Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-19 / 91. szám
1966. április 19. TOLVA MEGYEI NfiPÜJSAC. COMBUR—TEST A cukorbetegség megelőzésére szűrővizsgálat Szekszárdion — Már javában folynak az előkészítő munkálatok — E betegség a pályaválasztásnál is befolyásoló tényező A felszabadulás előtt a tüdő- gőzök szűrését végezzük el. A igénybe venni a röntgent, így betegek, bőr- és nemibetegek, va- nagyobb gyárakban, üzemekben nem is hosszadalmas. Ezelőtt a larnint a trachomás megbetege- üzemi orvosok működnek, ennél vizeletvizsgálat folyamata a la- dések száma ijesztően nagy volt fogva nem ütközik nehézségbe boratóriumban, hosszadalmas a megyében. Az egészségügyi in- vizsgálatuk. Talán a több mű- munka volt. Most ezt is leegy- tézmények, szakemberek hiánya szakban dolgozóknál lesz némi szerűsí tettük. Külföldi gyárt- még csak tetézte a rendkívül ne- probléma. Amikor mindezzel ké- mányt használunk, amely pilla- héz helyzetet. szén leszünk, akkor jön a munka natok alatt kimutatja a betegsé. ,, oroszlánrésze, az otthon lévők get. Ezt a módszert is az országAzóta merőben megváltozott a szűrővizsgálatának lebonyolítása, ban először, Szekszárdon vezet- helyzet es ma mar ott tartunk, Ettöl félünk a legjobban, mert jük be. hogy a három „nevezetes beteg- hasonlóan a tüdőszűrő vizsgála- , seg megelőzésére, a betegek gon- tokhoz, valószínű nem mindenki Combur-Test Ez a neve annak dozasara nagy gondot fordítunk. veszi szívesen, ha a rendelőbe a cigaretta nagyságú es szelessé- Évenkenti szűrővizsgálatokon kell bejönnie vizsgálat céljából. gu celofánhoz hasonló papu- mar a kezdeti stádiumban lévő Ppdie ,aiát érdekiikhen történik darabkának, amellyel megallapit- betegségeket felderítik és gondos mind«' toitemk ják a betegséget. A papír a vizekezeléssel elejét veszi a bajnak. ' letbe érintve azonnal reagál a A ma úgynevezett „divatos” be- — Mi a jelentősége a szűrő- cukorbetegségre, de megmutatja tegség a rák mellett, megjelent vizsgálatnak? a vizelet fehérjetartalmának cukorbetegség is. Nemcsak a me- „ . . , , __. , mennyiségét és a sav-, valamint g yében, hanem szerte az ország- , Sajnos a cukorbetegseget a lúg arányát. Ha a papírdarabban eléggé nagy a diabetes-es ,csak akkor tudjak megalla- ka a vizeletbe érintve megzöldül, (cukros) megbetegedések száma. Pltani a dolgozok, ha érzik a biztos, hogy cukorbetegség áll Az orvostudomány már évek óta fájdalmukat, a rosszullétet, azo- fenn. A kevésbé megzöldült, te- kemény harcot folytat e beteg- kát a szervi zavarokat, amelye- hát halvány zöld színű „test” a ség ellen, de még ezidáig nem ket e betegség idéz elő. Ilyenkor betegség kezdeti stádiumát mu- sikerült kikutatni a megbetegedés . nph„pbb a7 orvosi kp7p]és tat^aokát. Gyógyításával már szép .... ,, ' ' — Sok a „cukrosok” száma eredményeket értek el. Aki ide- Á szűrővizsgálaton a kezdeti ál- a megyében? jében megy orvoshoz, annál nem lapotról azonnal meggyőződünk, _ Egyáltalán nem. A szűrőj elent különösebb problémát a elejét vesszük a további tova tér- vizsgálatot sem azért vezettük gyógyítás. jedésnek. Azt hiszem, a pálya- be — mondta végezetül dr. Bíró A betegség megtámadja az ere- választásnál is nagy hasznára Il7lréí}í: T J? ,az clővigyázatoskef, a szívkoszorút, a szívet és válik a fiataloknak ha tudatá- Tí l Zi előrehaladott óllanotóhan a Iá uaiaioanaK, na LUUdtd deke, hogy meggyezŐdjOn arról, tist is gátolja Ue^b válságot ban lesznek betegségüknek. A beteg-e, vagy nem. Ez a vizsgálat okozhat.8A totóén rosLuUétek cukorbetegségben szenvedők még pedig senkinek sem kerül nagy gátolják a betegeket a munka- idejében meggondolhatják, mi- faradsagaba, csak segítségére le- ban. de kihatnak az élet minden lyen pályát válasszanak maguk- e területére. Megyénk egészségügyi nak ^z ilyen betegeknek nem vezetői a cukorbetegseg megelo- .... . , zésére komoly tervet dolgoztak alkalmas a nehéz fizikai munka, ki, melyet az Egészségügyi Mi- valamint az olyan munkakör, nisztérium elfogadott. A rákszű- ahol a szabályos, rendszeres ét- . rchhtájára az egész megyét kezést a munkabeosztás akadá- fellerkepezik, minden egyes em- , , bért „megszűrnek”. A kezdeti lé- lyozza’ vagy aho1 a hirtelen fel- pések már megtörténtek, elsőnek lépő öntudatvesztés a beteg, vagy az országban Szekszárdon kezdik mások számára életveszélyt idéz- meg a hataímas munkát. FERTŐI MIKLÓS Mezőgazdasági dolgozók kitüntetése A földművelésügyi miniszter, jó hádi járási Tanács mezőgazdamunkájuk elismeréséül a Mező- sági osztályának földrendezőjét és gazdaság Kiváló Dolgozója ki- Gecse Lajosnét, a Szekszárdi já- tüntetésben részesítette dr. Ko- rási Tanács mezőgazdasági osz- vács Jenőt, a Tolna megyei Ta- tályának földrendezőjét, nács mezőgazdasági osztályának Kiváló Dolgozó jelvényt kapott főállatorvosát, Térmeg Sándort, a Miczek István, a magyarkeszi Tamási járási Tanács mezőgazda- Petőfi Tsz traktpros-brigádveze- sági osztályának főgronómusát, tője, Frank László, az értényi Hambuch Imrét, a mucsi Egyet- Búzakalász Tsz traktorosa. Szűcs értés Tsz főagronómusát, Fülöp István, a gerjeni Rákóczi Tsz Lászlót, a bátai November 7 Tsz traktorosa, Gyulai István, a Tol- főagronómusát, Csala Árpádot, a na megyei Mezőgazdasági Gép- ngyszékelyi Egyetértés Tsz fő- javító Vállalat anyag-áruforgalmi agronómusát, Sebestyén Józsefet, osztályvezetője, Furuglyás Béla. a szakcsi Űj Élet Tsz főagronó- a Nagydorogi Gépállomás tűzoltó- musát, Pogonyi Józsefet, a Bony- parancsnoka. Ma éjfélkor 388 Tolna megyei utazik különvonattal Moszkvába Hosszú hetek óta szinte égés? Érdekes az utasok összetétele Tolna megyét megmozgatta az a is. Ugyanis 160 termelőszövetke- készülés, amelynek célja egy kü- zeti tag, 90 ipari és szövetkezeti lönvonat indítása volt a Szovjet- munkás vesz részt a minden bi- unióba. A vállalatoknál, üzemek- zonnyal gazdag élményt nyújtó nél, mezőgazdasági termelőszövet- utazáson. És még egy érdekesség: kezetekben nem is kellett az az első alkalom, hogy az Állami útra a jelentkezőket szervezni, Biztosító egyszerre ilyen nagy inkább az volt a gond, hogyan csoportot, hetven főt utaztat kül- jusson fel minden utazni akaró földre az önsegélyező keretében, a vonatra. Végül is 388 Tolna A barátsági vonat vezetője megyei dolgozó kapott lehető- Scherer Sándor, az MSZBT megéget — legtöbbjük úgy, hogy a gyei titkára. A vonat a korábban munkaadó is hozzájárult az uta- kiadott menetrend szerint közle- eási költség fedezéséhez —.hogy kedik, tehát Bátaszékről indul nyolc napra a Szovjetunióba április 19-én 23,35-kor, Szekszárd- utazzék. Külön érdekessége en- ról 23,59-kor. Tolna-Mözs vásút- nek a barátsági vonatnak, hogy állomásról április 20-án, 0.17 óraelső Tolna megyéből, melyet a kor. Kölesd-alsótengelici indulási Hazafias Népfront, az MSZBT és idő: 0,37-kor, Nagydorog: 0 óra az Állami Biztosító szervezett. 50 perc. Sárbogárd: 1 óra 36 perc. Az előkészítési és szűrési munkálatok irányítását dr. Bíró Im- réné, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője irányítja. A napokban felkerestük és a szűréssel kapcsolatos néhány kérdésre kértünk választ: — Hogy állnak az előkészületi munkák? — Alaposan bent vagyunk a szervezés közepében — tájékoztatott a doktornő. — Roppant nehéz a munkánk, mivel az egész várost valósággal fel kell térképeznünk. Sajnos a választói névjegyzék már elavult, így nekünk kell bejárni a várost és házról házra járva minden egyes embert felkartonozni. A felmérő munkához csupán hét védőnő és öt há- zibeteg-ápoló nő áll rendelkezésünkre. Amellett, hogy beosztásukat megfelelő munkájukat elvégzik. még a felmérés is az ő reszortjuk jelenleg. Délután ötig a munkahelyen, öt után pedig társadalmi munka. A város feltérképezése e hónap elején kezdődött és előreláthatólag május végéig tart. Csupán azokat a személyeket vezetik fel a kartonokra, akiknek állandó lakhelyük Szekszárd. A vállalati és iskolai szűrővizsgákon viszont mindenkit megvizsgálnak. Aki nem szekszárdi illetőségű, annak kartonját a vizsgálat eredményével állandó lakhelye illetékes egészségügyi szerveinek küldik meg. — Mikor kezdődnek a szűrővizsgák? — Azt a korosztályt, amely legkönnyebben elérhető, már javában szűrjük, — mondotta dr. Bíróné. — Idetartoznak a böl- csődések, óvodások, iskolások. A kijelölt iskolaorvosok már több napja dolgoznak és hamarosan befejezik a munkát. Ezután úgy gondoltuk, hogy a vállalati dőlhet elő. Például a gépipar, forgó, mozgó gépek és a magasban végzett munka. A szűrővizsgálatok lebonyolítása nagy megterhelést jelent az egészségügyi dolgozókra, emellett tekintélyes anyagiakba kerül. Ezért nagy szükség lesz a lakosság fegyelmezett magatartására, pontosságára. Az országban ez lesz az első próbálkozás, éppen ezért felelősségteljes munkát igényel minden egészségügyi dolgozótól. Az itt szerzett tapasztalatokat összegyűjtve a sikeres kísérlet után, minden megyében, járásonként is bevezetik ezeket a szűrővizsgálatokat. — Hogyan történik egy-egy szűrővizsgálat? — Sokkal egyszerűbben, mint eddig történt. A dolgozó vizeletét vizsgáljuk meg, tehát nem szükséges levetkőzni, nem kell A sárközi népművészetnek rangja van Tolna megyei asszonyok a Képzőművészeti Múzeumban || Rangos és izgalmas vállalkozás kiállításra készülni egy-egy munkadarabbal. A vállalkozás izgalmát az okozza, sikerül-e olyan munkadarabot tervezni, szerkeszteni, kivitelezni, hogy megfeleljen a kiállítás követelményeinek. A Sárközi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagjai — bár nem először vesznek részt országos és külföldi kiállításon — izgalommal készültek a III. Országos Népi Iparművészeti Kiállításra, amelyet április 1-én nyitottak meg a Képzőművészeti Múzeumban. A szövetkezeti asz- szonyok tudták milyen nehéz és szép feladatra vállalkoztak. A magyar népművészet 26 tájegysége vesz részt a kiállításon. Ebből következően tisztában voltak azzal is, hogy csak azok a munkadarabok lesznek kiállítva, amelyek kifejezik a népi iparművészet fejlettségi fokát. Mint hagyols merj ük meg Tolna megyét“ rr A szekszárdi Soós Sándor Művelődési Ház, a TIT, az IBUSZ és az Idegenforgalmi Hivatal közös rendezésében „Ismerjük meg Tolna megyét” címmel négy előadásból álló ismeretterjesztő sorozat indul a művelődési házban. Az előadássorozatot egy közös kirándulás, megyei körséta zárja majd. Az ismeretterjesztő előadás- sorozat első témája, melyet 22- én, pénteken tartanak meg. Tolna megye képzőművészete lesz. Előadó Lázár Pál gimnáziumi szakfelügyelő. Április 29-én dr. Andrásfalvy Bertalan, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa Tolna megye népművészetéről tart elő- i adást. „A Sió története” címmel kerül sor május 6-án a következő előadásra, melyet Pataky József gimnáziumi tanár tart. A ge- menci rezervátumról pedig 13- án dr. Pataky József és Parti István fővadász, a rezevátum vezetője beszél. Mindegyik előadást a témához illő egynapos kiállítás előz meg. Az előadók diafilmeket, magnetofon-felvételeket is felhasználnak mondandójuk igazolására, s az előzetes elképzelések szerint azt szeretnék, hogy a résztvevők is elmondanák a témával kapcsolatos tapasztalataikat. Az előadássorozatot május 15- én egész napos kirándulás zárja, melyre jelentkezni az IBUSZ-nál és a művelődési házban lehet. mányt őrző. díszítő elemek megfelelnek a modern lakáskultúra követelményeinek. A szövetkezeti asszonyok, szövők, hímzők, tojásfestők sokat dolgoztak a kiállítási anyag ösz- szeállításán. Nem ismertek fáradtságot, mert arról volt szó, hogy a kiállításon méltóképpen reprezentálják a megye hagyományos népművészetét. Sok ötlettel és művészi érzékkel készült el a kiállítás anyaga. A szövetkezet vezetőségének külön gondot okozott a sok szép szőttes, hímzés között a legszebb darabok kiválasztása. • Április 1-én nyitották meg a kiállítást, amelynek megtekintésére a szövetkezét vezetősége vasárnapra közös kirándulást szervezett. A kiállításra utazó asszonyok áz úton sem unatkoztak. Izgalmak kérdés foglalkoztatta őket, mit látnak a kiállításon önmagukból. Háziszőttes, lakástextil, kézimunka, hímzés, fa- és csontfaragás, cserépipar-művészet, hagyományos népviselet, a népmű- j vészét valamennyi ága bemutatásra került. A kiállítás szép ösz- szeállításban juttatta kifejezésre a népi iparművészet hagyományát, jelenét és holnapját. ki tervezte, kinek a keze munkája. Az asszonyok ránéztében is felismerték Szalai Gyene József- né, Szűcs Istvánná, Ihos Katalin, Ikatity Józsefné, Bálint Pálné mestermunkáját. Néhányan azt vitatták, ha reájuk lenne bízva melyik munkadarab készítőjének adnák a pálmát. Bóna Árpádné- nak fehér-fekete színű mütyür- kés hímzéséért, vagy Császár Pálné fehér hímzésű blúzáért. A szőttesek kiállító termének kedves színfoltjaként fedezték fel Széli Erzsébet 1891-ben készült szövőszékét. Sok nézője volt vasárnap is a sárközi szobának, a festői sióagárdi és sárközi népviseletnek. || A sióagárdi A múzeum hét termében kiállított anyag gyönyörködtetett és rengeteg tapasztalatot adott. A Tolna megyei asszonyok gyönyörködtek a kiállított munkadarabokban, de kifinomult érzékkel azt is meglátták, mit lehet tanulni és mint tapasztalatot, mit hozhatnak magukkal. A kiállítás anyaga — eltérően más évek gyakorlatától — csak részben volt tájegység szerint csoportosítva. Jó összehasonlítási alapot adott az ízlésesen egymás mellett elhelyezett hevesi és sárközi száda függöny. A kiállítási darabokon név szerint nem volt feltüntetve hímzőasszonyok közül 36-an utaztak fel a budapesti kiállításra. Rajtuk egy kis csalódás érződött. Csalódásukat az okozta, bár sok fehér és színes hímzéssel készültek, munkájukból két- hárorn darabot láttak viszont a kiállításon, — ezt szóvá is tették. A kedélyek csak akkor nyugodtak meg, amikor Gróf József, a szövetkezet elnöke kilátásba helyezte, hogy májusban a Népi Iparművészeti Tanács Régiposta utcai munkatermében önálló kiállítást rendez a szövetkezet. Ezen a kiállításon megfelelő helyet kapnak azok a munkadarabok is, amelyek most nem szerepelnek. Bár az időjárás nem kedvezett — vasárnap Budapesten egész nap esett az eső — a kirándulás szép és hasznos élményt jelentett a 150 Tolna megyei asszonynak. Láttak egy szép és műgonddal össze*lutott kiállítást. Akik azt nézte'-, mit lehet tanulni, hasznos tapasztalatot szereztek. És végfl saját maguk is meggyőződhettek arról, hogy a sárközi népművészetnek rangja és tekintélye van. P. M.