Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
I9őt>. március 27. TOLNft MEGYEI NEPCJSAG Qelyavango^áó eiőii i menyecskék hármasával felsorakoztak a megnyilvánulásai sokszor még a felnőttekénél is padsorok mellett. Őket még nem illette pontosabban tükrözik a társadalmi viszonyokat, meg a templomban ülőhely fiatalabb ko- Emlékezzünk csak: valamikor, ha a falusi iskola, ruknál fogva. Ügy álltak most is, mint máskor ban verekedni kezdett mondjuk egy gazdag és egy szoktak: elöl a magyarok, utánuk a német nem. szegény gyermek, a gazdagnak pártját fogta a zetiségűek, de még ezen belül is megvolt a kor többi gazdag, a szegény mellé pedig odaálltak a szerinti tagozódás. A legfiatalabbak álltak az első szegények. Pedig_ fogalmuk sem volt a politikáról, helyen, s utánuk következtek a korosabbak. Soha társadalmi életről, de ösztönösen is megérezték senki nem tévesztette még el a helyét, tudta, hogy hovatartozásukat. Éppen ezért Farkas Jánosnétól neki hova „illik” állnia, s ha a másik nem jött ilyesféléket kérdeztem: „összecsapásoknál észretemplomba, mondjuk szülés miatt, soha senki nék nem jutott eszébe, hogy elfoglalja helyét. Azt is pontosan tudta mindentó, hogy mikor „illik” beülnie a padokba, de ott is melyikbe, mert itt nem az érkezési sorrend volt a mérvadó, hanem szigorú ősi szokások, amelyek egyrészt az életkoron alapultak, másrészt pedig a nemzetiségi hovatartozáson. Az Is bevett szokás volt a tósvejkei templomban, hogy a pap mit mond két nyelven — magyarul és németül — és mit mond csak magyarul. A harangozó gyerek már fogta a kötelet, hogy megkondítsa a mise kezdetét jelző harangot, amivettek-e valaha is valamiféle nemzetiségi elkülönülést?” Vagy: „Felső tagozatosakra jellemző bandaalakulásoknál volt-e olyan, hogy külön csoportba tömörültek a magyarok, s külön a németek?”. A válasz határozott nem. Amikor közöltem Jäger Jakab tanítóval, hogy miről akarok írni, ezt mondta: — Legfeljebb azzal a mottóval lehet Kisvejké- ről nemzetiségi témáról írni, hogy volt probléma, de csak volt Akármilyen megmozdulást szervezünk, az érdeklődés iránta sohasem differenciálódik aszerint hogy német anyanyelvűek, magyakor hirtelen fnocorgás támadt a padsorok közt r°k, vagy mondjuk telepesek. Mert a viszonyokat itt még a telepítés is megzavarta, bonyolultabbá tette, mégis elsimult minden ellentét. A faluban működött assaonykar. Volt ott mindegyik rétegből nem egy asszony, de ez inkább egy összeforrott család volt s nyomát sem lehetett találni a rótegeződésnek. Egyszer meghitten szórakoztak, máskor tanultak, vagy éppen kézimunkáztak. Gyakran rendeznek műsort a falu művelődési otthonában. Ilyenkor majd minden házból van ott valaki, de sok helyről még ketten, hárman is. Olyan különbséget tenni, hogy egyik népréteg eljár az előadásokra, a másiknak esze ágában sincs, nem lehet. Minden népréteg éppúgy ott van, mint ahogyan az építés idején ott voltak a társadalmi munkánál. Mert azt is tudni kell, hogy Kisvejkén közös erőfeszítésből született meg a művelődési otthon. De elmehetünk a termelőszövetkezetbe is, s megkérdezhetjük, van-e ilyesfajta ellentét. A válasz itt is nem. Az emberek legfeljebb úgy csoportosíthatók a szövetkezeti statisztikán keresztül, hogy ez többet dolgozik, az kevesebbet. Hómann Józsefeknél a férfi nincs otthon, csak Hómann néni. Árról a bizonyos templomi perpatvarról próbálom faggatni, amióta még három évtized sem múlt, el egészen. Emlékszik, rá„ de érezhetően nem szívesen beszél róla.. — Régén volt, elmúlt. A lényeg az, hogy ma már békesség van a faluban. / /os&zú Ján,s bácsit, aki annak idején küldött- T3' séggel mant az espereshez, meg a püspökhöz T miről is kérdezhetném másról, mint arról, hogy manapság megfér-e a két réteg a templomban egymás melleit, nincs-e ilyen lökdösődés. Nevet — Az a néhány idősebb ember, aki még eljár, akár táncolhatna is, mert annyi a hely. De ha zsúfolva lenne, akkor sóm jutna eszébe senkinek, hogy azon versengjen a másikkal: kinek van több A menyecskék lökdösni kezdték egymást. A kóruson egy férfi elkiáltotta magát: — Ne hagyjátok magatokat, itt vagyunk mi is. A harsány férfihangxa valaki németül duplázott: — Majd most megmutatjuk. A menyecskék már-már egymás haját vették „célba”, s közben a németek ezt kiabálták: — Eddig ti álltatok az első sorokban, ezután ml állunk oda. A magyarok pedig: — Ide ugyan nem, amíg az Isten napja ránk süt. A sekrestye ajtajában megjelent a félig miseruhába öltözött öreg pap. A megrökönyödéstől azt sem tudta, hogy ordítson-e, vagy halk, jámbor hangon korholja a rendbontókat. Végül csak valami ilyesfélét tudott kinyögni: — Édes híveim, keresztény testvéreim, uralkodjatok magatokon. Az ördög bújt belétek? De ezt elismételte tó tudja hányszor. Senki sem vetett rá ügyet. A misére csszesereglett nép kiindult a szabadba, a férfiak már a bicskát szorongatták a zseb. ben, s a magyarok ide csoportosultak, a németek oda. Az asszonyok, menyecskék is természetesen, s akkora nyelvzavar támadt, hogy Bábel tornyánál sem volt nagyobb. A vasárnapi mise elmaradt A templomi patáliára Kisvejkére ment az esperes, akivel majdnem verekedésre kerül ugyancsak a sor, mert egyik félnek sem adott igazat, mér- pedSg mindegyik azt várta, hogy szentesíti az elsőbbségi törekvéseket. Még Pécsre, a püspökhöz is küldöttség ment Persze az is dolgavégezetlenül tért haza. Annyi tört ént mindössze, hogy egy ideig nem tartottak misét a tósvejkei katolikus templomban, de még harangok sem kondültafc meg benne. A nemzetiségi ellentétek megmaradták. Ugyanazt az urat imádta mindkét fél, egymásra pedig vicsorgattak a fogukat » joga a faluban, a németeknek, vagy a magyarok.fikas Jánosnál, az iskola igazgatóját kér- nak. Mert az a patália a 30-as években tulajdon- dem elsőnek. Tizennyolc éve tanít a falu- képpen nem arra ment, hogy a templomban ki ■ ban, jól ismer minden eseményt, minden- álljon az előkelőbb helyen, hanem, hogy a falukat jól ismeri természetesen az iskolás gyemre- ban tót illet meg több jog. keket is. Köztudott, hogy a gyermekek spontán i Boda Ferenc A boldog házasság titka ? 2. A rendű André Maurois, a nyolcvan esztendős francia akadémikus már hosszú ideje foglalkozik a boldog házasság titkával. Az idős író kettős okból szánta rá magát erre. Az első ok, hogy meg akarja cáfolni pesszimista elődjeit, akik- képünkhöz, inkább nek egyike, Byron, például azt képünket formáljuk házasság azért magasabb- minden más együttélési formánál, mert az egyiittélőknek időt és lehetőséget ad az alkalmazkodásra. 3. Ne várjuk, hogy az, akit szeretünk, hasonlítson eszmény- eszmé nyalthoz haMi a hosszú élet titka ? tegségek kezdetét (gümőkór, vérbajj baktériumos betegségek, cukorbaji Egy olvasónk azt írja, hogy a vesebaj... stb.) már olyankor felismert napilapokban és képes újságokban amikor az illetőnek • még semmi'* töbször is olvasta, hogy egyes or- féle Panasza, látható betegségi tüne- szágokban (Szovjetunió, Bulgária, nincsen. A orvosi vizsgáló eljárá** Albánia... stb.) 140—150 éves em soknak ez a nagymérvű tökéletesért berek élnek. Legyen szíves a Négy- &ése jelenti egyúttal a betegségmeg-* szemközt írja meg, mi az egészség előzés eddig nem ismert lehetőségeit. tudományos meghatározása és a A betegségmegelőző felfogásban hosszú élettel váló kapcsolata? Tu- sokszor primitív népek megelőzték a lajdonképpen mi a hosszú élet titka? ml kultúránkat. Igen nagy jelentősé- Az egészség meghatározása nem gű nállink a vizsgálatoknak folyama- könnyű. Egy hasonlattal élünk. Egész- 408 kiterjesztése az ifjúság összes ségről szólunk, ha a szervezet mű- korcsoportjaira (óvodások, elemi, kö- ködésében nincsen zavar, ha úgy zépiskolások, ipari iskolai tanulók... működik, ahogy egy jól megolajozott, A vizsgálat mindenre kiterjed, hibátlan gép, amelynek minden ré- ^em marad figyelmen kívül semmi- sze egymással együttműködésben van. kezdődő elváltozás sem. A vizs-* Sokféleképpen fejezték ki már az gálatok során többször találnak ed- egészség értékét. Azt szokták mon- diS méS M nem ismert vérbajt, turf ani a pesszimisták, hogy olyan szám- berkulózist, veseelégtelenséget, szív-* jegy, amely az élet nullája elé téve működési zavarokat... stb. Az ilyen annak értéket ad. Mindenesetre lé- vizsgálatok igen nagy jelentőségűek, tünk legdrágább kincse. Hiába van A nemzet úgynevezett „biológiai éranyagi jólét, ha egészség nincsen, tékáUpmánya” megtartása végett. Az viszont szegénységben is az egész- e§észség, a test és szellem művelése ség vagyont jelent. Mégis egészségük- a nyugodt, harmonikus élet legkel szoktak az emberek legpazarlób- *őbb feltételei, amelyek a legfonto- ban bánni. Az egészségügyi követel- sabb célt, a szellemi és erkölcsi erők xnények megtartása nemcsak azt szol- legnagyobb kifejtését engedik meg. gálja, hogy hosszú életet biztosítsunk, A hos&zú élet „titka” tehát az egész- hanem azt is, hogy az életet a leg- ségügyi szabályok pontos betartása, jobb testi és lelki jó érzésben töltsük el. Az olyan hosszú élet, amelynek utolsó évtizede vagy évei betegségekkel telnek le, nem lehet kívánatos. Hányszor látunk már 40—50 éves korban olyan betegségeket (érelmeszesedés, aortatágulás, keringési zavarok, cukorbaj, veseelégtelenség . . . stb.) amelyek más emberben egyáltalán nem, vagy csak 60—70 éven túl jelentkeznek és amely bajokat megfelelő életmóddal el lehetett volna kerülni. ... éf-v-iiM ■ ■ 1- ■ ' A szennyvíz kezelését és elA hosszú élet leginkább átöröklés- helyezését a miniszteri rendeletén tői függ. Hosszú életű családokból kívül, a tanács Milyen viz folyhat az udvarokról az utcára? Kaptuk az alábbi sorokat: „Tisztelt Négyszemközt! Szíveskedjék részemre válaszolni, van arra valamilyen rendelet, hogy a ruhamosásnál elhasznált víz az udvarról nem folyhat ki az utcára? Köszönettel, egy olvasójuk”« származók inkább érnek el magas kort. Bár bizonyos, hogy az élettartam hosszúsága elsősorban öröklési kiváltság, mégis megfelelő, helyes életmód az életkorra feltétlenül mega tanács végrehajtó bizottságának köztisztasági szabályrendelete is előírja. Az udvarokról az utcára csak eső, illetve csapadékvíz folyhat. Aki az előírásnak nem tesz eleget, az a hatósággal kerül szembe és szihosszabbitólag hat. Egészségtelen élet- gorú pénzbirságolással számolhat, mód a különben hosszú életre való Kedves Olvasónk! Tehát az,ön által hajlamot kedvezőtlenül befolyásolja, kérdés tárgyát képező „mosásnál el- az életet jelentékenyen megrövidíti, használt” vizet sem szabad az utcára Az életkort befolyásoló betegségek engedni. Viszont a házi szennyvizet (gümőkór, vérbaj, malária, rák... stb.) annak ártalmassága miatt el kell tá- ldült mérgezések (alkoholizmus, mór- voiitani az ember tartózkodási helyé- finizmus, dohányzás), ide sorolható ^í. ^ eltávolítás 'legmegfelelőbb és higiénikus módja a csatornázás. Enmint a jegyességtől a sírig tartó, hosszú beszélgetés, amelybe soha bele nem fáradunk. 10. Mindig a hűség útját válaszszátok: ez nyitja meg a boldogság kapuját. Sz. L. az állandó túlzásba vitt testi munka, túlzott sportolás. Nagy ártalmakat , . . . . . , , nek is több módja van. Legjobb ha Jelentenek még anyagcsere-zavarok J 5J 1 amilyenek az elhízás, cukorbaj, kcxsz- a szennyvíz a csapadékvízzel egy csa- vény... stb. Ezen ártalmak jó része el- tomahálózatoon távozik, mert az eső- kerülhető. Ha hajlamosság is van né- a szennyvizet felhígítja, az el- mely betegségekre, ésszerű életrenddel a baj fellépése megakadályozható, dugulásokat lehetetlenné teszi. A há- Akinek cukorbaja van és még erős lózatot mintegy kimossa. Ez az el. dohányos is, számíthat arra, hogy járás azonban drága, önnek, ameny- szervezete két ellenséggel nem fog nyiben lakóhelyéhez közel nincsen megküzdeni és idő előtt letörik. A cukor-bajos tartsa szervezetét cukormentesen, akkor hosszú ideig elélhet, A különféle betegségek sokszor észrevétlenül jelentkeznek. A mai modem diagnosztikával azonban a bemondta: „könnyebb egy nőért SOnlóvá, akit szeretünk, meghalni, mint élni vele”. A má- 4 Házastársunkkal legalább sik előd Bernard Shaw viszont 0^yan lapintatosek legyünk, mint így nyilatkozott, amikor valaki bármelyík barátunkkal és sokkal megkérdezte tőle, szerencsétlense- tap^ritatosabbak, mint egy idegennpf h.nv.h.n.t-0 n. rtp.rLf.p.lcz hazcLSsaoget hozhat-e a pénteki házasság- kötés: „Egész biztosan. Miért éppen a pénteki nap lenne kivétel?”. A második ok az, hogy a boldog házasélet szabályai — Mau- rois szerint — megismerhetők és 5. Sok olyan ember él a földön, akiből hiányzik a gyöngédség és a megértés. Nos, ezekkel nem szabad összeházasodni. 6. Egyetlen okos nő sem memegtavulhatók, és kizárólag a két *«l e9V másik nőnek férje hibái- félen múlik, hogy a házasság ro‘boldog, vagy boldogtalan lesz-e? 7. A szenvedélyt, ezt a rövid Ezek után lássuk az André ideig tartó káprázatot, amely Maurois által összeállított tíz pa- olyasmit mutat a másiknak, ami rancsolatot, amelynek betartása nincs benne, a házasság során — állítólag — biztosítja a boldog cseréljük fel gyengéd fénnyel, házasságot: amelynek sugaránál olyannak lát1. A boldogság legsúlyosabb juk társunkat, amilyen valóban akadálya a két nem különböző minden előnyével és minden ki- igényeiben keresendő. Ezt az el- bájával. lentétet úgy lehet áthidalni, hogy 8. Nincs boldogság felejtés nél- mindkét fél elfogadja a másikat Mil. olyannak, amilyen, 9. A boldog házasság nem más. 99 KUTYABESZED“ Az állatok egymás közötti „beszéde” már régóta foglalkoztatja az embereket, elsősorban azonban az állatpszichológusokat. Ez a „beszéd” természetesen csupán hangok közléséből áll, hiszen a tagolt beszéd csak az emberek sajátsága. Számos állatkísérlet bizonyította: az állatok, ha bizonyos körülmények (például veszély, stb.) között magnetofonszalagra rögzített „beszédjüket” később lejátszották nekik, hasonló módon viselkednek. Villms állatpszichológus és munkatársai most a kutyák „nyelvét” kezdték vizsgálni, s megállapították, hogy a „kutyanyelv” kizárólag magánhangzókból áll. Az egyes kutyafajták vizsgálata révén pedig 19 „nyelvet" és ezen belül 170 ,,tájszólást” különböztettek meg. Április 29-én lottósorsolás Szekszárdim A sorsolásra március 30-ig vásároljon április havi előfizetéses lottószelvényt I (251) szennyvízcsatorna-hálózat, azt tanácsoljuk, hogy sürgősen építtessen udvarán egy emésztő kutat. A munkát szakemberrel végeztesse el. A homokrétegig kell leásni, mert ez a szennyvizet „megemészti”. Ez az ^emésztő” elnyelőképességét körülbelül tizenöt évig megtartja. Ha már nem emészt, úgy másik kutat kell építtetni. Az udvar felszínén tárolt szennyvíz, veszélyes fertőző megbetegedések kútforrása lehet. Mitől fagy meg ax ember keze és lába ? kérdezi egy olvasónk. Tekintettel arra, hogy e témával a hosszú tél idején talán túl sokat is foglalkoztunk, válaszunk igen rövid. Nem szabad szűk cipőt és szoros kesztyűt viselni. Ilyen körülményeié között a végtagok a nagy szorítás miatt vérrel nincsenek, vagy alig vannak ellátva. A vértelen végtagok igen könnyen megfagynak. Tessék bő cipőt, és laza késztyűt viselni. így a fagyást elkerüli.
