Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-31 / 76. szám

I $66. március 31'

TOLNA MEGYE! NÉPÜJSAG

5

Csaknem háromezer építőipari munkást érint a bérrendezés

M ÍJ

Üzlethelyiség a Szabadság utcában

A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége 1966. január 7-én számos, az építőipari dolgozókkal kapcsolatos határozatot hozott. Ezek közül legjelentősebb a bérrendezéssel kapcsolatos intézkedés végrehajtása. Április 1-től kerül sor a fizikai munkások, tehát a legnagyobb létszámot érintő építőipari alkalmazottak bérrendezésének bevezetésére. Ezzel kapcsolat, ban vizsgálatot folytattunk Tolna megyében, vajon a Minisztertanács és a SZOT határozatát az épí. tők szakszervezetének megyebi- z&ttsága, az építőipari vállalatok, ezek szakszervezeti bizottságai, hogyan vonatkoztatták munkaterületükre?

Ismeretes, hogy a január 7-én hozott együttes határozat értelmében

az építőiparban felemelik a dolgozók különélés! pótlékát, a műszaki dolgozók fizetésrendezéséről és munkahelyi pótlékáról, valamint a nehéz fizikai munkát végző segédmunkások, és kubikosok béremeléséről is szól a határozat.

A munkaügyi miniszter, valamint az építők szakszervezetének elnökségé úgy határozott, hogy a munkahelyi pótlék azoknak a dolgozóknak jár, akik állandó lakóhelyükből olyan távol dolgoznak, hogy á bejárás esetén naponta legalább 10 órát nem tudnak állandó lakóhelyükön tölteni. A vállalat által fenntartott, szállásokon laknak. A különélési pótlék a munkában töltött napokra jár a dolgozóknak.

A különélési pótlék mértéke a vállalat székhelyén mun- ' kában töltött napokra családfenntartónak 15, nem családfenntartónak 10 forint. A vállalat székhelyén kívül munkában töltött napokra családfenntartónak 20, nem családfenntartónak 15 forintot kell fizetni.

Eddig a vállalat székhelyén dolgozók 6 forintot, ahol üzem- étkeztetés nem volt biztosítva 10 forintot kapták a családfenntartók. A különélési pótlék mintr egy 200—250 forint havi jövedelemtöbbletet jelent a fizikai dolgozóknak.

A műszakiak bérezéséről szóló 66/1966. számú ÉM. utasítás meghatározza, hogy azoknak a művezetőknek, főművezetőknek, építésvezetőknek és technikusoknak, akik közvetlen munkát irányítanak munkahelyi pótlékot kell kapniok, az alapfizetés 10 százalékát. Azok a művezetők, főművezetők — a megyében közel 150 fő — akik a közvetlen termelést irányítják; alapbérüket havi 100—250, az üzemvezetők alapbérét havi 100—150 forinttal kell emelni.

lalatnál 70 000 forint, célprémiumként kerül majd kifizetésre.

Az állami építőipari vállalatnál a hátai mezőgazdasági létesítmény, valamint a Paksi Konzervgyárnál ipari létesítmény munkálatainál dolgozó fizikai munkások között osztják ki. A tanácsi építőipari vállalatnál az 50 000 forintot a termelőszövetkezeti munkák határidő előtti, gyors befejezése érdekében használják fel, célprémiumként.

A mostani bérrendezés még egy új vonatkozásáról kell szólni. A brigádokon belül az egyes tagok alapórabérét a brigád közösen állapította meg. Például a most érvénybe lépett rendelettel így gazdálkodtak egy esetben: Kovács János negyedik kategóriába sorolt kőműves szakmunkásnak 5,50-től 7 forintig lehet órabért fizetni. A brigád úgy döntött, hogy csak 6.50 forintot adnak Kovácsnak, mert ha a 7 forintot megadnák, akkor nem tudnák megfelelően értékelni annak a dolgozónak a munkáját, aki Kovácsnál kvalifikáltabb termelésre is képes.

Az április 1-én érvénybe lépő bérrendezéssel kapcsolatban Tolna megyében mintegy 2500 —3000 fizikai munkásnak lesz magasabb a keresete.

A teljes felmérés a Tolna megyében dolgozó építőipari vállalatoknál nagyon nehéz. Ugyanis mind a változó létszám, mind a váltoéó munkahelyek — egyik megyéből a másikba átcsoportosítás — nem tesznek lehetővé teljes felmérést. így is megállapíthatjuk, hogy a Tolna megyéiben működő téglagyárak vonatkozásában 700 fizikai dolgozót érint a bérrendezés. A téglagyári nehéz fizikai munkások darabbére 10—15 százalékkal emelkedik. Itt a béremelést ezer gyártott téglára, annak munkabérére vetítik.

Az építőipari vállalatok területén, ahol elsősorban rakodómunkásokat, kubikosokat, segédmun. kasokat érint a béremelés, 34 fillértől 1 forintig terjedő órabérnövekedés várható, mintegy ezer főnél.

A megyében dolgozó különböző mélyépítő, hídépítő vállalatoknál is, április 1-től alkalmazzák az idevonatkozó bérrendezéssel kapcsolatos rendeleteket.

Az építőipari szakszervezetek a különböző vállalatoknál jól vizsgáztak a most végrehajtott és április 1-én bevezetésre kerülő bérrendezés bevezetésénél. Messze, menő körültekintéssel döntöttek szinte minden egyes esetben, s nyilván a rendelet végrehajtásának ellenőrzésében is ugyanilyen hasznos segítségére lesznek a gazdasági vezetőknek.

Várható azonban, mint a szak- szervezet megyebizottságán elmondották munkatársunknak hogy néhányan kifogásolják besorolásukat, bérük emelését. A szakszervezeti bizottságoknál a reszortosok felkészültek a válaszadásra, a vállalatoknál pedig bizonyos összeget tartalékoltak arra. hogy esetleges jogos reklamációkat orvosolni tudjanak.

Pálkovács — Kiss

••

Ünnepség a munkásőrség megyei parancsnokságán

Hazánk felszabadulásának 21. évfordulója alkalmából a munkásőrség megyei parancsnokságán ünnepséget tartottak tegnap délelőtt. A munkásőrségben végzett kiemelkedő pártmunkáért, a kiképzési feladatok végrehajtásában való helytállásért több munkásőrt kitüntettek, illetve megjutalmaztak. Dr. Fodor László munkásőmek a Közbiztonsági Érem aranyfokozatát, Pintér Antal és Lengyel László munkás- őrnek a Közbiztonsági Érem ezüstfokozatát adományozták. Czi- ráki Ferenc, Prokos József, GerKároly munkásőrök jutalomban részesültek. Több munkásőrt országos parancsnoki dicséretben részesítettek a munkásőrségben végzett kiemelkedő munkáért. Kemény Józsefet, a paksi járás munkásőr-parancsnokát őmagy- Éyá léptették elő.

A munkásőröknek a kitüntetéseket, jutalmakat Palkovics István alezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Az ünnepségen részt vett és a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a munkásőröket Kerekes

gely József, Zsoldos Aurél, Jánosi Miklós, a pártbizottság osztály- Györgyné, Bakk Lajos és Juhász vezetője.

Különös üzlet ez, amit Földesi Istvánná vezet Dombóváron, a Szabadság utcában. Nem vásárolni járnak ide a dombóváriak és környékbeliek, hanem ők hozzák az árut. Földesiné minden egyes darabot átnéz, megvizsgál, és rendszerint különösebb megjegyzés nélkül elteszi, felrakja a polcra a csomagot. Persze, előfordul, hogy hibát talál ezt megmondja, esetleg kijavíttatja. De ma már ez egyre ritkább. Aki pedig csomaggal jött, csomagot is visz. Csak abban nem kész ruhák, hanem kiszabott anyagok vannak. Itt már bővebb „tanácskozásra” van szükség. Mert rendszerint új modellről van szó, amit részletesen meg kell magyarázni, hogyan kell megvarrnia a bedolgozónak.

A Tolna megyei Háziipari Szövetkezet bedolgozói a gyakori vendégek az üzlethelyiségben. Tavaly ősszel nyitották meg 3 dombóvári részleget. Főleg exportra dolgozunk .— mondja a részlegvezető — most például a legújabb modellünk a „Bel ami’’

fiúruha. Ötezer darabot kell készítenünk, szovjet megrendelésre. A bonyhádi részleghez tartozunk, ott szabják ki az anyagot, ott végzik a befejező munkákat, tisztázást, gomblyukazást, gombfelvarrást stb. A bedolgozóknak csak a ruha megvarró®« a feladatuk.

— Kik járnak ide?

— Dombóvári és környékbeli lányok, asszonyok. Főleg olyanok, akik nem tudnak máshova eljárni dolgozni, akik a háztartást nem tudják nappalra otthagyni, beteg férj, szülő, vagy a gyerekek miatt. A háztartás vezetése mellett így juthatnak keresethez.

Nyílik az ajtó, egyszerre ketten is jönnek. Koszorús Miklósné és Ládi Andrásné. Földesiné átveszi a kész munkát és tanácsokat ad a következőre: — Itt, a „Bel ami”-nál sok mindenre kell vigyázni, különösen a farkasfog- , díszítésre. -1

Hatvan éve született Gelléri Andor Endre

Az 1945-ben mártírhalált halt Gelléri Andor Endre munkásnovellista' születésének 60. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége szerdán koszorúzási ünnepséget rendezett az író egykori lakóhelyén, Óbudán a Beszterce utca 25. számú háznál. A bejárat mellett elhelyezett márvány emléktáblán koszorúval

rótta le kegyeletét az Írószövetség, a Művelődésügyi Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront. A kegyeletes ünnepségen részt vett Gelléri Andor Endre édesanyja, özvegye és két gyermeke, ott; voltok egykori pályatársai, barátai.

Közös örömök, közös gondok

A különélési pótlékkal és a bérrendezéssel a fizikai dolgozóknál havonta mintegy 400—450 forint béremeléssel számolhatunk.

A fentebb vázolt béremeléssel kapcsolatos feladatokból a szakszervezeti alapszervezetekre hárult a legnagyobb rész. Ugyanis a korábbi években az volt a gyakorlat, hogy egy-egy kisebb jelentőségű béremelésnél, vagy az évi bérfejlesztési alap felosztásánál elegendő volt a szakszervezeti titkár részvétele a bérrendezés megtárgyalásához, míg most a szakszervezeti bizottságok egésze határozott, osztotta el a bérrendezésre fordítandó összeget.

Ez az új vonás megelégedést váltott ki a dolgozókban, s ennek révén messzemenő igazságosság érvényesült, már amennyire ilyen nagy jelentőségű bérrendezést, ilyen sokfelé igazságosan elosztani lehet.

Uj a mostani bérrendezésben az is, hogy a február és március hónapokra esedékes bérnövelő összegeket a vállalatok nem fizették még ki, hisz a Rendelet csak április 1-én lép érvénybe.

Ez a bér a tanácsi építőipari vállalatnál például 50 000 forint, az állami építőipari vál4 tolnai Aranykalász Tsz- ben a lehető legjobb véleménnyel vannak ifj. Takács János traktorosról. íme a véleményük távirati stílusban. „Ifjú Takács János 1959 óta tsz-tag. Az Aranykalász Tsz 35 traktorosa között munkája kiemelkedő, K— 25-ös Zetoron dolgozik. Az elmúlt évben nyújtott műszakban 1412 normálholdnyi munkát végzett, 276 nap alatt”. Aztán felsorolás következik, hogy évről évre hány munkaegységet szerzett. Eltekintettünk a felsorolástól, s csak az elmúlt évit jegyeztük fel. „Ifjú Takács János 1965-ben 647 munkaegységet szerzett. A reá bízott erőgépet gondozza, munkájára a tsz mindenkor számíthat. Példás magatartása jó hatással van munkatársaira. Fácánkerten, a Petőfi utcában lakik”. Ennyi előzetes után kerestem Fácánkerten, a Petőfi utca 1-et.

A csinos, kertes ház udvarán fiatalasszony mosott. A kötélen száradó gyermekruhák.

— Nincs itthon a férjem. A mezőgazdaságban dolgozónak bizonytalan az érkezése — mondja és a takaros két szobás lakásába tessékel. Ildi, Takácsék másfél éves kislánya örömujjongással fogadott bennünket.

— Mindig így tesz, tudja a kis huncut, ha valaki jön, kikönyö- rögheti magát a járókából — s karjára veszi a kislányt.

— Mit tud a feleség a férje munkájáról?

— Egyszerű asszony vágyókén, mit mondhatnék?

— A tsz-ben úgy mondták, hogy a feleség is bedolgozó és ha ez így van, bizonyára asszonyok között dolgozik, s hallotta véleményüket.

— Ez valóban így van. Munka közben az ember hall ezt is, azt is. Ügy tudom, becsülik férjemet, mert jó munkás. A keresettel is meg vagyunk elégedve. Kiszámítottuk, havi átlagban 3000 forint körüli jövedelmünk van.

— Szokott-e férje beszélni, a munkájáról, gondjairól?

— Hogyne beszélne. A mi családunkban közösek az örömök és közösek a gondok. Bármi legyen is, egymás előtt sohasem titkolódzunk. Néhány évvel ezelőtt, amikor férjem elvégezte a gépjárművezetői tanfolyamot, gondban voltunk. Azon tanakodtunk, maradjon-e a tsz-ben traktorosnak, vagy vállalatnál, mint gépkocsivezető keresse a boldogulást. Alaposan meghánytuk- vetettük a dolgot. Ügy határoztunk, a tsz-ben marad. Jobb is. Esténként akkor is hazajárt, ha nyújtott műszakban dolgozott. Együtt vacsoráztunk, s utána elment, de megmondta, mikorra várhatjuk. A vállalati sofőr csak látogatóba jár haza. A felesége élete csupa idegesség — mondta belemelegedve.

Ügy hallottuk, hogy ifj Takács Jánost „előléptetik”. Erről beszélt-e a férje?

— Igen. Említette, hogy meg akarják választani brigádvezetőnek. Tőlem is megkérdezte, vállalja-e?

— És mi a véleménye a feleségnek?

— Mint tsz-tag, tudom mit jelent az új munkakör. A brigádvezetőnek több ember munkájáért kell felelni. így a gondja is több lesz.

— Hogyan könnyíthet a feleség a gondokon?

— Ügy gondolom a segítség- adást, hogy itthon, amennyire lehet, megkímélem a gondoktól, az idegeskedéstől. A másik dolgom az lesz, hogy rendben tartom a vállalt területet. Ne mondhassa senki, ha mint brigádvezető szóvá tesz valamit: „Előbb nézd meg magadat, aztán beszélj”. Az idén sok baromfit nevelek, hogy húsból ne legyen hiány. A jó koszt, a családi környezet, a rend, a tisztaság egyik feltétele a jő munkabírásnak, a jó közérzetnek. Ugye sok hiábavalóságot beszéltem? Lehet, hogy más asszony politikusabb dolgokat mondott volna mondta restellkedve. Látszott is rajta, hogy egy kicsit nyugtalan. Csak azután nyugodott meg teljesen, amikor arról beszéltem, hogy az asszonyok naponta megismétlődő fáradozásaiból, megértéséből szövődik a család nyugalma, boldogulása. És ifjú Takácsné így segít férjének. Kiveszi részét a közös örömökből, a közös gondokból.

POZSONYI IGNÁC NÉ