Tolna Megyei Népújság, 1966. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-15 / 88. szám
1Ö66. április 15, TOLNA MEGYEI NfiPŰ.ISAG Xj LEBONTANI! LEBONTANI? LEBONTANI! LEBONTANI? .....A panaszost ugyanis még az építési engedély iránti kérelmével kapcsolatos eljárásban, majd azt követően akkor is figyelmeztették, amikor az épület készültségi foka 15 százalékos volt, arra, hogy előkertes családi ház a kérdéses helyen nem építhető fel. Panaszos azonban a hatósági intézkedés ellenére is szabálytalan módon a lakóház felépítéséhez hozzákezdett, illetve azt folytatta. Panaszos a hatóságok rendelkezéseit konokul megszegte, ezzel az állam- polgári fegyelmet is súlyosan megsértette, ezért ezt a körülményt most méltányossági okként értékelni semmiképpen sem lehet. Panaszos által felépített családi lakóház nemcsak azért szabálytalan. mert az építési engedély nélkül épült, hanem azért is, mert előkertes családi lakóházként épült, és az semmiképpen ' sem illik bele a környezetbe. A végrehajt:' -ottság ezért ez ügyben kora a hozott határozatát megváltoztatni nem kívánja. Panaszossal szemben több ízben került sor határozat elmulasztása miatt pénzbírság kiszabására. Figyelemmel az elkövetés körülményeire, az egyébként törvény- sértés nélkül 'kiszabott rendbírságot a végrehajtó bizottság mérsékelni nem kívánja.'’ A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Az épületet le kell bontani. I ! A nádfedeles vályogház helyébe A szép, nagy ház egyetlen dísze a paksi utcának. A közeli evekben többen lebontották a nádfedeles vályogépületeket, s a rozzant falak helyébe szép. tágas, nagy ablakos, világos családi otthonokat emeltek. Weller Mátyás is ilven szándékkal vásárolta meg az Akácfa utca 21. szám alatti telket. Megkapta a régi nádfedeles ház lebontásának engedélyét, — s gyűjtötte a pénzét és az erejét, hogy helyébe új épületet emeljen. Úgy két éve kezdett a dologhoz, s ma ott van a terebélyes ház, két hatalmas ablakkal, három méter mély előkerttel néz az utcára. Benne két nagyméretű szoba, konyha, fürdőszoba és kamra kiszabott helye. Itt-ofct már állnak a választó falak is, a padlózat is elkészült a majdani konyhában, amit jelenleg lakószobaként használ tulajdonosa. A nagy ablakba téglát raktak fel, hogy a szelet korlátozzák mozgásában. A földön gödrök és homok, mindenféle összevisszaság. A ház készültségi foka 80 százalék. De megállt a munka, mert megszületett és hosz- szú idő óta vajúdik a határozat, s annak végrehajtása: le kell bontani a házat, avagy megkegyelmeznek neki és építőjének, s maradhat? „Az épület fenntartását javasoljuk“ Ezüst- és bronzérem Kecskemétről Sikerrel szerepeltek a Tolna megyei fiatalok Kecskeméten, a költészet napja alkalmából megrendezett középiskolás és szakmunkástanulók országos vers- és prózamondó versenyén. Ezüstérmet kapott Benke Mária III-os tanuló Paksról, a Vak Bottyán Gimnáziumból, Karinthy Frigyes: Pitypang c. versének előadásáért, és Kiss Kálmán dombóvári ipari tanuló Simor András: Kiáltás című versének szavalatáért. Bronzéremmel jutalmazták Braxmair Máriát, a bátaszéki gimnázium II. osztályos növendékét Csoóri Sándor: Szabálytalan vers egy földrajztanár halálára című versének tolmácsolásáért. — Miért kellene lebontani egy új épületet? — Az országos építésügyi szabályzat szerint engedély nélkül építkezni nem szabad, s Weller Mátyásnak még a mai napig sincs semmiféle engedélye — mondja Hirczi József, a Paksi Járási Tanács építési osztályának előadója, aki az Akácfa utca 2I-es számú ház ügyének csínyját-bínját ismeri. — Azonfelül szintén ez a szabályzat írja elő, hogy csak az építésügyi előírások alapján szabad építkezni. Weller Mátyás ennek sem tett eleget. Az Akácfa utcában utcafronton vannak a házak. Az övé pedig előkertes. — Hogy-hogy nincs építési enge, délye Weller Mátyásnak? — A beadott kérelmet hiánypótlás végett küldtük vissza a kérelmezőnek. Másik kérelmet nem adott be. — Mi hiányzott arról az építési kérelemről? — Nem láttuk szakszerűen biztosítva a kivitelezést. Nem volt rajta a felelős műszaki személy neve, aki vezeti az építkezést. Közben tudomást szereztünk arról, hogy Weller Mátyás mégis megkezdte az alap elkészítését, s amikor még csak mintegy 15 százalékos készültségi fokon állt az épület, figyelmeztettük, hogy bontsa azt le, mivel abban az utcában előkertes házat építeni nem szabad. A figyelmeztetést megismételtük, amikor már a falak is álltak. Az építő mégis tető alá hozta a házat. — Igen. sajnos vannak, akik azt mondják, hogy majd ha készen leszek a munkával, majd akkor megadja az engedélyt a tanács — szól közbe Hirczi József egyik kollégája. — Az első lebontási határozat 1964. április 16-án született, s ezt a döntést megerősítette a megyei tanács építési és közlekedési osztálya, majd 1964. augusztus 14-én a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága is. Mivel az épületet engedély nélkül húzták fel, szabálysértés címén ezer forintra büntettük meg Weller Mátyást. Az összeget befizette. Majd az ezt követő időszakokban — 1964-ben még két esetben, 1965-ben pedig öt alkalommal ezer-ezer — összesen nyolcezer forinttal büntettük, mert a megjelölt határidőre nem bontotta le a házat. Hétezer forintról letiltást küldtünk Weller iVTátyás munkahelyére, a Kamacsi Állami Gazdaságba. — A jelenlegi helyzetben maga szerint mi volna a megoldás? — Weller Mátyás legutóbbi fellebbezésekor már mi is az épület fenntartását javasoltuk, mivel készültségi foka úgy nyolcvan százalék. „Előkertes ház falait húzzuk fel“ — Amikor kezdtük az építkezést, a szomszédék háza még másfél méterrel beljebb állott. Amikor beadtuk a régi ház lebontási és az új családi ház építési kérelmét, azt a választ kaptuk, hogy előkertes ház falait húzzuk fel, így lett a mi épületünk az utca frontjától három méterrel — ahogyan azt a szabályzat előírja — beljebb — mondja Schmidt Fe- rencné. Schmidték háza Pakson, az Akácfa utcában van, három épülettel lejjebb, mint Weller Mátyás vitás otthona, öt éve kezdtek a régi épület bontásához. A kőkerítésre, csak most, a közelmúltban futotta. Azóta a szomszéd is lebontotta a régi házat, s sem az utcafrontiak de Schmidték házával sincs egyvonalban. — l átta volna, mi volt annak ?z pC 'c'-ek a helyén! Valóságos palotát emeltek oda a Wellerék. Nem tudom, mi van azzal az ügygyei, húzódik jó ideje az egész. Azt beszélik, le kell bontani. Hát, nem mondom — nyújtja el a szót Schmidt Ferenc — az azért túlzás volna! Fontos dátum : 1964. június 8. Weller Mátyás tizennégy éve kőműves. A házát saját erőből kívánta felépíteni, csupán néhány közvetlen családtagja, rokona segítségével. Ért hozzá, hisz ez a szakmája. Fellebbezést annyit írt már, hogy szinte ő maga sem tudná összeszámlálni. Mivel az utcában is akad rá példa, mindig abban bízott, hogy majd megkapja az előkertes családi ház építésére az engedélyt. — Mit csinált, amikor az első beadott építési engedélyt kiegészítés címén visszakapta? — 1964. június 8-án írtam meg a következőt. Ajánlottan adtam fel. Választ nem kaptam rá. Hogy mi lesz a házával, lebontják, vagy marad, és építheti tovább, arra elég egykedvűen felel, már megviselte a kétéves huzavona. — Majd lesz vele valami. Hogyan hatásosabb a példamutatás ? A végrehajtás késik. Lehet, hogy az illetékesek is érzik a helyzet mindenképpeni fonákját? A kérdés a sok-sok határozat ellenében is nyitott. Vajon le kell bontani az épületet,. avagy megkegyelmeznek építőjének, meg a háznak is, és maradhat? Az építési engedély nélküli építkezés valóban szabálytalan Az, hogy a figyelmeztetések ellenére sem állt meg Weller Mátyás az építkezéssel, végső döntésre várva, erőszakosságra és konokságra vall. Nyolcezer forintja bánja ezt a viselkedést. De, hogy egy majdnem kész lakóépületet valóban le kellene bontani, az nem biztos, hogy méltányos és emberséges cselekedet. Hiszen az indok, amely a lebontást alátámasztja, nem állja meg a helyét. Nem, mert az utcában van még előkertes, új építésű ház, s azonkívül azért sem, mert az a község egyik külső részén, a présházak során is jóval kijjebb van, a Németkér felé vezető út mentén. Marad még egy kérdés: Meg- ér-e elrettentő példát statuálni egy megye, egy község lakossága előtt egy ember egyéni tragédiájának árán? Mert ha lebontják az épületet, az Weller Mátyás tragédiája lesz. S vajon a környék lakóinál megértésre találna-e ez a megoldás? Igaz, az ügyben nagyon sok a határozat, de talán nem volna értelmetlen most már emberi szempontokat is figyelembe venni. Példát statuálni elég a nyolc ezer forint bírság, aminek jogossága eléggé vitatható. Ez is hatásos példamutatás. MÉRY ÉVA Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései Gazdaságpolitika A társadalmi-gazdasági folyamatok tudatos, tervszerű és társadalmi méretű szabályozásának lehetőségét csak a szocializmus teremti meg. Ennek objektív alapját a főbb termelési eszközök társadalmi tulajdona jelenti. Ezért a gazdaságpolitika is először a szocializmusban jut sokoldalú szerephez, elsősorban ahhoz, hogy a legfőbb gazdasági folyamatok fejlődését átfogja és irányítsa. A szocialista állam gazdaság- politikája elsősorban a társadalmi és gazdasági fejlődés törvény- szerűségeiből vonja le azokat a következtetéseket, amelyeket a gyakorlatba átültet: „A gazdaságpolitika eljárásmódja abból áll, hogy a valóságba bevezetnek olyan okokat, amelyek a gazdasági törvények értelmében a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek megfelelő következményeket idéznek elő. A gazdaságpolitika bizonyos célokat tűz ki magának, amelyeket meg akar valósítani és bizonyos eszközöket használ, amelyek e célok megvalósítására szolgálnak”. Oskar Lange-nak, a közelmúltban elhunyt nemzetközi tekintélyű lengyel közgazdásznak megállapításából következik tehát, hogy a szocialista állam egyrészt kitűzi a gazdasági fejlesztés fő irányait, másrészt számba- veszi és meghatározza azokat a módszereket, formákat és eszközöket, amelyek segítségével a kitűzött célt elérheti. Eszerint tehát a gazdaságpolitika — tágabb értelemben — magába foglalja a gazdaság fejlesztésére irányuló koncepciókat, továbbá e koncepciók megvalósításának módszereit. A szűkebb értelemben vett gaz- daságpólitika a lehetőségek, az erőforrások sokoldalú mérlegelése alapján meghatározza a gazdasági "riövekedes'Tehetséges ütemét és arányait. A gazdaságpolitika tehát az állam által foganatosított gazdasági intézkedések rendszere, valamint azon koncepciók (fejlesztési tervek, a társadalom egészét vagy egyes társadalmi rétegeket érintő gazdasági elhatározások, az ország gazdasági, nemzetközi kapcsolatait érintő döntések stb.) összessége, melyek a társadalmi szükségletek lehető legjobb kielégítése érdekében meghatározzák az adott ország gazdasági struktúrájának alakulását és a fejlesztés ütemét. Ezek az intézkedések természetesen nemcsak átfogó, az egész népgazdaság fejlődését meghatározó jellegűek lehetnek, hanem csak az ipart, vagy csak a mező- gazdaságot stb. érintőek. Eszerint az intézkedések bizonyos körét iparpolitikának, mezőgazdasági politikának stb. nevezzük. A gazdaságpolitikának tekintettel kell lennie a szocialista termelési viszonyok erősítésére, a szocialista társadalom politikai céljainak megvalósítására, számolnia kell a nemzetközi erőviszonyok alakulásával stb. Ezek a tényezők és feltételek tehát bizonyos értelemben eltéríthetik a szűkebb értelemben vett gazdaságpolitikát a gazdasági törvényektől, az újratermelés törvényszerűségeiből fakadó követelmények érvényesítésétől. A fontos az, hogy tisztában legyünk az eltérés feltétlenül indokolt és lehetséges mértékével, más szóval, hogy ez az „eltérítés " tudatos, irányított legyen. A tágabb értelemben vett gazdaságpolitikának egy része a gazdaságirányítás rendszere. A szocialista társadalomban a gazdaságirányítás lényege a központi tervcélok rendszere, továbbá mindazon eszközök, intézmények összessége, amelyek a tervben foglalt célok megvalósítását szolgálják. A gazdaságirányítás rendszerét tehát a gazdaságpolitika által meghatározott fejlesztési feladatokkal összhangban kell kialakítani. A szűkebb értelemben vett gazdaságpolitika és a gazdasági mechanizmus kölcsönhatása abban is kifejezésre jut, -hogy a konkrétan érvényesülő gazdaságirányítási módszer maga is aktívan befolyásolja a gazdaságpolitika megvalósítását, A „jó” mechanizmus: érzékeny jelzőrendszer, amely a gazdaság- irányításhoz információkat közvetít a központi döntések helyességéről. (Például bizonyos termékek jelentős áremelkedése arroY informálja a központi irányítást, hogy a termék iránt nagy a . kielégítetlen kereslet, hogy az erőforrásokat ennek megfelelően át ' kell csoportosítani stb.) A mechanizmus csak abban az esetben töltheti be a jelzőrendszer szerepét, ha a népgazdasági és a részérdekek lényegében egybeesnek: különben a mechanizmus téves jelzéseket adhat, vagy mint jelzőrendszer közömbös a gazdasági élet eseményeivel. kilengéseivel szemben. A gazdaságirányítás rendszere tehát nem egyszerűen passzív közvetítője a gazdaságpolitikának, hanem arra aktívan visszahat: tehát az irányítási rendszer reformja bizonyos értelemben maga után vonja a gazdaságpolitikai koncepciók — s ezalatt az adott fejlesztési célokat értjük — mérlegelését, ismételt megfontolását is. Dr. VARGA GYÖRGY Bemutató kiállítás a tolnai gimnáziumban Kiállítást rendeztek a diákok a tolnai gimnáziumban. Ennek keretében bemutatják a gyakorlati foglalkozások munkadarabjait. A folyosón elhelyezett két A nyomdászok ígérik: Tanévkezdés előtt a diákok kezében lesznek az Ai tankönyvek A Tankönyvkiadó Vállalat tájékoztatása szerint az új tanévre megjelenő reform-tankönyvek kéziratai már nyomdában vannak. A könyvek zöme az Atheneum, az Egyetemi, a Kossuth és a Szikra Nyomdában készül, de több kisebb fővárosi és vidéki nyomda is segít a nagy feladat elvégzésében. Az üzemek egybehangzóan azt ígérik, hogy a tankönyvek idejében elkészülnek és a diákok kezébe kerülnek. Utánnyomással együtt az idén csaknem 700 féle általános, középiskolai, nemzetiségi, egyetemi, főiskolai, stb. tankönyvet, ezenkívül számos tanári kézi- és segédkönyvet gyártanak. Az összes könyv példányszáma meghaladja a, 17 milliót. vitrinben ízlésesen elrendezték a kiállított tárgyakat. Az egyik vitrinben a szabás-varrás fortélyait bemutató bevágott és pántos zsebeket, majd a különleges öltéseket láthatjuk. Figyelmet keltő a Nemeczkó Mária II. c. osztályos tanuló által készített jó szabású, mutatós, pasztellszínű női blúz is. Érdekesek a másik vitrinben elhelyezett rádiós, fémipar, elektronika témakörbe tartozó kicsiny munkadarabok. Ott látható egy szerelőpad, detektoros vevőkészülék, egy leválasztó transzformátor, valamint egy, bonyolult huzalokkal ellátott, kibernetikus kapcsolás feliratú kis készülék A kiállított munkadarabok az ebben a középiskolában nyújtott gyakorlati ismeretek magas nívóját, a diákok tehetségét bizonyítják.
