Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

í'IWfe április T. TOLTfA MEGYEI NÉPCJSAG 5 Újraválasztják a járásbírósági és a megyei bírósági népi ülnököket A bíróságok népi ülnökeinek választását a Népköztársaság El­nöki Tanácsának 1960. február 28. napján megjelent 6. számú törvényerejű rendelete szabályoz­za. Ennek alapján legutóbb 1963. év május 15. és június hó vége között választották meg az or­szágban és megyénkben is a já­rási, városi és megyei tanácsok tanácsüléseiken a terület szerint illetékes népi ülnököket. Figye­lemmel arra, hogy a megválasz­tott népi ülnökök tisztsége 3 évi időtartamra szól és ez az idő most lejárt, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a 8 1966. számú hatá­rozatában úgy intézkedett,. hogy a járásbíróságok és a megyei bíróságok népi ülnö­keit 1966. év május hó 15. és június hó 30. napja közötti időben kell megválasztani. Az Elnöki Tanács határozatá­nak megjelenése után a megyé­ben és a járásokban is ülnökvá­lasztási bizottság alakult, mely a tanácsok végrehajtó bizottsága, a szakszervezetek megyei, a Haza­fias Népfront megyei és járási bizottságának képviselőjéből, va­lamint a megyei, illetve a já­rásbíróság elnökéből áll. Az igazságügyminiszter hivatko­zott törvényerejű rendeletben biz­tosított jogkörében Tolna megye területére a következő 3 évre meg­választandó népi ülnökök számát 550-ben állapította meg. A me­gyei tanács a megyei bírósághoz 50, a városi tanács és a szekszár­di járási tanács a szekszárdi já­rásbírósághoz 215, a bonyhádi já­rási tanács 55, a dombóvári já­rási tanács 60, a paksi járási ta­nács 90, végül a tamási járási tanács 80 népi ülnököt választ meg az illetékes bírósághoz. A választásokat a múlthoz ha­sonlóan most is jelölések előzik meg. Az ülnököket az illetékes bíróság területén működő üze­mek, vállalatok, állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek, álla­mi intézmények és egyes lakó­területek dolgozói jelölik. A je­lölteknek az egyes üzemek, vál­lalatok stb. közötti megoszlása az illető szervek létszámának megfelelő arányos felosztásán alapul. A jelölő szerveknél a jelölő­gyűlések már megkezdődtek s előreláthatólag még április hónapban befejeződnek. * Bíróságaink vezetői a jelölőgyű­lések előtt az egyes üzemekkel és intézményekkel közölték azok­nak a népi ülnököknek a nevét, akik eddigi népi ülnöki működé­sük során példamutatóan telje­sítették kötelességeiket. Az ismé­telten jelölésre kerülő népi ül­nökök mellett nVilván jelentős lesz azoknak a száma, akik most kerülnek első ízben megválasz­tásra. < A jelölőgyűlések eredményes­ségét és a jelöltek helyes kivá­lasztását biztosítja az a körül­mény is, hogy a jelölő intézmé­nyeknél a pártalapszervezet, a szakszervezet, a Hazafias Nép­front segít a jelölések lebonyo­lításában, az ülnökök feladatai­nak ismertetésében. Ugyanilyen segítséget nyújt a termelőszövet­kezeteknél és a lakóterületi vá­lasztásoknál a Hazafias Népfront és a nőtanács is. A bíróságok el­nökei és bírái ugyancsak felke­resik a jelölő szerveket és közre­működésükkel igyekeznek, bizto­sítani a jelölések és a választá­sok sikerét. A jelölések előtt a jelölő bizottságok és a válasz­tási bizottságok, illetve ezek kép­viselői elbeszélgetnek azokkal a dolgozókkal, akik jelölésnél számba jöhetnek. Természetes, hogy megválasztásra csak olyan ülnök kerülhet, aki tisztában van feladataival és kötelességeivel, s azok teljesítését vállalja is. Je­lentős munkát vállaltak a jelö­lések során az eddig jól működő és nyilván újraválasztásra kerü­lő ülnökök is, — akik a jelölő­gyűléseken beszámolnak eddigi bírósági tapasztalataikról. A választhatóságnak a tör­vényerejű rendeletben írt felté­tele a magyar állampolgárság, büntetlen előélet, a választójog és a betöltött 23. életév. Helyes, ha ezen feltételek mellett olyan ülnökök kerülnek megválasztás­ra, akik kellő politikai szilárd­ság mellett, gazdag élettapaszta­lattal rendelkeznek és munkahe­lyükön megbecsült emberek. A fiatalkorúak bíróságának pedagó­gus ülnökeit a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottsága je­löli A nőtanács közreműködése biztosítja, hogy az eddigiekhez hasonlóan jelentős számban ke­rüljenek megválasztásra nők is. Szeretnénk elérni, ha a mostani választásoknál valóra válna az a törekvésünk, hogy a megválasz­tandó ülnökök speciális szakmai ismeretekkel és egészséges jog­érzékükkel az eddiginél még na­gyobb segítséget nyújtsanak a bí­róságoknak és ezzel járuljanak hozzá az ítélkezés színvonalának emeléséhez. Jelentős szerep vár azokra a megválasztandó mér­nök, technikus, művezető stb. ül­nökökre, akiket bíróságaink az újítási és találmányi pereket tár­gyaló tanácsokban kívánnak fog­lalkoztatni. Államrendünk demokratizmu­sából folyó alapvető követelmény a dolgozó nép közvetlen részvé­tele az igazságszolgáltatásban. Ez az elv érvényesült a felszabadu­lás után szervezett népbíróságok­nál. — ahol a tanácsvezető szak­bíró mellett a pártok és a szak- szervezetek által delegált népbí- rák vettek részt a bíráskodásban. A népi ülnöki intézményt az 1949. évi 11. számú törvény hozta létre hazánkban, — te­hát 1950. óta működnek bí­róságaink a nép által válasz­tott ülnökökkel alakított ta- , náesokban. Minden szintű és hatáskörű bíró­ság ez idő óta elsőfokon egy szakbíróból és két népi ülnökből álló tanácsban tárgyal, hozza íté­letét, vagy határozatát éspedig oly módon, hogv a népi ülnökök azonos jogokat gyakorolnak a ta­nácsokat vezető szakbírakkai. ítéleteiket, határozataikat, véle­ményeltérés esetén szótöbbséggel hozzák. A tárgyalásokat az el­nöklő szakbírók vezetik, de a ve­lük egyenlő jogokat gyakorló né­pi ülnökök a tárgyalás során is tehetnek fel kérdéseket az ügy­ben szereplő felekhez, tanúkhoz, szakértőkhöz, s a bizonyítás kér­désében, valamint egyéb indít­ványok felett is — vagy ha szük­séges, indítvány nélkül, hivatal­ból — az előbbi módon együtte­sen hozzák meg határozataikat. A hivatkozott népi ülnöki in­tézményt megvalósító jogszabály általános indoklásában kifejti, hogy a demokrácia alapvető köve­telményei közé tartozik a nép közvetlen részvétele az igazság­szolgáltatásban. A népi ülnök józan életfelfo­. sásával. élettapasztalatával, politikai szilárdságával, ter­mészetes igazságérzetével ki­egészíti a hivatásos bírói elem által képviselt jogászi szak- képzettséget. így biztosítható, hogy az igazság­szolgáltatás soha ne szakadjon el a helyes társadalmi felfogástól, hanem hű kifejezője legyen a_n^p meggyőződésének, államunk aka­ratának. Hazánkban ma maradék­talanul érvényesül a törvényesség, alaptalanul senkit sem vonnak fe­lelősségre, s az egyes ügyeket már olyan törvények alapján bírálják el, melyeket a szocializmust építő népünk és államunk alkotott. Nincs szükség arra az ülnöki mű­ködés során, hogy a népi ülnök ezeket a törvényeket a maguk egé­szében vagy részleteiben ismerje, — az alkalmazható jogszabályok vonatkozásában ugyanis a szakbí­rónak kell esetenként ismertetni a jogkérdéseket, — de mégis bíró­ságaink, az elmúlt évek tapaszta­latai alapján, a megválasztásra került népi ülnökök részére ülnök- akadémiákat rendeztek, s ezek keretében havonta ismétlődő elő­adásokon a leggyakrabban alkal­mazásra kerülő jogszabályokat is­mertették és magyarázták. Ugyan­itt az egyes megtörtént tényállá­soknak politikai, gazdasági, társa­dalmi hátterét és összefüggéseit boncolgatták. Ezeken az akadé­miákon az ülnökök nagyrésze volt jelen, szívesen vették az oktatást, maguk is elmondták nézeteiket, s itt szerzett tapasztalataikat igen jól hasznosították a tárgyaláso­kon. A szocialista törvényesség be­tartása, állami, társadalmi, gazda­sági rendünk védelme, a dolgozók jogainak biztosítása, a dolgozók nevelése a szocialista társadalmi együttélés betartására szép és igen jelentős feladat. Ezeknek a feladatoknak sikeres végrehajtá­sa hatékonyan szolgálja és bizto­sítja államhatalmunk erejét, a szo­cializmus eredményes építését, né­pünk jólétét, az egyes emberek tudatának helyes irányú formá­lását. Nem közömbös tehát, hogy népünk kire bízza azt a meg- tisztelő feladatot, hogy az ál­lamhatalom egyik jelentős szervénél — a bíróságoknál — a bírói tisztet gyakorolja és a Népköztársaság nevében ítél­kezzék. Á szocialista brigád címért versenyeznek a dalmandi traktorosok A Dalmandi Gépállomás feb­ruárban megtartott termelési _ ta­nácskozásán sokat vitatott téma volt a szocialista brigádmozga­lom kibontakoztatása, az egymás segítése. Ezen a tanácskozáson is­mertették a teveli és a Nagy doro­gi Gépállomás dolgozóinak ver­senyfelhívását. A gépállomás dol­gozói elkezdtek szervezkedni, az­óta Dalmandon három brigád tett. vállalást a szocialista brigád cím elnyerésére; Schiszler János a nagykónyi körzetben dolgozik, 18 erőgéppel, s a gépeket kiszol­gáló brigádtagokkal. Gegő József a szakszervezet titkára a szak- csi, Németh Lajos a dombóvári körzetben dolgozik brigádjával. Reméljük, hogy az idei válasz­tás, a helyes előkészítés és jelölé­sek után azt az eredményt fogja hozni, hogy a népi ülnökök köz­reműködése még több segítséget ad bíróságainknak, s ezáltal to­vább emelkedik az ítélkezés szín­vonala. Szeretettel várjuk a megválasz­tásra kerülő új népi ülnököket. í>r. Szily László a megyei bíróság elnöke Himnusz a kozmoszból K icsordult a könnyem, amikor a rádióból, szokatlan hangszerelésben felcsendült: „Föl, föl, ti rabjai a földnek! Föl, föl, te éhes proletár __” A kozmoszból jött a hang. A Lurta—10-röl, amely a Hold körül kering. Jött a hívó jel és a tízéves kislányom azt kérdezte: „Apu, jól mondták azt, hogy ez a Holdnak a holdja?”. Neki természetes volt az esemény. Legfeljebb nyelv­tanilag vitatkozik rajta. Ö már egy olyan kornak a gyer­meke, amelyben nincsenek csodák, nincsenek lehetetlenek. Ez a kor megnyitja az emberiség előtt a világmindenség kapuit és a vörös csillagos, emberalkotta gépek eljutnak a csillagokig. Csodálatos kor! Az ember fellőtte a gépet és a gép a kozmoszból üzen, az embernek, az emberiség himnuszával. Nem tudom, ki mit gondolt, amikor ezt a himnuszt hallotta a kozmoszból, azt sem tudom, ki mit érzett. Lehet, hogy az érzések közösek voltak, hisz ugyanazon a hullám­hosszon jöttek. Én az elsőre gondoltam. Amikor a mi falunkban, köz­vetlenül a felszabadulás után megalakult a kommunista párt, a magyar Himnuszt énekelték, mert senki sem tudta az Internacionálét De azt tudták: föld lesz, szabadok lesz­nek, övék lesz a gyár, övék az ország és egyszer övék lesz az egész világ. A szovjet hadsereg kommunistáinak a kül­dötte, amikor vége volt a gyűlésnek, még maradt. Énekelni tanította az embereket. Öblös, mély hangja betöltötte a termet. Egy ismeretlen dallamot énekelt, ismeretlen nyel­ven. Csak szövegfoszlányokat kaptak el az emberek: „Eto jeszty nás paszlednyij...” A szöveg nem ment, de a dallam a fülekbe mászott búdolták. A szovjet elvtárs pedig énekelt. Kezdetben még kihallatszott az idegev nyelv, de aztán összeolvadt a dudolással. Örökké emlékezetes lesz ez a nap. És emlékezetes marad az is, amikor először hallattam magyarul. A háború a Dráván túlra menekült. A falunkban a jugoszláv partizánokhoz tartozó Petőfi Brigád tagjai állomásoztak. Gyűlést tartottak és a gyűlés végén vörös és nemzetiszínű zászlók alatt felcsendült az Internacionálé. „Föl, föl ti rabjai a földnek! Föl, föl, te éhes proletár! A győzelem napjai jönnek, rabságodnak vége már. . .”. A kéz a puskát szorította és az emberekből feltörő ének, mint az elszabadult folyam hullámai, utat tört magának. „Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hát. és nem­zetközivé lesz holnapra a világ!”. M g aznap elindultak a Dráván túlra, az ellenség után. Sokan hősi halált haltak, de győztek. Mert össze­fogtak. És azóta szabadon éneklik az emberek nálunk is. sok más országban is az emberiség himnuszát. Az ember üzent az embernek a kozmoszból az embe­riség himnuszával. „Föl, föl, ti rabjai a földnek! Föl, föl, te éhes prole­tár!. .Csak ennyit. De én magamban tovább énekeltem „Ez a harc lesz a végső, csak összefogni hál, és nem­zetközivé lesz holnapra a világ!”. SZALAI JÁNOS A Karatau medence természeti kincsei A képen.- apatitbánya Kazahsztán déli részében, a Dzsam- bttli tenUetea. A Tien-San hegység észak-nyugati részében, a Karatau me­dencében mintegy 200 km hosszúságú apatítréteg húzódik. Az ed­dig feltárt apatitkészletet körülbelül másfél milliárd tonnára be­csülik. Egyelőre még senki nem tudja pontosan megmondani, mi­lyen új dolgokkal örvendezteti meg a geológusokat ez a sokat ígérő medence. Karatauban sok minden megváltozott azóta, amióta rábukkan­tak az apatitkészletekre. Az akszaji és a mologyezsnyij-bányák már több millió tonna ércet adtak. Működik a dzsambuli szu- perfoszfátgyár, a szuperfoszfát-finomító, üzembe helyezték a csimkenti szuperfoszfátsó-gyárat. A jelenlegi tervidőszak alatt a karataui természeti kincsekre hatalmas vegyipari komplexumot telepítenek. Még három-négy év és a Karatau-medence 13—14 millió tonna apatitot ad évente. Az iparvidék igen sok gépet kapott; 250 lóerős buldózereket; termelékeny fúrógépeket helyeztek munkába. A Tien-San hegység lábánál, a bányák tőszomszédságában, új város épül.

Next

/
Thumbnails
Contents