Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-30 / 75. szám
TOLNA MEGY Elt VBA a PROLET*RIftl,-6G¥BSÜHETQ i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 75. szám ÄRA: 60 FILLER Szerda, 196S. március 30.[ Az első negyedév végén I Hogy otthon is jobban I érezzék magukat... 7. o. . A megyei tsz-tanács ülése l_- _J M egnyal« az SZKP XXIII. kongresszusa Moszkva, Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A Kreml kongresszusi palotájában kedden délelőtt megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIII. kongresszusa. A kongresszuson mintegy 12 millió párttag és tagjelölt képviseletében ötezer küldött vesz részt, vagyis több, mint eddig bármelyik kongresszuson, ami a taglétszám növekedésének az eredménye. Jelen van a világ csaknem összes kommunista és munkáspártjának küldöttsége, csupán néhány — köztük a Kínai Kommunista Párt — nem tartotta elfogadhatónak a meghívást. A Magyar Szocialista Munkáspártot Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának vezetésével küldöttség képviseli, amelynek tagjai: Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint Szipka József hazánk moszkvai nagykövete. Több országból, különösen a harmadik világ országaiból demokratikus pártok, köztük az Arab Szocialista Unió és az Algériai Felszabadítást Front — megfigyelő delegációt küldtek a kongresszusra. A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték az elnöki emelvényen a párt vezetőit, élükön Leonyid Brezsnyevvel, Alekszej Kosziginnal és Nyikolaj Podgornijjal. Lelkes ünneplés fogadta a kongresszuson részt vevő külföldi pártküldöttségeknek az elnöki emelvényen helyet foglaló vezetőit. Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára lépett a mikrofon elé, s a Központi Bizottság megbízásából megnyitotta a tanácskozást. A küldöttek nevében üdvözölte a külföldi testvérpártoknak a teremben helyet foglaló küldötteit. Bejelentette, hogy a kongresszuson nyolc vanhat országból vannak jelen a kommunista és munkáspártok, s a haladó baloldali pártok és mozgalmak képviselői, akiket a jelenlévők forró tapssal köszöntöttek. A kongresszus Brezsnyev javaslatára egyperces néma felállással adózott a szovjet és a nemzetközi kommunista mozgalom XXII. kongresz- szusa óta elhunyt kiemelkedő személyiségeinek. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a tanácskozás napirendjét, amely a következő: 1. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója a XXII. kongresszus óta végzett munkáról. Előadó: Leonyid Brezsnyev, a Központi Bizottság első titkára. 2. A Központi Ellenőrző Bizottság jelentése, előadó: N. Muravjova, a bizottság elnöke. 3. Az SZKP XXIII. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió 1966—1970-re szóló népgazdaságfejlesztési ötéves tervéről, előadó: Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke. Az SZKP Központi Bizottságának beszámoló jelentése Leonyid Brezsnyev beszéde nek gyakorlati kapcsolata, politikai tanácskozása. Az ilyen találkozások lehetővé teszik, hogy idejekorán minél teljesebben általánosítsuk és felhasználjuk mindazt, ami jó minden szocialista ország és az egész szocialista rendszer gyakorlatában. A beszámoló kiemelte a szocialista országok mind kétoldalú, mind sokoldalú gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. Egyre inkább növekszik a KGST szerepe a benne részt vevő országok gazdaságának fejlődésében. A közgazdasági gondolkodás ma a termelés további szakosításának és kooperálásának problémáira, a népgazdasági tervek racionálisabb egybehangolására irányul. Az együttműködés és a szolidaritás fejlődése és elmélyítése minden egyes ország és az egész szocialista világ- rendszer alapvető érdekeit szolgálja, előmozdítja soraink megszilárdulását az imperializmus elleni harcban. Amikor a szocialista világrend - szer megszilárdításáról beszélünk, egyben arra is rá kell mutatnunk, elvtársak, hogy kapcsolataink két szocialista ország pártjával — a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal — sajnos továbbra sem kielé- gítőek — mutatott rá Brezsnyev. Pártunk és a szovjet nép őszintén óhajtja a barátságot a népi Kínával és kommunista pártjával. Készek vagyunk arra, hogy tőlünk telhetőén mindent megtegyünk a kapcsolatok javításáért a népi Albániával és az Albán Munkapárttal. Leonyid Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy 1964. novemberében Moszkvában találkozóra került sor a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségével és röviddel ezután Pekingben is megbeszélések folytak a Kínai Kommunista Párt vezetőségével. „Az SZKP Központi Bizottsága javasolta a kínai elvtársaknak, hogy Moszkvában vagy Pekingben tartsunk találkozót a legmagasabb szinten. Most is úgy vélekedünk, hogy egy ilyen találkozó hasznos lenne és készek vagyunk arra, hogy bármelyik pillanatban újra megvizsgáljuk a Kínai Kommunista Párt vezetőségével együtt a mutatkozó nézeteltéréseket, hogy a marxiz- mus-leninizmus elvei alapján megtaláljuk leküzdésük módját. Meggyőződésünk, hogy végül is pártjaink, népeink minden nehézséggel megbirkóznak és egy sorban haladnak tovább a nagy közös forradalmi ügyért vívott harcukban". Moszkva (TASZSZ). A XXIII. pártkongresszus beszámoló jelentésében Leonyid Brezsnyev mindenekelőtt a legutóbbi párt- kongresszus (1961) óta eltelt időszakot jellemezte. Kijelentette: az SZKP ezekben az években a XX. és a XXII. pártkongresszuson meghatározott irányvonalhoz igazodva, megtorpanás nélkül vezette a szovjet népet a kommunista építés útján. Az előadó aláhúzta: a párt minden tevékenységét a program végrehajtására irányította. A pártban megszilárdultak a pártélet lenini elvei. A XXII. pártkongresszus óta eltelt időszakot az jellemzi, hogy szakadatlanul növekedett a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer nemzetközi befolyása; a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a haladásért küzdő országok és népek újabb győzelmeket értek el; aktivizálódott a munkásosztály harca a tőkés országokban; tovább fejlődött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom. Más részről folytatódott a kapitalizmus általános válsága elmélyülésének, a tőkés országok közötti ellentmondások fokozó-' dásának folyamata. Az imperializmusnak, de mindenekelőtt az Egyesült Államok imperialista köreinek agresszivitása folytán a nemzetközi helyzet éleződött. Ennek ellenére az imperializmus, bármilyen eszközhöz, vagy módszerhez nyúljon is, képtelen feltartóztatni a történelmi fejlődés menetét — szögezte le Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága, a párt és állam külpolitikájának kidolgozásakor figyelembe vette a rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetet A külpolitika kidolgozásában és vitelében a Központi Bizottság a pártnak abból az internacionalista és forradalmi kötelességéből indult ki, amellyel mind a testvéri szocialista országoknak, mind pedig a világ dolgozóinak tartozik — mondotta Brezsnyev, majd így folytatta: A beszámolási időszak során minden kétséget kizáróan gazdagodtak, szorosabbak és szívélyesebbek lettek kapcsolataink a szocialista nemzetközösség kommunista és munkáspártjaival, a szocialista államokkal. Kapcsolataink jók és testvériek Bulgáriával, Magyarországgal, a VDK- val, az NDK-val, a KNDK-val, Mongóliával, Kubával, Lengyel- országgal, Romániával, Csehszlovákiával és Jugoszláviával. A szocialista közösség alapvető törvényszerűségei közösek minden ország számára, ezeket a törvényszerűségeket jól ismerik és a gyakorlatban próbálták ki: Ugyanakkor a szocialista rendszer országai fejlődésükben állandóan találkoznak olyan új problémákkal, amelyeket a reális élet a maga bonyolultságában és sokrétűségében teremt. Természetesen nincsenek és nem is lehetnek kész megoldások mindezekre a feladatokra. Ezért a szocialista világrendszer fejlődése megköveteli, hogy alkotó módon közelítsük meg a keletkező kérdéseket a marxizmus—leninizmus kipróbált alapján, megköveteli a tapasztalatok és a vélemények kicserélését. Rendszerré vált a szocialista országok testvérpártjai vezetőiÁ kapitalista rendszer egészében általános válságot él át Leonyid Brezsnyev ezután a kapitalista világ helyzetét elemezte. Hangsúlyozta, hogy a kapitalista rendszer egészében általános válságot él át, elmélyülnek belső ellentétei. Rámutatott, hogy az imperialista tömbök résztvevőinek ellentétei kiéleződnek és ez megindítja ezeket a tömböket: az amerikai monopóliumoknak most már megerősödött versenytársakkal kell szembenézniök, akik egyre gyakrabban válaszolnak a dollár támadásaira. Az Egyesült Államok már nem tudja a korábbihoz hasonlóan irányítani az A képen: L. I, Brezsnyev (középen), mellette M. A, Szuszlov, illetve A. N. Koszigin, említett tömbökhöz tartozó államok politikáját. Már régen szertefoszlott „a szovjet agresszió veszélyének” mítosza, amelyre hivatkozva annak idején a tömböket összetákolták. Fokozódik a kapitalista országok gazdasági életének militari- zálódása, erősödik a fegyverkezési 'verseny. A NATO fennállása óta több mint ezermilliárd dollárt költöttek e tömb hadigépezetének létrehozására és korszerűsítésére. Az Egyesült Államok agresszív politikát folytat, és azt szeretné, ha uralma alá hajthatna sok független államot, szeretné, ha gátat emelhetne az emberiség társadalmi haladásának útjába. A kapitalizmus világában változatlanul teljes erővel érvényesül a kapitalista társadalom alapvető ellentmondása — a tőke és a munka közötti ellentét — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev. A dolgozók egyre fokozódó kizsák- • mányolása kiélezi az osztályharcot. A kapitalisták azonban soha nem mondanak le önként az uralomról. A munkásosztály és a dolgozó tömegek csak elkeseredett osztályharcban vívhatják ki a győzelmet. Szerte a világban 88 kommunista párt csaknem ötvenmillió harcost tömörít — közölte a szónok. (Folytatás a 2. oldalon)
