imperializmus eme krimi- j»ezte. hogy azért mutatjak-e ezenális tevékenységéről is lehullt ke‘ ,a kin?asi módszereket hogy a lepel, legalábbis ideiglenesen, alkalmazzak azokat, a kiképző A zöldsipkás terrorkülönítmény *??zt ez* válaszolta. „Erre a keregy volt tagja, Donald Duncan desre nem válaszolhatok, mert oeaux e ituioniimenvQt törzsőrmester, aki hat éven át azkar^®[lkai anyak nem helyesel- nak fő „yja gerillaosztagok szolgált benne — amely évből 18 ‘ ' vezése volt idegen orSzágo hónapot a vietnami fronton töl- Az újoncok nevettek ezen és Érdekes volna megtudni, hogy tött el — szenzációs leleplező ki- hamar megtanulták, hogy a tiad- Magyarország is ipjta volt-e eme jelentésben tárta fel a szervezet sereg még ezeknél is borzalma- ,,idegen” országok listáján? bűnös működését. Nyilatkozata sabb eszközöket használt. Ugyankonklúziójaként a Johnson-kor- akkor hazug propagandával á vi- Az, amit mr. Duncan a zöidsipkó- mány vietnami háborúját és po- etnami szabadságharcosokat vá- sok vietnami működéséről elmond, iitikáját „hazugságának nevez- dőlték a terrorral. sejteti, hogy milyen gete. w ... , . . t, . rillaalakulatokat szerveztek volKülönös érdekességet kölcsönöz ...„em „‘Vs„ *5“,e’ raieort ra‘ na ezek a terrorlegények Magyar- Duncan nyilatkozatának az a Jv* arr,a\ bogy Del-Vietnam ne- országon, ha az amerikai imperia- tény, hogy mostohaapja magyar P?”Jfk onasi többségé a szabad- Uzmus ott is ki tudott volna egy ember. E tényre cikkünk végén ^harcosokat pártolja. Ahol csak „pjszkos háborút” robbantani, még visszatérünk. megjelenik a szabadsagharcos geDuncan, aki katonai szolgálata )"il!-k e§y csoP°rtja rövid időn Duncan leleplezésének megdöb- folyamán nem kevesebb, mint 4 b?,ul ezrfdde vagy hadosztállyá bento, szennyes részletein egy re- kitüntetést nyert a vietnami sza- P°’ ?.y, tömegesen csatlakoznak ményteljes jelenség sugárzik ke- badságharcosok elleni „vitéz” tét- hozzájuk a parasztok. resztül, teiért, leleplező nyilatkozatát a Felettes tisztjeik azt igyekeztek „Rampart” nevű katolikus folyó- velük elhitetni, hogy Dél-Vietnam Ha tudomiányos alapossággal iratnak tette. Duncan maga is ka- népe csak félelemből csatlakozik annyira agymosott amerikai, mint tartja'Smagát antlkommunistanak a Vietconghoe. Donald Duncan meg tudta tisztíA zöldsipkások csaknem min- De ez megint gondolkodóba ej- önmagát a propaganda ferdén tette megszegése volt a nem- tette, hiszen a kiképzésük más tőzéstől és eljutott az igazság zetközi jognak, mondta Duncan, részében azt magyarázták oktatói, megismeréséhez, akkor valóban különösen a genfi egyezmények- hogy a nép támogatását csak ba- van remény arra is, hogy az ámeérkezett Dél-Vietnamba. civilru- ratsaggal es kölcsönös bizalom- rlkaj nep szeles tömegei, akik, ha hában voltak (ez magában véve lelhet megjiyemi. nem is olyan rendszeresen és is megszegése a genfi nemzetközi T , olyan intenzíven, mint a hadsemegállapodásoknak) és bizonyos Igy Jott lépesről lépésre, reg e külön ki(képzésbcn részesínemzetiségi kisebbségeket fegy- hogy az egész amerikai politika vereztek fel a szomszédos Laosz- Dél-Vietnamban hazugságra van tett terroristái szintén agymoba és Észak-Vietnamba való tit- építw, ezt a politikát a legborzal- ®aOTak vannak kitéye a t6kés “Skos behatolásra, ugyanakkor, , ___ .. , , , , to eszközei áltál, idővel szintén a mikor kormányunk Észak-Viet- terror alkalmazasaval _____ J namot vádolta a Dél-Vietnamba tartják fenn. És végül rájött ar- [való beszivárgással. ra, hogy Dél-Vietnam népének , , • ., , .. óriási többsége, tekintet nélkül KlKé$l2éS kínzásokban arra, hogy kommunista-e, vagy nem, a rajönnek az igazságra és ugyanígy elfogják ítélni Johnson vietnami politikáját, mint ahogy Donald Duncan törzsőrmester, a Nemzeti"^^Fel^badí tó viefcnama háború aktív veteránja es szemtanúja elítélte azt. — dokumentumregény — Fordította: Pető Miklós + Hangsúlyozta, hogy a zöldsip < kások részletes, alapos és hosszan Frontot támogatja és ellenzi a sat- í tartó kiképzést nyertek a kínzás goni bábkormányt. (Amerikai Magyar Szóból) — 58 — — Én lágerlakó voltam — mondta —, és nem akarok oda visszakerülni... Igen, nagyon félek. .. Ismerem magukat... — Miért beszél a lágerről? — kérdezte Nahi- mov. — Most nem a lágerről van szó, és nem a félelméről. Inkább az életről, éi’tse meg. Van háza, munkája, amit szeret, felesége, kislánya; Miért gondolja, hogy azért jöttünk, hogy magát leültessük? Kinek jó ez? Értse meg a mi szempontjainkat Is. Ha maga becsületes ember, akkor közös az érdekünk. Három órát tartott a fárasztó és bonyolult kihallgatás. Kuznyecov hallgatott. Aztán nagynehezen megszólalt: — Rendben. Bízom magukban. Először életemben. Tudom, hogy ostoba dolog, de bízom. Kérek papírt, mindent leírok. A házkutatás során Prohorov egyik levelét a kislány hajasbabájának ruhácskájába rejtve találták meg. Kátyenka ezt a babáját szereti leginkább, mert be tudja hunyni a szemét... Moszkvában a legszomorúbb Sabolin kihallgatása volt. Idegességében, ziláltságában, félelmében teljesen meghasonlott. Egész idő alatt mosolygott. de úgy, mint aki minden pillanatban elbőgi magát. — Elmondok mindent, a legapróbb részletekig. Igen, úgy kezdődött, hogy ellopta a noteszomat — mondta halkan, szinte suttogva Sabolin —, el akart veszejteni... Aztán felajánlotta. hogy utazzunk együtt külföldre. — 59 — — Hogy-hogy utazzanak ei? — kérdezte Nahimov. — Szóval, hogy szökjünk ki... Állandóan azzal az igénnyel lépett fel, hogy mind újabb és újabb érdekes dolgokat meséljek neki... Persze, a munkámról. Mindent feljegyzett. „Ez lesz a második küldemény" — mondta. Szörnyű ez, tudom, szörnyű... — He* vannak ezek a feljegyzések? — Azt mondta, hogy „megbízható helye»...” Vagyis Szófija Tolcsinszkajánál, a Távirda utcában. Egy órával ezután Szófija Tolcsinszkaja lépett a nyomozó szobájába. ». ÜT AZ ÉJSZAKÁBAN k Miután a nyomozók kihallgatták Szófija Tol- csinszkaját, vele együtt felkeresték a lakását, hogy a kém utolsó rejtekhelyét is megtalálják. — Mindent elmondok, nincs titkolnivalóm, semmi rosszat nem tettem. Itt étkezett, ivott nálam, gitározott... Szófija Tolcsinszkaja arca csak úgy izzott a felháborodástól. Hol a nyomozóra nézett, hol rám, hol meg a két szomszédnőre, akiket behívtunk a házkutatáshoz. — Nyugodjék meg, Szófija Alekszejevna — mondta lágyan Roscsin, s leültette az idős asz- szonyt egy karosszékbe —, tudjuk, hogy nem tett semmi rosszat. De miután Anatolij Prohorov itt élt magánál, keresnünk kell bizonyos, minket — 60 -* nagyon érdeklő papírokat, amelyeket bizonyára Önnél rejtegetett. — Igen, van ilyen — ugrott fel Szófija Tolcsinszkaja — egy dosszié —, a kótáival... A dossziéban valóban kóták voltak. Lírai dalok. „Nem sokára eljössz hozzám, tiszti köpenyedben” — olvastam a szöveget és akaratlanul elmosolyodtam. Valóban ebben jönnek hozzá, nem sokára. Űjra csak kóták, semmi más. — Nos hát, mit tegyünk — mondta Roscsin, miután átnézte a dossziét —, nincs más hátra, bocsásson meg, de meg kell néznünk az egész lakást. — Tessék csak — mondta készségesen Szófija Tolcsinszkaja —, ha óhajtják, segíthetek. — Köszönöm — mondta mosolyogva Rostsin, — majd mi magunk... Vannak lakások, amelyekben csak úgy halmozzák a haszontalan, szükségtelen holmikat. Az egyetlen válasz, hogy miért nem hajítják ki ezeket, rendszerint az, hogy „minek dobjuk ki, amikor itt vannak már húsz esztendeje”. Mindenféle kacatok, szobrocskák, zárak kulcs nélkül és kulcsok zárak nélkül, kiégett villanyvasaló, gombok, régi számlák, nyugták — lehetetlen mind felsorolni, iíyen volt Szófija Tolcsinszkaja lakása is. Itt megtalálni néhány pa- papírdarabot, gigászi feladatnak tűnt. / \
