Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

4 ' TOLtfÄ WFCTET KlPtJJSÄQ 1966. április 19. Közös érdek — közös tevékenység A nevelésben, a tanulók minél egyenletesebb, töretle­nebb fejlődésében sokat tud segíteni a szülői munkaközösség. Mivel tudják és mivel segíthetik a gimnáziumi munkát a szülők? A tolnai gimnáziumban a szülőik egy része sok­oldalúan próbál segíteni, összefogni a tanári karral, elsősor­ban az osztályfőnökkel. Működik egy szülőkből álló kis kör, az úgynevezett csa­ládlátogatási csoport. Ennek keretében mintegy húsz szülő látogatja /otthonukban a diákokat. Elsősorban a veszélyezte­tett környezétben élő tanulókhoz és szüleikhez mennek el, megnézik, mit lehetne tenni a megfelelőbb feltételek meg­teremtése dolgában. Ebbe a gimnáziumba tizenkét község­ből verbuválódtak a diákok. Vidéki útjaikra esetenként az osztályfőnököt is elhívják, vagy egy-egy KISZ-es ifjúgárdis­tával mennek. Nem maradnak tétlenek, ha esetenként egy-egy diáknak anyagi természetű egyéni segítséget kell nyújtani. Nem gyűj­tésből teszik ezt, hanem a közösen rendezett iskolai bálok bevételeiből. Ezek az aktívabb, tájékozottabb szülők saját tapaszta­lataikból levonták a tanulságot: a családlátogatások során legtöbbször nem elsősorban anyagi, vagy erkölcsi problé­mákkal találkoznak, hanem tudati, tájékozottságbeli elmara­dással. Most azzal próbálkoznak, hogy közösen emeljék a szülők pedagógiai kultúráját, egységesebb világnézeti és er­kölcsi nevelést nyújtsanak diákjaiknak. Mit tesznek ennek érdekében? Létrehoztak egy, ma még csak mintegy hatvan kötetnyi szülők könyvtárát. Ebben a kis gyűjteményben helyet kap­tak■ a pszichológiai, világnézeti problémákkal foglalkozó könyvek mellett a családi neveléshez tanácsokat adó, a ka­maszkor gondjait elemző és segítő művek is. Szülői értekez­leten állapodtak meg abban, hogy a tanárok az osztály- közösség, vagy egy-egy diák problémáival kapcsolatos köny­vet küldjenek haza a diákokkal. Értekezleteiken is propagál­ni kívánják ezeket a könyveket szülőtársaik között. Volt szó a szülői értekezleteken arról is, hogy ott ne ki­zárólag a jegyek iránti érdeklődés kielégítésével foglalkoz­zanak, hanem tanácskozzanak nevelési problémákról is. Így támogatják a szülők a tanárok olyan törekvéseit, hogy min­den szülő kapjon ott a neveléshez valami „muníciót” is. Egyre inkább fórumai a család és iskola jobb együtt­működésének a tolnai gimnáziumban a negyedévenként meg­tartott osztály-szülői és az évente kétszer tartott összevont szülői értekezletek. Nem mondhatjuk el ezt még minden iskolánkról. Ebben a gimnáziumban a pedagógusok azt vall­ják, sok még a rejtett tartalék, összefogva, közösen, az együttműködés tartalmi javításával még nagyobb eredmé­nyeket lehetne elérni. Erre törekszenek, ezen fáradoznak.-i -é. J. Golovanov: n jezsuita „Hazugság a vietnami politikánk“ Egy Los Angeles-i magyar származású polgár mostohafiának szenzációs leleplezései A szennyes vietnami háború- minden fajtájából. Ugyanakkor így érlelődött meg benne az el- nak egyik legszennyesebb esz- azonban arra is tanították őket, határozás, hogy mihelyt leszerel, kö2fe az amerikai hadsereg és a hogy foglyaikat ne öljék meg, le fogja leplezni Johnson szeov- CIA kémszervezet által közösen ehelyett adják azokat át a benn- nyes vietnami háborújának egyik szervezett „Zöld sipkás” (Green szülötteknek, hogy azok hajtsák legszennyesebb eszközét, a zöld- Berets) terrorkülönítmény. Mű- végre a kivégzést, azaz a gyil- sipkásokat. ködésükről, melyet elsősorban a kosságot ... , „ ,,, függetlenségért harcoló néphad- . . . , , , Mmt fentebb említettük, Dun­seregek tagjai ellen elkövetett le- . A kínzásban vafő leckéket „el- can egy Los Angeles-i magyar szar- írhatatlan kegyetlenségek jelle- er\seges kikérdezés elleniintez- mazású polgár, á Chicagói Szám­meznek az utóbbi hónapok fo- kedesek cím alatt kaptak De fonikus Zenekar nyugdíjazott kar- lyamán nem egy könyv és cikk Duncan szerint azonnal nyilván- mesterének, Henry Gerbemek jelent meg. Mindemellett az ame- ^al° volt mmderl újonc szamara, mostohafia. Duncan kijelentette, rikai nagyközönség nem ismeri hofy ez, csak, f®do . intézkedés hogy az 1956-os magyarországi kellőképpen őket. Mondanunk ,v° 4’ me,ynek le,ple alatt az ősz- események érlelték meg benne az sem kell, hogy a kormány igyek- a „klflzasÄ, sokkal „mo- elhatározást, a terrorkülönítmény­n zöldsipkások és Magyarország Duncan megemlítette, hogy ami­kor beállt e különítménybe, am­szer­vezése volt idegen országokban. szik is azt minél jobban leplezni, dernebb” formaiban kapott ok- be való belépésre. A múlt héten azonban az ame- ‘atast- ,Mlkor uJ°nfc megker- rikai imperializmus eme krimi- j»ezte. hogy azért mutatjak-e eze­nális tevékenységéről is lehullt ke‘ ,a kin?asi módszereket hogy a lepel, legalábbis ideiglenesen, alkalmazzak azokat, a kiképző A zöldsipkás terrorkülönítmény *??zt ez* válaszolta. „Erre a ker­egy volt tagja, Donald Duncan desre nem válaszolhatok, mert oeaux e ituioniimenvQt törzsőrmester, aki hat éven át azkar^®[lkai anyak nem helyesel- nak fő „yja gerillaosztagok szolgált benne — amely évből 18 ‘ ' vezése volt idegen orSzágo hónapot a vietnami fronton töl- Az újoncok nevettek ezen és Érdekes volna megtudni, hogy tött el — szenzációs leleplező ki- hamar megtanulták, hogy a tiad- Magyarország is ipjta volt-e eme jelentésben tárta fel a szervezet sereg még ezeknél is borzalma- ,,idegen” országok listáján? bűnös működését. Nyilatkozata sabb eszközöket használt. Ugyan­konklúziójaként a Johnson-kor- akkor hazug propagandával á vi- Az, amit mr. Duncan a zöidsipkó- mány vietnami háborúját és po- etnami szabadságharcosokat vá- sok vietnami működéséről elmond, iitikáját „hazugságának nevez- dőlték a terrorral. sejteti, hogy milyen ge­te. w ... , . . t, . rillaalakulatokat szerveztek vol­Különös érdekességet kölcsönöz ...„em „‘Vs„ *5“,e’ raieort ra‘ na ezek a terrorlegények Magyar- Duncan nyilatkozatának az a Jv* arr,a\ bogy Del-Vietnam ne- országon, ha az amerikai imperia- tény, hogy mostohaapja magyar P?”Jfk onasi többségé a szabad- Uzmus ott is ki tudott volna egy ember. E tényre cikkünk végén ^harcosokat pártolja. Ahol csak „pjszkos háborút” robbantani, még visszatérünk. megjelenik a szabadsagharcos ge­Duncan, aki katonai szolgálata )"il!-k e§y csoP°rtja rövid időn Duncan leleplezésének megdöb- folyamán nem kevesebb, mint 4 b?,ul ezrfdde vagy hadosztállyá bento, szennyes részletein egy re- kitüntetést nyert a vietnami sza- P°’ ?.y, tömegesen csatlakoznak ményteljes jelenség sugárzik ke- badságharcosok elleni „vitéz” tét- hozzájuk a parasztok. resztül, teiért, leleplező nyilatkozatát a Felettes tisztjeik azt igyekeztek „Rampart” nevű katolikus folyó- velük elhitetni, hogy Dél-Vietnam Ha tudomiányos alapossággal iratnak tette. Duncan maga is ka- népe csak félelemből csatlakozik annyira agymosott amerikai, mint tartja'Smagát antlkommunistanak a Vietconghoe. Donald Duncan meg tudta tisztí­A zöldsipkások csaknem min- De ez megint gondolkodóba ej- önmagát a propaganda fer­dén tette megszegése volt a nem- tette, hiszen a kiképzésük más tőzéstől és eljutott az igazság zetközi jognak, mondta Duncan, részében azt magyarázták oktatói, megismeréséhez, akkor valóban különösen a genfi egyezmények- hogy a nép támogatását csak ba- van remény arra is, hogy az áme­érkezett Dél-Vietnamba. civilru- ratsaggal es kölcsönös bizalom- rlkaj nep szeles tömegei, akik, ha hában voltak (ez magában véve lelhet megjiyemi. nem is olyan rendszeresen és is megszegése a genfi nemzetközi T , olyan intenzíven, mint a hadse­megállapodásoknak) és bizonyos Igy Jott lépesről lépésre, reg e külön ki(képzésbcn részesí­nemzetiségi kisebbségeket fegy- hogy az egész amerikai politika vereztek fel a szomszédos Laosz- Dél-Vietnamban hazugságra van tett terroristái szintén agymo­ba és Észak-Vietnamba való tit- építw, ezt a politikát a legborzal- ®aOTak vannak kitéye a t6kés “S­kos behatolásra, ugyanakkor, , ___ .. , , , , to eszközei áltál, idővel szintén a mikor kormányunk Észak-Viet- terror alkalmazasaval _____ J namot vádolta a Dél-Vietnamba tartják fenn. És végül rájött ar- [való beszivárgással. ra, hogy Dél-Vietnam népének , , • ., , .. óriási többsége, tekintet nélkül KlKé$l2éS kínzásokban arra, hogy kommunista-e, vagy nem, a rajönnek az igazságra és ugyan­így elfogják ítélni Johnson viet­nami politikáját, mint ahogy Do­nald Duncan törzsőrmester, a Nemzeti"^^Fel^badí tó viefcnama háború aktív veteránja es szemtanúja elítélte azt. — dokumentumregény — Fordította: Pető Miklós + Hangsúlyozta, hogy a zöldsip < kások részletes, alapos és hosszan Frontot támogatja és ellenzi a sat- í tartó kiképzést nyertek a kínzás goni bábkormányt. (Amerikai Magyar Szóból) — 58 — — Én lágerlakó voltam — mondta —, és nem akarok oda visszakerülni... Igen, nagyon fé­lek. .. Ismerem magukat... — Miért beszél a lágerről? — kérdezte Nahi- mov. — Most nem a lágerről van szó, és nem a félelméről. Inkább az életről, éi’tse meg. Van háza, munkája, amit szeret, felesége, kislánya; Miért gondolja, hogy azért jöttünk, hogy magát leültessük? Kinek jó ez? Értse meg a mi szem­pontjainkat Is. Ha maga becsületes ember, ak­kor közös az érdekünk. Három órát tartott a fárasztó és bonyolult ki­hallgatás. Kuznyecov hallgatott. Aztán nagynehezen megszólalt: — Rendben. Bízom magukban. Először éle­temben. Tudom, hogy ostoba dolog, de bízom. Kérek papírt, mindent leírok. A házkutatás során Prohorov egyik levelét a kislány hajasbabájának ruhácskájába rejtve találták meg. Kátyenka ezt a babáját szereti leginkább, mert be tudja hunyni a szemét... Moszkvában a legszomorúbb Sabolin kihallga­tása volt. Idegességében, ziláltságában, félelmé­ben teljesen meghasonlott. Egész idő alatt mo­solygott. de úgy, mint aki minden pillanatban elbőgi magát. — Elmondok mindent, a legapróbb részlete­kig. Igen, úgy kezdődött, hogy ellopta a note­szomat — mondta halkan, szinte suttogva Sa­bolin —, el akart veszejteni... Aztán felaján­lotta. hogy utazzunk együtt külföldre. — 59 — — Hogy-hogy utazzanak ei? — kérdezte Nahimov. — Szóval, hogy szökjünk ki... Állandóan az­zal az igénnyel lépett fel, hogy mind újabb és újabb érdekes dolgokat meséljek neki... Persze, a munkámról. Mindent feljegyzett. „Ez lesz a második küldemény" — mondta. Szörnyű ez, tu­dom, szörnyű... — He* vannak ezek a feljegyzések? — Azt mondta, hogy „megbízható helye»...” Vagyis Szófija Tolcsinszkajánál, a Távirda ut­cában. Egy órával ezután Szófija Tolcsinszkaja lépett a nyomozó szobájába. ». ÜT AZ ÉJSZAKÁBAN k Miután a nyomozók kihallgatták Szófija Tol- csinszkaját, vele együtt felkeresték a lakását, hogy a kém utolsó rejtekhelyét is megtalálják. — Mindent elmondok, nincs titkolnivalóm, semmi rosszat nem tettem. Itt étkezett, ivott nálam, gitározott... Szófija Tolcsinszkaja arca csak úgy izzott a felháborodástól. Hol a nyomo­zóra nézett, hol rám, hol meg a két szomszéd­nőre, akiket behívtunk a házkutatáshoz. — Nyugodjék meg, Szófija Alekszejevna — mondta lágyan Roscsin, s leültette az idős asz- szonyt egy karosszékbe —, tudjuk, hogy nem tett semmi rosszat. De miután Anatolij Prohorov itt élt magánál, keresnünk kell bizonyos, minket — 60 -* nagyon érdeklő papírokat, amelyeket bizonyára Önnél rejtegetett. — Igen, van ilyen — ugrott fel Szófija Tol­csinszkaja — egy dosszié —, a kótáival... A dossziéban valóban kóták voltak. Lírai da­lok. „Nem sokára eljössz hozzám, tiszti köpe­nyedben” — olvastam a szöveget és akaratlanul elmosolyodtam. Valóban ebben jönnek hozzá, nem sokára. Űjra csak kóták, semmi más. — Nos hát, mit tegyünk — mondta Roscsin, miután átnézte a dossziét —, nincs más hátra, bocsásson meg, de meg kell néznünk az egész lakást. — Tessék csak — mondta készségesen Szó­fija Tolcsinszkaja —, ha óhajtják, segíthetek. — Köszönöm — mondta mosolyogva Rostsin, — majd mi magunk... Vannak lakások, amelyekben csak úgy hal­mozzák a haszontalan, szükségtelen holmikat. Az egyetlen válasz, hogy miért nem hajítják ki ezeket, rendszerint az, hogy „minek dobjuk ki, amikor itt vannak már húsz esztendeje”. Min­denféle kacatok, szobrocskák, zárak kulcs nél­kül és kulcsok zárak nélkül, kiégett villany­vasaló, gombok, régi számlák, nyugták — lehe­tetlen mind felsorolni, iíyen volt Szófija Tol­csinszkaja lakása is. Itt megtalálni néhány pa- papírdarabot, gigászi feladatnak tűnt. / \

Next

/
Thumbnails
Contents