Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
1966. március 17. TOLNA MEGYEI NfiPÜJSÄG 5 Az építés iparosításáról, az 1966. évi feladatokról, az építőipar tervezett fejlesztéséről — nyilatkozik a miniszter A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Trautmann Rezső építésügyi minisztert, s néhány kérdésben tájékoztatást kért a njinisztérium tevékenységéről, terveiről. — Hogyan fejlődött a második ötéves terv éveiben a magyar építőipar? — Az MSZMP Központi Bizottságának 1960. június 29-i határozata a II. ötéves terv időszakára az építés iparosítását tűzte ki célul, s egyben meghatározta a feladat végrehajtásának feltételeit is. Az állami építőipar ezeket a feladatokat csak részben tudta teljesíteni. 1965- ben már eljutottunk odáig, hogy az átadott lakások egynegyedénél a víz-, gáz- és fűtésszereléshez felhasznált vezetékeket szerelésre kész állapotban, az előregyártó műhelyekben készítették el. A betonszerkezetekhez felhasznált beton több mint egyharmadát központi betongyárak vagy központosított betonkeverő telepek szolgáltatták. (Utóbbiak komplex gépesítéssel dolgoznak.) Az építőipari vállalatok gépállománya 1960—65 között megkétszereződött; az építőgépek közül a fontosabb földmunka- és földtömörítő gépek száma 344-ről 857-re, az önszerelő toronydaruké 9-ről 313-ra, a rakodógépek állománya 142-ről 676-ra, az anyagelőkészítő gépeké 5500-ról 10 500-ra, az anyagmozgatás gépeinek száma pedig 4500-ról 7500-ra nőtt. Az elmúlt évben a földmunkák 55 százalékát, a betonkeverés 35 százalékát, a habarcskeverés 25 százalékát, az aszfaltburkolatú útpályakészítés 36 százalékát komplex gépláncok felhasználásával végezték vállalataink. Jól mutatja a fejlődést, hogy míg 1960-ban a falazás 84 százaléka ’kisméretű téglával történt, 1965-ben ez az arány már 36 százalékra csökkent, a nagyblokkos falszerkezetek aránya pedig 2-ről 25 százalékra nőtt! Az ÉM. építőipar a II. ötéves tervben előírt gépesítési arányt egyébként a földmunka és parket- tacsiszolási munkáknál túlteljesítette; a vakolási és meszelési munkák előírt gépesítési szintjét viszont — a gépek nem kielégítő kihasználása miatt — nem érte el. Az ÉM. építőipari vállalatai 1965- ben 34 százalékkal több építésszerelési munkát végeztek, mint 1960- ban. Az ezeken dolgozó munkások létszáma öt év alatt csupán 0,1 százalékkal nőtt. Az elért eredmények ellenére az állami építőipar elmaradt a II. ötéves terv előirányzatától; a tervezett 63,9 milliárd forint helyett a teljesítés 59,5 milliárd forint értékű volt. — Melyek az állami építőipar előtt álló legfontosabb feladatok 1966- ban? — A legfontosabb feladat ez évben is a beruházások határidőre történő megvalósítása. Az idén mintegy 250 értékhatár feletti objektumot kell befejezni, s ebből 18 a kormány által kiemelt munka. Átadjuk többek között a pécsi 400 ágyas klinikát, s befejezzük a pécsi erőmű bővítését célzó munkákat is. Békéscsabán konzervgyárat, Baján hűtőházat, Nagylakon poz- dorjaüzemet adunk át az iparnak, befejezzük továbbá Kazincbarcikán a vegyipar számára igen fontos kaprolaktánüzem építését, Budapesten pedig a kispesti erőmű, az Egyesült Gyógyszergyár és a Chinoin rekonstrukciójának építési. munkálatait. A múlt évihez hasonló nagyságrendben építünk lakásokat is. A jelenleg épülőfélben levő objektumokkal párhuzamosan az idén további 180 értékhatár feletti építkezést kezelünk meg. Ezek közül megemlíteném a miskolci és a győri házépítő kombinátot, a győri hűtőházat, a nagyatádi és a szigetvári konzervgyárat, valamint a lábatlan! papírgyárat. Úgy gondolom, az elmondottakból is jól érzékelhető, hogy az építőipar tevékenysége közvetlenül is befolyásolja a népgazdaság valamennyi főbb ágazatainak fejlődését, a lakosság életkörülményeinek alakulását. Ez nagy felelősséget ró az építőipari munkásokra és vezetőkre egyaránt. A múlt évben kedvező eredményeket értünk el mind a termelés volumenét, mind pedig gazdaságosságát illetően, ezeket az eredményeket úgy tekintjük, mint az építőipar korábbi években felhalmozódott adósságának törlesztését. S az idén igyekszünk még többet törleszteni. — Hogyan készült fel ezekre a feladatokra az iparág? — Mindenekelőtt az építőipar iparosítását kell megemlítenem. Az idén - már teljes kapacitással termelni fog az első magyar házépítő kombinát. Termékeit a kelenföldi lakótelepen használjuk fel; ezzel egy új, minden igényt kielégítő, korszerű lakónegyeddel gyarapodik fővárosunk. Tovább növeljük az üzemben előregyártott vasbetonszerkezetek felhasználásának volumenét és arányát. Folytatjuk az építőipari vállalatok gépi eszközeinek és technikai felszereléseinek korszerűsítését. Külön megemlítem, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni a mélyépítő ipar kapacitását és műszaki színvonalát. A gazdaságirányítási rendszer készülő reformjával összhangban már az idén lépéseket teszünk, hogy a vállalatok közvetlen adminisztratív irányítása helyett egyre inkább előtérbe kerüljenek a közvetett irányítási módszerek. így például az értékhatáron vagy limiten aluli munkák elvégzésére a kivitelező vállalatok tételes kijelölést nem kapnak. A vállalatok maguk döntenek, hogy a részükre tételesen kijelölt — népgazdasági szempontból különösen fontos, értékhatáron felüli — munkákon kívül milyen egyéb építési munkák elvégzésére vállalkoznak. Itt figyelembe vettük, hogy a központi szervek nem mindig tudják helyesen mérlegelni azokat az érdekeket, amelyeket a helyi szervek jobban ismernek. Ugyanakkor a kivitelezők az építőipari kapacitás koncentrált felhasználása érdekében jobban meg tudják határozni, hogy a fennmaradó szabad kapacitásukat hány munkahelyre és milyen térségben használhatják fel a leggazdaságosabban. Az építőipar erőforrásainak koncentrálását és az építési időtartam csökkentésiét célozza — a korábbi operatív irányítási módszer alkalmazása helyett — a befejezett építmények elszámolásáról ez évben kiadott rendelet is. Eszerint a vállalatok csak akkor jutnak munkájuk ellenértékéhez, ha egy-egy új építményt, illetve műszakilag elhatárolható megvalósítási sz^- aszt teljesen befejeznek. így tehát pénzügyi eszközökkel is a munkák mielőbbi befejezésére kívánjuk ösztönözni a kivitelező vállalatokat. Részben már az említett intézkedések hatása is, hogy a korábbi években jóváhagyott mintegy 30 tervmutatóval szemben most már csak 4 tervmutatót írunk elő a vállalatok számára. Ezek a legfontosabb feladatokat és a rendelkezésre bocsátott eszközöket rögzítik. A terv jóváhagy ás az építési munkák volumenét, a lakásátadá- sá kötelezettséget, illetve a tervévben átadandó fontosabb létesítmények felsorolását, továbbá az összes béralapot, valamint az önköltséget jelöli meg. A jóváhagyott tervmutatók körének és számának lényeges csökkenése szükségessé teszi, hogy megváltozzék a vállalati vezetés munkamódszere és a vezetési szemlélet. A vállalati vezetők a terv keretei között rugalmasan alakíthatják ki az építőipari munkások, az ipari munkások, a forgalmi dolgozók, az alkalmazottak létszámát és a bérezési formákat. Természetesen távolról sem kívánom azt állítani, hogy a jövőben a minisztérium és az irányító szerv csak mintegy „kívülről szemlélője” lesz a vállalatoknak, és csupán az év végén — a mérlegek elkészítése után — értékeli, jutalmazza, vagy bünteti a vállalatokat. A népgazdasági érdekek, nemkülönben a meglehetősen sok előkészítetlen beruházás továbbra is igényel bizonyos operatív beavatkozást, közvetlen intézkedést a vállalatok irányítására. — Végül hallhatnánk valamit a harmadik ötéves terv építőipari előirányzatairól? — Az építés iparosításának néhány aktuális irányelvét emelném ki. Változatlanul fontos az építési programok elemzése alapján egységes tipizált szerkezeti rendszerek kialakítása. Teljes erővel folytatjuk a lakásépítés iparosítására a házgyárak építését, a házépítő kombinátok létrehozását, a nagypaneles építés elterjesztését, az egységes ipari és mezőgazdasági vázszerkezetek gyártásának a megszervezését. A több szintes lakóházak és középületek építésénél a korábbi elképzelésnél szűkebb teret kívánunk adni a magas házaknak és az öntött építési technológiának. A több szintes középületek építéséhez előregyártott vasbetonelemekből vázszerkezeti rendszert fejlesztünk ki. A magas lakóházak építéséhez is kikísérletezzük az előregyártott nagy elemek használatát. Előkészítjük az acél és az alumínium fokozott használatát épületszerkezeti anyagként. Kiemelkedő jelentőségűnek tekintjük — bár itt csak lassú előrehaladásra számítunk — a műanyagipar és az épületgépészet ellátó iparok termékeinek korszerűsítését, új minőségi szintre emelését. Tovább kell folytatnunk az építőipar gépesítését, fejlesztenünk a munka szervezését, és mindezekkel emelni termelékenységét. Az építés iparosítása e néhány kiemelt feladatán kívül ennek az annyira összetett iparágnak sok egyéb területén kell munkánkat fejlettebbé, magasabb színvonalúvá tenni, hogy minél teljesebben elégítsük ki az építőiparral szemben joggal megnyilvánuló igényeket — mondta befejezésül a miniszter. U. L. mŐZSI KERTÉSZEK Megyénk egyik legjobb közös gazdaságában, a mözsi Üj Elet Termelő- szövetkezetben fontos üzemág a kertészet. Az idén különösen a szántóföldi kertészet területe növekszik. A hajtatóházakban több tízezer palántát nevelnek. A már megerősödött palánták részére ügyesen szerkesztett gép készíti a táphengereket, melyekben a palánták a melegágyakba kerülnek. Foto; Bakó Jenő FELVÉTELI a Tolna megyei Pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága az 1966/67-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetem hároméves általános és kétéves szakosított tagozatára. HÁROMÉVES ÁLTALÁNOS TAGOZAT: A hallgatók az első tanévben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban a magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetét tanulják. A hároméves tagozat elvégzésének elismerését az 1088/1957. kormányrendelet biztosítja. A tagozatra való jelentkezés feltétele: egyetemi, középiskolai, marxi^mus-leninizmus esti középiskolai végzettség, vagy ennek megfelelő politikai előképzettség. KÉTÉVES SZAKOSÍTOTT TAGOZAT: A tagozat célja felsőfokú ismeretek nyújtása a következő szabadon választható szakokon: politikai gazdaságtan és nemzetközi munkásmozgalom története. A tagozatra azok jelentkezhetnek, akik a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hároméves általános tagozatát sikeresen elvégezték, vagy egyetemi, főiskolai végzettségük, illetve ezekkel egyenértékű előképzettségük van. A tagozat hallgatói eredményes osztályvizsgák után a marxizmus mindhárom ágából államvizsgát tehetnek és a 17 1963./VII.2 sz. kormányrendelet értelmében államilag elismert főiskolai oklevelet nyerhetnek. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK: A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniök. A felvételi anyag az általános tagozatra jelentkezőknél a Marxizmus-Leninizmus Esti Középfokú Iskola tananyaga a szakosított tagozatra jelentkezőknél j edig a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem hároméves tagozata tananyagának ismerete a választott szakból. A tanév szeptember l-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer meghatározott napon háromórás előadás, illetve osztályfoglalkozás van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 Ft, melyet két részletben, tanévkezdéskor és félévkor kell befizetni. A felvételi vizsga ideje 1966. május 16-tól május 28-ig. Aki felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg .más egyetemre, tanfolyamra is .jelentkezett, az nem nyer felvételt. Valamennyi tagozatra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Az egyetem hallgatóit az 1088/1957/XI.21./sz. kormányrendelet alapján 24 nap tanulmányi szabadság illeti meg. Szakosított tagozat csak Szekszárdon, a hároméves általános tagozat pedig megyénk valamennyi járási székhelyén indul. A kérdőívet a munkahely szerint illetékes járási pártbizottságra kell beküldeni április 16-ig. Ugyanitt szerelhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív, melyhez önéletrajzát- és orvosi igazolást is csatolni kell*
