Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

1966. március 23. TOLTVA MEGYEI NÉPÜ.1SÁG 3 Keskenyfilm —szélesvásznon Községeink túlnyomó részében 16 milliméteres keskeny fii veti tő géppel dolgoznak a mozigépészek. A vetített filmek még ha első- osztályúak is, kivésbé élvezhetők. Gyenge a fény, a kontúrok el­mosódnak a vásznon és bizony sokszor elégedetlenek a nézők. A keskenyfilmvetítő gépek lecseré­lése normál gépre viszont nagy anyagi áldozatba kerülne, melyet a Tolna megyei Moziüzemi Válla­lat fedezni nem tud. így a kisebb községekben meg kell elégedni egyelőre a keskenyfilmmel. A moziüzemi vállalat műszeré­szei már évek óta kísérleteznek, hogyan lehetne megoldani kes- kenyfilmek vetítésénél az élesebb képet. A kísérletek eredménnyel jár­tak. Két gépet sikerült külön­böző optikák és ívfénymegol­dással összeállítani. A Bács-Kiskun megyei válla­latnál is értesültek az újításról és megtekintették az átkonstruált gépeket. Javaslattal fordultak a MOKÉP felé, hogy az ívfénnyel megoldott keskenyfilmvetítőhöz ennek megfelelő, különleges kó­piát készítsenek, így megoldható a szélesvásznú film vetítése is. Az első kísérletek beváltak és a Bács-Kiskun megyeiek min­tájára a moziüzemi vállalat a várdombi művelődési házban elkészítette az első keskeny­filmvetítő átalakítását. A munkálatokat a Budapesti Filmtechnikai Intézet végezte. Át­alakították Várdombon a géphá­zat és a megfelelő szerelési mun­kákat elvégezték. Ezek a szere­lési munkák teljesen azonosak a normál vetítőgépek beállításánál . végzett munkákkal, de még így is gazdaságosabb. A normál filmek szállítása kö­rülményesebb mint a keskeny fil­meké és jóval drágább. A nor­mál filmeket súlyuk miatt vas­úton kell szállítani, a keskenyet pedig postán. Ez a Tolna megyei Moziüzemi Vállalatnak évente tekintélyes költségmegtakarítást jelent. Kis lélekszámú községben nem lenne gazdaságos egy nor­mál gép beállítása, amelynek költsége géppel és beszereléssel együtt közel 150 ezer forint. A kulturáltság azonban egyre sürget. Minden község dolgozói igénylik, hogy ne csak a régi fil­meket vetítsék és ne olyan rossz központi és a megyei sajtóval. Si- montornyáról keltezett és az igaz­ságügyi miniszterhez címzett leve­let említ meg a szociálpolitikai ügyek intézője. A levélíró elhagya- tottságára, betegségére hivatkozva, nyugdíjjáradéka ügyében kéri a miniszter segítségét. A helyszíni vizsgálat során kiderült, hogy az idős házaspárnak tartásra kötelez­hető gyerekei vannak Budapesten. Ők maguk rendezett körülmények között, saját házukban laknak, te­henet, sertést, több baromfit tarta_ nak, s egy hold földön gazdálkod­nak. A bácsi az igazságügyi mi­niszterhez írt levelében súlyos be­tegnek, tbc-snek vallotta magát, viszont a simontornyai tbc-gondo- zó nyilvántartásában nem szere­pel, sőt a körzeti orvos sem tu­dott betegségéről. A községi veze­tők elmondták, azért nem kaphat járadékot, mert nem lépett a tsz- be. Vannak úgynevezett nehéz ügyek is. Az egyik, amelybe bete­kintettünk, 18 aktából áll. Levél a rádióhoz, a megyei tanácshoz, a járási tanácshoz, a gyámügyi ha­tósághoz, a Fornádi Állami Gaz­dasági igazgatójához és még né­hány szervhez. A családfő gyógyít­hatatlan beteg, állandó kórházi ápolás alatt áll. A feleség írta a levelet, hivatkozva nehéz helyze­tükre. rendszeresen megállapított családi segély folyósítását kéri, A minőségben, mint eddig. Az új gép lehetőséget nyújt, hogy a kö­zeljövőben egymás után, ahogy az anyagiak megengedik átalakít­sák a falusi kultúrházak és mo­zik keskenyfilmvetítő gépeit.. Szombaton este a várdombi művelődési házban ünnepélyes keretek között avatták fel az első ilyen keskenyfilmvetítővel rendelkező mozit. Először a közönség előtt hagyo­mányos géppel vetítették a hír­adót, majd a játékfilmet már az új géppel vetítették. A szép szá­mú közönség megelégedéssel fo­gadta a kitűnő újítást és saját szemével győződhetett meg az ívfényes keskenyfilmvetítő gép nagyszerű teljesítményéről. A mindössze 900 lelket számláló kis község büszke lehet, hogy széles­vásznú filmet előbb nézhet saját falujának mozivásznán, mint a megyeszékhelyen, Szekszárdon. Az őcsényiek és az alsónánaiak már tudják, mi a különbség a két vetítőgép között. A mozi­üzemi vállalatnál elkészített első két prototípus ugyanis hozzájuk került. Még nem vetítenek széles­vásznú filmeket, de a homályos, rosszul látható kép helyett az ív­fénymegoldással jól élvezhető fil­meket láthatnak. A várdombiak példájára még ebben az évben négy község jut átkonstruált keskenyfilm­vetítő géphez. Az idén megjelenik a szélesvász­nú film Dunakömlődön, Nakon, Regölyben és Szedresen. 1967-ben pedig újabb öt kis község vetítő­gépét alakítják át. Az új vetítőgépek még újonc­nak számítanak az országban. Éppen ezért a 16 milliméteres keskenyfilmekből csupán 10 kó­piát készített eddig a MOKÉP. Ezek is inkább érdekes kaland- filmek: A kőszívű ember fiai, a Kartuss, Mit csinált felséged 3— 5-ig?, stb. Természetesen ez a 10 kópia még kevés ahhoz, hogy az új gépekkel működő falusi mozi­kat rendszeresen ellássa széles­vásznú filmekkel. A MOKÉP ve­zetői erre is gondoltak. Ahogy a községekben elterjed az újítás, olyan mértékben készítik majd az univerzális keskenyfilmkópia- kat is. (Fertői) család valóban nehéz helyzetiben van. Az apa, betegsége előtt a For­nádi Állami Gazdaság időszakos mezőgazdasági munkása volt. A té­li hónapokban egyáltalán nem dol­gozott. Tavasszal, nyáron és ősz­szel, a mezőgazdasági csúcsmun- kák idején is havi 11—12 napot töltött munkával. Ottléte alatt mindössze három hónap volt, ami­kor annyit dolgozott, hogy elérte a családi pótlékra jogosító munka­napok számát. Az apa felelőtlen­ségének most a család látja ká­rát. Élelmezésük, ruházatuk hiá­nyos. Az anya képtelen arra, hogy négy gyermeke, idős anyja, és be­teg testvérbátyja eltartásáról gon­doskodjék. A szociálpolitikai ügy­intéző, látva a család helyzetét, a gyermekek állami gondozásba vé­telét javasolja. Az ügy azért nehéz, mert az anya ehhez nem járul hoz­zá. A szociálpolitikai munka sok utánjárást igényel. A rendeike2ié- sek félreérthetetlenül meghatároz­zák, milyen lehetőségek állnak az ügy elintézésére. A paragrafusok, rendeletek végrehajtása mellett sok meggyőzésre, és türelemre van szükség. Veldi elvtárs nem sajnál­ja a fáradságot. Nem nyugszik addig, amíg az aktát, amely mö­gött emberek vannak, megnyugta­tóan el nem intézte. Pozsonyi Ignácné A (Szovjetunióba ktézüLntk A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a szocialista brigádmozgalom értékelését sa­játságos módon végzi. Úgyneve­zett pontrendszert alakítottak ki, s az értékelések alkalmával nem­csak azt döntik el, hogy az érin­tett szocialista brigád elnyerte-e a címet, hanem a brigádok kö­zött a végső sorrendet is megálla­pítják. E sorrend alapján jutal­mazzák az első három helyezett szocialista brigádot, többek kö­zött jutalomüdüléssel. „Ezzel a módszerrel a jobbak közül is a legjobbakat kívánjuk jutalmazni” — így summázza Joó József, az szb versenyfelelőse el­járásuk lényegét. S a legjobbak most a Szovjet­unióba készülnek. * Az elmúlt évben a Gáspár Má­tyás vezette „Kossuth”-brigád több mint húszpontos előnnyel végzett az első helyen. S így most ebből a brigádból négyen készül­nek az áprilisi utazásra. Közöt­tük van Streer Ádám is, akinek ez már a második külföldi uta­zása lesz. — Először 1963-ban végzett jó munkám alapján utaztam kül­földre, az NDK-ba, igaz, akkor még egyénileg értékelték telje­sítményünket. Ezúttal már mint jelvénnyel kitüntetett szocialista brigádtag utazom. A „Kossuth"-brigád a vállalat­nál a speciális lánghegesztési munkákat végzi, méghozzá nem is akárhogyan. „A fény és a láng a hegesztők barátja” tartja a mondás. Gáspár Mátyásék pedig jó barátságban élnek egymással. S ez a barátság eredményeik alapja. * A második helyen végzett Ku- rucz Márton vezette „Petöfi"-bri- gád, valamint a harmadik helye­zett „Roham"-brigád, Bánhegyi Vendel vezetésével ugyancsak di­cséretes eredményeket ért el. Így az ő brigádjukból is többen ré­szesei ennek a jutalomüdiilésnek. Bánhegyi Vendel szocialista brigádvezető már másodszor ké­szül a Szovjetunióba. — Először 1964-ben jártam a a Szovjetunióban. De akkor csak Kievig jutottam. Ezúttal látni fo­gom Moszkvát is. Ennek az él- ményhek nagyon örülök, csakúgy mint annak, hogy újra megcso­dálhatom Kiev nevezetességeit. Kíváncsi leszek mennyit válto­zott a város két év alatt. Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat azon dolgozóinak, akik részt vesznek ezen a Szovjetunióba történő nyolcnapos utazáson fe­lejthetetlen élményben lesz ré­szük. Igaz: megérdemlik. * • Csak helyeselni tudjuk a vál­lalat döntését, miszerint a leg­eredményesebben patronáló mű­szaki vezető is részese ennek az utazásnak Szőcs Pál művezető a fejgyártó részleg szocialista bri­gádjainak patronálója már 1961- ben, majd ezt követően 1963-ban járt külföldön. Mindkét alkalom­mal jó munkája jutalmául. — 1964-ben négy szocialista brigádot patronáltam. Közülük az egyik megnyerte a versenyt, míg a másik a harmadik helyen vég­zett. Az elmúlt évben még ennél is jobb eredményt értünk el. Ez­úttal öt brigádot patronáltam, s miénk lett az első, második, ne­gyedik és az ötödik hely. Ez min­dennél többet mond. Valóban így van. A Szőcs Pál által patronált szocialista brigá­dok évről évre eredményesebben dolgoznak. S ez az utazás tovább mélyíti a brigádok és a műveze­tő kapcsolatát, amelynek eredmé­nye minden bizonnyal már ebben az évben gyümölcsözni fog. * A Tolna megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál, mint lát­juk megbecsülik a szocialista bri­gádok munkáját. Igaz, hogy az itt dolgozó brigádok megérdemlik ezt a megbecsülést. Tetteikkel bi­zonyítják ezt, nap mint nap. S ezek a tettek azt is bizonyítják, hogy a brigádok megérdemlik a szocialista címet. Csakúgy mint a jutalomüdülést a Szovjetunióba. (szigetvári) Raktár harmincezer négyzetméteren A több megyére kiterjedő hatáskörrel működő nagykereske­delmi vállalatok — az Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat, az Üveg- és Porcelánértékesítő Nagykereskedelmi Válla­lat, a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat, valamint a TÜZÉP — korszerű raktárát építenek Pécsett. A beruházási prog­ram már elkészült. A nagyarányú beruházás 127 millió forintba, kerül. A beruházást két év alatt valósítják meg a már meglévő pécsi raktár mellett. Érdekessége, hogy ez lesz az első koordinált beruházás, ahol több vállalat közösen létesít korszerűen felszerelt raktárát, ahonnan több megye lakosságát látják el különféle áru­féleségekkel. A négy vállalat közös raktára 30 ezer négyzetméter területű lesz. A raktár mellett helyezik el a 600 személyes konyhát és önkiszolgáló éttermet, valamint az irodaházat. Az új raktárhoz há­rom kilométer hosszú iparvágányon biztosítják a vasúti közle­Azt hiszem a Tolna megyei kedést. Nemcsak a trágyaszállítást és szórást gépesítették a mözsi üj Élet Termelőszövetkezetben, hanem a felrakást is. A Zetcr traktorra szerelt hidraulikus, kardános markolóval rakják meg a pótkocsit. A szövetkezet Vöröskereszti dűlrjlben még a télen kilencszáz vagon szerves trágyát kevertek. Ahogy jött a jó idő, megkezdték a széthordását és kiszórását, jól trágyázott földbe kerül a cukorrépa és ku­korica vetőmagja.

Next

/
Thumbnails
Contents