Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-26 / 97. szám
i»G6, áprilisi 36. fÖLfíA lWEGTEI NfiPfl.TS/tG 3 Otthon is, meg a közösben is! || A termelőszövetkezet elnöke zavartan köhécselve állított be estefelé az asszonybrigád vezetőjéhez: — Mariska! Most csaik a maguk brigádja tudna kisegíteni bennünket. Két estéről lenne szó. Sürgősen tisztítani kellene a magot a vetéshez. Nem hiába vezeti hat éve Vörös Istvánná a női munkacsapatot, tudta is mozgósítani őket e munkára. Még a zsibriki és grá- bóci üzemegységük számára is ők végezték el az őszön a búza és őszi árpa előkészítését. Pedig egész nap a közösben dolgoztak. Utána estefelé 5—7-ig elintézték az otthoni munkát, majd csaknem éjfélig magot csáváztak, tisztítottak, még a zsákokat is cipelték az asszonyok. Szorgalmukat dicséri, hogy szinte minden vasárnap a vállalt területen, a határban voltak a kimért parcellákon. A tíztagú női munkacsapat tagjai a részes, meg a háztáji megművelése mellett az elmúlt gazdasági évben 200—350 munkaegységet, szereztek. A csapatvezetőnek 320 munkaegysége volt. Meg is dolgoztak érte becsülettel, nem adták ' ingyen a munkaegységeket. Ezek az asszonyok mindenre vállalkoznak, nem tudnak nekik olyan munkát adni, amelyre Sík azt mondanák, hogy nem csináljuk. — Nem is dísztagok itt az asszonyok — ahogy a beszélgetés során egyik férfi mondja. Idén sem lehet rájuk semmi így időben, megfelelő súlyban le is tudták azokat adni. Ilyen korán ebben a községben még soha nem kapáltak mákot, még az egyéni világban sem — mondja egy idős parasztember. Az asszonyoknak is részük van abban, hogy itt tartanak, hogy ennyire rendben van a határ. A mezőn a trágyateregetés az asz- szonyok dolga volt, mindjárt le is szántották azt utána. Néhány napja hatvanhétén ültették a burgonyát. Kintlétünkkor is többfélé látni a mezőn az asszonyok tarka ruháit, hajladoznak a földeken. Hárman beszélgetünk a tanácsházán: két asszony — egyikőjük a termelőszövetkezet párttitkára, a másik a női munkacsapat vezetője — és a községi tanács vb-el- nöke. Vörös Istvánná csapatvezető krumplivetéshez indult, kapáját kint odatámasztotta addig a fáihoz. Akörül folyik a rögtönzött, sietős vita: mennyire becsülik meg az asszonyokat itt ebben a községben és mennyire lehet helytállni otthon és a közösben is. I Mindhárman megállapítják, hogy általában van becsülete az asszonyok munVörös Istvánná azt mondja, hogy a vezetőség és a tagság zöme megbecsüli őket. Megjegyzi azonban kissé keserűen, eUselhő-- södő arccal a következőket: — Vannak, akik bajoskodrak velünk. Én úgy vagyok, hogy amíg nem alakult meg a termelőszövetkezet, talán azt sem tudták, hogy a világon vagyok. Az esik nehezünkre, ha az asszonyok ellen a hátuk mögött dörmögnek. Mondják meg nyíltan a szemünkbe, hisz, mondott:, szóból ért az ember! Ez az asszony sóikat tesz a közösségért, elég sok funkciója is van. ö a községi nőtitlkár, tsz vezetőségi tag és munkacsapat- vezető, a földművesszö vetkezeti ti-batársulás elnöke, járási tanácstag, vöröskeresztes vezetőségi tag és még néhány megbízatása van. Válóban közéleti ember, tetteiben is. Két gyermeke van, őket, a családot is el kell látnia. Nem sokáig tart azért nála a ború, ment újra megélénkülve, azt mondja: — A szövetkezet, a falu érdekében semmi nem nehéz. Én minden helybeli funkciót szívesen vállalok és el is végzem a munkám. A helytállásról szólva, mindannyian megegyezünk abban, amit Vörös Istvánná fogalmaz meg: — Az az asszony, akiben akarat van, helyt tud állni otthon is, meg a közösben is. Csak akarni kell — hangsúlyozza. | A ma asszonyának, panasz, sőt. Nemrégiben halászták le a tsz halastavát. Akkor azt kérték az asszonyok, adjanak gumicsizmát nekik is, hogy részt vehessenek a halak kiszedésében. Ha engedik, még erre a nem női erőhöz mért munkára is vállalkoznak. Januárban elromlott a tömőgépjük, akkor, amikor 516 libát még be sem fogtak a tömésre. Mit tegyünk? — kérdezgették a tsz vezetői —, köt bennünket a hízlalási szerződés. — Kézi tömésre vállalkoztak az asszonyok, hogy ne érje károsodás a közöst. A januári kemény időben egy hónapon át kézzel tömték a töménytelen sok libát — ki ötvennyolcat, ki negyvenet vállalva, — kájának, hiszen tudják, hogy két dolgos kezükre mindig számíthatnak. A mőcsényi Mező Imre Termelőszövetkezetben sok asszony „beszervezi” az iparban és közlekedésben dolgozó férjét is a vasárnapi munkára. Ha a takarmánygyűjtés félben maiad, sokszor segítenek a férjek. A tanácselnök szavai: — Csak dicséret illetheti itt az asszonyokat. A betakarítás nehéz munkái során még a kévét is hányták, az asztagra is felmentek évek óta. Tudjuk, megteszik az idén is. Villáminterjú az orvossal Növényvédő vegyszerek, mint mérgek a mai kor emberének lüktetc felgyorsult tempójú élete ebben ; kis, 616 lelkes völgységj falu baj is tapasztalható. Mennyit fejlőd tek itt ebben a kis faluban is a embereik! Különösen szembetűni mennyit fejlődtek öntudatban, tá jékozottságban a parasztasszi nyok! öröm hallani, hogy min denről van véleményük és talpra esettan, felelősségük tudatábai mondanak is véleményt, Ezek a: asszonyok már nem a tegnapi tegnapelőtti alázatos, térdet, fe jet hajtó nőik, hanem emelt fejű kiegyenesedett gerincű, teljes ér tékű emberek Szorgosságuk, mun kaszareíetük az aranyalap, méh emberi méltóságot is ad nekik Azért nincs lehetetlen előttük i mimikában, mert tudják: a közö: és az egyéni boldogulás együv; tartozik. SOMI BENJAMINNÉ Rövid tájékoztatást kértünk dr. Szelényi Bélától, a KÖJÁL főorvosától a mezőgazdaságban használatos vegyszerekről, a növényvédő és a kártevők ellen használatos vegyszerek kezeléséről, különös tekintettel o tárolásra és az elővigyázatosság betartására. — Gondosan tárolják-e minden termelőszövetkezetben és állami gazdaságban a vegyszereket? — Rendszeresen ellenőrizzük az állami gazdaságok és o tsz-ek méregraktárát, de a felhasználás módját is. Felhívtuk a figyelmüket az óvórendszabályok betartására és a munka nem volt eredménytelen. Néhány év alatt elértük, hogy mindenütt külön helyiségben, méregraktárban tárolják ezeket az anyagokat, zár alatt, s egy ember kezelheti csupán a raktárt. Évről évre javul a helyzet ebben a tekintetben, bár nehezíti a megoldást az a körülmény, hogy egyre több növényvédő szer kerül forgalomba. Az állami gazdaságok előbbre vannak, biztonságosabb helyen tárolják a mérgeket. Baleset, különösen súlyos baleset egyáltalán nem történt a megyében, mióta csak használják a különböző mérgeket a mezőgazdaságban. Végeztünk ellenőrzést a helyszínen a szerves foszfátészter tártaim ' szerek használatával kapcsolatban — ilyen például a Vofatox — az a tapasztalatunk, hogy az elővigyázatosságot betartják. Ezekkel az anyagokkal egy-egy ember évente csak hat napig dolgozhat és igen gyorsan kell váltani a brigádokat egy-egy időszakban is. Ismétlem, mérgezés nem történt, sőt tudomásom szerint halálos mérgezés az egész országban nem volt. — A gazdaságoknak gondot jelent a megmaradó mérgek eltüntetése, illetve további sorsa. Mit tanácsolnak az orvosok erre vonatkozóan? — Valóban legnagyobb gondunk a fel nem használt mérgek megsemmisítése, hiszen egyes anyagokat nem is lehet megsemmisíteni. Hiába ássák el például az arzén tartalmú vegyszereket, a víz kioldja és elviszi esetleg nagy távolságra is, ahol kút van, vagy később ásnak kutat, s máris kész a báj. Az elégetés sem eredményes legtöbbször. Azt tanácsoljuk, hagyják ott a raktárban az erősen mérgező megmaradt anyagokat, precízen elkülönítve és majd valószínűleg külön temetőket jelölnek ki ezek eltüntetésére, mint ahogyan az izotópokat temetik bizonyos idő után. Egyébként pedig azt tudnám tanácsolni a gazdaságok szakembereinek, általában olyan mennyiséget rendeljenek ezekből az anyagokból, amennyire "QV-egy időszakban szükség van, tehát lehetőleg ne maradón felesleg, G-, JL Lázas készülődés Nagymányokon Nagymányokan a pártszervezet irányításával lázas előkészületek folynak május 1 méltó megünneplésére, Reggel 6 órakor zenés ébresztő lesz. A felvonulásra délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor. A színpompásnak ígérkező felvonuláson részt vesznek a brikettüzem dolgozói, tsz- tagok, a vájárotthon fiataljai, vállalatok, közületek dolgozói, s az iskolások. Felvonultatják a helyi termelőszövetkezet gépeit, majd a motorosok és autósok feldíszített sora következik. Az iskolások készítik a táblákat, transzparenseket, amelyek a harcoló vietnami néppel vállalt szolidaritást juttatják kifejezésre. Az egész napos program keretében délutánra sportünnepélyt rendeznek. Ezen a napon tartják az úttörők torna bemutatóját, majd a KISZ-fiatalok röplabda- és futballmérkőzése következik. A program kiemelkedő eseményének ígérkezik a 17 órakor kezdődő veterán-labdarúgó-mér- kőzés. Két csapat, a bányász nyugdíjasok és a község idősebbjei „mérik” össze erejüket. Az esti program is ígér szórakozást. A község művelődési otthonában bél lesz, Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései Népgazdasági arányok Az ország gazdasági egyensúlyának fenntartása megköveteli az arányos fejlődést, Az arányosság elsősorban azt jelenti, hogy mindenből annyit termeljünk és importáljunk, mint amennyire az igények kielégítéséhez szükség van. Miután igényeink mindig meghaladják lehetőségeinket, a gazdasági fejlettség foka határozza meg, hogy szükségleteinkből mennyit elégíthetünk ki. A szükségletek kielégítésének mértékét az állam a jövedelmeken keresztül szabályozza. Mire egy termék a fogyasztóhoz jut, igen sok műveleten megy át. A kenyér például a mezőgazdaság, a malomipar, a sütőipar közös terméke, de részese a mezőgazdaságnak gépeket, szállító gépipar, a műtrágyát, növényvédő szert szállító vegyipar, a közlekedés, a felvásárló vállalat, a kiskereskedelem stb. Ahhoz, hogy mindenből a megfelelő mennyiség jusson a fogyasztóhoz, a mezőgazdaság, az ipar. a közlekedés, a kereskedelem tevékenységének ösz- szehangolása szükséges. Az egyes népgazdásági ágak tevékenysége között tehát pontosan meghatározható arányok vannak. Számszerűen megállapítható például, hogy 100 tonna acél előállításához mennyi vasérc, villamos energia, gépipari termék stb. kell. így ha — mondjuk — 100 tonnával növelni akarjuk az acéltermelést, akkor ezzel arányosan növelni kell még több más iparág termelését is. Hasonló a helyzet a népgazdasági ágak közötti kapcsolatban. A mezőgazdasági termelés az iparival, mindkettő a közlekedéssel és a kereskedelemmel, szorosan ösz- szefügg. Hiába termelünk sok zöldséget, vagy gyümölcsöt, ha a felvásárló szervek nem képesek időben átvenni, a közlekedés nem tudja elszállítani, a konzervgyárak nem győzik feldolgozni és a kiskereskedelem nem tudja értékesíteni. Minden tevékenységi ágnak összehangoltan kell működnie, hogy ne vesszen semmi kórba, minden a helyére kerüljön. A központi gazdaságirányítás, feladata, hogy a fő népgazdasági arányokat kialakítsa és szemmel tartsa. Elsősorban azt kell meghatároznia, hogy az egy év alatt előállított új értékből mennyi fordítható fogyasztásra, és mennyi beruházásokra. A fogyasztás és a felhalmozás aránya kifejezd, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemből mennyit élünk fel, és menynyit fordítunk népgazdaságunk bővítésére, fejlesztésére az adott évben; A másik fontos tényező a vásárlóerő és az árualap közötti arány. A boltokban és a központi raktáraikban olyan összetételű árualapnak kell mindig lennie, amennyi képes a vásárlóerőt mindig „felszívni”, a szükségleteket kielégíteni. Az üzemeik egy része termelési eszközöket, más része fogyasztási cikkeket készít. A jól meghatározott arányt kell kialakítani. El kell látni anyaggal, energiával, géppel, építőanyaggal, szerszámmal, műszerrel a vállalatokat, de el kell látni a fogyasztási cikkekkel a lakosságot is. Egyik legfontosabb népgazdasági tényező tehát a termelési eszközök és a fogyasztási cikkek termelése közötti arány: A lakosság egy része nem termelő, hanem más munkát végez: Oktat, gyógyít, a közigazgatósban, a honvédelemben dolgozik. A termelő és nem termelő, a gazdasági és nem gazdasági munkán dolgozók között is helyes arányókat kell létrehozni. Annyi orvosra, ápolóra van szükség, amennyi a beteg- ellátáshoz 'kell, de annyi kórházi ágyat, orvosi felszerelést, gyógyszert keli termelni, amennyit ez a tevékenység szükségképpen megkíván. így a termelő és a nem termelő tevékenység is szorosan kapcsolódik egymáshoz. A helyesen felépített tevékenységi arányok jelentik együtt a népgazdasági arányosságot. A termelési eszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista gazdálkodás előnye a kapitalista gazdálkodással szemben, hogy a fő arányokat képes megtervezni, kialakítani, s az aránytalanságok megszüntetésére az erőforrásokat időben átcsoportosítani. dr. Pirityi Ottó „A kedvező politikai helyzet állandósítása és fokozása fő feladatunk" Ezzel a mozgósító megállapítással fejezte be a pártvezetőség legutóbbi ülését. A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet párt- vezetősége ülésein és a taggyűléseken rendszerein napirendre tűzi a konkrét aktuális politikai feladatokat. Legutóbbi, április 20-án megtartott vezetőségi ülésükön megjelent a vezetőségnek mind a kilenc tagja, közülük heten hozzá is szóltak a témához. A tervezett két napirend keretében nagy hozzáértéssel tárgyalták meg a párt- szervezet gazdaságpolitikai tevékenységét és a pártcsoportofc munkáját, tennivalóit. Ezt a párt- vezetőséget az élénk vita jellemzi és az, hogy a helyi politikát közösen kialakítva, egységesen küzdenek határozataik, állásfoglalásuk megvalósításáért. A jó politikai munkát és légkört bizonyítja az, hogy a termelőszövetkezet tagjai közül az elmúlt egy esztendő alatt tizennégyen kérték tagjelölt-felvételüket. Közülük eddig nyolcat vettek fel a párt soraiba. A tagjelöltekkel nemcsak felvételük előtt és alatt beszélgetnek, hanem utána is törődnek velük, pártmegbízatásokkal látják el őket. Határozatba hozták, hogy gyarapítják a pártmegbízatásokat a kommunistáknál, valamint azt, hogy megvizsgálják a vietnami műszakok termelőszövetkezeti szervezésének lehetőségeit, mivel felmerült ennek igénye a szövetkezetben. A pártszervezet a konkrét, állandó politikai munkával, a párttagság politikai, termelési és társadalmi posztokon történő aktív tevékenységével kivívta a tsz- tagság előtt a tekintélyt, azok elismerését és megbecsülését. Neves művéssek május 1-én Ssek ssárdon Május 23-án egész napos műsor keretében mutatja be a Magyar Rádió Szekszárdot. Ennek a műsornak egy részlete lesz a május 1-én, a szekszárdi művelődési házban megrendezésre kerülő előadás. Az itt elhangzó összeállításban szekszárdi költők és írók, híres zeneszerzők műveit mutatják be a város hivatásos és műkedvelő szereplői mellett neves, ismert művészek. Ezen a napon Szekszárdon vendégszerepei majd Básti Lajos Kossuth-díjas, a Magyar Népköz- társaság Kiváló Művésze, Kiss Ferenc, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Harkányi Ödön, Győző László és Szakáts Miklós színművészek, valamint Arató Pál zongoraművész kíséretével Török Erzsébet Kossuth- díjas énekművész.
