Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-09 / 57. szám
1966. március 9. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Mi van — és mi nincs — a pult mögött? Ha az ember belép az üzletbe, mindenütt az áruk tömkelegét látja. A legkisebb falusi bolttól a városi üzletekig mindenütt roska. doznak a pultok. Nemcsak nekünk tűnik ez fel, akik emlékezünk a 18—20 évvel ezelőtti időkre, amikor a boltos rendszerint egy bőröndben is el tudta szállítani azt az árut, amihez a nagykereskedelem révén hozzájutott. Tehát most bőségesen van áru az üzletekben. Árubőség várta a vevők tízezreit a téli árrendezés hatályba lépésekor is. Amint az köztudott, nagyon sok ruhaféleségnek csökkent az ára, az élelmiszerek egy részéé, például a húsáruké viszont emelkedett. Ez aztán meglehetősen érdekes eltolódásokat is eredményezett a keresletben. Mivel azóta már eltelt bizonyos idő, néhány dologra következtetni lehet. A lakosság mindenütt várta a ruházati cikkek árleszállítását, ami érthető is. Hogy mennyire várta, azt mutatja a kereskedelem januári forgalmának visszaesése. A januári kereskedelmi forgalom a megyében az előző év megfelelő időszakához viszonyítva mindössze 85,6 százalékos volt. Sőt, február első napjaiban sem ugrott meg különösebben a vásárlás, mert szó volt arról, hogy az árrendezés keretében végrehajtott ruházati ár- leszállítás mellé jön egy szezon végi kiárusítás is, ami ugyancsak az árak csökkenésével jár. Az emberek úgy számoltak, hogy jobb lesz egyszerre kihasználni ezt a két fontos tényezőt, hiszen ha elfogy a pénz az egyiknél, hiába kínálkozik előnyös vásárlási lehető, ség a másiknál. A nagy felfutás így végül február második felében következett be. Most, hogy elkészült a februári statisztika is, látható, hogy a kereskedelem mintegy 39 százalékra teljesítette az első negyedév időanányos tervét, ami jelentős túlteljesítésnek felel meg, hiszen 33,3 százalékot kellett teljesíteni ahhoz, hogy meglegyen a negyedéves tervteljesítés. Januárban csak 28.5 százalékos volt az időarányos tervteljesítés, tehát nem tudta a megye kereskedelme teljesíteni az előírt tervfeladatokat, de — szerencsére — a február segített. Sajnos, az ellátás nem éppen zavartalan, egyes olyan cikkeknél, amelyeket érint az árleszállítás. Amint Korsós István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője közölte, induláskor jóformán semmi különösebb probléma sem volt az ellátásnál. Minden cikkféleségből volt bőven, kivéve a női és férfi kártolt konfekcióból. Ezekből az áruféleségekből azóta sem sikerült feltölteni a boltokat. A viszonylag zökkenőmentes kezdet után most egy hónap múltával azonban már mutatkoznak hiányosságok. Kifogytak az angin és damaszt méteráruanyagok, méteráru ágyneműk. Ezek annyira kifogytak, hogy nem is lehet belőlük utánpótlást biztosítani, mert nincs a nagykereskedelmi raktárakban sem. Pedig éppen ezek iránt az anyagok iránt mutatkozik nagy kereslet. Jellemző, hogy némelyik falusi bolt forgalmának 60—70 százalékát az ágyneműeladás tette ki. Neva-ingekből korábban sem volt valami jó az ellátás, de most még romlott. Az árleszállítás kezdetére tartalékoltak egy bizonyos mennyiséget, de azt egy nap alatt elkapkodták. Nylonharisnyát még lehet ugyan kapni, de a választékkal már problémák mutatkoznak. Női fehérnemű iránt nagy a kereslet, s szerencsére még a készletek „bírják”. Jó képet mutat a tervteljesítés a vegyes iparcikk szakmában is. Az időarányos tervet itt is sikerült túlteljesíteni, ami elsősorban annak az eredménye, hogy kiterjesztették a részletvásárlási akciót. Vi. szont az élelmiszerszakmában jelentős lemaradás mutatkozik. Kisebb a kereslet a húsáruk iránt. A friss húsoknál elsősorban az olcsóbbak iránt mutatkozik a kereslet, de a drágábbaknál néha még „felesleg” is mutatkozik. Kisebb a kereslet a húskészítmények iránt is. Érdekes képet mutat ilyen tekintetben a szekszárdi 50-es csemegeüzlet statisztikája. A boltban februárban mindössze 6 (nem elírás!) sertéspörköltkonzervet adtak el, annak ellenére, hogy a bolt nagy készlettel rendelkezik. Sertésmájkonzervből mindössze 500 dobozzal vásároltak meg, noha máskor egy hónap alatt 8000 dobozzal is elfogyott. Pacalpörköltből 18-at adtak el a máskor szokásos 150 helyett. A kereskedelem irányítói most mindenütt különös nagy gonddal figyelik a kereslet és ellátás alakulását, hogy szükség esetén intézkedni tudjanak. B. F. Másfél évtized a köz szolgálatában — Sokat éjszakáztunk Borsi bácsival együtt — így mondták a sióagárdi tanácsnál, a titkár, az elnök, amikor a legrégibb tanácstag után érdeklődtünk. Vele beszélve kitűnt, Borsi Mihály a tanácsok első megválasztása óta bírja ezt a megtisztelő címet. Sőt, nemcsak tanácstag e másfél évtized óta, hanem a végrehajtó bizottság munkájában is részt vesz. Benne is az maradt meg leginkább a több mint 15 éves közéleti tevékenységből, hogy sok éjszakázás, nagy-nagy türelem kell ehhez a munkához. — És sokszor nem is volt hálás — teszi hozzá. — Mások már aludtak az igazak álmát, mi még mindig győzködtünk, hogyan lenne jobb? — Tapasztaltam az évek során, hogy amíg valami baj nincs, egyszerű a dolog. Élünk, dolgozunk, s úgy látszik, rendben van mindent De ha bo.j történik, s nem tudunk segíteni, akkor megbosszulja magát az előbbi megnyugvás. Az ilyen váratlan esetekre gondolva is vitatkoztunk, tervezgettünk mi az évek során. És ehhez kellett a türelem igazán. Mond erre példát Barsi bácsi. A járdaépítések során mennyi meggyőző, türelmes szóra volt szükség megmagyarázni, lesz járda mindenütt, de az építési sorrend eldöntését nagy körültekintéssel kell végezni. Egyszerre nem épülhet mindenütt. — Közügy volt, van és lesz is — veti közbe mint egy hitvallást —, s véleményem szerint mindig voltak, vannak és lesznek is, akik, ha pillanatnyilag nem is hálás feladat, de teszik a köz érdekében dolgukat. Az idő őket igazolja, igazolta eddig is. A másfél évtized alatti munkája leglényegesebb tapasztalata mi volt? — Nem kell sajnálni a fáradtságot, a jó szót, a megértést. Nem dicsekvés ez — teszi hozzá —, de jóleső érzés végignézni a községen. Ami szerény erőnktől tellett, mindent megtettünk. De fejlődött is e szőkébb hazánk. Emlékszem, a felszabadulás előtt a Sió-híd problémája volt valamennyi képviselőválasztás, hogy úgy mondjam mézesmadzagja. Aki képviselő akart lenni, csak ezt ígérgette. Megválasztották, de az építés elmaradt. Csak mostánában épülhetett fel minden ígéret mellőzésével. Kellett, erőnk is lett hozzá és most megvan. — A legfontosabb útjainkat le- köveztettük orvosi lakást is létesítettünk. Nemsokára jó ivóvizünk is lesz. Jó mederben haladnak az előkészületek. — A tizenöt év legnehezebb időszaka melyik volt? — Kétségtelen az 1956-os év — mondja. — Árvíz, ellenforradalom, nagyon összejött minden. Közös erővel mindegyiken úrrá lettünk. Úgy gondolom, ennek a közös munkának szellemében ezután is felül emelkedünk a gondokon, bajokon — mondja búcsúzóul. (i—e) Nem építik a gerjeni komplejárót Sok minden akadályozója lehet egy építkezésnek. Elemi csapás, árvíz, tűzvész, hozzá nem értő „szakember”, hogy csak a legfontosabbakat említsem. A gerjeni komplejáró építésének elhúzódása rejtélyesnek is mondható. A tanács vezetőivel beszélgettünk erről. Nagy sietséggel fogtak a gerjeni tanács szakemberei a révház építéséhez. Siettek, mert látták, hogy a komplejáró út építéséhez szükséges anyagot is ömlesztik a községbe. Az AKÖV gépkocsijai éjjel-nappal hordták a sódert a szekszárdi vasútállomásról. A pompás kis révház már ott magasodik a töltés tetején. Közlekedik a komp is. Csak éppen a kövesút hiányzik, és most — miután a gátépítés miatt megbolygatták a komplejárót is —, nagy nehézségek árán tud csak a kompra járni nagyobb teherbírású jármű. — Amikor megtudtuk, hogy a komplejárót megcsinálják, örültünk neki. Abban bíztunk, hogy a forgalom az Alföld felé Gerjenen át megélénkül. A község pedig bevételhez jut a révdíjból. A tanácstagság is támogatta, hogy felépítsük a révházat, koszerű vízijárművet állítsunk forgalomba — mondja a tanácselnök. — Amilyen nagy sietséggel hordták a sódert, a követ, olyan csend lett a leendő út építése körül. Sok száz köbméter sódert hordtak ide, egyenesen Gyékényesről. Kétszázötven forintba került köbmétere, mire itt lerakták. Szóval nem lesz olcsó út. Nem, mert a sódert már elvitte az árvíz. Jó részét meg a vízügy gépei tiporták a sárba, mert többszöri értesítés után sem helyezték el a gátépítés útjából a sódert a kivitelezők. így, most feltehetően mégis az olcsóbb gerjeni sódert kell a munkához használni, bár erre korábban is gondolhattak volna az illetékesek. A munkát három éve kezdték. Az összes anyagot leszámlázták, több mint félmillió forintot. hAz út azonban nem út. Rendkívül rossz az a bekötő út is, amelyen keresztül a községnek egyetlen kapcsolata van a „szárazfölddel”. Pormentesíteni kezdték, de még a végére sem értek, máris elölről kezdhetik... És közben a tanácsot éri kár a komplejáró nem építése miatt. Ugyanis a múlt évben alig valamivel több, mint kilencvenezer forint bevételt tudtak csak beszedni a révtől, szemben a korábbi évek 150 ezer forintjával. A gerjeni kompot elkerülik most a tehergépkocsik. Inkább felhajtanak Dunaföldvárig, mintsem kockáztassák a gép meghibásodását a rossz bekötő úton, a veszélyes komplejárón. Népgazdasági érdek, hogy a szállítások gyorsabban bonyolódjanak le. Ha a gerjeni komplejáró út megépítéséhez már hozzáfogtak egyszer, miért nem folytatják? Vagy tán veszni hagyják a 601 ezer forintot érő anyag megmaradt részét is? És végül majd csak elmossa a víz, meg az idő a gerjeni komplejáró út ügyét? — Pj — Bővítik a vízvezeték-hálózatot Sárpilisen a vízvezeték-hálózat, a napokban befejezik a munkákat. A lakosság részéről 15 ezer forint értékű társadalmi munkavállalás történt. Ezzel együtt 54 ezer forintba kerül a vízhálózat fejlesztése. A köz. Az első évben 1400 méter vízve- ségben továbbépítik a járdát, és ÄTSÄgSÄS*": * vízvezetéket, s az idén folytatódott előtti részén, vízelvezető árkot épi- a munka: ötszáz méterrel bővült tenek, Sárpilisen az idén 126 ezer forintot költenek községfejlesztésre. A pénz egy részének felhasználásával bővítik a két évvel ezelőtt saját erőből épült vízvezeték-hálózatot. Hogyan segíti a város a csökkent munkaképességű dolgozókat ÉVEKKEL EZELŐTT a megyed — Januárban 6 férfi és 3 nő bőrdíszmű vezetői teszik, kórház tanfolyamot rendszerest- kérte, hogy mint csökkent mun- — Nálunk — mondja a telep- tett a tbc-fertőzésen átesett nők kaképességűt helyezzük el köny- vezető — elég sok csökkent mun- foglalkoztaiására. A tanfolyam vé- nyebb munkára. Közülük csak kaképességű nő és férfi dolgozik, geztével a fertőzés következtében egy férfit sikerült elhelyezni. Idő- de meg kell mondanom, hogy beesőkként munkaképességű nők közben azonban ők maguk is igye- csülettel megállják a helyüket, ápolónői szakképzettséget nyer- keztek megtalálni helyüket. Ez Sőt, lelkiismereti kérdést csinálnék és a továbbiakban a kórház többé kevésbé sikerült is. Féb- nak abból, hogy a rájuk bízott tbc-osztályán dolgoznak. Ez a di- ruárban ugyanis már csak 4 férfi munkát maradéktalanul, megfe- cséretre méltó kezdeményezés és 1 nő tért vissza hozzánk. Saj- lelő minőségben elvégezzék. Ér- azonban csak néhány személy nos kevés az olyan munkahely, zik, hogy az üzemben újra teljes problémáját Oldja meg. ahol a csökkent munkaképességű értékű munkaerőt jelentenek, s És a többiek? Azok. akik üzemi dolgozókat is, mint teljes értékű ez számukra mindennél több. Ez munkaerőket tudjuk alkalmazni, érthető is. Bár még több csökkent Erősen korlátozottak a lehetősé- munkaképességű dolgozót tudnánk geink. Elsősorban portásnak, éjjeli, alkalmazni. Sajnos az előírt lét- őrnek, félműszakosnak kívánjuk számkeretünket nem léphetjük elhelyezni őket. Az igazsághoz túl, s így nincs arra lehetőség, tartozik az is, hogy a legtöbb hogy azt a jelenleg néhány csök- csöfckent munkaképességű dolgo- kent munkaképességű dolgozót zót. a szekszárdi bőrdíszműben felvegyük, tudjuk elhelyezni. Egyrészt azért, — Osztalyunkon^csak a 30 even mert az üssem jellegénél fogva itt ÖSSZEGEZVE a hallottadat elvan erre a legnagyobb lehetőség, mondhatjuk, hogy mind a városi baleset, közúti szerencsétlenség, vagy kóros megbetegedés következtében nem képesek a továbbiakban eddigi munkájukat elvégezni. Mi lesz az ő sorsuk? A kérdésre először a városi tanács egészségügyi osztályán kértünk választ. aluli csökkent munkaképességű fiatalok élet- és munkakörülmé- rnásrészt az üzem vezetői minden tanács, mind pedig a város ipari nyelt kísérjük figyelemmel. Jelenleg az egész városban egy-két ilyen fiatal van. Ők azonban előreláthatólag hosszú hórapokig orsegítséget megadnak a cél érdeké- létesítményeinek illetékes vezetői ben. kötelességüknek érzik bajba jutott embertársaik segítését. így is van MINT LÁTJUK az illetékes ta- ez rendjén, hiszen a közösségben vosi kezelésre szorulnak, s ezért nácsi szervek minden tőlük tel- a rejlő erő az elmúlt két évtized még nem vállalhatnak munkát. Félévenként felülvizsgáljuk az álhetőt megtesznek ben, hogy minél annak érdeké- alatt nagyon sok embe^ élnivá- rövidebb időn gyását, boldogságát adta vissza. tálunk nyilvántartott csökkent belül biztosítsák a város csökkent Az egyetlen szépséghiba, az, hogy munkakepessegu egyenek ügyet, munkaképességű dolgozóinak el- a bőrdíszmű létszámkötöttsége es ^legmesszebbmenő segítséget helyezését Ez azonban önmagá- nem teszi lehetővé a jelenleg nyújtjuk elhelyezkedesukhöz. ban még kevés. Szükség van meg- mintegy 5—6 csökkent munkaké- Azt, hogy milyen kézenfekvő felelő munkahelyre, s nem utolsó pességű dolgozó elhelyezését. Pe- eredményeket jelent egy-egy eset- sorban lelkiismeretes, emberséges dig erre is nagy szükség lenne, ben a tanács segítsége, a munka- ügyintézésre. iügyi osztályon tudjuk meg. Úgy, ahogy azt a szekszárdi Sz. b.
