Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

y T*­I 966. március 3Ö. TOT V \ MEGYEI NÉPÜJSÁO 5 AKIK LOPNI MERNEK AZ EMBEREK DÖNTŐ TÖBB­SÉGE az ép >és egészséges erköl­csi normák birtokában nemcsak elítél, hanem kérdez is. Szinte ki­vétel nélkül így vagyunk mind­annyian. A társadalmi tulajdon különböző rendű és rangú megká­rosítóinak a leleplezése tehát ép­pen ezért egyrészt büntetőjogi kérdés, másrészt sokakat foglal­koztató morális kérdés is. S ez az utóbbi úgy vetődik fel, hogy miként van valakinek bátorsága a társadalmi tulajdonhoz hozzánvul- ni, hogyan lehetséges, hogy nor­mális embernek van mersze lonni, csalni, sikkasztani, mitől van a tolvajban az a meggyőződés, hogy pont őt nem tudja leleplezni sen- , ki? . Számtalanszor tapasztaltam, a kisebb kollektívák, munkásközös- ségek számára ezek valóban iz­galmas és gondolkodásra késztető kérdések. Választ kereső kérdé­sek, már csak azért is. mert ép pen a mi rendszerünk az a rend­szer, ahol valamennyi állampol­gárnak nemcsak joga, egyúttal kö­telessége is, hogy a társadalmi tu.- lajdon ellenőre, vigyázója legyen. A tolvaj viszont gyakran éppen erről feledkezik, meg. Arról tör­ténetesen, hogy Móricz Zsigmond Rokonok című művében a népnek, vagy ha úgy tetszik, a tömegnek, legfeljebb csak a felháborodáshoz volt joga. A leleplezéshez viszont már nem. Napjainkban a leleple­zéshez a jog mellett ezernyi lehe­tőség kínálkozik, a Népi Ellenőr­zési Bizottságtól kezdve a tömeg, szervezeteken és a társadalmi szervezeteken keresztül egészen a hivatalos bűnüldöző szervekig. Szóval, a közös tulajdon dézs- málói, nagyon helyesen, legtöbb­ször arra fizetnek rá, hogy meg­feledkeznek arról, hogy a szom­széd. a beosztott, a munkahely, az utca, még akkor sem érdekte­len szemlélődő, ha annak is lát­szik. Az emberek ugyanis mély és olthatatlan ellenszenvet éreznek mindenfajta gazemberség láttán. Hatványozódik az az ellenszenv, amikor a tékozló, költekező élet­mód. a gyors meggazdagodás mö­gött ahogyan mondani szokás, va­lami bűzlik. S a sikkasztó, a tol­vaj mégsem riad meg, mégsem jeiten vissza? Több példa azt bi­zonyítja, hogy nem. Vajon miért? A variációk sokaságával felelhe­tünk erre a kérdésre, hiszen van­nak akik az összeköttetésekben, mások a beosztásban bíznak, de összességében végül csak oda lyu­kadhatunk ki, hogy a tolvaj szén. tül hiszi, ő az egyedüli kivétel, módszere csalhatatlan, tehát sem­miképpen nem bukhat le. Ezért van talán, hogy legtöbb csirkefogó meglepő módon az összelopkodott pénzt nem könnyű szórakozásra • költi, hanem villát épít, gépko­csit vásárol, szóval hosszú, boldog és békés életmódra rendezkedik be. A GÁTLÁSTALANSÁG és az elszemtelenedés szinte kivétel nél­kül mindig korlátoltsággal páro- 1 sül *tehát. Miért? Azért, mert csak az hiheti komolyan, hogy nálunk hosszú távon bárki is élvezheti a lopott javak gyümölcsét, aki erő­sen korlátolt, szóval, képtelen a szocialista rend reális megítélésé­re. A korlátoltság főként a szocia­lista rend éberségének a lebecsü­lésében fejeződik ki. Az újságol­vasók bizonyára visszaemlékeznek még a körülbelül másfél héttel ezelőtti tudósításokra. A lapok hírül adták, hogy egy miniszté­riumi főtisztviselő csalással (ó, te átkozott hiszékenység!) rövid idő alatt több százezer forintot szer­zett. Letartóztatták és ki fogják rá szabni a megérdemelt bünte­tést. A közvélemény pedig helye­sel. Ezen túlmenően azonban en­gem most már az is foglalkoztat, hogy ez a volt főtisztviselő csalás közben hogyan tudta jó étvággyal lenyelni a falatot. Ha vannak gyermekei, hogyan volt lelki ere­je azokkal beszélgetni és sétálgat­ni, vagy hogy miként tudott örül­ni egy-egy új holmirak. Ezzel a kriminálpszichológin ' ' -nyára Í tudományos módsze '•'-cl foglal­kozik, de társadalmi szintézisben csak arra a végkövetkeztetésre jut az ember, hogy ez az alak, ez a volt főtisztviselő, nem okult az általa is bizonyára jól ismert ré­gebbi leleplezésekből. Bízott vala­miben és ami igen döntő, lebe­csülte a szocialista rend éberségét. Nem számolt azzal a nagy minő­ségi különbséggel, amelyik ilyen vonatkozásban is létezik a két tár. sadalmi rendszer között, talán mondani is felesleges, hogy ja­vunkra. Vannak emberek, akik hangoz­tatják, hogy soha nem volt annyi csalás, sikkasztás, lopás, vissza­élés, hűtlen kezelés, mint amennyi most van. Igaz lenne ez? Inkább az az igazság, hogy a Horthy- rendszerben a nagy és látványos panamák kivételével a kisebbek vagy nem lepleződtek le, vagy titokban maradtak. Napjainkban viszont mindegyik törvénysértés előbb-utóbb „kibukik”. S ami van, az éppen ezért látszik sok­nak. Kibukik még akkor is, ha helyenként tényleg vannak össze­fonódásból eredő „sikálási” törek­vések, még akkor is, ha az érin­tettek, vagy azok hozzátartozói a tolvajlásból politikai kérdést sze­retnének kovácsolni úgy,, hogyha párttagról van szó, elkezdenek kiabálni: üldözik a kommunistá­kat. Ha pártonkívüliről van szó, akkor meg kezdődik a siránko­zás, hogy lám, visszatérnek a Rá- kosi-módszerek. A TÁRSADALMI TULAJDON dézsmálóival szemben eljárni egyébként valóban politikai ügy, de nem úgy, ahogy ezeket egye­sek beállítani szeretnék. Ügy politikai ügy, hogy aki tolvaj, azzal szemben a mi törvényeink nem ismernek semmiféle rang­ra, vagy korábbi pártállásra való tekintettel, megkülönböztetést. A közelmúlt példái közül bizonyság erre a szekszárdi kórház volt gaz­daságvezetőjének ügye. Ennek az embernek sikerült úgy beépülnie a város közéletébe, hogy a gya­núnak még az árnyéka sem fért hozzá. Ilyesmi előfordulhat, hi­szen az emberekbe senki sem képes belelátni. Csakhogy a mi viszonyaink között a bebiztosítás felfelé, tévedés azt hinni, hogy egyúttal biztonság is a tolvaj számára. Másrészt, ps ezen bu­kik le legtöbb jómadár, lefelé, a dolgozók irányából érkező po­zitív támadások ellen védelmet biztosító pajzs nincs és nem is lesz. Ilyen pajzs csak a kapita­lista társadalomban létezik. S ez a szóban forgó gazdaságvezető ott tévedett, ahol elfelejtette, hogy a dolgozók nem süketek és nem vakok, öt ember, tíz ember, megvesztegethető, ötezer, vagy tízezer soha. S már éz is bizony­ság arra, hogy a mi társadalmi berendezkedésünk körülményei között hiú remény abban a tév­hitben élni, hogy bárki is szára­zon ússza meg a törvénytelen cselekedeteket. Vagy itt van ez a szekszárdi Bartina utcai boltos ügye. Több­ször megfordultam ebben a bolt­ban és látásból ismertem azt a vezetőt, akiről a Tolna megyei Népújság nemrég hírül adta, hogy lopott. Vele kapcsolatban is felvetődik a kérdés. Miként volt hozzá bátorsága? Amikor el­olvasta az újságokból a hozzá hasonló alakok leleplezését, nem jutott eszébe, hogy csak idő kér­dése és ő is lelepleződik? Bizo­nyára nem jutott eszébe, s éppen ezért alaposan eltájolta magát. A sajtóban megjelenő tudósítások is igazolják, hogy ebben a társada­lomban az emberi együttélésnek a szabályai már eleve lehetetlen­né teszik a bűnös, vagy káros tevékenység titokban maradását. Ellenőr van mindenki mögött. Ezerszemű és ezerfülű — a szo­cializmust építő társadalom. SZEKULITY PÉTER Rendkívüli intézkedések a MÁV-náf az ünnepi forgalomra A MÁV az április 3—4, továb­bá a 10—11-i kettős ünnepekre gondosan felkészült. Gyócsi Jenő, a MÁV személyforgalmi szakosz­tályának helyettes vezetője ked­den tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ünnepi for­galomban a hivatalos menetrend­ben meghirdetett 185 rendkívüli vonaton kívül 235 mentesítő vo­natot indít a MÁV. A vasút gondoskodott arról, hogy a várható nagy forgalom idejére a javítóműhelyek lehető­leg minél több kocsit bocsássa­nak a forgalom rendelkezésére. Jó néhány szerelvényt Diesel­mozdony vontat, ezzel is elősegí­tik a menetrendszerű közleke­dést. M ELSŐ NEGYEDEV VÉGÉH Díszhordógyártásra készültek fel Bátaszéken Sokféle hordó készült már a Bátaszéki Kádár és Fatömegcikk Ktsz-ben. akadt köztük több száz hektoliteres is. Egy-két literes kis hordót azonban eddig leg­feljebb csak mutatóba készítettek. Most hivatalosan is bátaszéki gyártmánnyá lép elő a díszhordó, ami csak nevében „dísz”, a való­ságban innivalót is lehet majd tartani benne. Az OKISZ a múlt év őszén ajándéktárgy-kiállítást rendezett. Erre küldék el a bátaszékiek a hordócskamintákat. A Játék— Hangszer Nagykereskedelmi Vál­lalat szakembereinek a figyelmét felkeltették a miniatűr, díszesen faragott hordók és rendeltek is belőlük ötszáz darabot. A szövet­kezet az első negyedévben ké­szült fel gyártásukra. , A vezetőség úgy döntött, hogy a díszhordógyártást a tanmű­helyben szervezi meg. Hasznos lesz ez a tanulóknak isi ugyanis a kis hordók igen pontos munkát követelnek, itt még a tizedmilli- méter is számít, tehát a szakmai fogások egyikét-másikát még job­ban el lehet sajátítani, mint a hagyományos nagy hordóknál. A huszonnégy tanuló között megosztják a munkát, szalag- szerűen állítják majd elő a kis hordókat, természetesen az egyes műveleteknél időnként váltják egymást a fiatalok, hogy min­denki, minden fogást megtanul­jon. Egyelőre a belkereskedelem rendelését teljesítik, azonban valószínű, hogy exportra is jut majd a bátaszéki egy- másfél li­teres díszhordókból. Ugyanis nem­rég kért a külkereskedelem is egy mintadarabot, Svédországban kínálkozik kedvező elhelyezési lehetőség a díszhordókra. Ä selyemgyári szövőgépek egynegyedén már üvegszövet készül Tavaly kezdték meg a Tolnai Selyemgyár szövödéjében az üveg- szövetg.'.irtást. A gyártmányt a Hungária Jacquard Szövőgyártól vette át a tolnai üzem. Az üveg- szövetgyártás ugyanis igen munka- igényes — egy szövő legfeljebb két gépet kezelhet, egyéb anyag­nál pedig akár hatot-nyolcat is, — a budapesti gyár pedig munka­erőhiánnyal küzd. Tolnán meg éppen ellenkező a helyzet, itt a csökkenő selyemtermelés foglal­koztatási nehézséget okoz. Először két gépen „futott” az üveg, majd fokozatosan növelték az üvegfonalat feldolgozó gépek számát. A múlt év második ne­gyedében húszezer négyzetméter üvegszövetet . állítottak elő, a harmadikban hatvanezret, a ne­gyedikben pedig százezret. Ez év első negyedében már ..százötven­ezer négyzetméter üvegszövetet írt elő a program és a választék is megsokszorozódott, jelenleg már tízfélét állítanak elő Tolnán, az országban egyedül itt készítik a különféle ipari célokra — bukó­sisaké,vártáé, hajóvázkészítés, szi­getelés. stb. — felhasználandó üvegszövetet. [ A felfutás nem kevés gondot okozott, az előnyök mellett. Az Az ötlet és a pénzkérdés JÁTÉKTELEVÍZIÓ Este is kivilágítják néha így húsvét előtt a dombóvári játék­bolt kirakatát. — Nézd, anyuka, kis televízió! — lelkendezik egy három év kö­rüli vásárló. A mesevilág megelevenedett. Vastag fatörzsön kúsznak a mac­kók, csillogó óriás tojásban nyu­szik üldögélnek, csupa nyüzsgés, elevenség a játéksereg, de ez a kis vevő csak a televíziót nézi önfeledten. Fából készülhetett, sok-sok ál­latkát ültettek bele, fő helyre természetesen Böbe baba és Ma­zsola került. Villanyégő ontja a televízióban a „reflektorfényt”, maga a televízió egyszerű, fa­keretű doboz. Az illúzió tehát ötletkérdés és az ötlet megvaló­sítása ez esetben nem okozott anyagi nehézségeket. MÁRCIUSI „SZÜLETÉSŰ” A tavasz kezdetével nyílt a vi­rágüzlet, március 1-én. A dom­bokon csak elvétve akadt ibolya, a hóvirág ekkor lepte még el a hegyek oldalát. Az üzletben pe- illatozik a szegfű, és mázas csuprokban virítanak a cserepe­sek. Tenyérnyi bolt, csupa ablak. Könnyű műanyagfüggönnyel, és a pultokon ízléses, halványzöld borítólappal. A sok virágtól, a pasztellszínű pulttól, kellemes benyomás marad a szemlélőben. — Szép ez az üzlet! Kaposvá­ron sem láttam különbet, — mondja egy vásárló, aki Kapos­várról utazott ide. hivatalos ügy­ben. — Kurdról hozták tegnap a szegfűt, — mondja Sótonyi Cé- záné, a bolt vezetője. Bordi Imrével, a földművesszc- vetkezet áruforgalmi osztályának vezetőjével együtt sokáig gon­dolkodtak megnyitás előtt, mit, hogyan oldhatnának meg legcél­szerűbben?. — Az ajtó helyét végérvénye­sen az szabta meg, hogy melyik falat látják jobban a vevők? Az elárusitóasztalt egy kiselejtezett kocsmai pultból alakítottuk, mű­anyag bevonással. Az üde műanyagfüggönynek a legolcsóbb kartonnál is keveseb­be került métere, általa az üzlet levegős, könnyed bolttá változott Az ötlet és a megvalósítás anya­gi eszközei itt is arra vallanak: az üzlet tetszetősebbé tétele nem­csak súlyos befektetésekkel le­hetséges. ÜJ KÖNTÖSBEN AZ ELSŐ ÖNKISZOLGÁLÓ A megye első ónkiszolgáló boltja volt annak idején a dom­bóvári 2. számú élelmiszerüzlet. Az év elején cserélték ki a be­rendezését, új árubemutató pol­cokat kapott. Kifestették az egész boltot, de az átalakítás alatt egyetlen nap nem szünetelt az árusítás. Vasárnap is bejöttek az üzlet dolgozói, hogy a takarítás­sal ne akadályozzák a forgal­mat. a környék lakóinak pedig egy óráig se kelljen nélkülözni az élelmiszerüzletet. — A régi berendezés egy ré­szével' kipótoltuk raktári polca­inkat, másik részét egy falusi boltunk kapta. Kiselejtezni, ami még használható? Rablógazdál­kodás volna! — mondja a bolt vezetője. * Játéktelevízió, műanyagfüg­göny és kocsmai pult, a régi berendezés új helyen — vala­mennyi ötlet megfontolásra kész­tető, követésre méltó. Bizonyítja, hogy az ötlet nem mindig pénz­kérdés. a fantázia és a takaré­kosság nem ellenségei egymás­nak. MOLDOVÁN IBOLYA üvegszál nem olyan, mint a se­lyem, vagy műszál, másként kell bánni vele, emellett, ha nem vi­gyáznak, a ruha alá kerül és viszketést okoz. A gyárban töme­gesen kellett kiképezni a mun­kásnőket üvegszövésre, a múlt év utolsó hónapjaiban már har­mincán tanulták az új technoló­giát. A nagymértékű átállás az első hónapokban komoly nehézsé­geket okozott, februárban már több ezer négyzetméternyi volt a lemaradás az esedékes tervtől. A hónap második felében azonban már teljesítették a napi elő­irányzatot, sőt megkezdték a le­maradás pótlását is. A negyedév végére pedig sikerült utolérni magukat és így teljesítik a száz- ötvenezer négyzetméteres elő­irányzatot. „Egyenesbe jött“ a Tejipari Vállalat A Tolna megyei Tejipari Vál­lalatnál már sok éves hagyomá­nya van a tervek rendszeres tel­jesítésének, illetve túlteljesítésé­nek. A vállalat több ízben meg­kapta az ..Élüzem' címet, sőt az ország legjobb üzemeinek járó vörös vándorzászlót is. Tavaly azonban nem tudta teljesíteni tervét, nem a vállalat hibája, ha­nem a tejtermelésben bekövetke­zett, a száj- és körömfájás miatti visszaesés következtében. A vállalat első negyedévi ered­ményeiből azonban már arra le­het következtetni, hogy az 1966-os esztendő sokkal eredményesebb lesz a tavalyinál, sikerült ki­kerülni a „hullámvölgyből". Az első negyedévi felvásárlási tervet — lényegében ezen múlik a töb­bi mutató alakulása is —. lénye­gesen túlteljesítette a vállalat, februárban 5,4, március 20-ig pe­dig 10 százalékkal több tejet tu­dott felvásárolni, mint amennyit a terv előirányzott. Természete­sen nemcsak a mezőgazdasági üzemeken múlott ez, a vállalat szakemberei is minden lehetőt megtettek, hogy segítsék a szö­vetkezetekben, állami gazdasagok­ban a tejtermelés fokozását. Ma­gasabb a felvásárolt tej zsírtar­talma is a múlt évinél és az elő­irányzottnál, e tekintetben a megye az első az országban. A felvásárlási terv túlteljesíté­sét segítette elő az év elején be­vezetett áremelés. A termelők ma szívesen szerződnek a vállalattal tejszállításra, a magasabb árak­kal kifizetődőbb a termelés és el­adás, mint korábban.

Next

/
Thumbnails
Contents