Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-03 / 52. szám
1966. március 3. TOLNA MEGYEI NÉPŰ .IS A G 3 Röpgyűlés a bőrdíszműben Versenyfelhívás az üzemekhez Tegnap délután a műszakváltás szünetében röpgyűlést tartottak a Rákospalotai Bőr- és Műanyag!eldolgozó Vállalat szekszárdi telepének szabászműhelyében. A röpgyűlés tárgyát a közelgő pártkongresszus tiszteletére szervezendő munkaverseny képezte. A szabászműhelybcn néhány nappal ezelőtt ugyanis a dolgozók kezdeményezésére elhatározták, hogy munkaversenyre hívják ki a többi üzemrészt. A későbbi javaslatok szerint a vállalat pártszervezete és szakszervezeti bizottsága úgy határozott, hogy a munkaversenyt nemcsak az üzemrészek között szervezi meg, hanem versenyre hívja ki a Szekszárdon működő összes termelő üzemeket, vállalatokat és ktsz-eket. A szabászatban megtartott gyűlés után, a többi műhely is röpgyűléseken csatlakozott a felhíváshoz. Az éves verseny a gazdaságosság, a takarékosság, a termelékenység, a dolgozók politikai és szakmai nevelésének fokozása érdekében történik. Az üzem dolgozói versenyfelajánlásukban vállalták, hogy exporttervüket december 24-i kiszállítási határidővel, reklamációmentes minőséggel, a belföldre szállított' cikkeiket pedig ugyancsak reklamáció- és kötbérmentesen teljesitik. Kilenc- venhétmillió forint értékű éves tervüket, figyelembe véve a teljes termelési értéket, hárommillió forinttal túlteljesítik. Az 1965-ben elért 300 ezer forint értékű anyagtakarékossággal szemben ebben az évben 400 ezer forint alapanyag-megtakarítást vállalnak. A vállalati viszonylatban előforduló társadalmi munkákra az egy főre eső munkavégzést öt órában állapították meg. Vállalásukban szerepel még az ipari tanulók tanulmányi eredményének megjavítása. Az éves verseny során 18 brigád küzd majd a szocialista cím elnyeréséért. A versenyfelhívást a vállalatvezetőség minden szekszárdi üzemnek, gyárnak, ktsz- nek megküldte. A munkaverseny értékelésére a párt és a KISZ városi bizottságát, valamint az SZMT illetékes vezetőit kérik fel. Az éves munkaversenyen kívül az elmúlt héten a vállalat KISZ-brigádjának kezdeményezésére március 6-án és 13-án az üzem valamennyi műhelyében vasárnapi műszakot szerveznek és az itt termelt értéket a Vietnami Demokratikus Köztársaság sokat szenvedő népének küldik megsegítésül. A héten délelőttös műszakban dolgozók 6-án, a jövő hét délelőttösei pedig 13-án szervezik a vasárnapi műszakot. A vállalat adminisztrátorai ugyancsak vasárnapi munkával biztosítják a két pihenőnapon termelt érték kiszámítását. Megkezdődött a tavaszi gépszemle állami gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságaiban megkezdődtek a tavaszi gépszemlék. Amint arról Jahoda Miklós, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának főkönyvelője tájékoztatott bennünket, a szemlebizottságok tagjai nemcsak azt vizsgálják meg, hogy a megye tizenegy állami gazdaságában megfelelően kijavították és rendbe hozták-e, az erő- és munkagépeket, s általában a gépjavítás helyzetét, hanem azt is: jól felkészültek-e a tavaszi munkákra, köztük a talajelőkészítésre, a vetésre, továbbá a vízzel borított területeken pótlandó mélyszántásra; gondoskodtak-e munkaerőről, elegendő műtrágyáról, stb. Ezenkívül ellenőrzik a szállítójárművek közlekedési állapotát is. A megye gazdaságaiban körülbelül 750 traktoregységnek számító erőgépet és a hozzátartozó munkagépet vonultatnak fel, mintegy másfél hét alatt, a szemlebizottságok előtt A szemlék hétfőn a biritói, kedden a Fomádi ÁG-ban és az Iregszemcsei Kísérleti Állami Gazdaságban kezdődtek meg; szerdán a gerjeni, csütörtökön a kanacsi, pénteken pedig az Alsó- péli Állami Gazdaságban folytatódnak. putri, elviselhetetlenné vált benne az élet. A gyerekek is újat akarnak, a Kossuth utcai cigányok példája is ragadós. A munkahelyen a közösségben sokat tanulnak, lassan rájönnek, hogy a mai élet sokat követel, de egyben emberré is nevel. — A gyerekeim, mikor nekilátnak a tanulásnak, mindig mondják, gyere api, majd velünk együtt megtanulsz írni, meg olvasni, — mondja nevetve Kalá- nyos. — Mióta iskolába járnak, azóta tanultam meg leírni a nevem. — Szeretne megtanulni írni és olvasni? — Hát, jó lenne, az biztos. De hogyan? Egyszer már a tanács akart beindítani ilyenféle iskolát, csak nem volt jelentkező. Ha most lehetne én is, meg a feleségem is belekezdenénk. Szedresen, a Kossuth Lajos utcában egyre-másra nőnek ki a földből a családi házak. Az Acsá- di-völgyben élő cigánycsaládok, mind többen élnek az Országos Takarékpénztár által nyújtott építési kölcsönnel. Néhány év alatt egész utcasor épült, melyben 24 cigánycsalád talált otthonra. — Hány család él még az Acsá- di-völgyben? — így hirtelen nem tudnám megmondani, — válaszol Bogdán felesége, — de nem vagyunk sokan. A fiatalok már nagyrészt a Kossuth utcában laknak. Inkább öregek élnek a cigánytelepen. Az idén nyolc családdal szaporodik az új utcasor. Valameny- nyiük kezében ott van már a kölcsön, vagy az ehhez szükséges induló tőke. Nyolcán várják, hogy a Paksi Építőipari Ktsz szerződést kössön velük. Kalányosék és Bogdánék a napokban fizették be a telek árát és néhány nap múlva megkapják az építési hitelt is. — Akár holnap nekikezdenénk a ház építésének, ha lehetne — Bogdán Sándor ég az építési láztól, azt szeretné, ha már állna a családi ház és emberi körülmények között élhetnének. — Azokat a munkákat, amelyekhez nem kell szaktudás, mi is elvégezzük, csak minél előbb kezdjék meg az építkezést! Beszélgetés közben, állandóan a házépítés a téma. Ha el is kalandozunk, a következő pillanatban már valamelyikük biztos arról beszél. Érthető örömük és lelkesedésük, hiszen a kunyhóból a palotába költöznek. Harminc-negyven év putriban töltött idő után nem csoda, hogy gyerekesen lelkesednek. Akár késő estig is elbeszélgetnének, de végül is elköszönünk egymástól. Az egyik asszony még messziről utánam kiált: — Aztán látogasson meg bennünket a Kossuth utcában is! FERTŐI MIKLÓS A szekszárdi szőlőhegyek és az erózió KÉTEZER ESZTENDEJE ont ják a szekszárdi hegyek a jókedvet, vidámságot fakasztó nedűt. Nem túlzás azt mondani, hogy időközben a szekszárdi bor világhírnévre tett szert. A nemzetközi kereskedelemben márkás bornak számít, a boltokban keresett cikk. Nem véletlen, hogy több külföldi kereskedő megpróbálkozott már hamisításával. De ha őszinték akarunk lenni, azt is meg kell mondani, hogy a történelmi név mögött napjainkban közel sincs az, ami lehetne. És ezt éppen a holnapi, holnaputáni tennivalóink szempontjából kell hangsúlyozni. Jó néhány éve beszélünk a szekszárdi szőlővidék rekonstrukciójáról. Népgazdasági érdek a híres szőlővidékek, mint az egri, tokaji, badacsonyi stb. rekonstrukciója, így a szekszárdié is. Ezek ügye külön kiemelt, speciális feladatként szerepel népgazdasági szinten. Ám, ha körülnézünk a szekszárdi szőlőhegyen, kiderül, hogy a helyzet korántsem megnyugtató. Éppen ezért a felelősségtudat, a szőlőkultúra szeretete azt diktálja, hogy sürgős intézkedéseket tegyünk, ami ugyan jobb lett volna tegnap, tegnapelőtt, de még most is jobb, mint soha. Miről is van szó? Ha egyáltalában beszélhetünk rekonstrukcióról, az lényegében az állami gazdasági területre vonatkozik. Itt jelentős összefüggő területen — több száz holdon — telepítettek szőlőt korszerű módszerekkel. Meghonosították a nagyobb hozamot adó lugasrendszerű művelési módot. Makroteraszo- kat képeztek ki nagy költséggel, széles sortávra telepítettek így általánossá válhatott a szőlőben is a gépi munka. Mintegy .30 milliós költséggel korszerű szőlőkombinát épült a város bejáratánál. De Szekszárd határában az állami gazdaság ültetvénye csak egy kisebb része a szőlőterületnek. Sőt, ha a fejlődés ütemét vesszük, az állami gazdaság sokáig nem tudja elérni, pótolni saját telepítéssel ezt a mennyiséget. Márpedig a nem állami gazdasági terület nagy része olyan állapotban van, hogy nem lesz érdemes megművelni. Körülbelül 1500 holdnyi — nem állami — termő szőlőterületet tartanak jelenleg nyilván a szekszárdi városi tanácsnál. De emellett nyilvántartanak 431 hold szőlőhegyi parlag- területet is. Ebből még 95 hold szőlő, de annyira legyengült állapotban, hogy jóformán a kapálá- si díjat is alig fizeti meg, ezért már ez is inkább parlag, mint termőterület. A 431 holdból 143- at kényszerhasznosítással művelnek, ami azt jelenti, hogy ebből senkinek sincs elfogadható haszna, az államnak pedig egyszerűen semmi. A parlagterület évről évre nő. A nem állami gazdasági területen csak elenyésző új telepítés található, sőt, többnyire még a szükséges pótlásokat sem végzik el. A tőkeállomány mindenütt elöregedett, általában 50—60 éves, kevés az ennél fiatalabb. A múlt század végi filoxera után a századforduló tájékán nagyobb arányú újratelepítésre került sor. Akkor 3000—3200 hold volt a termőterület a város környékén, most a 2000 holdat sem éri el az állami gazdasági ujtelepítésekkel együtt. Jelenleg tehát nemcsak hogy a fejlődés nincs biztosítva, hanem még az állomány megóvása, egyszerű újrapótlása sem. HOGYAN JUTOTT IDE a szekszárdi szőlőhegy, annak természetesen számos oka van, de a leglényegesebb az erózió. Az időjárás, a szél, a csapadék állandóan koptatja a termőtalajt. Aki a szőlőhegyen jár, könnyen megfigyelheti, hogy a hegyoldalakban fél-háromnegyed méterre is kiállnak a földből a tőkék, mert a telepítés óta annyit lekoptatott az eső és szél a termőtalajból. De aki nem jár a szőlőhegyen, jár a város központjában, s egy-egy nagyobb nyári zápor után ott is megfigyelheti az eróziós pusztítást: a felgyülemlő iszapréteg, a szőlőhegyekről lemosott termőtalaj. Az erózió a szekszárdi szőlőhegyen egy évszázada érezteti erősebben hatását, s ellene mindeddig az állami gazdaság kivételével érdemlegeset nem tettek. Főként ezért jutott ilyen állapotba a szőlőhegy. Ezért kopaszodnak el a meredek domboldalak, hiszen újratelepítésük éppen a nagy erózióskár következtében meglehetősen költséges lenne. A szőlősgazdák — akár szövetkezeti keretek közt, akár magántulajdonként — bár szorgalmasan dolgoznak, de maguk is látják, hogy termőterületük végnapjait éli. A gazdák elöregedésével párhuzamosan kiöregszik a termő szőlő, s a gazdák mintha bele is nyugodnának abba, hogy utánuk nincs folytatás. Az állami gazdaság — ismét csak itt lehet jó példát találni — ugyan épített buktató gátakat, támfalakat, levezető csatornákat. Rengeteg betont, követ használtak fel a szőlőhegyen, természetesen sokmilliós költséggel. A gyakorlati tapasztalatok igazolják, érdemes volt. A nem állami gazdasági területeken ilyen tekintetben nem történt semmi. A gazdák kapával néha készítenek kisebb buktatókat, de ezek már egy közepes esőnél sem számítanak. A tanács anyagi lehetőségeinek megfelelően hozzáfogott egy eróziós védővonal kiépítéséhez. így készült el a Kadarka utcai út, ami egyben csapadéklevezető is, a Klapka György utcai mű, és ilyen céllal épül a város déli része fölött is megfelelő csapadéklevezető. De ezek elsősorban a város védelme szempontjából lényegesek, hogy lehetőleg ne ismétlődjék meg az 1961-es felhőszakadás során tapasztalt hatmilliós kár. Magát a szőlőhegyet, a szőlőt ezek nem védik. A VÁROS VEZETŐI foglalkoznak e témával. Teljesein érthetően, hiszen a város fejlődése szempontjából is alapvető a szőlőkultúra. Jellemző, hogy a sok pusztulás ellenére is a város összterületéből 11,6 százalékkal részesedik a szőlő. A város kedvező környezete még ennél is jobb arány kialakítását tenné lehetővé. A világpiacon továbbra is keresett a szekszárdi vörösbor, a hazai fogyasztók ugyancsak kedvelik, sőt, csemegeszőlőből is sokkal nagyobb mennyiségnek lehetne piacot biztosítani. Érthető tehát, hogy a város vezetői ezt nem tizedran- gú problémaként kezelik. Csakhogy nem megy minden simán. A kiinduló lépés természetesen az egész szőlőterületre kiterjedő rekonstrukciós terv elkészítése, ami természetesen magába foglalja a leglényegesebbet, az erózió elleni védekezést is. Egy ilyen általános, átfogó tervezet nélkül egy lépést se lehet tenni, mert minden csak toldozás-foldo- zás lenne, s ezzel még késleltetni sem lehetne komolyan a szőlőhegy pusztulását. Amíg ilyen tervezet nem áll rendelkezésre, még ha sokan vállalnák is a telepítés költségeit, gondjait, nem lehetne engedélyezni, mert nem tudni, hogy az nem lesz-e útjában a később készülő műveknek, tereprendezésnek, útkialakításnak. Ugyanis egy-egy hold újjáépítésére átlagosan 60 090 forintot kell Számítani, tehát nagy értékek mennének veszendőbe, ha mondjuk öt év múlva ki kellene vágni a fiatal tőkéket. A városi tanács — nagyon helyesen — hozzá is látott az ilyen jellegű intézkedés sekhez. Az volt az elképzelés, hogy a termelőszövetkezetek — mivel hozzájuk tartozik a nem állami gazdasági terület nagyobb része — közösen, társulati alapon rendelik meg a tervet, aminek alapján lehetne védekezni az erózió ellen. Erre központi erőforrások is igénybe vehetők lennének, s gyors ütemben lehetne újjátelepíteni a kiöregedett szőlőskerteket. Úgy látszik a gazdák nem értették meg, hogy miről van szó, mert néhány hangadó hatására a terv megrendelésére vonatkozó javaslatot elvetették. Pedig a rekonstrukciós elgondolások figyelembe veszik azt is, hogy soli az egyéni kistermelő a városban, és a fejlesztést semmiképpen sem az ő rovásukra tervezik. Sőt, az eróziós védekezés kedvezően hatna az ő területükre is, és nagyobb felújítási lehetőség nyílna számukra. Tehát az anyagiak szempontjából minden szőlőtermelőnek inkább egyértelműen ez lenne az érdeke. ÍGY ÉRTHETŐ AZ IS, hogy a várcei tanács végül saját hatáskörében megrendelte az erózió elleni védekezéshez szükséges tervet. Tehát meglesz az előfeltétele, hogy a nem állami területeken is megfelelő védgátak, csapadékelvezető csatornák, az erózió elleni védelem szempontjaiból is jelentős utak készüljenek, és bizonyos tereprendezésre is sor kerüljön. A terv elkészültével, megvalósításával lehetőség nyílik az erózió elleni védekezésre. Ez annál is inkább fontos, mert a termőterület állapota — nem számítva az állami gazdaságot — a következő: I. osztályú (mindössze) 26 százalék, II. osztályú 35 százalék, s a legtöbb, 40 százalék III. osztályú. Ezek után mégin- kább érthető és dicsérhető a városi tanács törekvése. Boda Ferenc Nagy a sikere a hidegkonyhai bemutatónak Egyre többen vásárolnak félkész és hidegkonyhai termékeket, amelyek nagymértékben megkönnyítik a háziasszonyok otthoni munkáját. Az egyre növekvő Igények megkövetelik, hogy mind több városban biztosítsák, a vásárló igényeinek megfelelően, ezeket az élelmiszercikkeket. A Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat — amely a város több üzemének étkeztetését is biztosítja —, ezúttal Szekszárdon tart hidegkonyhai bemutatót, az 50-es Népboltban. A március 2-án megnyílt kiállításon húszféle hidegkonyhai termék — orosz hússaláta, libamáj-pástétom, francia saláta, ca- sinótojás, majonézes burgonya, stb. — valamint félkész áru — naturszelet, kocsonyahús, stb. — között válogathat a vásárlóközönség. A hidegkonyhai bemutatóval párhuzam,osan a vállalat mintegy harminc féle cukrásztermékét is láthatjuk, amelyek ugyancsak megnyerték a vásárlók tetszését. Ezt bizonyítja, hogy már a megnyitást követő órában több vásárló rendelt vasárnapra különféle süteményeket. A bemutató legkeresettebb hidegkonyhai, félkész-, valamint cukrásztermékeit a jövőben rendszeresen árusítják.
