Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-13 / 86. szám
1966. április 13. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „n mi világunkban nőnek fel és ez tükröződik nézeteikben is A nevelés korszerűsítéséért Sokoldalú, bonyolult, nehéz feladat a nevelés, a korszerű világkép kialakítása és formálása. Társadalmunkban a nevelőknek és szülőknek egyaránt az életre kell nevelni, arra hogy ifjúságunk, az iskolát elvégezve, meg tudjon felelni a követelményeknek. Fontos ez azért is, hogy egyetlen fiatal ne álljon értetlenül mai életünk különböző, elsősorban pozitív, de negatív jelenségeivel szemben sem. Mintegy félezer középiskolás fiatal oktatásával és nevelésével foglalkozik a dombóvári Apáczai Csere János általános iskola- és gimnázium tantestülete. Ez a testület sok szempontból szerencsésebb helyzetben van a többinél, mert itt tizenkét éven keresztül tanulnak a diákok folyamatosan, hosszabb időn át foglalkozhatnak tanulóik oktatásával, nevelésével. A helyzet felmérésének és gondolatébresztésnek céljával boncolgatjuk Undi Károly iskola- igazgatóval nevelési gondjaikat. Az igazgató évente mintegy száz órát látogat, tanártársai és saját tapasztalatai szerint behatóan ismeri eredményeiket, problémáikat. Néhány fontosnak vélt kérdésre várok tőle feleletet: — Mennyire sikerült központi feladattá tenniök a világnézeti nevelést? Elsősorban az oktatásra és az osztályfőnöki munkára gondolunk. — Meghonosodott tantestületünk tagjainál az, hogy erőlte- tettség nélkül kiaknázzák a tananyag tanítása során a nevelési lehetőségeket. Határozottan azt mondhatom, hogy megadjuk a materialista világnézeti alapozást mind a természettudományos, mind a humán tárgyaknál. A biológia- és földrajzórákon az állatvilág kifejlődése, a földtörténet alakulása, a történelemnél az osztályharcok története és a szocializmus elméleti, politikai, gyakorlati sikerei, az irodalomnál a valóságábrázolás, világnézeti megalapozást is nyújt. Az osztályfőnöki munka kimondottan és elsősorban nevelői tevékenység, örvendetesnek tartjuk, hogy felsőbb osztályainkban vitafórumok az osztályfőnöki órák. Komoly viták folytak így például a kapitalista és szocialista rendszer közti alapvető különbségről. Diákjaink zömének helyes az állásfoglalása a mi társadalmunk magasabbrendűsége mellett. Ezeken az órákon tanulóink fegyelem hiányát, esetenként önmagunknál is. Legtöbbször fején találják a szöget, de koruk miatt az is megesik, hogy elsietve, a felszínről alkotnak véleményt. Vitáik is bizonyítják, érdeklik tanulóinkat a napi hazai és világ- politikai események. — Melyek a világnézeti nevelés során elért eredményeik? Milyen problémákkal küzdenek nevelőink ebben az iskolában e téren? — Nevelőink legtöbb esetben kimondják önállóan a következtetéseket is. Nem ritka az olyan diákunk, aki el is mondja, milyen a szocialista ember, milyen felnőtté kíván 5 válni. Ezek a gyerekek a mi világunkban nőnek fel és nézeteikben is a mieink. Vannak komoly gondjaink, kell hogy beszéljünk róluk. Nem akarom elhárítani magunkról a felelősséget, de esetenként jobban hatnak átmeneti társadalmunk egészségtelen jelenségei, mint a belső iskolai nevelés. A családi élet visszásságai, a most már mintha ritkábban, de mégis tapasztalható kettősség a világnézetnél, ellentmondás a szavak és tettek között, egyes emberek kri- tikátlan Nyugat-imádata, nem hatástalan rájuk. Ez elkedvetleníti, lehangolja egyik-másik tanulónkat Van olyan is, aki utánozza őket úgy próbál boldogulni. Igazságtalan lenne diákjainknál feltétlen Nyugat-imádatról beszélni. Nem központi témájuk ez, de élénken érdekli őket az ottani életstílus, a divat és főként a zene. Elképzelik a hallomásból ismert felszíni csillogást. A két rendszert illető következtetéseik helyesek, helytállóak. Egyik negyedikes osztályunkban a tanulók elmondták: jó lenne ugyan körülnézni Nyugaton, de itt érzik ők jól magukat, a mi országunk légkörében érdemes élni. — Milyen segítséget kapnak nevelőink az iskolában? — Mindenekelőtt ifjúsági szervezetünk segítségéről kell, hogy beszéljek. Pezsdítette gondolkodásukat, kedvezően élénkítette a vitákat a KISZ-akadémia előadás- sorozata. Diákjaink az őket érdeklő témákból jó előadóktól hallgattak tájékoztatókat. A szülők iparkodnak ugyan segíteni az iskolai nevelésben, de sok szülőről azt mondhatom inkább, hogy nem akadályozzák gyerekeik fejlődését. A kommunista szülők fiaira, leányaira lehet számítani a nevelői munkában, a KISZ-szervezet tevékenytón kívüli szülők gyerekei közt is sok a derék diákunk, de bizony tapasztalhatjuk, hogy egy-egy szülő magatartásával, „elszólásával” okoz zavart saját gyermekének. — Mi a véleményük a külön világnézeti tantárgy bevezetéséről? — Türelmetlenül várjuk, szükségesnek tartjuk. Nevelőink közül többen jelentkeztek, hogy szeretnék majd tanítani az új tárgyat. Kedvezők az előzmények is. Korábban — szigorúan önkéntes alapon — működtek marxistaköreink, ahol diákjaink kötetlen formában, nem leckeszerűen felkészülve, nagy érdeklődéssel foglalkoztak az alapvető világnézeti kérdésekkel. Úgy gondoljuk, hogy a külön tantárgynak bevezetése rendszerezi a tanultakat, betetőzi a különböző egyéb tárgyaknál tanult világnézeti alapozást. Sokat várunk mi ettől. — Milyen tartalmi és mód- szerbeni segítséget kérnek a felsőbb szervektől? — Lehet, hogy meglepő, de nem tudok különösebben újat javasolni. Sokat foglalkoznak e témával, sokat segítenek. Tankönyveink jók, irodalom van. Megvásároljuk a különböző, világnézeti és szakmai kiadványokat. A párttaggyűléseken, a pedagógustovábbképzésen lezajlott és tervezett viták hozzásegítenek a szaktárgyi világnézeti neveléshez, az elméleti-gyakorlati problémák tisztázásához. Nekünk „csak” csinálnunk kell, de egyre jobban. Azt tudnám kérni, hogy lehetőleg vegyék fel a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetemére jelentkezett pedagógusainkat. Megítélésem szerint ez sokat segíthet jobb nevelői munkánkhoz — fejezi be válaszát Undi Károly igazgató. Ifjúságunk még műveltebb, még igazabb emberré válásához, a neveléshez a társadalomnak, a nevelőknek, a szülőknek még rendszeresebb, céltudatosabb, igényesebb és példamutatóbb tevékenysége szükséges. Az igazgató szavain némelyik szülő el kéne gondolkozzék. Az életre nevelés, a korszerű műveltség erőfeszítéseket követel minden embertől, aki felelősnek érzi magát ifjúságunk jelenéért és jövőjéért. SOMI BENJAMINNÉ Változások belül A Hanglemezgyártó Vállalat akár üzleti ajánlatnak is felfoghatja a tamási járás falvainak azt az óhaját, amelyet Moharos Henrik tanulmányi felügyelő ezekkel a szavakkal fogalmazott meg: „Szinte mindegyik község igényelne egy gondosan összeválogatott hanglemezkészletet. A társadalmi, családi eseményeket még ünnepélyesebbé tehetnék, ha bölcsődalokból, nászindulókból, gyászindulókból nagyobb lenne a hanglemezválaszték. Lehetne mondjuk egy tíztíz lemezből álló sorozat, amelyet kizárólag a családi ünnepek megrendezéséhez készítenének". Olyan igény ez, amely a falusi életnek talán a legörven- detesebb minőségi változásait jelzi. A tudati változásoknak egy távoli, nehezen megközelíthető tartományához jutunk el. Ahhoz, egyebek között, hogy az egész életre szóló családi eseményekben is egyre gyakrabban kifejezésre jut a múlttal való teljes szakítás, a szokásokkal, a babonákkal, az előítéletekkel való teljes leszámolás. 1961-től 1965-ig a tamási járásban még mindössze 276 esetben fordult elő, hogy a házasságkötés, a névadás, vagy a temetés nélkülözte az egyházi ceremóniát. Gyakran nem is annyira hitbúzgóságból, inkább megszokásból, a „megszólás” elkerülése miatt esküsznek a fiatalok az oltár előtt, s legtöbbször rokonokra, vagy barátokra való tekintettel hívnak a temetésre papot, vagy keresztelik meg az újszülöttet. Ez a felismerés arra késztette dr. Szaiff Istvánt, a járási tanács vb-titkárát, hogy munkatársaival együtt, nagyobb gonddal és több körültekintéssel foglalkozzanak a társadalmi, családi ünnepekkel kapcsolatos új szükségletek, új igények szebb és jobb kielégítésével. S fáradozásaikat valóban siker koronázta, mert tavaly egy esztendő alatt 281 esetben rendeztek a tamási járás községeiben névadó ünnepséget, társadalmi esküvőt és társadalmi temetést — pap nélkül, ceremóniák nélkül, de mégis emberhez illő, tisztességgel és ünnepélyességgel. Szóval, nemcsak felismerték az ilyen természetű belső, minőségi változásból eredő új igényeket, hanem megfelelő formák között, színvonalasan elégítik ki azokat. A járás területén öt vb-elnök és öt vb-titkár, vala- mint Molnár István, a járási anyakönyvi felügyelő. Moharos Henrik járási tanulmányi felügyelő és dr. Szaiff István, a járási tanács vb-titkára a családi társadalmi ünnepek avatott és lelkes lebonyolítója. Számtalanszor fordul elő ma már, hogy temetéshez, a pártonkívüliek sem a papot hívják szertartásvezetőnek, hanem a községi tanács vb-elnö- két, vagy titkárát. S ez a szertartás nemcsak pótolja, de mindenben felülmúlja a sokszor érthetetlen ceremóniát. „Az emberek, életéről, munkájáról, harciaról beszélünk egyszerű szavakkal, de őszintén és szívből jövően." — mondja dr. Szaiff István. Napjainkban a változások sokféleségét mutatja a mai magyar falu. S a teljességhez nagyon hozzátartozik az is, ami a családi ünnepekrp és eseményekre vonatkozik. A járási borverseny eredményei Bonyhádon Prikk Imre, a Bonyhádi Járás'. Tanács V. B. mezőgazdasági osztályvezetője közölte, hogy az idei járási borversenyen 48 bormintából az alábbiak értek el helyezést: a szocialista szektorban első a Lengyeli Tangazdaság, 1965-ös évjáratú Szürkebarát bora, második a Hőgyészi Állami Gazdaság tavalyi évjáratú Ezerjó, harmadik a Lengyeli Tangazdaság szintén tavalyi évjáratú Tramini, negyedik a Hőgyészi Állami Gazdaság ugyancsak tavalyi évjáratú olasz- rizling bora. Helyezést értek el a háztáji és az egyéni termelők is. elítélik a nálunk itt-ott általuk sége során és képességeiknek is tapasztalt lógást, a munka- megfelelően is tanulnak. A párÁ Lima—10 liatvanoíször kerülte meg a Holdat Moszkva (TASZSZ) A Luna—• 10 önműködő űrállomás, április 12-én 0 óráig hatvanötször kerülte meg a Holdat, s 970 ezer kilométernyi utat tett meg. Azóta, hogy a Luna—10-et Hold-körüli pályára vezérelték, 42 alkalommal létesítettek vele rádiókapcsolatot. A rádiókapcsolatok során pályaméréseket vé- keztek, s a tudományos műszerek nagymennyiségű információt sugároztak. A mérések eredményeit most dolgozzák fel. Az SZKP XXIII. kongresszusának befejezésekor a szputnyik ismét sugározta az Internacionálét. Az ünnepi dallam újra felhangzott kedden, az űrhajósok tiszteletére. Ezen a napon ünneplik az űrhajózás napját, öt évvel ezelőtt, 1961. április 12-én került sor az ember első űrrepülésére. Vetik a kukoricát Dalmandon Kedden többfelé hozzáfogtak a kukorica vetéséhez megyénkben. A dombóvári járásban, bár reggel még aranyat érő eső permetezte a kelő tavaszi vetéseket, délután azonban a Dalmandi Állami Gazdaság négy üzemegységében már teljes erővel megindulhatott tizenkilenc nagy vetőgép az alaposan előkészített földeken. A gazdaságban a silókukoricával és a háztájival együttesen több mint négyezer holdon teszik földbe a takarmánynövény magját. Közte 1200 holdon — külföldi megrendelésre — rövid tenyészidejű,német hibrid kukoricát, nyolcszáz holdon pedig hazai hibrideket vetnek vetómagfogásra. Az első napon mintegy 200 holdon került magágyba a kukorica, s a gazdaságban úgy tervezik — ha az időjárás lehetővé teszi — hogy április 25-ig földbe teszik a kukoricát mindenütt. Megkezdték a kukorica vetését kedden a harci Petőfi Tsz-ben is. Elnökségi ülést tartott az MSZBT A magyar—szovjet barátság ápolásának jelentős állomása volt az MSZBT január 21—22-ón megtartott IV. kongresszusa. A kongresszuson elhangzott referátumból kitűnt, hogy a barátság ápolása túlnőtt az MSZBT keretein, tehát társadalmi ügy. Az MSZBT és a Hazafias Népfront megyénkben 17 baráti találkozót tartott, amelyen részt vettek a hazánkban élő szovjet emberek, s azok családjai. A Szovjetunióban járt megyei dolgozók hat esetben tartottak élménybeszámolót a Szovjetunióról. A IV. kongresszuson 11 küldött képviselte megyénket, s a kongresszus anyagának ismertetésére 12 tájékoztatót tartottak a téli hónapokban. A baráti találkozók, rendezvények mind tömegmozgósítás, mind tartalmi vonatkozásban jól sikerültek. Kedves színfoltja volt a találkozóknak, hogy a helybeli lakosok meghívták otthonukba a szovjet vendégeket. Az MSZBT munkájáról, s a következő negyedév munkatervéről, valamint az április 19-én Tolna megyéből Szovjetunióba irányított barátsági vonat indulásával kapcsolatos szervezési feladatokat beszélték meg az MSZBT Tolna megyei elnökségének ülésén, amelyet április 12-én tartottak a Hazafias Népfront klubjában- Scherer Sándor, az MSZBT megyei titkára arról beszélt, hogy a kongresszus óta fellendült a társaság munkája. Ebben nem kis részük van az MSZBT és a Hazafias Népfront aktíváinak. Megyeszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg a Szovjetunióba való utazás iránt. Első alkalom, hogy Tolna megyéből különvonatot indítanak a Szovjetunióba, majdnem 400 Tolna megyei dolgozó részvételével A munkatervről szólva ismertette a különböző rendezvények menetét, amelyeket a társadalmi szervekkel együtt rendeznek. A tavaszi munkáikra való tekintettel a második negyedévben 14 helyen rendeznek baráti találkozót. Az ipari üzemek közül a Mechanikai Mérőműszergyár, a Paksi Konzervgyár, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállal a* és a Dombóvári Fatelítő dolgozói szovjet vendégeket üzemlátogatásra hívnak. Látogatást terveznek az Iregszemcsei Kutatóintézetbe, a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságba, a biritói és a Hőgyészi Állami Gazdaságba. Május 9-e és június 10-e között kerül sor a leszerelési hónap rendezvényeire, amelyen a barátsági vonat utasai élménybeszámolót tartanak. Az elnökségi ülésen foglalkoztak a társaság előtt álló további feladatokkal, az orosz nyelvtan- folyam és a levelezési kapcsolat kiszélesí tésével. A beszámoló feletti vitában tizen vettek részt. A felszólalók közül többen beszéltek a helyi munkáról, nevezetesen arról, hogy mit akarnak tenni a barátság ápolásáért, a magyar és a szovjet nép közötti, testvéri, baráti kapcsolat elmélyítéséért. Többen tettek javaslatot a munkateirv kibővítésére. Az MSZBT legközelebbi megyei elnökségi ülését júniusban hívják össze, amikor a magyar—szovjet barátsági társaság kulturális és propagandamunkáját vitatják meg.
