Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-30 / 75. szám

TOLNA MEGY Elt VBA a PROLET*RIftl,-6G¥BSÜHETQ i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 75. szám ÄRA: 60 FILLER Szerda, 196S. március 30.­[ Az első negyedév végén I Hogy otthon is jobban I érezzék magukat... 7. o. . A megyei tsz-tanács ülése l_- _J M egnyal« az SZKP XXIII. kongresszusa Moszkva, Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudó­sítója jelenti: A Kreml kongresszusi palotájában kedden délelőtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képvisele­tében ötezer küldött vesz részt, vagyis több, mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a tag­létszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tar­totta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első tit­kárának vezetésével küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, valamint Szipka József hazánk moszkvai nagykövete. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadí­tást Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntöt­ték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnal és Nyikolaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldött­ségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s a Központi Bi­zottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi test­vérpártoknak a teremben helyet foglaló küldöt­teit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolc vanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok, s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlévők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyper­ces néma felállással adózott a szovjet és a nem­zetközi kommunista mozgalom XXII. kongresz- szusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségeinek. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszá­molója a XXII. kongresszus óta végzett munká­ról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a Központi Bi­zottság első titkára. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irány­elvei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgaz­daságfejlesztési ötéves tervéről, előadó: Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése Leonyid Brezsnyev beszéde nek gyakorlati kapcsolata, poli­tikai tanácskozása. Az ilyen ta­lálkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben ál­talánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocia­lista ország és az egész szocia­lista rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szo­cialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kap­csolatai fejlesztésének fontossá­gát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésé­ben. A közgazdasági gondolko­dás ma a termelés további sza­kosításának és kooperálásának problémáira, a népgazdasági ter­vek racionálisabb egybehangolá­sára irányul. Az együttműködés és a szoli­daritás fejlődése és elmélyí­tése minden egyes ország és az egész szocialista világ- rendszer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja sora­ink megszilárdulását az im­perializmus elleni harcban. Amikor a szocialista világrend - szer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá kell mutat­nunk, elvtársak, hogy kapcsola­taink két szocialista ország párt­jával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárt­tal — sajnos továbbra sem kielé- gítőek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszin­tén óhajtja a barátságot a népi Kínával és kommunista pártjá­val. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent meg­tegyünk a kapcsolatok javításá­ért a népi Albániával és az Al­bán Munkapárttal. Leonyid Brezsnyev emlékezte­tett arra, hogy 1964. novemberé­ben Moszkvában találkozóra ke­rült sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának kül­döttségével és röviddel ezután Pekingben is megbeszélések foly­tak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. „Az SZKP Köz­ponti Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találko­zót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bár­melyik pillanatban újra megvizs­gáljuk a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt a mutatko­zó nézeteltéréseket, hogy a marxiz- mus-leninizmus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink, népeink minden ne­hézséggel megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcukban". Moszkva (TASZSZ). A XXIII. pártkongresszus beszámoló je­lentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi párt- kongresszus (1961) óta eltelt idő­szakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXII. pártkongresszu­son meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül ve­zette a szovjet népet a kommu­nista építés útján. Az előadó alá­húzta: a párt minden tevékenysé­gét a program végrehajtására irányította. A pártban meg­szilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta el­telt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szov­jetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyá­sa; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivizá­lódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fej­lődött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Más részről folytatódott a kapi­talizmus általános válsága el­mélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fokozó-' dásának folyamata. Az imperia­lizmusnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. En­nek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz, vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltar­tóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága, a párt és állam külpolitikájának kidolgozásakor figyelembe vette a rendkívül bonyolult nemzet­közi helyzetet A külpolitika kidolgozásában és vitelében a Központi Bizottság a pártnak ab­ból az internacionalista és forra­dalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocia­lista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazda­godtak, szorosabbak és szívélye­sebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kom­munista és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsola­taink jók és testvériek Bulgáriá­val, Magyarországgal, a VDK- val, az NDK-val, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyel- országgal, Romániával, Cseh­szlovákiával és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek min­den ország számára, ezeket a tör­vényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki: Ugyanakkor a szocialista rend­szer országai fejlődésükben ál­landóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reá­lis élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Termé­szetesen nincsenek és nem is le­hetnek kész megoldások mind­ezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kér­déseket a marxizmus—leninizmus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények ki­cserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetői­Á kapitalista rendszer egészében általános válságot él át Leonyid Brezsnyev ezután a ka­pitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános vál­ságot él át, elmélyülnek belső el­lentétei. Rámutatott, hogy az im­perialista tömbök résztvevőinek ellentétei kiéleződnek és ez megindítja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársak­kal kell szembenézniök, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a ko­rábbihoz hasonlóan irányítani az A képen: L. I, Brezsnyev (középen), mellette M. A, Szuszlov, illetve A. N. Koszigin, említett tömbökhöz tartozó álla­mok politikáját. Már régen szerte­foszlott „a szovjet agresszió ve­szélyének” mítosza, amelyre hi­vatkozva annak idején a tömbö­ket összetákolták. Fokozódik a kapitalista orszá­gok gazdasági életének militari- zálódása, erősödik a fegyverke­zési 'verseny. A NATO fennállása óta több mint ezermilliárd dol­lárt költöttek e tömb hadigépeze­tének létrehozására és korszerű­sítésére. Az Egyesült Államok agresszív politikát folytat, és azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok füg­getlen államot, szeretné, ha gátat emelhetne az emberiség társa­dalmi haladásának útjába. A kapitalizmus világában vál­tozatlanul teljes erővel érvénye­sül a kapitalista társadalom alap­vető ellentmondása — a tőke és a munka közötti ellentét — hang­súlyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó kizsák- • mányolása kiélezi az osztály­harcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az ura­lomról. A munkásosztály és a dol­gozó tömegek csak elkeseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban 88 kommu­nista párt csaknem ötvenmillió harcost tömörít — közölte a szó­nok. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents