Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-29 / 74. szám
/ 1386. március 29. TOT”VA WFGYTT VPPŰ.TS\0 S ) Akik nem idegenkednek az újtól Tizenkét komplexbrigád a Szekszárdi Állami Gazdaság szőlészetében A mozgalom fiatal, alig kétéves múltra tekint vissza. Egyesek a feltételek híján még idegenkednek is tőle, akik azonban megismerik, behatóbban foglalkoznak vele, nagy jövőt jósolnak neki. A Szekszárdi Állami Gazdaságban is most indult el hódító útjára. Természetesen először a növénytermesztésben, majd a legmunkaigényesebb üzemágak egyikében, a szőlészetben. Kísérletképpen tavaly alakult meg a szőlészeti brigád és működött is egész évben. Ez az úttörő brigád a bála széki területen dolgozó Jordán Gábor brigádja veit. Idény elején szerződést kötöttek, hogy meghatározott területen elvégeznek minden szükséges munkát, aminek technológiáját ugyancsak pontosan kidolgozták, s a munkabért a végtermékre, a megtermelt szőlőmennyiségre alapozták. Vagyis a brigádtagok min. den hónapban kaptak 1400 forint előleget, s a szerződés úgy szólt, hogy év végén számolnak el a termés alapján^ Persze, pontosan meghatározták, hogy mennyi jár akkor, ha a tervet teljesítik, s milyen arányban részesednek az esetleges túlteljesítésből. Arra az eshetőségre is gondoltak, hogy mi lesz akkor, ha valami elemi csapás éri év közben a szőlőt. Ez esetben a tervet nyiván semmiképpen nem tudják teljesíteni, de a munkálatokat ugyanúgy el kell végezni, mint különben, s ez esetben a dolgozók hátrányos helyzetbe kerülnének. Úgy állapodtak meg, hogy elemi csapásból származó kiesés esetén ugyanúgy számolják el a dolgozókat, mintha teljesítették \ olna a tervet; Ezzel az egész elképzeléssel több oldalú célt igyekeztek megvalósítani. A dolgozók anyagi érdekeltégét próbálták közvetlenebbé tenni, ezen keresztül pedig a munkához való viszonyt megjavítani, összeforrottabbá tenni a brigádot, de volt olyan szándék is. hogy lényegesen egyszerűsítsék az egyébként roppant bonyolult, s rengeteg munkát igénylő munkabér-elszámolási rendszert. Cél volt sánál, kihasználásánál is javulás következzék be. A kísérleti év igen kedvező tapasztalatokkal zárult: minden oldalról egyaránt örvendetes eredmények születtek. A Jordán-brigád tagjai az év végi elszámolás szerint havi átlagban mintegy 2050 forintot kerestek, többet, mint a korábbi években szoktak. Tehát az anyagi érdekeltség elve közvetlenül, s erőteljesen hatott. A tervezett szőlőmennyiség holdanként 32 mázsa volt. Ismerve a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárást, a szőlőre nézve, nem sikerült a tervet teljesíteni, nem egészen egy mázsával maradtak alatta. így ez az eredmény tulajdonképpen kiváló eredménynek szátnít, s ez mutatja, hogy a gazdaság is jól járt. Itt magasabb volt az eredmény, mint a hagyományos elszámolási rendszer alapján foglalkoztatott brigádoknál. Arról nem is beszélve, hogy a komplexbrigád esetében 140 forint munka, bér esett egy-egy mázsa szőlőre, a többieknél pedig 240 forint. A kiváló eredmény azzal magyarázható, hogy alapjaiban megváltozott a dolgozók munkához való viszonya. Nem volt szükség arra, hogy a szakemberek, társadalmi szervek vezetői ál'ian- dijan ösztökéljék, nógassák a dolgozókat, de így is s«inte éjt nappallá téve dolgoztak. Ha a kártevők elleni védekezés úgy kívánta, nem sajnálták a szombat délutánt sem feláldozni, s a munkaidőt is jobban kihasználták. A munkaidő átlagosat! napi egy ótfá-. vaj volt hosszabb a szokottnál, de ugyanakkor nőtt a munka intenzitása is mintegy 30 százalékkal; Mindehhez jön, hogy sokkal kevesebb volt az üzemzavar a pétieknél, mint máskor, pedig erőteljesebben igénybe vették őket. de jobban is gondozták. A komplexbrigád területe egész évben példás rend. ben volt, nem késtek meg semmiféle munkával. Év közben már látrületről elvitték ide tapasztalatcserére a dolgozókat. így aztán nem kellett az újabb komplexbrigádok létrehozásához sem különösebb agitáció, maguk a dolgozók kérték, kezdeményezték. A télen létre is jött 11 ilyen brigád és a tavalyival együtt már 12 kompi ex brigád dolgozik az állami gazdaság szőlészetében. Persze, ez meglehetősen nagy üzemszervezési, tervezési feladatot rótt a szakvezetőkre, hiszen minden eaves területre részletesen ki kellett dolgozni egész évre a megfelelő technológiát. A szerződés meghatározott gépek használatára alapoz, s most ezek beszerzése, biztosítása is külön gond, hiszen ha ezeket a gazdaság nem biztosítja, esetleg felborul minden. Még olyan eshetőségekre is gondolni kellett, mi történik az esetben, ha valamelyik brigádtag fegyelmezetlen lesz, nem jár pontosán dolgozni, nem végzi el tisztességgel a munkáját. Maga ez a rendszer ugyan egymás kölcsönös ismerésén, bizalmán alapul, a dolgozók nagy része régebb óta ismeri a másikat, tudja, hogy kiben bízhat. ezért már eleve így jöttek létre a brigádok, de a sok közül akadhat kivétel is. Ezt a problémát — helyesen — úgy kívánják áthidalni, hogy magukra a brigád- tagokra bízzák az ilyen munkatársak sorsát. A brigádnak jogában van kiközösíteni a fegyelmezetlen tagot. Mindenki jól jár! Már eltelt bizonyos idő e nagyszámú komplexbrigád működése óta és a vezetők természetesen állandóan. figyelik,a különféle mutatók alakulásai. Amint Pataki László főkertész közöse, az,eddigi statisztika a nagyszámú komplex- brigádnál is jó képet mutat összes, ségében. Januárban 16 munkanapot dolgoztak. Mérték a teljesítést és összehasonlították a régi normaadatokkal. A havi teljesítés, 16 munkanapot véve alapul, is megközelítette a 90 százalékot. Ehhez arányítottak a kifizetett előleget, illetve az év végi elszámolás alapján várható összeget a norma szerinti bérekkel. Eredmény: a dolgozók is, meg a gazdaság is jobaz is, hogy a gépek, munikaeszkö- ták, hogy van fantázia ebben a ban járt; zök megbecsülésénél, karbantartó. módszerben, ezért a szekszárdi te- B. f • CÉGTÁBLA az utca kövén * » F ékele betűkkel, fekete keretben a lépcsőfeljáró oldalára mázolta cégjelző reklámját Rittmann József szíjgyártó. Igen ötletesen, mert a boltok falán észre sem vennék a járókelők. Az üzlet most a Béla-téren, a Babits Mihály utca elején van, Szek- szárdon. — Tágas, világos, csak kiesik a forgalomból. A régi azért volt jobb — mondja a mester. — Lebontották, és innen is hamarosan elköltözünk, már csomagolom is az árut. A Széchenyi utcába kerülünk, ismét a központba. Ödön, boltíves üzlet a mostani, nehézveretű vaskapuval. A fehérre meszelt falaHon színes fonalak, sötét, nehéz szíjak lógnak. A kirakatban sporttáska porosodik, egy táblán óraszíjak hívogatják a vevőt. — Óraszíjat is csinálok, kérem, de itt alig fogy. Nem figyelnek rá az emberek. Értenem kell hozzá, hiszen nemcsak szíjgyártó vagyok. A helyiség ajtaja felett kopott tábla, a szíjgyártó nevével és a főfoglalkozás mellett kisebb betűkkel: „bőröndös és bőrdíszműves. Aranyéremmel kitüntetve”. A táblapingáló még az érmet is odasikerítette. — Ezt szeretem én, a szíjgyártást. Ez adja a megélhetésem. Munkaegységre dolgozom a tsz-eknek, szerződésben vagyok. Munka? Van bőven, csak győzzem. Szép, fekete lószerszámot készít, az őcsényi tsz részére. Sötét haját már betarkítják a világos szálak, mint díszítés a sötét bőrön, úgy fehérlenek. — Az aranyérmet még abban az időben kaptam, amikor nem Józsi bácsinak hívtak — moso- lyodik el fáradt-kelletlenül. Sok vonásból szabott arcára ritkán terülhet a mosoly. A falon, fő helyen egy fénykép. Három pár cifra lószerszámot ábrázol, a mester is ott áll az aranyérmes művek mellett. Az elismerő oklevélen 1948-as dátuxn és Tolna megye akkori alispánjának aláírása. 1965. Áll a legutóbbi dicsérő okiraton az évszám. Az ipar- jogosítvány kelte: 1930. május elseje. — De az tönkrement már a vásárokon. Ez itt csak másolat. Jártam vásárra Bajára, Pécsre, Mohácsra. De megfordultam Olaszországban is — igaz. hadifogolyként. — Mennyi idő kell egy lószerszám elkészítéséhez? — Egy ember, egy hét. — Hány évig tanulta a mesterséget? — Azt tudom csak, hogy hatéves korom óta itt élek, szíjgyártóműhelyben. Apám, nagyapám, dédapám mestersége is ez volt, csak nálam szakadt pneg a szakma láncfonala. — Nincs gyermeke? — Tanító a fiam, Medinán. — Lesz helyette utánpótlás? — Most tanítom a tizennegyedik ipari tanulót. A tanítványaim megállják a helyükét az életben. Öt, vagy hat közülük a Bőrdíszműbe került,„de Az önkéntes rendőrök vetélkedőjének megyei Hosszú hetek, hónapok szorgalmas előkészületei után szombaton délután történt „meg.a végső versenyfutás a megyei helyezésekért at önkéntes rendőrök vetélkedőjében. A hosszú heteket, hónapokat csak erre a vetélkedőire kell érteni, hiszen megyénk több száz önkéntes rendőre évek óta gyakorolja e nem könnyű, de megtisztelő megbízatással járó feladatokat. Az öt járásban vetélkedőket rendeztek, melyről a legjobb eredményt elérő 5—5 versenyző jutott tovább a megyei , döntőre. Erire a megyében is, de országosan is elsőként megrendezett eseményre gyűltek össze szombaton a 25 versenyzőn kívül a rendőrség megyei, járási és községi képviselői. Ott volt Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke is, aki dr. Solymosi Mifyály alezredessel, a megyei főkapitányság vezetőjével folytatott beszélgetés során is elmondta, milyen nagyra értékeli e hasznos kezdeményezést. Mint nézők részt vettek a vetélkedőn olyan állami és. gazdasági vezetők is, akik korábban nem ismerték 'fel az önkéntes rendőri munka jelentőségét. A hallottak meggyőzték őket az intézmény rendkívüli fontosságáról. A versennyel járó izgalmak már az elején kezdődtek, a csoportba soroláskor. Az öt-öt járási versenyzőt öt csoportba osztották. Mindegyik csoport más-más három kérdést kapott. Az elsők például: a. Ki követi el a lopás bűntettét? Mi különbség Ván a lopás, sikkasztás és a’ csalás között? b Melyek az előzés feltételei és mikor tilos előzni? c. Milyen intézkedést foganatosít.' ha arról értesítik, hogy a helyi termelőszövetkezet szérüskei'tjében — ahol Maróbb mennyiségű takarmányt: tárolnak — tűz ütött ki? A körzeti megbízott ném tartózkodik a községben ? A versenyzők, egy külön teremben, „szigorú, őrizetben” készültek fel a válaszra, s egyenként járultak a zsűri, illetve a nagy- közönség elé. Az izgalom, akkor emelkedett a tetőpontra, amikor annak eldöntésére került sor: ki nyeri az első díjat. Az öt csoport két-két legjobbja vívta, ugyanis a döntőt. Jóleső és megnyugtató érzéssel--------------------------------*---------------s ohasem hallottam panaszt felőlük. Ma iskolában van az a tanulóm, aki az idén szabadul. — Vállal újat? — Igen. ötvennyolc éves vagyok, amíg lehet, dolgozom. A falon megsárgult, foszló papíron árjegyzék. Készült 1925- ben, szinte muzeális értékű. Rittmann József édesapjától örökölte. Régen megszűnt már az a cég, amely nyomatta: „Martinovics József és fiai, Fém- és Lőszer számveret ékgyár, alapíttatbtt 1875-ben”. — Negyven éves a tőke is, amit itt lát. Mostanában kevesebb a ló is már mint abban az időben, amikor ' tanultam a szíjgyártást. De úgy hallom, megint szaporítják őket. — A lószerszámkészítő megüli a lovat? — Lovastüzér voltam a háborúban. — Hányán folytatják még a megyében a szíjgyártó mesterséget? — Ketten-hárman. A budapesti országos vásárra 19 megyéből már csak kettőnket hívtak meg. D^azt tudom, ha itt megy az aFlakom előtt egy kocsi, hogy a lónak én varrtam-e a szerszámját, vagy dombóvári, netán bátaszéki mester készítette? MOLDOVAN IBOLYA döntője hallgattunk nem egy olyan feleletet, amely becsületére vált volna egy hivatásos rendőrnek is. Németh Miklós páltai önkéntes rendőr válaszai a legmagasabb pontszámot érték el. Az első forduló 75 pont jából 72-t s a második fordulóból a lehetséges 50-ből 48-at ért él. Első kérdése a második fordulóból: Határozza meg a bűntett és a társadalomra veszélyesség fogalmát. Ki követi ed szándékosam és gondatlanul a bűntettet? Válasz: „...Bűntett tehát asz olyan társadalomra veszélyes emberi magatartás, amit a törvény a társadalom védelme érdekében büntetni rendel. A bűntett lényeges ismérve a társadalomra veszélyesség.” S ezután részletesen elemezte, mit jelent a társadalomra veszélyesség, a szándékos bűntett, a gondatlan cselekmény. Ha. son ló precíz választ adott a Kik a gyérmékkorúak és kik a fiatalkorúak? Milyen feladatai vannak az önkéntes rendőrnek az ifjúságvédelem terén? című kérdésekre is. Az elismerő, nagy taps természetesen nem maradi el. Általában azonban minden felelő után megállapíthattuk, az önkéntes rendőrök nagyszerűen felkészültek önfeláldozó társadalmi munkájuk végzésére, s ezzel a versenyre is. Megnyugtató, hogy a legfontosabb teendőket az egyes eseteknél még a legkevesebb pontszámot elérők is határozottan tudták. Sőt a versenyzők jelenlévő feleséged is tudták a feleleteket, maguk között a hallgató^ Ság soraiban javítgatták a hibákat. S ez nagy szó. hiszen _ valamennyien szabad idejükét"'“ felál- dozva Ivégzik önként vállalt munkájúikat. A külföldi utazást nyert első díjas, Németh Miklós (Pálfa). utána sorrendben következett Berkes Miklós (Medina). Va- szari József (Hőgyész). Schleicher Péter (Gyönk), Bátor Márton (Bölcske), Nemes Jakab (Cikó), Nagy Imre (Dal- mand), Schmidt János (Tolna). Horváth Károly (Madocsa) és Szabó Géza (Dombóvár). A verseny befejezéseként a megyei kapitányság megvendégelte a versenyzőket, akik utána még sokáig együtt szórakoztak. (i—e.) Jó eredmények a növényvédő állomáson A megyei növényvédő állomás országosan a hetedik helyet érte el a tavalyi munkája alapján. Különösen a vegyszeres gyomirtásban és a vetőmagvak csá- vázásában végzett jó munkát. Vegyszeres gyomirtási tervét mintegy 500 holddal túlteljesítette, így összesen 9470 holdon végzett vegyszeres gyomirtást. Minden csávázó gép 100 vagon vetőmagot készített elő a vetéshez, a 11 gép összesen 1100 vagonnal. A megye szövetkezeteiben ez az őszi gabonavetőmagnak 76 százaléka volt. Maguk a termelőszövetkezetek az összes vetőmagnak 21 százalékát csávázták meg, így mindössze három százalék az, ami csávázatlanul került földbe. Ez az eredmény országosan is igen jó, és a megyében először történt meg. A csávázás minősége körülbelül tíz százaléknál nem volt tökéletes, amit kisüzemi módszerrel csáváztak a szövetkezetek.
