Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
19C6. április 1. TOLNA ftTFCVFl NTEPŰ.TSAC, 5 MEGÉRTE-E? Élénk kulturális élet zajlik a szedresi művelődési házban Az utóbbi években még a járások kisebb községeiben is' egyre- másra épülnek az új művelődési házak. Kivitelükben, berendezésükben a modern ízlésnek megfelelően készülnek, egy-egy község színfoltját képezik. Sok helyen a falú jónéhány évig takarékoskodik a községfejlesztési alappal, inkább évekig jóformán semmit sem építenek, csakhogy művelődési házuk legyen. Persze a községfejlesztési alapból évenként félretett összegek nem fedezik a beruházást, ezért komoly összegű állami támogatásra is szükség van. A művelődési ház elkészülte után megindul a szervezés, a kultúrmunka életre keltése. Ez egypár hónapig intenzív is, de utána, valahol megreked. Felvetődik a kérdés, megérte-e a takarékoskodás ? Természetesen nem minden községben áll kihasználatlanul az új művelődési ház. Ahol a vezetők és a kultúrbizottsági tagok nem tétlenkednek, nem sajnálják az időt és fáradtságot, ott élénk kulturális élet zajlik az új épületeken belül. Ilyen a' szedresiek szemre is csinos, modern vonalú művelődési háza. Tavaly május elsején avatták és azóta a falu kulturális életének irányítói» meg a község vezetői saját magukénak vallják a szervező munkát. így sikerült közel egy év óta állandó mozgást teremteni az új művelődési házban. 1961 előtt a jelenlegi mozihelyiséget használták kultúrotthon céljára. Az ütött-kopott épület színpadán minden este ott gyülekeztek a KISZ-esek és estérő estére fáradhatatlanul próbáltak. Lelkes kis gárda volt az akkori, de sajnos azóta szétesett. A fiatalok kiöregedtek, a ipozihelyiséget pedig átalakították. Itt kapott helyet a könyvtár, az átépítés miatt oedig csak filmvetítéseket tarthattak. Megszűntek a színjátszó próbák, befejeződtek a falujárások, szinte teljesen megbénult a község kulturális élete. A szedresi vezetők feje évekig főtt, hogyan és honnan lehetne szert tenni annyi pénzre, amely- lyel egy korszerű művelődési házat építhetnének. 1965-re aztán megoldották a gordiuszi csomót. A községfejlesztési alapból 400 ezer forintot adtak — az állami támogatásként kapott 600 ezer forinthoz —, és a község dolgozói 250 ezer forint társadalmi munkával segítették az új művelődési ház felépülését. Emellett még 150 ezer forintra tehető az az állami támogatás, amelyet az épület berendezésére kaptak. Ilyen körülmények között kezdték meg a munkát az elmúlt év május elején. ‘ Megalakították a község kulturális bizottságát és a művelődési ház társadalmi vezetőségét, ök végzik most is a munkát, egyáltalán nem lankadó hévvel. Nehéz dolguk van, mivel, a lakosság évek óta hozzászokott az egy mozihoz és otthon rendezkedett be a szórakozásra. Egyetlen háznál, beleértve a cigányokat is, sem hiányzik a rádió, és a televíziós készülékek száma is meghaladja a hetvenet. A munkába bekapcsolódtak a fiatalok is. Igaz, kevesen, de annál nagyobb lelkesedéssel. A KlSZ-alapszerve- zet létszáma alig haladja meg a 30 főt, mégis saját klubhelyiséget mondhat magáénak, melyben rádió, lemezjátszó: televíziós készülék, és ki tudja hány társasjáték található. A színjátszó csoport újból megalakult és a régiek hírnevéhez méltóan halad. A fiatalokat segítik a helybeli pedagógusok, akik szabad idejükben eljegyezték magukat a kultúr- munkával. Segítségnyújtás a rászorulóknak A rt\unka azért sokszor döcög, de nem keserednek el. ha valami nem sikerül, újrakezdik. Nagy segítséget jelentene a kultúrmun- kában, ha a vidéken dolgozó fiatalok is úgy lelkesednének, mint a helybeliek. Ök azonban a KISZ- munkából nem veszik ki részüket. Azt mondják, hogy elég nekik az üzemi KISZ-nél. Az az igazság azonban, hogy sem ott, sem pedig a faluban nem tevékenykednek. Mióta a község új művelődési háza elkészült, azóta talán egyetlen hét vége sem maradt rendezvény nélkül. Egyszer a Déryné Színház látogat el, egyszer a környező népi együttesek adnak műsort, másszor pedig ORI-mű- sorokat, iskolai jelmezbált ren deznek. Egy év alatt községükben járt fővárosi művészek között van Petress Zsuzsa. Vámosi János, Hollós Ilona, Záray Márta és Borvető János. Ha kötött műsort nem tud biztosítani a társadalmi vezetőség, valamelyik társadalmi szerv biztosan szervez valamilyen rendezvényt, vagy bált. A hétköznapok is zsúfoltak, ebben az időszakban sem üres a művelődési ház. A zeneszakkör egy szekszárdi tanárnő vezetésével hetente háromszor próbál. Az úttörők tánccsoportja és a művelődési ház rádiós szakköre is hetente több alkalommal igénybe veszi az épületet. A kulturá' li§ élet szerves része az ismeret- terjesztés. Különböző szakmai előadásokon számos tsz-gazda bővíti ismereteit az állattenyésztés, a gyülmölcstelepítés és gondozás, valamint a növénytermesztéssel foglalkozó előadásokon. A művelődési ház egyik reprezentatív helyét foglalja el a könyvtár, melynek könyvállománya eléri a 3200 kötetet. Az új könyvtár választékos könyveivel megnövekedett az olvasók száma is. Az elmúlt évben például 90 olvasóval növekedett a könyvtári tagok száma. Ez annál inkább is dicsérendő, mivel a faluban egy tsz-könyvtár is működik. A jó kultúrmunkáhdz hozzájárulnak a község vezetői is. Nemcsak az új művelődési ház felépítéséért harcoltak, hanem ezután is törődnek sorsával, a falu kulturális életével. Egy-egy rendezvényen minden esetben ott látható a tanácselnök, a titkár, a tsz elnöke, az orvos, a pedagógusok és a tömegszervezetek vezetői is. Nemcsak segítenek, haNemes vállalkozásba fogtak a szakályi KISZ-fiatalok. Nem hagyják magukra a sors által gyengébbé vált embereket, a község idősebb és beteg lakosait. Először a „Vak Jani bácsi” — másik nevét nem is tudják pontosan, őt mindenki így ismeri a faluban — házánál szorgoskodott húsz-huszonöt fiú és leány. Har- monikázgatásból tartotta fenn feleségét és 1 magát az öreg, és erejükből, tehetségükből bizony nem futotta volna arra, hogy rendbe hozzák otthonukat. A fiatalok társadalmi munkában elvégezték a régi, rossz tető lebontását, majd a szakmunkások új tetőt húztak a kis házacskára. Értesítjük kedves vendégeinket, hogy a a mecseknádasdl HALÁSZCSÁRDA április 2-án újra nyit Társas étkeztetések, esküvők, egyéb rendezvények bonyolítását vállaljuk. Fmsz. igazgatósága. (17) A másik alkalommal jelentős segítséget nyújtottak a házbon- táshoz. Düledező félben volt Szekeres István nyugdíjas vasutas háza. A tolókocsin járó tulajdonos azt tervezte, hogy az első részen lévő régi, zsuppfedeles, vert. falú lakrészt lebontatja és a később épített hátsó épületrészből elkészítteti új otthonát. Segítettek a fiatalok. Társadalmi munkában lebontották az egész házat. Eltakarították a romokat, összerakták az építőanyagot, mindent rendbe tettek. Hogy miért teszik ezt? A titkár, Somogyi István röviden így felel: — Falunkbéliek, megérdemlik és jóleső érzés segíteni. További terveik? KISZ-gyülésen tárgyalták, majd megszavazták, hogy segítenek azoknak az idősebb tsz-tagoknak is, akik a munkából kiöregedtek és egyedül élnek. El akarják végezni a ház kö rüli nehezebb munkákat, emellett tüzelőt visznek majd nekik. A szövetkezet vezetőivel meg is egyeztek abban, hogy a tsz ad a KISZTnek fakitermelést. Azt tervezik, hogy a kitermelt, felaprózott fát és rozsét el js szállítják az öregek lakására. A szakályi öregek számíthatnak a fiatalok segítségére. nem egyben példát is mutatnak. FERTŐI MIKLÓS Röpke percek.*. A szekszárdi „siéleskorzón” egy jól öltözött asszony ballag, frissen rakott frizurája is jelzi, valami jelentősebb eseményen volt, vagy oda készül. A köszönést követő szokásos üdvözlő szavak után azonnal rátér az örömet hozó, friss élményre: — Most jövök a ktsz közgyűléséiül. Megkaptuk a nyereség- részesedést, meg a prémiumot is. Többet kaptam kétezer forintnál. Nem is ez hozta a nagyobb örömet, hanem az elismerő, a munkát méltányoló kedves szavak. Jobb kedvvel végzi az ember a munkáját, ha azt látja, elismerik törekvését, erőfeszítéseit. Még a KISZÖV képviselője is tudtomra adta egy meleg kézszorítással becsülését, amikor a beszámolóban a mi paplankészítésünk kifogástalan munkájáról hallott. Nem bántam meg, hogy beléptem a szövetkezetbe — mondja. A közgyűlésről elégedetten, az elismerten jól végzett munka örömével tér haza Dánai néni, a szekszárdiak Steig Juliskája, a paplanok, fehérneműk készítésének közismerten jeles mestere.-I *é. Napi 35 000 tégla A Hőgyészi Téglagyár március hetedikén kezdte ét a• gyérgyártást, A fagy miatt azonban 11 napig nem tudtak dolgozni. Most újra folyik a termelés és napi átlagban 35 000 téglát készítenek. A baggert és a téglagyártó gépet összekötő futószalag egész napon át szállítja az alapanyagot Asszonyok. lányok rakják a nyer« téglát, majd cseréppel takarják. Képünkön Nagy Fen éné rakod óbrigád ja Foto: Bakó Jenő. Megjegyzés Minden délben 125 óra esik ki a Azt mondják áz építőipari vállalatnál, hogy Bétán* jól mennek a dolgok. Emelkednek a falak, épül az új létesítmény, amely minden bizonynyal nagy hasznára lesz majd a közös gazdaságnak. Hét hó. nap óta dolgoznak itt építőmunkások. Hét hónap óta nem építettek a dolgozók részére megfelelő felvonulási épületet: öltözőt, mosdót. WC-t. termelésből Pedig ennél a létesítménynél is, csakúgy, mint mindenütt, a be. ruházási költségek egy kis részét teszi ki a felvonulásra költhető összeg. Bétán körülbelül félmilliót lehet e célra felhasználni. Nincs öltöző, mosdó étkezde. A munkások Dunaszekcső községbe járnák minden délben tehergépkocsin, ebédelni. Ez naponta, a szakszervezeti bizottság számítása szerint. 125 munkaóra- kiesést jelent. Hét hónap óta minden mun. kanap ennyi idő veszett el. ...Azt mondják, az építés üteme jó..., mennyivel jobb lenne, ha naponta nem esne ki 125 munkaóra. Mert tulajdonképpen az ebédet helyszínre is lehetne szállítani, ha felépítenék azt az étkezdét, amire a pénz már hét hónapja rnegr- van. 4 -fc.
