Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

t 4 TOLNA MECTH1 NÉPŰJSAC i9Ct>. március 23. • • Összefüggések Meglepő javaslat hangzott el az ősszel, kukoricatörés idején a dunaföldvári Virágzó Tsz vezetőségi ülésén. És­pedig az, hogy tiltsák ki a határból a személygépkocsikat. Nem is túlságosan feltűnő már, ha valaki gépkocsival megy dolgozni a földvári határba, de a mezőőr egy ízben észrevette, hogy egyik gépkocsi csomagtartójába kukoricát raktak — a közöséből. A közös tulajdon megkárosítása — ha csak néhány cső kukoricával is —, mindenképpen elítélendő. A javaslat elsősorban ezért született. És, hogy ezúttal gépkocsikról volt szó, az azért van, mert a gépkocsi a jólét növekedésének a fokmérője. Néhány évvel ezelőtt a földvári tsz-ekben elhangzott már hasonló javaslat, azzal a különbséggel, hogy akkor a lovas kocsikról volt szó. Dunaföldvárott nagyon sok ló ma­radt meg a tagok tulajdonában, válságos harcot kellett foly­tatni azért, hogy a lótartást felszámolják, megszüntessék. A fogat ugyanis egyesek számára a „szerzés" eszköze volt. „Tiltsák ki a határból a gépkocsikat” — ha volt is pre­cedens, amely tápot adott ennek — ebben a javaslatban vi­szont jó adag alaptalan gyanúsítás is rejtőzött. Hiszen az autóvásárlás forrása éppen a közösben végzett munka, a munka után járó jövedelem volt. Mint Jendrolovics Ferenc, a Virágzó Tsz elnöke elmondotta, jelenleg öt tsz-tagnak van gépkocsija, az elmúlt két évben húszán építettek új házat. — Amikor az átszervezés folyt, sokan azt mondták, csak annyit jut majd a közösből, ami az éhenhaláshoz ás kevés lesz — mondotta az elnök —, ma viszont ott tar­tunk, hogy a legnagyobb becsülete a közösnek van. És tsz- tag sem lehet ma akárki... A virágzóban a zárszámadó közgyűlésen huszonkét je­lentkezőből tizennégyet vettek fel, csak azokat, akiket ér­demesnek találtak a szövetkezeti tagságra. Olyan határozat is született, ha olyan jelentkezik, aki ahelyett, hogy a nagy többséggel együtt belépett volna, el­ment valahova dolgozni, fizessen be a közös alapra kétezer forintot, két évi részletekben. Kivétel, aki húsz évnél fiata­labb, vagy családtag volt. Ennek a feltételnek jogosságán tán sokan vitatkoznának, de meg lehet érteni a régi tagok hangulatát. Ök viselték a kezdet minden nehézségét, kitar­tottak, amikor a közös jövedelemből inkább cseppent, mint csurrant. És aki most már, hogy rendbejöttek a dolgok, és anyagilag megalapozott a szövetkezet, mégis csak rászánja magát a belépésre, legalább ennyivel járuljon hozzá a kö­zös alaphoz. Így lehet összefüggést találni a kukorica, a gépkocsi, meg a tagfelvétel feltételei között. BL HIRDESSEN a TOLNA MEGYEI Népújságban! míiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Egy ember elbukott... A fegyelmi bizottságokat sokszor bizottsága és úgy döntött, hogy nem elsikkrttak felette, gyakran nehéz feladatok elé állítják egye- Kért Gyulát fegyedmileg elbocsájt- nagyokat nevettek alkoholmámor­sek. Népszerűtlen feladat fegyelmi bizottsági tagnak lenni. De a bi­zottság a vállalat, a népgazdaság érdekeit szolgálja. Nem utolsó sor­ban pedig a dolgozó nevelését. Minden esetben nehéz a döntés ja. A döntés helyes volt, mert kimerítette a Munka Tor­ban elkövetett ballépésein. És a borbarátok? Mit tettek an­nak érdekében, hogy felemeljék, megakadályozzák élzüllését? Nem is jutott eszükbe poharazgatások közben, hogy az egyébként is még akkor is, ha a bizottság előtt vénykönyve idevonatkozó paragra- gyenge idegzetű ember hamar az álló, olyan vétséget követett el, melyért egyértelműen elbocsájtás járt * Többféle skálája ismeretes a fe­gyelmi vétségeknek és ezen belül is számtalan körülmény befolyá­solhatja a döntés szigorát. Eny­hébb elbírálás alá esik, akinek sok gyermeke van, egyedüli kereső a fusait. Olyan ember, aki italozásai alkohol teljes rabjává válhat, és fedezésére idegen pénzhez nyúl, ide juthat. Látták a pár év alatt továbbra nem maradhat felelős végbement változást, tanúi voltak poszton, különösen azon a helyen egy ember lassú bukásának, mely­nem, ahol komoly összegekkel kell nek elősegítői voltak, gazdálkodnia. Az ' ügy látszólag A borbarátok mellett, az fmsz egyszerű, de a körülmények elgan. italboltvezetői is, akarva akarat- dolkoztatóak. _ lanul taszítottak egyet Kéri Gyu­Kéri Gyula, élbocsájtása után ián. A rendeleteket- és pénzügyi családban, fegyelmi vétség nem fellebbezett és közben a kaposvári fegyelmet megsértve rendszeresen fordult még elő vele, jól dolgozott, kórház idegosztályára került, mi- hitelt nyújtottak, alkalmat adtak kitüntetett munkás volt stb. vei idegeit az ügy bonyodalmai a züllésre. Harmincéves szolgá­A fegyelmi bizottságok többsége megviselték. lat közben soha nem fordult elő, mindig helyes döntést hoz, csak Harminc évet töltött ed közszol- hogy ez az ember megkockáztat­elvétve akadnak kirívó esetek, gálatban és ennek legnagyobb ré- ta, hogy lopjon. Miért is tette vol- Ezankívül azonban előfordul olyan szét becsületben, lelkiismeretes na? Nem volt rá szüksége, határozat is, amely megalapozott, munkában. A sors csapásai meg- Az elítélendő cselekedetre csak körültekintő, az egyedüli legjobb viselték, támaszt nem igen kapott akkor ragadtatta magát, amikor a megoldásnak látszik, mégis elgon. sehol sem. Lelki válságaiban las- hitelező italboltok számlái több dölkoztató, tanulságos eset. Néhány hónappal ezelőtt egy ha­sonló döntést hozott a fegyelmi bi­zottság Döbröközön a községi ía- nácsnáL Kéri Gyula pénzügyi dol­gozó közel 30 éve a tanácsnál áll alkalmazásban, egy lopási histó­san az italban keresett menedéket, száz forintra rúgtak. Balaskó Já- Rendszeres látogatója lett az ital- nos, Balogh József és Gödön Mi­boltoknak, borbarátok pincéinek hály nem gondolt embertársára, Kéri Gyula ügye nem magán- fiJÄor folyószámlát nyitott. In- ügy. Azzal, hogy most munka he- k^b megszegték a rendeleteket* lye is kiközösítette, elveszett em- ^e sz üzletnek sokat jelentő saá» bér lett. Érthető, hogy idegálla- vsakat nem nélkülözhettek, pota is felmondta a szolgalatot Drága árat fizetett Kéri Gyula IS __________ ___és (ki tudja mi következik még r iába keveredett. Az elmúlt év no- ezután? Fellebbezését elfogadni vetniber 15-én megjelent a kurdi nem tudta a területi egyeztető fcn- fmsz döbröfcözi italboltjában, hogy zottsag sem, ugyanakkor a megyei Munkahelye is sokat tehetett napi adagját elfogyassza. A dől- munkaügyi döntőbizottság is kény- volna érte. Igaz, sokszor figyeV gozók fizetése ott feküdt a pulton, telén volt helybenhagyni az első meztették szóban is, írásban is, de melyet kifizetés előtt néhány perc- tokon történt döntést, nem használt. A fegyelmi eljárá­re Balaskó János üzletvezető őri- a napokban 47 aláírással tilta- saíag tellett erejükből, tovább zetlenül hagyott. Kén Gyula bele- te ozás érkezett a megyei döntő- m^r nem próbálkoztak. Most a markolt a pénzkötegbe és kétezer- bizottsághoz. Döbröközről. Az alá- fejeimí bizottság döntése után . .. - . ------■-------------— ír6k kériki hogy Kéri Gyulát, aki a kedélyek megnyugodtak, de egy h arminc évig közmegelégedésre ember elbukott. Munkahelye látta el a faluban tisztségét, állít- mncs> beteges, nyomorék, aki rá- sák vissza munkahelyére. A köz- storulna a segítségre. Ez azonban ség dolgozói szeretik, szívesen for- ifnar kése- Betegsége után rok- dulnak hozzá ügyes-bajós-dolgáig* -kantsági nyugdíj illetne meg, saj­káit.'bápír arról' • tehuskodik, munkahelye már hogy nem helyénvaló az áz állítás, a lehetőségről is . .. , . _ _ . amelyben Ként iszákosnak tárt- lehtondhak Nyugdíjas szüleivel jutott, felkéréste az üzletvezetőt es 4V aláíráá-tulaj dohosai feö­kTte’ vonja vissar feljelenj ^ ^ ^ nem látta mé záros hatandon belül visszafizeti italos a]apolbaru kétszáz forintot magával vitt, Balaskó János később az elszá­molásnál észrevette, hogy hiány­zik a pénzből és maga kezdett nyo­mozni utána. Eredménytelen pró­bálkozások után a rendőrség kör­zeti megbízottjánál tett: feljelen­tést. Mikor ez Kéri Gyula füléibe az eltulajdonított, összeget. Másnap Kéri édesanyja megje­lent az italboltban és kifizetett 2180 forintot, majd a hiányzó 20 forinttal december 7-ón lerótta fia .tartozását”. A lopás bebizonyoso­A tiltakozók elkéstél^. Igyekezetük feleslegesnek bizo­nyult. Energiájukat nem most, hanem évekkel ezelőtt kellett maguk is támogatásra szorulnának. Mindez elkerülhető lett volna, ha barátai időben siet­nek segítségére. Fertői Miklós J. Golovanov: a lezsuifa lAlísa — dokumentumregény — Fordította: Pető Miklós ■gdott, mivel a bevalláson kívül az volna felhasználni Kéri Gyula vé- Sjüzletvezető nyomozás közben ki- delmében. Akkor kezdhették vol- Sderí tette, hogy Kéri a nevezett nap na a tiltakozást, a segítségnyúj- Sután kifizette a takarékszovetke- tást, amikor még nem süllyedt Szetben 1034 forint tartozását, majd ilyen mélyre ez az ember. Kis Z Balogh József kisvendéglősnél, közösségben éltek a faluban. Is­SGödön Mihály italboltvezetőnél is merték, és állítólag szerették, még- Smegjelent hitelét rendezni. sem figyelmeztették, hogy rossz 5 Ebben az ügyben hozott határa- úton jár, nem lesz jó vége a rend- Szatot a döbröközi tanács fegyelmi szeres italozásnak. Nem tették, ha­iimmiiiiiimiimiiiiiimiiiimmmiiiiiHMiiiiiiiiiiiiiimiiimimiimimimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiitiuiiiiimiiiiimiiiiiiiiiM Szekszárdi Építőipari Szö­vetkezet vállal műanyag fal­burkolat, PVC padló és kép­keretezést rövid határidővel* Megrendeléseket a szövetke­zet telephelyén, Szekszárd Rákóczi u. 15. sz. alatt lehet leadni. (174) Az államvédelmi bizottság lehetővé tette J. Golovanovnak, a fenti című könyv szerzőjének, hogy megismerkedjen a „Jezsuita’-dosszié minden részletével és személyesen is részt ve­gyen a moszkvai és Moszkva megyei államvé­delmi szervek nyomozó munkájában. Az újság­író, az ügy végleges felgöngyölítése után, a vádlottak minden kihallgatásán jelen volt, kü­lön is beszélgethetett velük és a tanúkkal. En­nek alapján írta meg dokumentumregónyét, melyet némileg rövidítve Pető Miklós fordítá­sában közlünk. Hogy a „Jezsuita” mennyire nem kiagyalt figura, ennek illusztrálására ele. gendő annyi, hogy 1964 őszén még lehetett vele találkozni a szovjet főváros utcáin. 1. A TITKOS TÁRSASÁG Kellemes időt hozott 1940 tavasza Moszkvára; Anatolijt azonban ez a tavasz nagyon meggyötör­te. Gyermekkorára gondolt. Mikor tizenegy éves volt, kispaposkodott, tizennégy éves korában vi­szont felvételi kérelmet adott be a Komszomol- hoz. Felvették. Mindössze arra kérték, hogy javít­son néhány osztályzatán. Megígérte és ki is javí­totta a jegyeit. Tíz év múlva így beszélt magáról: ts16—17 éves koromig fanatikus hívő voltam”. Hát igen, a gyermekek szeretnék titkolózni. Istenihívő volt, ám a Komszomol elől elleplezte ezt Pedig az effajta titkok már mások, mint a gyermekkori titkok. Ilyen kérdésekben nincs helye a játéknak, a letkiismeret nem játékszer. Ha az ember el­leplez valamit, akkor ez azt jelenti, hogy fél. így — 2 — barátkozott meg Anatolij a félelemmel. És ez a barátság egész életére szólt. A félelem volt az egyetlen olyan barátja, aki nem lett hűtlen hozzá. Aztán 1935-ben felbukkant a Társaság. Terebé­lyes, komoly neve volt: „Moszkvai megújhodó hit­tudományi társaság az orosz görögkeleti apostoli pravoszláv egyház hierarchikus klérusának képzé­sére”. így ment illegalitásba a 18 éves Anatolij Prohorov, a moszkvai Komintern kerület 184. is­kolájának tizedik osztályos tanulója. Mert a tár­saság, természetszerűleg, illegálisan működött, fe­dőnevekkel. Anatolij a Jezsuita fedőnevet kapta. Az illegális társaság feje Valemtyin Grigorjev, az egyszerű sofőr, régebben pap. Vegyenszkij met- ropoiita bizalmi embere volt. Valentyin kapcsola­tainak finom, csak kevesek előtt ismert szálad a moszkvai egyházmegyéig nyúltak, egészen Szmir- nov atyáig, sőt még azon is túl, odáig, ahol a „nagy politikát” csinálták, ahol terveket szőttek arról, hogyan szervezzék be az ifjúságot az egyház kebe­lébe. Hiszen ez a legfontosabb, ez a jövő;; ■. Az első közös összejövetel alkalmával két pont­ból álló szervezeti szabályzatot fogadtak el, egy­hangúlag. Első pont: a társaság tagja lehet, nemre való tekintet nél'kjil, minden vallásos, hithű pra­voszláv, aki célját világosan és határozottan is­meri. A második pont szerint a társaság jelszava: Krisztusért — mindhalálig! A társaság céljával mind egyetértettek: a jelen­legi egyház istenellenes, úgy táncol, ahogy a bol­sevikok fütyülnek. Fokozatosan fel kell tehát épí­teni az igazi pravoszláv egyházat. Grigorjev csak a háttérben mozgott és mozga­tott. Maga Anatolij — őszintén szólva — pedig nem sokat értett meg a társaság elgondolásaiból Jellemzésére csak annyit, hogy például Dolores Ibarru'riról csak annyit tudott, hogy ateista és Einsteinről, hogy zsidó. 1940 telén Anatolij Prohorov már a 131: sz. tüzérezred létszámához tartozott, amely ezred a Breszt délkeleti határán levő iparvároskában ál­lomásozott; a fiú mátsem sejtett arról, hogy a társaság egy része időközben lebukott^ Midőn elutazott Moszkvából, a moszkvai Pro­letár kerület sorozóbizottságánál talán éppen ugyanabban az órában jól megtermett, szőke hajú legény jelentkezett, behívó levelén ezzel a névvel: Alekszandr Roscsin. Egykorú volt Anatolijjal, ta­vasszal járták ki mindketten a tizedik osztályt. Az élet mint tiszta papírlap állt előttük. És hu­szonnégy év elmúltával egy szürke Volgában ta­lálkoztak össze. Az autó a Jaroszláv-i úton szá­guldott végig velük; De ne vágjunk a történtek elébe. 1941. jvgúus 20-án, pénteken Anatolij influenzában megbetege­dett. Ezt az eseményt nem őrizte volna meg em­lékezetében, ha a vasárnap nem találja a 131. sz. tüzérezred kórházában. Éjjel repülőgépek dübör­gésére ébredt. Csörömpöltek az ablaküvegek. Nem gyújtott villanyt, gyorsan felhúzta nadrágját és kiment a folyosóra. Abból, ahogy az egészség- jgyiek sürögtek-forogtak, rádöbbent: valami ko­moly dolog történhetett. Egy ismerős felcser ro­hant el mellette: — Kitört a háború — mondta futtában,.

Next

/
Thumbnails
Contents