Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-29 / 74. szám

líHiti. március 39. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG PORTRÉ Párttitkár a fűrésztelepen — Vállalni a munka nehezét, példát mutatni, részt venni az emberek örömében, gondjaiban, munkakedvet adni — ezt várják a párttagoktól — mondja Lukács József, a bátai November 7 Tsz párttitkára. Aztán arról beszélt, hogy az elmúlt húsz év alatt őt is érték kudarcok. Mozgalmi munkájának voltak olyan állo­másai, fejezetei, amikor úgy érezte, tovább nem futja erejé­ből. De nem hagyta magát, legyűrte a nehézségeket, s most örül annak, hogy nem hiába harcolt. — Pártalakítás, földosztás, a nemzeti bizottságban vég­zett munka — idézi a régit, néz vissza a kezdetre. Bátán nem volt olyan politikai munka, amiből ő kimaradhatott volna. Hívták, ő pedig ment, A tettek kényszere hajtotta, akkor is, amikor 504 földigénylő között 1534 hold földet fel­osztottak. Részt vett a tsz-szervezésben, s jó ideig elnökös- ködött a tsz-ben. Más tekintetben is példát mutatott. Azt tette, amit vártak tőle. Bátán, az első KISZ-esküvöt Luká­csék családjában tartották. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, évek teltek el sok mun­kával, harccal teli, évek. Lukács elvtárs ma is az, aki volt, közösségért dolgozó ember, kommunista, aki fáradhatatlan, ha a közösség ügyéről van szó. A párttitkár a fűrésztelep vezetője. Nagy érték van rábízva és húsz ember munkáját szervezi. Anyagbeszerző, munkairányító és adminisztrátor egy személyben. Idős létére — maholnap hatvan éves —, vállalta a párttitkárságot is. — ö már edzett, bírja a harcot — mondták — és reá szavaztak. A fűrésztelepnek — amely önálló egység és ipari tevé­kenységet folytat —, 7iagy szerepe van a közös gazdaság életében. .4 tsz faanyagból önellátó: 200 holdas erdészete adja a feldolgozásra kerülő faanyagot. A fűrésztelepen évente 500 köbméter fát dolgoznak fel, kocsi- és szerszám­fának, deszkának, épületanyagnak, s egyébnek. A falusi la­kosság részére a tsz iparosai végeznek szolgáltatást, legyen az ácsmunka, padlózás, vagy egyéb famunka. A fűrésztelep munkáját Lukács József, a pártszervezet titkára irányítja. Anyagbeszerző, munkavezető és adminiszt­rátor. Most is, mint mozgalmi munkája kezdetén, a tettek kényszere hajtja. p. jyfc Megjegyzés r Árpa a ruharaktárban Hogyan kerül az árpa a ruha­raktárba? Nagyon egyszerűen, örüljünk annak, hogy a termény­nyel együtt nem jönnek a Bony­hádi Ruházati és Szolgáltató Ktsz ruharaktárába az egerek is. Mert a ktsz üzemháza szomszéd­ságában székel a gabonafelvásár­ló nagy raktára is. Ez a raktár valamikor termény- kereskedőé volt. Befogadóképes­sége nem nagy, tehát a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vállalat­nál nem jelentős. A szűk kapu miatt a gépkocsik nem járnak be, csak lovas kocsival hordják, viszik a terményt. Meg a ktsz kis teherautói a termeléshez szüksé­ges anyagot. A több évtizedes raktár meg­érett a lebontásra. A padlásról hullik az árpa, mert most azt tá­rolnak ott. A sok tízezer forint értékű nyersanyag, több száz vég karton, bőr, műbőr és más ter­meléshez szükséges dolog ki van téve a szennyeződésnek, sőt a rágcsálók okozta kárnak is. Még nem tapasztalták ugyan, hogy kárt okoztak volna a rágcsálók, de naponta két-három literre va­ló árpát összesöprögetnek a pol­cokon lévő végekről a raktár dol­gozói. A helyzet rendezésére több dolog helyesnek látszik. Először talán a padlás megcsináltatása, azután a régi épület lebontása és átadása a helyiséghiánnyal küzdő ktsz-nek: amelynek veze­tői hajlandók is az épület vásár­lásáról tárgyalni. A HÉT VÉCÉN történt A Bonyhádi Ruházati Ktsz vietnami műszakjai A Bonyhádi Ruházati és Szol­gáltató Ktsz dolgozói néhány hét­tel ezelőtt termelési tanácskozá­sokon határozták el, hogy viet­nami műszakokat szerveznek. A gumis részlegnél szombaton dél­után a munkaidőt meghosszabbí­tották és három órával többet dolgoztak. A jövő szombaton is­mét vietnami műszakot tartanak e részlegnél. A textilkonfekciós részleg dol­gozói március 13-án már tartot­tak egy ünnepi műszakot, de most vasárnap ismét megjelen­tek a munkapad mellett, hogy még egy ünnepi műszakkal meg­toldják a vietnami népnek fel­ajánlott segítséget. A bőrdíszműves részleg dolgo­zói úgy határoztak, hogy minden műszak után két órával tovább maradnak és így teljesítik fel­ajánlásukat. Az elmúlt héten négy alkalommal 8 órát dolgoz­tak. A ktsz összes méretes szabó­ságaiban az elmúlt szombaton túlórában dolgoztak és jövő szom­baton róják le a még hátralévő „tartozásukat'’ a dolgozók. A ter­melés értékét április 10-én hoz­zák nyilvánosságra' és fizetik be a csekkszámlára. Fiatalok vietnami műszakban A paksi konzrevgyári fiatalok vasárnap vietnami műszakot tar­tottak. Az alapszervezet vezető­sége néhány héttel ezelőtt a fia­talok kezdeményezésére meghir­dette az ünnepi műszakot. így nemcsak most vasárnap dolgoz­tak a konzervgyári KISZ-esek, ha­nem a múlt vasárnap' is teljes létszámmal megjelentek a mun­kahelyen. A vietnami műszakban az 53 fő nem a szokásos beosztásban dolgozott, hanem azon áruk cso­magolását végezte, amelyek a belföldi szállítmányozásra vár­nak. Teljesítményük értéke 3800 forint volt, melyet ezen a héten fizetnek be a csekkszámlára. * A Simontornyai Bőrgyár KISZ alapszervezete az elmúlt héten három alkalommal délutánonként háromórás vietnami műszakot rendezett. A munkák legnagyobb része nyersbőrkonzerválás volt, melyen 93 fiatal tevékenykedett. A műszakokban termelt érték ki­számítása a hét elején történik. A gyönki gimnazisták a viet­nami nép megsegítésére a helyi földművesszövetkezetnél fatelepí­tési munkát vállaltak. A munká­ban 230 tanuló vett részt, A mun­ka értéke körülbelül 1500 forint volt, melyet ezen ■ a héten fizet­nek be. Kiosztották az ISZM- jelvényeket a Bonyhádi Cipőgyár KISZ-esei között Vasárnap délelőtt a vállalat KISZ-alapszervezete és az MHS- szervezet közös gyűlést szervezett a cipőgyár művelődési otthoná­ban. Az MHS-vezetők beszámol­tak az elmúlt évben végzett munkáról és ismertették az 1966- os feladatokat. Ezt a gyűlést azért hívták ösz- sze, hogy a feladatokat összehan­golják és a jövőben a két szer­vezet együttesen végezhesse a munkát. A gyűlés után sor került az 1965-ben végzett jó munka el­ismeréseképpen az ISZM-jelvé- nyek kiosztására. Az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalomban több mint 260 fiatal vett részt és 1 a feladatokat teljesítve va­sárnap délelőtt a KISZ-vezetőség ünnepélyes keretek között nyúj­totta át részükre a jelvényeket. Színjátszócsoport- és irodalmi színpad­vezetők továbbképzése A nyári kéthetes bentlakásos továbbképzés után vasárnap dél­előtt harmadszor találkoztak a városi művelődési házban a me­gye színjátszó csoport és irodal­mi színpad vezetői. Ezen a to­vábbképzésen először a V. Szín­házi Világnapról emlékeztek meg. Az értekezleten ezután az iro­dalmi színpadok szerkesztési módjainak problémáit beszélték meg. Rácz Lajos, a bonyhádi mű­velődési ház igazgatója tartott bemutató foglalkozást. Saját iro­dalmi műsorának összeállítását ismertette, melyet a résztvevők együtt vitattak meg. Úttörő területi kulturális szemle Döbröközön Döbröközön vasárnap délután rendezték meg a körzeti úttörő Most már be is mehetnénk abba a kegyetlenül kifűtött terembe. Bemegyünk. Megnyitó, az elnök­ség tagjainak felsorolása és kérés: foglalják el helyüket az asztal mögött. Szűcs Lajos nem mozdul. Óvatosan figyelmeztetem; ingerül­ten int, s marad. Ott marad a né­zőtéren Pozsonyi Ignác, meg a já­rási pártbizottság küldötte is. Az elnökség foghíjas. A közgyűlés el­nöki tisztére a tanácselnököt kérik fel. Vállalja. Szűcs Lajos felém fordul: — Nem elnökölhet, mert nem tsz-tag. Itt ilyesmire nem adnak. Az el­nöki beszámoló vázlatos; ez rész­ben érthető, mert előzőleg brigá­donként megtárgyalták a tervet. De túlzott nagyvonalúságra vall, hogy a növénytermesztést elintézik az ösztönző módszerek fölemlíté­sével (részesre tervezték még a rozsaratást is), a szalmakiosztás és a szénabetakarítás elemzésével. Hét vagon takarmánytöbbletről beszél az elnök, amikor zárszám­adáskor még 13 vagon hiány volt. ügy látszik, jól megcsappantották az állatállományt. A részes műve­lésben nagyok a százalékok. Egyes terményeknek csaknem felét haza­viszi a tagság. Aztán: irodaellenes hangulat alakult ki a növényter­mesztési brigádülésen, azt mond­ták. csak ceruzarágás folyik oda­benn. „Igaz, sok hiba történt a munkaegység-elszámolással, de az irodaiak is olyan tagok, mint a többi.” Még néhány dolog, például a munkafegyelem kérdése. A néző­téren morgolódás. A terv szerint 29 forint lesz a munkaegység érté­ke, a havi előleg tíz forint. Amikor leül az elnök, taps nincs. Elég sokan felszólalnak. Senki nem hőbörög, de határozottan megmondják a véleményüket a hi­bákról. Önkritikát már az első ember szájából hallani: legyünk egy akaraton, dolgozzon mindenki és a munkaelosztás igazságosan történjen. Amíg a tagok nem tarta­nak össze, nincs jogunk elküldeni az elnököt, ha az rosszul dolgozik. Másik: ellenkezés van. egymás iránti gyűlölet van. A harmadik ember: a vezetőség elszakadt a tag­ságtól, nagy a hézag. Meg kellene hallgatni az embereket és összébb­húzni a hézagot. Szűcs Lajos csöndben megjegy­zi: nem rossz ez a közgyűlés. Ezt nevezik itt hőbörgésnek? (Az iro­dában arról beszélt az elnök.) Válaszolni készül az elnök. Egy öregasszony feláll: — Én nem hallgatom! Többen is távoznak. Később né­hány visszajön, például az elnök­ség egyik tagja is, fél óra múlva. Nyilván megebédelt, mert már elmúlt dél és az ebédet nagyon emlegetik. A szavazásoknál egy­re bizonytalanabb lesz az elnök. Amikor a második napirendi pontban arról kell dönteni, hogy kilépését kéri valami tíz tag, mert beteg, mert bevonul katonának, mert „fűrészes” és 120 ezerért akarja megvetetni a szövetkezet­tel a gatterját, stb. és vonakodva szavaznak, komolytalanná válik a közgyűlés, akkor a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője fel­áll, visszafojtott indulattal szót kér. Egyebek között ezt mondja: — Itt sok embernek fogalma sincs a szövetkezetről. A járási tervmegerősítő javaslatot nem is­mertették, de azért a közgyűlés elfogadja a tervet. A községi ta­nácselnök nem tsz-tag, itt nem elnökölhet, de elnököl. (A tanács­elnök röstellkedve bólogat.) Azt se tudják, ki kapálja meg a ha­tárt, kire mennyi jut. Már régen tisztázni kellett volna. A tagság miért nem kérte ezt számon? Mi az, hogy kilép a bevonuló fiatal­ember? Kilép a beteg?! Hait év óta tag és most a feleségét akarja beíratni tagnak. Hat évtől elesik a nyugdíjnál. Miért nem magyaráz­ták meg neki? És hogyhogy 120 ezret követel a gatteros egy öreg gépért. Kötelessége bevinni a szövetkezetbe, mint más bevitte a lovát és négy év alatt kaphatja meg, ami jár. A feltételeket nem ő diktálja. Ha viszont valaki olyan tsz-tag, hogy ki kell zárni, akkor kizárás legyen, nem kien­gedés! Tizenhárom és fél vagon abrakot adtunk a központi kész­letből Tolnanémedinek, hogy ne dögöljenek éhen az állatok. De a központi készlet nem Budapesten terem, nem az aszfalton, hanem a szövetkezetekben. Ahol rende­sen termelnek. Nagy taps fogadja Szűcs Lajos szavait. A tehetetlenség viszont továbbra is megmarad az elnök­ségben, nem megy a szavazás sem. Javaslat: újra tárgyalja meg a vezetőség a személyi ügyeket és alapos indoklással terjessze a leg­közelebbi közgyűlés elé. Vége. Hála annak a... Keserves volt. Azt a bizonyos hézagot csak­ugyan meg kéne szüntetni a veze­tők és a tagok között, sőt egyéb hézagokat is, különben megint hézagos lesz a zárszámadási borí­ték is. Gemenczi József kulturális szemlét, Hat iskola út­törőcsapata nevezett a szemlére. Bemutatkoztak a gyulaji, a kurdi, a duzsi, a csibráki, a mucsi és a döbröközi úttörőcsapatok legjobb pajtásai. Közel 90 tanuló szere­pelt a jól előkészített kulturális szemlén. A döbröközi művelődési ott­honban elsőként a kurdiak út­törőzenekara mutatkozott be. Fel­készülésük alapos volt és méltán arattak elismerést a közönség és a zsűri előtt. Sikeres be­mutatkozásukkal jogot nyertek a járási úttörő kulturális sereg­szemlén való részvételre. A döb­röközi úttörők elsőként egy jele­nettel léptek fel, amely jól elő­készített egyfelvonásos darab volt. Sajnos, hiába kaptak aranyfoko­zatot, a járási szemlén nem indul­hatnak, mivel a darab ideje meg­haladja a 25 percet. Másik két. számmal viszont be­jutottak a járási döntőbe. Hor­váth Anna zongoraszámait és a tánccsoport somogyi táncait nagy teszéssel fogadta a több mint 300 néző. A megjelent csapatok be­mutatott műsoraikkal komoly fejlődésről tettek tanúbizonysá­got és a zsűri bronzfokozattal ju­talmazta őket. Különösen a mu- csiaknál látszott a gondos elő­készítő munka. Hét vége a turistáknál A közelmúltban megalakult Hőgyészi MEDOSZ turista- szakosztálya első országjáró ki­rándulását a hét végén, szom­baton és vasárnap tartotta. A tú­rát a Budai hegyekbe vezették, melyen részt vett Éberling Ist­ván, a megyei természetbarát­szövetség titkára is. A hőgyészi természetjárók meg­tekintették a Pálvölgyi cseppkő­barlangot is. * A Szekszárdi Építők turistái a hét végén a Keleti Mecsekben túráztak, a rékavári turistaházuk környékén. A Halász-patak völ­gyében forrást foglaltak. Az új forráshoz, ahogy az idő meg­engedi, hetenként kirándulnak és környékét betonnal, kővel kiépí­tik. A forrásnak neve Erzsiké, melyet táblával látnak el. Húsz szakmunkás­bizonyítvány — három hónappal előbb A vasárnapi ünnepélyes ered­ményhirdetéssel lezárultak az országos iparitanuló-versenyek. Megyénk ipari tanuló ifjúságát — mint arról már két héttel ezelőtt, az országos verseny indulásakor hírt adtunk —, tizenhárom szak­mában húsz fiatal képviselte. Azok, akik a megyei versenyeken az elsők lettek, illetve, néhány népesebb szakmában a második helyezett is részt vehetett az or­szágos versenyen. Mind a húsz ipari tanuló jól állta meg a helyét, valamennyien jól szerepeltek a versenyen, tel­jesítményük elérte a szakmunkás- vizsga követelményeit, ezért mind­egyikük megkapta a szakmunkás­bizonyítványt. Évfolyamtársaik csak júniusban—júliusban teszik . le a szakmunkásvizsgát, ők hú­szán háfom hónappal korábban váltak szakmunkássá. A legszebb eredményt Winkler György, a szekszárdi mérő­műszergyár szerszámkészítő ta­nulója érte el, aki érettségi után kezdte el tanulni a szakmát. Má­sodik lett, így ezüstplakettel ju­talmazták. A budapesti Vasas Székházban megtartott ünnepségen Veres Jó­zsef, munkaügyi miniszter kö­szöntötte a szakmák legkiválóbb ipari tanulóit, majd Méhes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára adta át a jutalmakat. Winkler György az oklevél és ezüstplakett mellé egy „Rakéta” karórát is kapott. oktatóját, Schrott Györgyöt hétszáz forinttal, jutalmazták. *

Next

/
Thumbnails
Contents