Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

19C6. április 1. TOLNA ftTFCVFl NTEPŰ.TSAC, 5 MEGÉRTE-E? Élénk kulturális élet zajlik a szedresi művelődési házban Az utóbbi években még a járá­sok kisebb községeiben is' egyre- másra épülnek az új művelődési házak. Kivitelükben, berendezé­sükben a modern ízlésnek meg­felelően készülnek, egy-egy köz­ség színfoltját képezik. Sok he­lyen a falú jónéhány évig taka­rékoskodik a községfejlesztési alappal, inkább évekig jóformán semmit sem építenek, csakhogy művelődési házuk legyen. Persze a községfejlesztési alapból éven­ként félretett összegek nem fede­zik a beruházást, ezért komoly összegű állami támogatásra is szükség van. A művelődési ház elkészülte után megindul a szer­vezés, a kultúrmunka életre kel­tése. Ez egypár hónapig intenzív is, de utána, valahol megreked. Felvetődik a kérdés, megérte-e a takarékoskodás ? Természetesen nem minden községben áll kihasználatlanul az új művelődési ház. Ahol a ve­zetők és a kultúrbizottsági tagok nem tétlenkednek, nem sajnálják az időt és fáradtságot, ott élénk kulturális élet zajlik az új épü­leteken belül. Ilyen a' szedresiek szemre is csinos, modern vonalú művelődési háza. Tavaly május elsején avatták és azóta a falu kulturális életé­nek irányítói» meg a község ve­zetői saját magukénak vallják a szervező munkát. így sikerült közel egy év óta állandó mozgást teremteni az új művelődési ház­ban. 1961 előtt a jelenlegi mozihelyi­séget használták kultúrotthon cél­jára. Az ütött-kopott épület szín­padán minden este ott gyülekez­tek a KISZ-esek és estérő estére fáradhatatlanul próbáltak. Lelkes kis gárda volt az akkori, de saj­nos azóta szétesett. A fiatalok kiöregedtek, a ipozihelyiséget pe­dig átalakították. Itt kapott he­lyet a könyvtár, az átépítés miatt oedig csak filmvetítéseket tart­hattak. Megszűntek a színjátszó próbák, befejeződtek a falujárá­sok, szinte teljesen megbénult a község kulturális élete. A szedresi vezetők feje évekig főtt, hogyan és honnan lehetne szert tenni annyi pénzre, amely- lyel egy korszerű művelődési há­zat építhetnének. 1965-re aztán megoldották a gordiuszi csomót. A községfejlesztési alapból 400 ezer forintot adtak — az állami támogatásként kapott 600 ezer fo­rinthoz —, és a község dolgozói 250 ezer forint társadalmi mun­kával segítették az új művelődési ház felépülését. Emellett még 150 ezer forintra tehető az az ál­lami támogatás, amelyet az épü­let berendezésére kaptak. Ilyen körülmények között kezd­ték meg a munkát az elmúlt év május elején. ‘ Megalakították a község kultu­rális bizottságát és a művelődési ház társadalmi vezetőségét, ök végzik most is a munkát, egyál­talán nem lankadó hévvel. Nehéz dolguk van, mivel, a lakosság évek óta hozzászokott az egy mozihoz és otthon rendezkedett be a szórakozásra. Egyetlen háznál, beleértve a cigányokat is, sem hiányzik a rádió, és a televíziós készülékek száma is meghaladja a hetvenet. A munkába bekapcsolódtak a fiatalok is. Igaz, kevesen, de annál nagyobb lelkesedéssel. A KlSZ-alapszerve- zet létszáma alig haladja meg a 30 főt, mégis saját klubhelyiséget mondhat magáénak, melyben rá­dió, lemezjátszó: televíziós ké­szülék, és ki tudja hány társas­játék található. A színjátszó cso­port újból megalakult és a régiek hírnevéhez méltóan halad. A fiatalokat segítik a helybeli pe­dagógusok, akik szabad idejükben eljegyezték magukat a kultúr- munkával. Segítségnyújtás a rászorulóknak A rt\unka azért sokszor döcög, de nem keserednek el. ha valami nem sikerül, újrakezdik. Nagy segítséget jelentene a kultúrmun- kában, ha a vidéken dolgozó fia­talok is úgy lelkesednének, mint a helybeliek. Ök azonban a KISZ- munkából nem veszik ki részü­ket. Azt mondják, hogy elég ne­kik az üzemi KISZ-nél. Az az igazság azonban, hogy sem ott, sem pedig a faluban nem tevé­kenykednek. Mióta a község új művelődési háza elkészült, azóta talán egyet­len hét vége sem maradt ren­dezvény nélkül. Egyszer a Déry­né Színház látogat el, egyszer a környező népi együttesek adnak műsort, másszor pedig ORI-mű- sorokat, iskolai jelmezbált ren deznek. Egy év alatt községükben járt fővárosi művészek között van Petress Zsuzsa. Vámosi Já­nos, Hollós Ilona, Záray Márta és Borvető János. Ha kötött mű­sort nem tud biztosítani a tár­sadalmi vezetőség, valamelyik társadalmi szerv biztosan szer­vez valamilyen rendezvényt, vagy bált. A hétköznapok is zsúfoltak, ebben az időszakban sem üres a művelődési ház. A zeneszakkör egy szekszárdi tanárnő vezetésé­vel hetente háromszor próbál. Az úttörők tánccsoportja és a mű­velődési ház rádiós szakköre is hetente több alkalommal igény­be veszi az épületet. A kulturá' li§ élet szerves része az ismeret- terjesztés. Különböző szakmai elő­adásokon számos tsz-gazda bő­víti ismereteit az állattenyésztés, a gyülmölcstelepítés és gondozás, valamint a növénytermesztéssel foglalkozó előadásokon. A művelődési ház egyik repre­zentatív helyét foglalja el a könyvtár, melynek könyvállomá­nya eléri a 3200 kötetet. Az új könyvtár választékos könyveivel megnövekedett az olvasók száma is. Az elmúlt évben például 90 olvasóval növekedett a könyvtári tagok száma. Ez annál inkább is dicsérendő, mivel a faluban egy tsz-könyvtár is működik. A jó kultúrmunkáhdz hozzájá­rulnak a község vezetői is. Nem­csak az új művelődési ház fel­építéséért harcoltak, hanem ez­után is törődnek sorsával, a falu kulturális életével. Egy-egy ren­dezvényen minden esetben ott látható a tanácselnök, a titkár, a tsz elnöke, az orvos, a pedagó­gusok és a tömegszervezetek ve­zetői is. Nemcsak segítenek, ha­Nemes vállalkozásba fogtak a szakályi KISZ-fiatalok. Nem hagyják magukra a sors által gyengébbé vált embereket, a köz­ség idősebb és beteg lakosait. Először a „Vak Jani bácsi” — másik nevét nem is tudják ponto­san, őt mindenki így ismeri a fa­luban — házánál szorgoskodott húsz-huszonöt fiú és leány. Har- monikázgatásból tartotta fenn feleségét és 1 magát az öreg, és erejükből, tehetségükből bizony nem futotta volna arra, hogy rendbe hozzák otthonu­kat. A fiatalok társadalmi mun­kában elvégezték a régi, rossz tető lebontását, majd a szakmun­kások új tetőt húztak a kis há­zacskára. Értesítjük kedves vendégein­ket, hogy a a mecseknádasdl HALÁSZCSÁRDA április 2-án újra nyit Társas étkeztetések, esküvők, egyéb rendezvények bonyolí­tását vállaljuk. Fmsz. igazga­tósága. (17) A másik alkalommal jelentős segítséget nyújtottak a házbon- táshoz. Düledező félben volt Sze­keres István nyugdíjas vasutas háza. A tolókocsin járó tulajdo­nos azt tervezte, hogy az első ré­szen lévő régi, zsuppfedeles, vert. falú lakrészt lebontatja és a ké­sőbb épített hátsó épületrészből elkészítteti új otthonát. Segítet­tek a fiatalok. Társadalmi munká­ban lebontották az egész házat. Eltakarították a romokat, össze­rakták az építőanyagot, mindent rendbe tettek. Hogy miért teszik ezt? A titkár, Somogyi István röviden így felel: — Falunkbéliek, megérdemlik és jóleső érzés segíteni. További terveik? KISZ-gyülésen tárgyalták, majd megszavazták, hogy segítenek azoknak az idő­sebb tsz-tagoknak is, akik a mun­kából kiöregedtek és egyedül él­nek. El akarják végezni a ház kö rüli nehezebb munkákat, emellett tüzelőt visznek majd nekik. A szövetkezet vezetőivel meg is egyeztek abban, hogy a tsz ad a KISZTnek fakitermelést. Azt ter­vezik, hogy a kitermelt, felapró­zott fát és rozsét el js szállítják az öregek lakására. A szakályi öregek számíthatnak a fiatalok segítségére. nem egyben példát is mutatnak. FERTŐI MIKLÓS Röpke percek.*. A szekszárdi „siéleskorzón” egy jól öltözött asszony ballag, frissen rakott frizurája is jelzi, valami jelentősebb eseményen volt, vagy oda készül. A köszönést követő szokásos üdvözlő szavak után azonnal rátér az örömet hozó, friss él­ményre: — Most jövök a ktsz közgyű­léséiül. Megkaptuk a nyereség- részesedést, meg a prémiumot is. Többet kaptam kétezer fo­rintnál. Nem is ez hozta a na­gyobb örömet, hanem az elisme­rő, a munkát méltányoló kedves szavak. Jobb kedvvel végzi az ember a munkáját, ha azt látja, elismerik törekvését, erőfeszíté­seit. Még a KISZÖV képviselője is tudtomra adta egy meleg kéz­szorítással becsülését, amikor a beszámolóban a mi paplankészí­tésünk kifogástalan munkájáról hallott. Nem bántam meg, hogy beléptem a szövetkezetbe — mondja. A közgyűlésről elégedetten, az elismerten jól végzett munka örömével tér haza Dánai néni, a szekszárdiak Steig Juliskája, a paplanok, fehérneműk készítésé­nek közismerten jeles mestere.-I *é. Napi 35 000 tégla A Hőgyészi Téglagyár március hetedikén kezdte ét a• gyérgyártást, A fagy miatt azonban 11 napig nem tudtak dolgozni. Most újra fo­lyik a termelés és napi átlagban 35 000 téglát készítenek. A baggert és a téglagyártó gépet összekötő futószalag egész napon át szállítja az alapanyagot Asszonyok. lányok rakják a nyer« téglát, majd cseréppel takarják. Képünkön Nagy Fen éné rakod óbrigád ja Foto: Bakó Jenő. Megjegyzés Minden délben 125 óra esik ki a Azt mondják áz épí­tőipari vállalatnál, hogy Bétán* jól men­nek a dolgok. Emel­kednek a falak, épül az új létesítmény, amely minden bizony­nyal nagy hasznára lesz majd a közös gazdaságnak. Hét hó. nap óta dolgoznak itt építőmunkások. Hét hónap óta nem építettek a dolgozók részére megfelelő fel­vonulási épületet: öl­tözőt, mosdót. WC-t. termelésből Pedig ennél a létesít­ménynél is, csakúgy, mint mindenütt, a be. ruházási költségek egy kis részét teszi ki a felvonulásra költhe­tő összeg. Bétán kö­rülbelül félmilliót le­het e célra felhasznál­ni. Nincs öltöző, mosdó étkezde. A munkások Dunaszekcső községbe járnák minden dél­ben tehergépkocsin, ebédelni. Ez naponta, a szakszervezeti bi­zottság számítása sze­rint. 125 munkaóra- kiesést jelent. Hét hó­nap óta minden mun. kanap ennyi idő ve­szett el. ...Azt mondják, az építés üteme jó..., mennyivel jobb lenne, ha naponta nem esne ki 125 munkaóra. Mert tulajdonképpen az ebédet helyszínre is lehetne szállítani, ha felépítenék azt az étkezdét, amire a pénz már hét hónapja rnegr- van. 4 -fc.

Next

/
Thumbnails
Contents