Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-19 / 91. szám

1966. április 19. TOLVA MEGYEI NfiPÜJSAC. COMBUR—TEST A cukorbetegség megelőzésére szűrővizsgálat Szekszárdion — Már javában folynak az előkészítő munkálatok — E betegség a pályaválasztásnál is befolyásoló tényező A felszabadulás előtt a tüdő- gőzök szűrését végezzük el. A igénybe venni a röntgent, így betegek, bőr- és nemibetegek, va- nagyobb gyárakban, üzemekben nem is hosszadalmas. Ezelőtt a larnint a trachomás megbetege- üzemi orvosok működnek, ennél vizeletvizsgálat folyamata a la- dések száma ijesztően nagy volt fogva nem ütközik nehézségbe boratóriumban, hosszadalmas a megyében. Az egészségügyi in- vizsgálatuk. Talán a több mű- munka volt. Most ezt is leegy- tézmények, szakemberek hiánya szakban dolgozóknál lesz némi szerűsí tettük. Külföldi gyárt- még csak tetézte a rendkívül ne- probléma. Amikor mindezzel ké- mányt használunk, amely pilla- héz helyzetet. szén leszünk, akkor jön a munka natok alatt kimutatja a betegsé­. ,, oroszlánrésze, az otthon lévők get. Ezt a módszert is az ország­Azóta merőben megváltozott a szűrővizsgálatának lebonyolítása, ban először, Szekszárdon vezet- helyzet es ma mar ott tartunk, Ettöl félünk a legjobban, mert jük be. hogy a három „nevezetes beteg- hasonlóan a tüdőszűrő vizsgála- , seg megelőzésére, a betegek gon- tokhoz, valószínű nem mindenki Combur-Test Ez a neve annak dozasara nagy gondot fordítunk. veszi szívesen, ha a rendelőbe a cigaretta nagyságú es szelessé- Évenkenti szűrővizsgálatokon kell bejönnie vizsgálat céljából. gu celofánhoz hasonló papu- mar a kezdeti stádiumban lévő Ppdie ,aiát érdekiikhen történik darabkának, amellyel megallapit- betegségeket felderítik és gondos mind«' toitemk ják a betegséget. A papír a vize­kezeléssel elejét veszi a bajnak. ' letbe érintve azonnal reagál a A ma úgynevezett „divatos” be- — Mi a jelentősége a szűrő- cukorbetegségre, de megmutatja tegség a rák mellett, megjelent vizsgálatnak? a vizelet fehérjetartalmának cukorbetegség is. Nemcsak a me- „ . . , , __. , mennyiségét és a sav-, valamint g yében, hanem szerte az ország- , Sajnos a cukorbetegseget a lúg arányát. Ha a papírdarab­ban eléggé nagy a diabetes-es ,csak akkor tudjak megalla- ka a vizeletbe érintve megzöldül, (cukros) megbetegedések száma. Pltani a dolgozok, ha érzik a biztos, hogy cukorbetegség áll Az orvostudomány már évek óta fájdalmukat, a rosszullétet, azo- fenn. A kevésbé megzöldült, te- kemény harcot folytat e beteg- kát a szervi zavarokat, amelye- hát halvány zöld színű „test” a ség ellen, de még ezidáig nem ket e betegség idéz elő. Ilyenkor betegség kezdeti stádiumát mu- sikerült kikutatni a megbetegedés . nph„pbb a7 orvosi kp7p]és tat^a­okát. Gyógyításával már szép .... ,, ' ' — Sok a „cukrosok” száma eredményeket értek el. Aki ide- Á szűrővizsgálaton a kezdeti ál- a megyében? jében megy orvoshoz, annál nem lapotról azonnal meggyőződünk, _ Egyáltalán nem. A szűrő­j elent különösebb problémát a elejét vesszük a további tova tér- vizsgálatot sem azért vezettük gyógyítás. jedésnek. Azt hiszem, a pálya- be — mondta végezetül dr. Bíró A betegség megtámadja az ere- választásnál is nagy hasznára Il7lréí}í: T J? ,az clővigyázatos­kef, a szívkoszorút, a szívet és válik a fiataloknak ha tudatá- Tí l Zi előrehaladott óllanotóhan a Iá uaiaioanaK, na LUUdtd deke, hogy meggyezŐdjOn arról, tist is gátolja Ue^b válságot ban lesznek betegségüknek. A beteg-e, vagy nem. Ez a vizsgálat okozhat.8A totóén rosLuUétek cukorbetegségben szenvedők még pedig senkinek sem kerül nagy gátolják a betegeket a munka- idejében meggondolhatják, mi- faradsagaba, csak segítségére le- ban. de kihatnak az élet minden lyen pályát válasszanak maguk- e területére. Megyénk egészségügyi nak ^z ilyen betegeknek nem vezetői a cukorbetegseg megelo- .... . , zésére komoly tervet dolgoztak alkalmas a nehéz fizikai munka, ki, melyet az Egészségügyi Mi- valamint az olyan munkakör, nisztérium elfogadott. A rákszű- ahol a szabályos, rendszeres ét- . rchhtájára az egész megyét kezést a munkabeosztás akadá- fellerkepezik, minden egyes em- , , bért „megszűrnek”. A kezdeti lé- lyozza’ vagy aho1 a hirtelen fel- pések már megtörténtek, elsőnek lépő öntudatvesztés a beteg, vagy az országban Szekszárdon kezdik mások számára életveszélyt idéz- meg a hataímas munkát. FERTŐI MIKLÓS Mezőgazdasági dolgozók kitüntetése A földművelésügyi miniszter, jó hádi járási Tanács mezőgazda­munkájuk elismeréséül a Mező- sági osztályának földrendezőjét és gazdaság Kiváló Dolgozója ki- Gecse Lajosnét, a Szekszárdi já- tüntetésben részesítette dr. Ko- rási Tanács mezőgazdasági osz- vács Jenőt, a Tolna megyei Ta- tályának földrendezőjét, nács mezőgazdasági osztályának Kiváló Dolgozó jelvényt kapott főállatorvosát, Térmeg Sándort, a Miczek István, a magyarkeszi Tamási járási Tanács mezőgazda- Petőfi Tsz traktpros-brigádveze- sági osztályának főgronómusát, tője, Frank László, az értényi Hambuch Imrét, a mucsi Egyet- Búzakalász Tsz traktorosa. Szűcs értés Tsz főagronómusát, Fülöp István, a gerjeni Rákóczi Tsz Lászlót, a bátai November 7 Tsz traktorosa, Gyulai István, a Tol- főagronómusát, Csala Árpádot, a na megyei Mezőgazdasági Gép- ngyszékelyi Egyetértés Tsz fő- javító Vállalat anyag-áruforgalmi agronómusát, Sebestyén Józsefet, osztályvezetője, Furuglyás Béla. a szakcsi Űj Élet Tsz főagronó- a Nagydorogi Gépállomás tűzoltó- musát, Pogonyi Józsefet, a Bony- parancsnoka. Ma éjfélkor 388 Tolna megyei utazik különvonattal Moszkvába Hosszú hetek óta szinte égés? Érdekes az utasok összetétele Tolna megyét megmozgatta az a is. Ugyanis 160 termelőszövetke- készülés, amelynek célja egy kü- zeti tag, 90 ipari és szövetkezeti lönvonat indítása volt a Szovjet- munkás vesz részt a minden bi- unióba. A vállalatoknál, üzemek- zonnyal gazdag élményt nyújtó nél, mezőgazdasági termelőszövet- utazáson. És még egy érdekesség: kezetekben nem is kellett az az első alkalom, hogy az Állami útra a jelentkezőket szervezni, Biztosító egyszerre ilyen nagy inkább az volt a gond, hogyan csoportot, hetven főt utaztat kül- jusson fel minden utazni akaró földre az önsegélyező keretében, a vonatra. Végül is 388 Tolna A barátsági vonat vezetője megyei dolgozó kapott lehető- Scherer Sándor, az MSZBT me­géget — legtöbbjük úgy, hogy a gyei titkára. A vonat a korábban munkaadó is hozzájárult az uta- kiadott menetrend szerint közle- eási költség fedezéséhez —.hogy kedik, tehát Bátaszékről indul nyolc napra a Szovjetunióba április 19-én 23,35-kor, Szekszárd- utazzék. Külön érdekessége en- ról 23,59-kor. Tolna-Mözs vásút- nek a barátsági vonatnak, hogy állomásról április 20-án, 0.17 óra­első Tolna megyéből, melyet a kor. Kölesd-alsótengelici indulási Hazafias Népfront, az MSZBT és idő: 0,37-kor, Nagydorog: 0 óra az Állami Biztosító szervezett. 50 perc. Sárbogárd: 1 óra 36 perc. Az előkészítési és szűrési mun­kálatok irányítását dr. Bíró Im- réné, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője irá­nyítja. A napokban felkerestük és a szűréssel kapcsolatos né­hány kérdésre kértünk választ: — Hogy állnak az előkészüle­ti munkák? — Alaposan bent vagyunk a szervezés közepében — tájékozta­tott a doktornő. — Roppant ne­héz a munkánk, mivel az egész várost valósággal fel kell térké­peznünk. Sajnos a választói név­jegyzék már elavult, így nekünk kell bejárni a várost és házról házra járva minden egyes embert felkartonozni. A felmérő munká­hoz csupán hét védőnő és öt há- zibeteg-ápoló nő áll rendelkezé­sünkre. Amellett, hogy beosztá­sukat megfelelő munkájukat el­végzik. még a felmérés is az ő reszortjuk jelenleg. Délután ötig a munkahelyen, öt után pedig társadalmi munka. A város feltérképezése e hónap elején kezdődött és előrelátható­lag május végéig tart. Csupán azokat a személyeket vezetik fel a kartonokra, akiknek állandó lakhelyük Szekszárd. A vállalati és iskolai szűrővizsgákon viszont mindenkit megvizsgálnak. Aki nem szekszárdi illetőségű, annak kartonját a vizsgálat eredményé­vel állandó lakhelye illetékes egészségügyi szerveinek küldik meg. — Mikor kezdődnek a szű­rővizsgák? — Azt a korosztályt, amely legkönnyebben elérhető, már ja­vában szűrjük, — mondotta dr. Bíróné. — Idetartoznak a böl- csődések, óvodások, iskolások. A kijelölt iskolaorvosok már több napja dolgoznak és hamarosan befejezik a munkát. Ezután úgy gondoltuk, hogy a vállalati dől­het elő. Például a gépipar, for­gó, mozgó gépek és a magasban végzett munka. A szűrővizsgálatok lebonyolítá­sa nagy megterhelést jelent az egészségügyi dolgozókra, emellett tekintélyes anyagiakba kerül. Ezért nagy szükség lesz a lakos­ság fegyelmezett magatartására, pontosságára. Az országban ez lesz az első próbálkozás, éppen ezért felelősségteljes munkát igé­nyel minden egészségügyi dolgo­zótól. Az itt szerzett tapasztala­tokat összegyűjtve a sikeres kí­sérlet után, minden megyében, járásonként is bevezetik ezeket a szűrővizsgálatokat. — Hogyan történik egy-egy szűrővizsgálat? — Sokkal egyszerűbben, mint eddig történt. A dolgozó vizele­tét vizsgáljuk meg, tehát nem szükséges levetkőzni, nem kell A sárközi népművészetnek rangja van Tolna megyei asszonyok a Képzőművészeti Múzeumban || Rangos és izgalmas vállalkozás kiállításra készülni egy-egy munkadarabbal. A vál­lalkozás izgalmát az okozza, si­kerül-e olyan munkadarabot ter­vezni, szerkeszteni, kivitelezni, hogy megfeleljen a kiállítás kö­vetelményeinek. A Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagjai — bár nem először vesznek részt országos és külföldi kiállításon — izgalommal készültek a III. Or­szágos Népi Iparművészeti Kiál­lításra, amelyet április 1-én nyi­tottak meg a Képzőművészeti Múzeumban. A szövetkezeti asz- szonyok tudták milyen nehéz és szép feladatra vállalkoztak. A magyar népművészet 26 tájegy­sége vesz részt a kiállításon. Eb­ből következően tisztában voltak azzal is, hogy csak azok a mun­kadarabok lesznek kiállítva, ame­lyek kifejezik a népi iparművé­szet fejlettségi fokát. Mint hagyo­ls merj ük meg Tolna megyét“ rr A szekszárdi Soós Sándor Mű­velődési Ház, a TIT, az IBUSZ és az Idegenforgalmi Hivatal kö­zös rendezésében „Ismerjük meg Tolna megyét” címmel négy elő­adásból álló ismeretterjesztő so­rozat indul a művelődési házban. Az előadássorozatot egy közös kirándulás, megyei körséta zárja majd. Az ismeretterjesztő előadás- sorozat első témája, melyet 22- én, pénteken tartanak meg. Tol­na megye képzőművészete lesz. Előadó Lázár Pál gimnáziumi szakfelügyelő. Április 29-én dr. Andrásfalvy Bertalan, a Dunántúli Tudomá­nyos Intézet munkatársa Tolna megye népművészetéről tart elő- i adást. „A Sió története” címmel ke­rül sor május 6-án a következő előadásra, melyet Pataky József gimnáziumi tanár tart. A ge- menci rezervátumról pedig 13- án dr. Pataky József és Parti István fővadász, a rezevátum ve­zetője beszél. Mindegyik előadást a témához illő egynapos kiállítás előz meg. Az előadók diafilme­ket, magnetofon-felvételeket is felhasználnak mondandójuk igazo­lására, s az előzetes elképzelések szerint azt szeretnék, hogy a résztvevők is elmondanák a té­mával kapcsolatos tapasztalatai­kat. Az előadássorozatot május 15- én egész napos kirándulás zárja, melyre jelentkezni az IBUSZ-nál és a művelődési házban lehet. mányt őrző. díszítő elemek meg­felelnek a modern lakáskultúra követelményeinek. A szövetkezeti asszonyok, szö­vők, hímzők, tojásfestők sokat dolgoztak a kiállítási anyag ösz- szeállításán. Nem ismertek fá­radtságot, mert arról volt szó, hogy a kiállításon méltóképpen reprezentálják a megye hagyo­mányos népművészetét. Sok öt­lettel és művészi érzékkel ké­szült el a kiállítás anyaga. A szövetkezet vezetőségének külön gondot okozott a sok szép szőttes, hímzés között a legszebb darabok kiválasztása. • Április 1-én nyitották meg a kiállítást, amelynek megtekinté­sére a szövetkezét vezetősége va­sárnapra közös kirándulást szer­vezett. A kiállításra utazó asszo­nyok áz úton sem unatkoztak. Iz­galmak kérdés foglalkoztatta őket, mit látnak a kiállításon önma­gukból. Háziszőttes, lakástextil, kézimunka, hímzés, fa- és csont­faragás, cserépipar-művészet, ha­gyományos népviselet, a népmű- j vészét valamennyi ága bemuta­tásra került. A kiállítás szép ösz- szeállításban juttatta kifejezésre a népi iparművészet hagyomá­nyát, jelenét és holnapját. ki tervezte, kinek a keze munká­ja. Az asszonyok ránéztében is felismerték Szalai Gyene József- né, Szűcs Istvánná, Ihos Katalin, Ikatity Józsefné, Bálint Pálné mestermunkáját. Néhányan azt vitatták, ha reájuk lenne bízva melyik munkadarab készítőjének adnák a pálmát. Bóna Árpádné- nak fehér-fekete színű mütyür- kés hímzéséért, vagy Császár Pálné fehér hímzésű blúzáért. A szőttesek kiállító termének ked­ves színfoltjaként fedezték fel Széli Erzsébet 1891-ben készült szövőszékét. Sok nézője volt va­sárnap is a sárközi szobának, a festői sióagárdi és sárközi nép­viseletnek. || A sióagárdi A múzeum hét termében kiállított anyag gyönyörködtetett és rengeteg tapasztalatot adott. A Tolna megyei asszonyok gyönyör­ködtek a kiállított munkadara­bokban, de kifinomult érzékkel azt is meglátták, mit lehet tanul­ni és mint tapasztalatot, mit hoz­hatnak magukkal. A kiállítás anyaga — eltérően más évek gya­korlatától — csak részben volt tájegység szerint csoportosítva. Jó összehasonlítási alapot adott az ízlésesen egymás mellett el­helyezett hevesi és sárközi száda függöny. A kiállítási darabokon név szerint nem volt feltüntetve hímzőasszonyok közül 36-an utaztak fel a budapesti kiállítás­ra. Rajtuk egy kis csalódás ér­ződött. Csalódásukat az okozta, bár sok fehér és színes hímzés­sel készültek, munkájukból két- hárorn darabot láttak viszont a kiállításon, — ezt szóvá is tet­ték. A kedélyek csak akkor nyu­godtak meg, amikor Gróf József, a szövetkezet elnöke kilátásba helyezte, hogy májusban a Né­pi Iparművészeti Tanács Régi­posta utcai munkatermében ön­álló kiállítást rendez a szövet­kezet. Ezen a kiállításon megfele­lő helyet kapnak azok a munka­darabok is, amelyek most nem szerepelnek. Bár az időjárás nem kedvezett — vasárnap Budapes­ten egész nap esett az eső — a kirándulás szép és hasznos él­ményt jelentett a 150 Tolna me­gyei asszonynak. Láttak egy szép és műgonddal össze*lutott kiállí­tást. Akik azt nézte'-, mit lehet tanulni, hasznos tapasztalatot szereztek. És végfl saját maguk is meggyőződhettek arról, hogy a sárközi népművészetnek rang­ja és tekintélye van. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents