Tolna Megyei Népújság, 1966. március (16. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-15 / 62. szám

liJßß. március 15. TÖT,NA MECYET NPPŰ.TSAG 5 i CIRKUSZ... CIRKUSZ... CIRKUSZ Látogatás az ország egyetlen artistaiskolájában (Tudósítónktól.) — Artista aka­rok lenni — mondotta Pistike anyukájának. Hiába volt minden kapacitálás, a kisfiú ragaszkodott elhatározásához. — Artista akarok lenni — hajtogatta és nem volt mit tenni, intézkedni kellett. Az intézkedés nem volt egyszerű. Ki kellett menni a nagycirkuszba és meg kellett kérdezni: I Hogyan lehet valaki artista ? — Egyszerű — volt a válasz. — El kell menni a budapesti Gorkij fasor 3-ba és ott majd megmond­ják a többit. Anyuka fogta a Pistikét és ki­gyalogolt a Gorkij fasorba. Ott a nagytemplom mellett a 3. szám alatt megtalálták a táblát. Állami Artistaképző Iskola. Hatalmas kert közepén egy magas épület. Az ud­varon két magas vasállvány. Közötte trambulin és kötéllétra. A deszka végén légtornászszerszá- mok, másik oldalon szintén. Alatta háló, ha netalán leesne valaki. Egyelőre az udvaron senki sincs; Csöngetni kellett a zárt ajtón. Pistike anyukájával egy nagy te­remben találta magát. A terem közepén egy bácsi állt előtte, sor­ban csupa fiatal fiú és leány. Mind tornatrikóban. A gyakorlat buk­fenccel i. „dődött, majd előre-hát- ra szaltóugrással végződött; Ez­után egy- és kétkerekű kerékpáro­kon s-águldoztak a teremben egy­más „ m a fiúk, lányok, s azután fel a gyűrűre, s egymást követve mutatták be a gyűrűs gyakorla­tokat. Rövid tréning után kezdő­dött a légtornászok munkája — kezdetben alig néhány méterre a földtől. A gyerekek a legnagyobb komolysággal végezték gyakorlatu­kat, majd újra akrobatika követ­kezett. Csak ezután került sor Pistikére, illetve anyukájára: — A fiam artista akar lenni, ta­nácsért jöttünk. Mi a teendő? — kérdezte Anyuka, — Hát először is orvoshoz menni, aki majd megállapítja, hogy a fiú egészséges és az idegei rendben vannak. Ha megfelel, az esetben el kell jönni a felvételi vizsgára, majd aztán beírjuk; Melyik iskolába jár a kisfiú? — kérdezte az iskola igazgatója, Ba­ross Imre, aki maga is tornászbaj­nok, majd Európa-szerte ismert artista volt. A Práter utcai általá­nosba járt. Ha felvesszük a kisfiút, az esetben be kell iratkoznia az Állami Balettiskola általános isko­lájába. Délelőtt itt tanulja a szak­mát — mondotta az igazgató — délután meg iskolai tanulmányait végzi. így lett Pistikéből híres ar­tista. Jelenleg, mint légtomász, az egyik legismertebb magyar artista­trupp tagja. Eddig a történet, |j De míg eljutott Pistike az artistapályán, hogy István le­gyen belőle, rengeteg kínlódás, munka maradt a háta mögött. A mindennapi megerőltető gyakorlat, gimnasztika, a testedzés minden formája, szertorna, akrobatika, fe­gyelmező és testerősítő mutatvá­nyok százai és jó tanulás. Ezek voltak az artistapálya mérföldkö­vei, ami azt jelenti, hogy nem minden ment ilyen egyszerűen, ahogyan azt egy kis cikkben el­mondjuk. Sokszor gondolt a Pisti és a többi Pista a sok Lilivel és Ilussal együtt, hogy nem megy to­vább! Nem bírják a megerőltető gyakorlatokat és mellette még el­végezni az általános iskolát, sőt legtöbb esetben a középiskolát is. Sokan ki is maradtak, de azért évenként maradt az iskola 50 fő­nyi létszáma, mert mentek is, de jöttek is olyan fiatal fiúk és leá­nyok, akiket elkápráztatott a szín­pad, illetve a cirkusz varázsa. A csodálatosan színes ruhák, a fel- morajló és zúgó tapsvihar és az ünneplés. Nagy ára volt az ünnep­lésnek és a tapsnak. Mögötte 6—8 esztendős kemény munka, szinte mindennapos gyakorlás, soha el nem lanyhuló akarat és erőfeszí­tés. Teljes testi-lelki felkészülés és nem egyszer játék az élettel, mert nincs mindig háló a 20—30 méter magasban szaltózó artista alatt. Baross Imrével, az Állami Artis­taképző Intézet igazgatójával be­szélgetünk. — Iskolánk 1950 de­cemberében alakult — mondja; — Azóta képzőnk ki művelt és gya­korlott artistákat, akik megbecsült dolgozói az artistatársadalomnak; Hírük ma már túlszárnyalta a ha­tárokat és az európai, valamint a tengerentúli kontinensek államai­ban is megbecsült. A magyar ar­tisták I a legkiválóbbak között vannak szerte a világon, mert sok­oldalúak és felkeltik a közönség érdeklődését. Ma már nem neve­zünk artistának olyat, aki egy szá­mot betanul és úgy járja a vilá­got. A mai modern artista világ­szerte sokoldalú, tehát széles ská­láját nyújtja a cirkuszművészet­nek. Igaz, ehhez sok esztendei ta­nulás és műveltség szükséges. A mai artista intelligens, olvasott, több nyelven beszél és tisztában van a társadalmi élet nehéz prob­lémáival is. Az újak majdnem ki­vétel nélkül érettségizettek, tehát iskolázottak. A mai bohóc tisztá­ban vau a lélektannal is, mert a nevettetés művészete megköveteli az emberismeretet és a műveltsé­get. A porond hősei, a cirkusz művészed között nem egy Grock, Gerard, vagy egy Kio érte el a nagyközönség megbecsülését, hi­szen olyasmit nyújtottak a cirkuszi körben, a manézsban, ami sok év­tized komoly tanulmányának, gya­korlatának eredménye. Míg egy medvét, fókát, tűzkarikán átugró oroszlánt, vagy tigrist lehetett sze­repeltetni a cirkuszok porondján, addig sok-sok mindent meg kellett tanulnia a cirkuszok hősednek. A műlovaroknak és a vadállatok sze­li dítőinék meg kellett ismerni az állatok, a lovak, kutyáik, vagy vad­állatok életkörülményeit, ösztöne­it, hibáit és indulatait. Az a né­hány perces jelenet, produkció te­hát, amit || a cirkusz hősei bemutatnak, ma már nem a nagy- közönség alantas ösztöneinek megnyilvánulásait jelentik, hanem egy magasabb kultúrát, amit azon­ban nem szavakkal, hanem tettek­kel mutatnak be a oirkuszok szí­nes világában. A cirkusz az ókor­ban indult és beláthatatlan ideig tart; Az artisták is mindinkább kifinomultabb produkciókkal lép­nek a közönség elé és nagyobb, kiforrottabb produkciókat nyújta­nak a nagyérdemű közönségnek. Nyelvük nemzetközi és mindenki által érthető. És az a sok Pistike, akik gyermekkoruktól kezdve állít­ják ezt a nagy varázzsal telített világot, nem egyszerűen jutnak el, minden munka és energia nélkül a nagyközönség elismeréséig, az áhí­tott tapsviharig. i < Zsolnai László Az öt Loretta. A sok nemzetközi sikert aratott artistaesoport külföldi utazása előtt Idénynyitás Palánkon A múlt hét elején megindultak a gépek a téglagyárakban, megkezdődött a nyersgyártási idény. Amikor a téglagyárakban a nyersgyártást tervezik, általában március 15—16-i indulással szá­molnak. Az elmúlt években nem lehetett betartani ezt a kezdési határidőt, csaknem mindegyik esztendőben március 20—25-e körül lehetett kezdeni a nyersgyártást, így aztán a második negyedév adósággal kezdődött. A kezdési határidőt az idén is korrigálni kellett, de nem el­halasztani, hanem előrehozni egy héttel. A rendkívüli enyhe feb­ruári időjárás bátorította fel a téglagyáriakat a korábbi kezdésre. Időben el tudták végezni a gépek, berendezések téli nagyjaví­tását, fel tudtak készülni az idénynyitásra. A szekszárd-palánki gyárban már a hónap elején megtartották a gépek próbajáratá­sát, így a múlt hét elején már indulhatott az üzemszerű termelés. Mire az eredetileg tervezett kezdési határidő elérkezett, — ma reggelre — már közel negyedmillió nyers tégla áll a szárító- szinekben. Az első negyedévi terv félmilliót irányoz elő, a múlt hé­ten 208 ezer készült. És a negyedév végéig hátra van niég tizenöt munkanap. Munkában a bagger Serényen dolgozik a lerakóbrigád Lendítőerő a szocialista brigádmozgalom Dunaföldváron, két termelőszö­vetkezetben a szocialista brigád címért küzdő három női csoport közül kettő érte el és kapta meg a szocialista brigád megtisztelő címét, A Virágzó Termelőszövet­kezet kertészeti és az Alkotmány Termelőszövetkezet növényter­mesztő női brigádja mind a ter­melőmunkában, mind pedig a szocialista nevelésben élenjár. Joggal érdemelték meg a szo­cialista brigád cím viselését. A hozamokban és a munkaegység­ben túlteljesítették eredeti válla­lásukat. Közülük néhány asz- szony az általános iskola VII.— VIII. osztályának tanulója, részt vesznek az olvasómozgalomban, esetenként közösen járnak el mű­velődni, szórakozni is. A helyi vezetők szerint, a szo­cialista brigádok tagjai előtt nincs lehetetlen feladat, zokszó nélkül vállalják és elvégzik a ne­hezebb és úgynevezett kényesebb munkát is, jó minőségben és idő­ben. Követőik is vannak. A Virágzó Termelőszövetkezet növényter­mesztő női brigádja tovább küzd a nemes cím elnyeréséért. Emel­lett megkezdte az állatgondozók női csoportvezetője, Ferenczi Já­nosaié is az agtitációs-szervező munkát, hogy a zömében férfi állatgondozók is alakítsanak ná­luk is szocialista brigád't. küzd­jenek ezért a megtisztelő címért. /

Next

/
Thumbnails
Contents