Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-14 / 87. szám

iár«u ml ttotwvtwt VOLNA /Vit* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 87. szám. ÄRA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. április 14. r i Milyen a munkások ellátása az építőipari vállalatoknál ? 3» (Ki u Szeged híres város 4. o. Két halálos baleset 8. o. Új típusú kapcsolatok, együttműködés a fejlődő országokkal Nyilatkozat a kormánydelegáció látogatásakor folytatott kereskedelmi tárgyalásokról, szerződéskötésekről Hogyan alakulnak gazdasági kapcsolataink a fejlődő országok­kal, s e kapcsolatok kiszélesíté­séhez hogyan járult hozzá az a magyar kormánydelegáció, amely Kállai Gyulának, a Miniszterta­nács elnökének vezetésével né­hány afrikai országban és Indiá­ban járt? — erre a kérdésre kért választ az MTI munkatársa Új­házi Lászlótól, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől, aki szaktanácsadóként a delegáció tagja volt. — Ma már 29 fejlődő országban van kereskedelmi kirendeltségünk és 26 országgal van államközi gaz­dasági megállapodásunk, — Külkereskedelmünk összfor­galmának csaknem 7 százaléka bo­nyolódik a fejlődő országokkal. A nem szocialista országokkal fenn­álló árucserénkben a fejlődő or­szágok mintegy 20 százalékkal ré­szesednek. Ezek az arányok alap­jában véve nem nagyok, de a kap­csolatok bővítésének üteme gyors. 1961-hez képest 1965-ben kivite­lünk a fejlődő országokba 60 szá­zalékkal, behozatalunk csaknem 100 százalékkal nőtt. Importunk­nak a kivitelünknél gyorsabb nö­vekedése, a fejlődő országokkal bonyolított kétoldalú forgalom megközelítő egyensúlyát eredmé­nyezte. Az egyes árucsoportok ex­portját és importját figyelembe véve a fejlődő országok az átla­gosnál nagyobb arányban része­sednek külkereskedelmünkben. A nem szocialista országokba irányú, ló termelési rendeltetésű gépek és berendezések mintegy háromne­gyed része, az ipari fogyasztási cik­kek kivitelének egyharmada talál vevőre a fejlődő országokban. Be­hozatalunkra a forgalom erőteljes növekedése mellett jellemző, hogy a nyugati közvetítőket kikapcsolva a fejlődő országok termékeit köz­vetlenül vásároljuk. Az úgyneve­zett gyarmatáruk, például bors. kakaóbab-, kávé-, teabehozalunk .zöme több fontos ipari alapanyag gyapot, csillám, shellak, vasérc, trópusi fa, raffia, juta és jutater­mék, fehérjetakarmány, növényi olaj és olajosmag nagyrésze a fej. lődő országokból érkezik, — Kétoldalú kereskedelmünk az elimílt öt év alatt legdina­mikusabban az ázsiai és afri­kai, önálló gazdaságukat építő, felszabadult országokkal fejlő­dik, A fejlődő országokba irányuló ki­vitelünknek ma mintegy 85 száza­léka esik e két világrészre. Törek­véseink a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére nem mindenütt ve­zetnek eredményre, egyes dél-ame­rikai országok politikai magatar­tása például ezt nem mozdítja elő. — A fejlődő országok érthetően arra törekednek, hogy a monokul­turális gazdálkodás korlátáit át­törjék, a külkereskedelmi csere­arányokat javítsák, egyre több iparilag feldolgozott, fogyasztási célra szolgáló terméket — egyes országok már gépeket, szerelvé­nyeket stb. —- exportáljanak. Ezt a körülményt külkereskedelmünk- nek, elsősorban azonban felhasz­nálóinknak figyelembe kell venni­ök. A megnyíló új behozatali le­hetőségek felkutatása és realizálá­sa a nemzetközi munkamegosztás érvényesítése mellett sok esetben feltétele kivitelünk és behozata­lunk arányos fejlesztésének is. A fejlődő országok termelésének se­gítőkész előmozdítását szolgálja a termelési, műszaki-tudományos együttműködés kibontakoztatására irányuló törekvésünk. Napirendre került egyes országokban a közös vállalkozások lehetőségének kér­dése is. — A fejlődő országok többsége termelésének fejlesztéséhez segít­ségre szorul úgy is, hogy fizetési könnyítéseket — hitelt — vegyen igénybe. Gépipari kivitelünk egy része e. kategóriába esik. Magyar- ország anyagi erőforrásainak hatá­rai között kedvező kamatozású és áruban törleszthet» finanszírozási segítséget nyújt a fejlődő orszá­goknak. — Az Egyesült Arab Köztársa­ságban összforgalmúnk három év alatt 30 százalékkal nőtt és a két­oldalú forgalom 1965-ben körülbe­lül 26 millió dollárt ért el. Az új megállapodások megvetik az alap­jait annak, hogy a jövőben a kölcsönös szállí­tások mennyisége és választé­ka tovább bővüljön, az együtt­működés többoldalúvá váljék. 1966-ra a kereskedelmi szerződés megjelölte a cserélendő áruk mennyiségét, kontinges-listáit is. A gyapoton kívül számos más egyiptomi terméket is importál- lunk. A rizs, a fehérjetakarmá­nyok, textíliák, olajosmagvak, gyógynövények, olaj és egyes ipar. cikkek képezik ma már vásárlása­ink körülbelül hatvan százalékát. Egyiptom a magyar gépipari be­ruházási javak hagyományos fel­vevő piaca, és várható, hogy az EAK-ba, következő ötéves terve keretében, a már jól ismert ma­gyar közlekedési eszközökön, vas­úti kocsikon, Diesel-motorvonato­kon, folyami hajókon kívül a jövő­ben gyárakat, komplett üzembe­rendezéseket szállíthatunk. Létre­jött egy megállapodás arra vonat­kozóan, hogy miniszterelnök-he­(Folytatás a 2. oldalon) Gromiko Rómába utazik Róma, Róbert László, az MTI tudósítója jelenti: Az a nagy várakozás, amely Gromiko szovjet külügyminiszter április 21-én kezdődő olaszországi hivatalos látogatását megelőzi, szinte valamennyi olasz lap ha­sábjain tükröződik. A kormányban részt vevő szocia­lista párt lapja, az Avanti rámu­tat: nemzetközi politikai kérdése két illetően kétségtelen, hogy a leszerelés, valamint a Kelet és a Nyugat közötti enyhülés távlata az a probléma, amelynek mind a Szovjetunió, mind Olaszország nagy fontosságot tulajdonít. Nem kétséges, hogy a megbeszélése­ken nemzetközi kérdések is szóba kerülnek, mint például Vietnam. Az Unitá vezércikkét Gromiko jövő heti római látogatásának szenteli. A lap a többi között így ír: Az olasz kommunistáknak nem esik nehezükre, hogy elismerjék Fanfani külügyminiszter és az olasz kormány érdemeit a látoga­tás létrejöttét illetően. Ezt csak helyeselhetik az enyhülési politika hívei, illetve a világbéke meg­szilárdításában érdekelt erők. Az olasz vezetőkkel folytatandó meg. beszélések programja rávilágít ar­ra, hogy Gromiko látogatása köl­csönösen nagy jelentőségű és ezt a tényt értékelni kell. A megbe­szélések tárgyát alkotó problé­mák megerősítik ezt a véleményt. Szó lesz korunk döntő kérdéseiről is, az enyhülésről és a leszerelés­ről. A vasipari részt vesz a vállalat minden munkása kongresszusi versenyben A SZOT és a KISZ Központi Bi­zottságának felhívása után a Tolna megyei helyi ipari üzemekben is megtanácskozták a vézetök a mun­kásokkal,. hogy, a *X. pártkong­resszusra a szocialista munkaver­senynek milyen irányt szabjanak. A Szekszárdi Vasipari Vállalat­nál, ahol sokéves hagyománya van már a szocialista munkaverseny­nek, elsőként fogtak a kongresszusi munkaverseny beindításához. Er­ről beszélgettünk a vállalat szak­szervezeti titkárával, Héjus János­sal és a pártalapszervezet helyet­tes titkárával, Szántai Róberttel. — Mindenekelőtt szeretnénk hallani a múlt évi munkaver­seny hatásáról. SZB-titkár: — A Tolna megyei Népújság az év elején hosszú cikk­ben elemezte munkánkat és abból is megtudhatta a nagyközönség, hogy 1965 első félévében a terv­teljesítéssel rosszul álltunk — a második félévben a dolgozókhoz fordultunk: versenyükkel, munká­juk fokozásával járuljanak hozzá, hogy adósság nélkül zárjuk a má­sodik ötéves tervet. — Párttitkárhelyettes: — Sokat beszélgettünk a munkásokkal, A Joanna-V „hontalanná vált” A beirai kikötő dokkjában tartózkodó Joanna—V. tartály­hajó „hontalanná” vált. Alig né­hány órával azután, hogy a Rho­desia ellen meghirdetett embar­gót megsértő hajóról levonták a görög zászlót és helyébe a pana­mait húzták fel az árbocra, a panamai külügyminisztérium be­jelentette, hogy a Joanna—V-öt nem engedik felvenni a panamai hajók jegyzékébe. A panamai külügyminisztérium nyilatkozata hangoztatja, hogy Panama tiszte­letben tartja az ENSZ határoza­tait és mindent megtesz azért, hogy panamai zászló alatt köz­lekedő hajók ne szállítsanak Rho­desia számára olajat. Beirai jelentések szerint szer­dán megkezdték a Joanna—V. olajszállítmánya felének ki­szivattyúzását. A beirai dokkban rohammunkával három olajtar­tályt építettek, amelyek összesen 9600 tonna kőolajat képesek be­fogadni. (A Joanna—V. összesen 18 000 tonna olajat szállít.) Az angol konzul kedden elfogadta a Joanna—V. új parancsnokának érvelését, hogy a hajórakomány egy részét ki kell üríteni ahhoz, hogy a hajó átkelhessen a beirai kikötő bejáratánál a tengerapály miatt keletkezett homokzátonyon. Angol részről korábban ismétel­ten figyelmeztették a Joanna-V. tulajdonosait, hogy amennyiben a hajó teljes rakományát kiüríti Beiraban és az olaj Rhodesiába jut, angol hadihajók lefoglalják a Joanna-V-öt, ha az távozik Bei- ra kikötőjéből. Vardinojanniszt, a Joanna-V. volt kapitányát, aki hétfőn Bei- rából ismeretlen helyre repült; kedden este a dél-afrikai Durban kikötőjében látták. Állítólag azért tartózkodik Durbanban, hogy az ott kikötött Manuela tartályhajó (a Joanna-V. testvérhajója) rako­mányának sorsáról intézkedjen. hogy megszüntessük a kapkodást, és a termelést egyenletessé te­gyük. A módszerünk jó volt. A munkások el is várják, hogy az ő ügyükben, mert végeredményben a tervteljesítés az, velük értsünk szót. Szóval, a tervet néhány tized százalékkal túlteljesítettük és fi­zettünk több mint egy heti nyere. ségrészesedést dolgozóinknak; — Ezek után a harmadik öt­éves terv első éve jó hangulat­ban kezdődött? Párttitkárhelyettes: — Igen, de az új év új feladatok megoldását is hozta és erre ismét mozgósítani kellett az embereket. SZB-titkár: — Elsősorban a ter­melési tanácskozásokat, a brigád, értekezleteket használtuk fel a munka megbeszélésére. A megálla­pítás a' tanácskozások után az volt, hogy a vállalat munkásai az idei előirányzatok túlteljesítéséhez mindent megtesznek. — És nem nehezíti a munkát, hogy Paks, Dunaföldvár, Hő- gyész és Gyönk községekben is dolgoznak a vállalat munkásai? SZB-titkár: — A legfontosabb mindenütt adott: a dolgozóknak van munkájuk. És ezek után hoz­záfoghattunk a verseny szervezé­séhez is. A szocialista munkaver­seny végső soron azonban a szocia. lista brigádmozgalomra épül. Olyan munkásokra, mint akik Morvái György és Komáromi Jó­zsef brigádjában dolgoznak, öt év óta eredményesen versenyez e két brigád a szocialista címért, Május elsején kapják meg a szo­cialista brigádok bronzjelvényét. Párttitkárhelyettes: — Eljut sza­vunk a „vidéki” üzemekbe is. Nagy gondot fordítunk arra. hogy az esélyek a versenyben az er­kölcsi, anyagi elismerésben egyfor. mák legyenek. Miután munkája minden részlegnek van — a válla­lat a 39 millió forintos rendeléssel április közepén jobb helyzetben van, mint a korábbi években. S ha munka van, akkor dolgozni is le­het. A mi dolgunk azután, hogy a versenyt értékeljük is. — Úgy tudjuk, hogy a vállalat minden munkása részt vesz a ki­lencedik pártkongresszus tiszte­letére indított versenyben. A vál. lalások közül néhánnyal szeret­nénk megismertetni olvasóinkat­SZB-titkár: — A múlt évben is, és az idén is munkásaink nagy ré­sze a szocialista munkaversenyben részt vesz. Szinte minden brigád vállalásában megtalálhatjuk a jel­legzetességet, az elfoglaltságra, a munka jellegére való utalást. Ver. senyválialásaink nem sablonosad Kovács Ferenc brigádja például, — az ipari tűzhely gyártásánál dolgoznak — tíz nappal előbb akarja befejezni éves tervét. Bor­sos István tizenöt tagú brigádja a MOM részére készít exportra ke­rülő alkatrészeket, itt a legfonto­sabb a jobb, szebb munka, és a termelés költségének csökkentése. Ez a brigád négy e célt segítő újí. tást készít. Szabó Ferenc hegesztő brigádja a száz százalékos első osztályú munkára tett vállalást, Susák János építöbrigádjának tag­jai társadalmi munkát végezned Polmer Károly brigádja bevezeti az önmeózást, a selejt megszünte­tése érdekében. Ebben a brigádban tizenöten dolgoznak, Csötönyi Sán­dor ipari tanulói is bekapcsolódtak a versenybe, a fiatalok elsősorban a szocialista emberré válást sze­retnék gyorsítani versenyükkel; Bíró Gyula esztergályosbrigádjá­val a Labor Műszeripari Művek­nek végez fontos munkát, ezeket két nappal a határidő előtt el­készítik; — A pártszervezet tagjai, a bizalmiak, hogyan vették ki ré­szüket a verseny szervezéséből, majd a vállalások teljesítéséből? Párttitkárhelyettes: — A párt- szervezet bizalmijai együtt dolgoz, tak a szakszervezeti bizalmikkal a verseny szervezésekor. Számos párttag bizalmi brigádvezetőnk van, párttagjaink általában szemé­lyes példamutatással, kiváló ter­melési eredményekkel veszik ki részüket a kongresszusi verseny­ből. — A kongresszusi verseny tehát elkezdődött, az értékelésről ter­mészetesen a vállalat vezetősége gondoskodik? SZB-titkár: — A múlt évben is, és idén is nagy gondot fordítunk a verseny értékelésére. Módszerünk hogy egy háromtagú brigád leg­alább negyedévben egyszer min­den munfcabrigád vállalását érté­keli. Rendszeresen megjelentetjük az üzemi híradót, amelyből min­den dolgozó értesülhet társai ered. ményéről is, Pálkovács Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents