Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-10 / 85. szám
V*. TGLP ,N ej, VOAC PBOIETMIM EGYESÜLJETEK I MSPIU8AG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 85. szám ARA: 80 FILLÉR Vasárnap. 1906. április 10. Részletek a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből: A gazdasági és társadalmi helyzet alakulása a Az 1961—1965. évben a második ötéves terv időszakában tovább növekedtek a termelőerők, a termelés szerkezetében egyre inkább előtérbe jutottak a koncentráltabb nagyüzemek; az iparban és az építőiparban ez a koncentráció iparszervezési intézkedés révén jött létre, a mezőgazdaságban pedig a tervidőszak kezdetére befejeződött szocialista átalakulás alapozta meg a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. A gazdasági fejlődésnez nagymértékben hozzájárult a nemzetközi munkamegoszlásba való fokozottabb bekapcsolódásunk is. 1961—1965-ös években a második ötéves terv időszakában a népgazdaság fejlődését a lakosság életkörülményeinek alakulását a következők jellemzik: Nemzeti jövedelem A nemzeti jövedelem az ötéves tervidőszakban összesen 813 milliárd forintot tett ki, melyből fogyasztásra összesen 601 milliárdot az állóalapok és a folyamatban levő beruházások állományának növelésére 154 milliárd forintot fordítottunk. Ipar A szocialista ipar termelése öt év alatt lényegében a tervnek megfelelő mértékben 47 százalékkal növekedett. A szövetkezeti ipar termelése ezen belül mintegy másfélszeresére növekedett. Az ipari beruházásokra az elmúlt öt esztendőben 86 milliárdot költöttünk, míg a szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1965-ben másfél millió fő volt. A tervidőszak alatt az ipari munka termelékenysége 27 százalékkal emelkedett. Az ipar hazai felhasználásra (fogyasztási és beruházási célokra) 245 milliárd forint, exportra 200 milliárd forint értékű iparcikket adott át. A tervidőszak alatt a céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete, tehát átlagosan gyorsabban nőtt a vegyipar termelése, s a népgazdaság összes energiaszükséglete 30 százalékkal emelkedett, s a megnövekedett szükséglet 75 százalékát hazai termelésből fedeztük. A villamosenergia-ipar kapacitása öt év alatt 600 megawattal nőtt. A kohászat termelése 1965- ben 31 százalékkal volt magasabb mint a tervidőszak első évében. A gépipar termelése öt év alatt összesen 59 százalékkal emelkedett, s a gépipar termékeinek exportja másfélszer annyi volt, mint 1960-ban. öt év alatt összesen többek között 781 ezer mosógépet 230 ezer hűtőszekrényt gyártottak. Televízióból 1965-ben kétszer any- nyit termeltek, mint 1960-ban. Az ipar a tervidőszak alatt 17 ezer különféle szerszámgépet, 21 ezer teherautót és autóbuszt, 523 Diesel-mozdonyt adott el külföldre. A vegyipar termelése és a vegyipari termékek exportja öt év alatt megkétszereződött. Ezen belül a gyógyszeripar termelése-háromszorosára emelkedett. A könnyűipar legtöbb ágazatában a termelés növekedése az ipari átlag növekedésénél mérsékeltebb volt. 44 százalékkal az éleimásodik öté' miszeri par ban, az építőiparban a termelés 35 százalékkal növekedett a tervidőszak alatt. Ezen belül a szövetkezeti építőij»ar 85 százalékkal növelte termelését. Mezőgazdaság A mezőgazdaság teljes termelésének értéke az elmúlt öt évben átlagosan mintegy tíz százalékkal volt több, mint a tervidőszakot megelőző öt évben. öt év alatt a mezőgazdasági beruházásokra összesen 40 milliárd forintot, az összes beruházások 19,4 százalékát fordítottunk, s ez kétszerese volt annak, mint amennyit hasonló célra a megelőző tervidőszakban fordítottunk. A tervidőszak alatt 101 000 hold gyümölcsöst és 82 ezer hold szőlőt telepítettek, a mezőgazdaságban 1965 végén 64 ezer traktor volt. A mezőgazdasági keresők száma a tervidőszak alatt 14 százalékkal csökkent. Az ötéves terv időszakában a növénytermelés hat százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal volt több, mint 1956 —1960-as években. Jelentősen nőtt a főbb növények termésátlaga is. Búzánál csaknem két mázsás, kukoricánál pedig másfél mázsás termésátlag-növekedést figyelhettünk meg. Csökkent viszont a burgonya holdankénti termésátlaga. Kenyérgabonából a tervidőszak utolsó két évében az ellátás hazai termelésből fedezhető volt. Az állatállomány alakulása is kedvező volt a tervidőszak idején. Mindössze a lóállománynál volt tapasztalható jelentős mértékű csökkenés. Közlekedés A közlekedés öt év alatt vasúton 534 millió tonna árut, tehergépkocsin 500 millió tonna árut továbbított. A szállítási teljesítmények a vasútnál 30 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoknál 89 százalékkal növekedtek. 1961—85-ben vasúton és autóbuszokon 58 százalékkal több utast szállítottak, mint a megelőző tervidőszakban. Jelentősen nőtt a közlekedési beruházások összege, s kezdetét vette a közlekedési vállalatok modem szállítóeszközökkel való ellátása. Idegenforgalom A tervidőszak utolsó két évében az utazásokat megkönnyítő államközi megállapodások folytán jelentősen nőtt hazánk idegenforgalma. A tervidőszak alatt négymillió külföldi érkezett hazánkba, ugyanakkor 3,8 millió alkalommal utaztak magyar állampolgárok külföldre. Külkereskedelem Az elmúlt öt évben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb mértékben nőtt mint a termelés: a nemzeti jövedelem egy százalékos növekedésére 2,1 százalékos import és 2,6 százalékos exportnövekedés jutott. A behozatalban a legnagyobb arányt nyersanyag és félkésztermék, a kivitelben viszont gépexport, és mezőgazdasági termékek szerepelt, az ipari fogyasztási cikkek kivitele mellett. A külkereskedelem forgalmának 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítottuk le, s ebből 35 trés tervben százalékot a Szovjetunióval való kereskedelmünk tett ki. Beruházás A második ötéves tervidőszakban beruházásokra, összesen mintegy 206 milliárd forintot fordítottunk, felújításokra pedig kereken 64 milliárd forintot használtak fel. A beruházások több mint háromnegyede a termelő ágazatok fejlesztését, és körülbelül negyede a kommunális ellátást és a lakáshelyzet javítását célozta. A beruházások közül jelentősebbek voltak a százhalombattai és az oroszlányi hőerőmű, a Borsodi Vegyikombinát, a Dunai Vasmű hideghengerműve, és a Dunai Cement és Mészmű. A gépipar és a könnyűipar fejlesztésére, valamint az élelmiszer- ipar korszerűsítésére, főleg vidéki városokban fordítottak jelentős összegeket. A mezőgazdasági beruházások legnagyobb részét gépesítésre fordították. Az új gépek jelentős hányadát a termelő- szövetkezetek kapták. A tervidőszakban 38 100 traktort, 6600 gabonakombájnt, s közel százezer egyéb gépet kapott a mezőgazdaság. A közlekedés, kereskedelem és kommunális ellátás megjavítására fordított összegek a tervidőszak alatt jelentősen meghaladták a megelőző tervidőszakban e célra fordított összegeket. Öt év alatt 3100 általános iskolai és 870 középiskolai osztály- termet létesítettek, számos gimnázium, új kollégium épült. A kórházi ágyak száma 6200-zal emelkedett. A tervidőszak alatt 39 szakrendelő intézet létesült. Ezek közül jelentősebb a miskolci, a zalaegerszegi, a győri és a tatabányai. A lakosság jövedelmei és vásárlásai A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervben előirányzott 16,7 százalékot meghaladó mértékben több mint 18 százalékkal növekedett. Az egy keresőre jutó reálbéreik öt év alatt kilenc százalékkal növekedtek. A munkások és alkalmazottak száma a tervidőszakban 400 ezer fővel nőtt. A reálbérek és a foglalkoztatottság növekedését jóval meghaladó ütemben nőttek a társadalmi juttatások. A parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke öt év alatt körülbelül 18 százalékkal növekedett. Az egész lakosság fogyasztása öt év alatt a tervezett 22—23 százalék helyett 21 százalékkal nőtt, de ez idő alatt a belkereskedelmi forgalom volumene 30 százalékkal emelkedett. A lakosság által igénybe vett szolgáltatások értéke 1965- besi 30 százialékkal meghaladta a tervidőszak első évében e célra fordított összeget, öt év alatt lakásépítkezések állami támogatására 15 milliárd forintot fordítottunk, s a tervidőszak folyamán 282 000 lakás épült. 1965 év végén az ország lakossága 10 millió 160 ezer fő volt 1,5 százalékkal több, mint 1969 év végén, öt év alatt 668 ezer gyermek született, 514 ezren haltak meg. KELLEMES ÜNNEPEKET!
