Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-11 / 35. szám

1 1966. február 11. TOLVA MEGYEI NEPŰJSAG dolgoznak. Amikor a búzát vizs­gálják, „megszúrják'’ minden har­madik zsákot, tehát vesznek be­lőle mintát, a lucernának pedig minden egyes zsákját ellenőrzik, minősítik. Az Állami Vetőmagfelügyelő­ségen 1964-ben nagy jelentőségű munka irányítását kezdték meg megyénkben. Ettől az esztendőtől kezdve fokozatosan áttérnek a termelőszövetkezetek az önálló ve­tőmagtermesztésre. Tehát vala­mennyi közös gazdaságnak meg kell termesztenie a maga részére a vetőmagvakat a jövőben. Az első esztendőben, 1964-ben a szö­vetkezetek tíz százaléka kapott elit vetőmagot szaporításra, ta­valy már a 30 százalék'rátért az önálló vetőmagellátás útjára. Az önellátás nemcsak termelési biz­tonságot jelent, hanem sok fölös­leges szállítás elhagyását is. Ritka eset lesz, hogy az ország egyik ré­széből a másikba kelljen vagon­számra szállítani szántóföldi ve­tőmagvakat. A gabonafélék közül Tolna megyében a tavaszi árpa és a zab vetőmagját nem szüksé­ges maguknak a szövetkezeteknek megtermelni. Amíg az önállóságra való áttérés befejeződik az egész megyében, az Állami Vetőmagfelügyelöség gon­doskodik róla, hogy minden közös gazdaság megfelelő minőségű ve­tőmagot tegyen a földbe kenyér­gabonából. A szövetkezetek 67 százaléka beküldte a vetőmag­mintát a felügyelőségre 1964-ben, tavaly pedig a tsz-ek 90 százalé­ka, vizsgálat céljából. Ezek szok­vány vetőmagvak, szükséges volt minden szempontból precízen megállapítani, alkalmas-e vető­magnak az illető szövetkezet bú­zatermése. Ha a megengedettnél több idegen anyagot tartalmazott, tisztításra javasolták, és ha gyen­ge csíraképességet mutatott, kö­zölték a szövetkezettel, többet vessen belőle holdanként, vagy egyáltalán ne használja ezt a bú­zát vetőmagnak. Jelenleg a priz- mázott burgonyavetőgumót vizs­gálják a felügyelőség munkatár­sai, rendszeres ellenőrzéssel. G. J. Csak gyombükkönyből 70—80 félét tartanak nyilván az Országos Vetőmagfelügyelőségen, kiállítva, szemléltetve. Esztert János, a szekszárdi fel­ügyelőség helyettes vezetője el­mondja, mi a munkájuk lényege. Két szakaszból áll: 1. Szántóföldi ellenőrzés. 2. A megtermelt mag­vak minősítése a fémzároláshoz. A szántóföldi ellenőrzés május közepén kezdődik a borsóval, meg a burgonyával és október köze­pén, végén fejeződik be a kuko­ricavetőmag vizsgálatával. Na­gyon nehéz, szinte megterhelő gyaloglásokat jelent a szántóföldi szemle, hiszen mindössze öten végzik az egész megye területén: a vetőmagfelügyelőség vezetője, Ádám János és helyettese, Esz­tert János, továbbá Mógor Sándor, Hirt László és Lukács Edit mező­gazdászok. Tavaly például 21 473 holdon végeztek szántóföldi szem­lét. Ez persze még nagyobb terü­let bejárását jelenti, mert a bur­gonyát háromszor, a fajtaborsót ugyancsak háromszor, a hibrid kukoricát pedig négyszer kell megvizs­gálni a határban, Mivel egy-egy növényféleség szán­óföldi ellenőrzése az év bizonyos dőszakáhan az egész megye terű. étén szükséges, nyáron hajnali ittől este kilenc-tíz óráig tartó nunkát ad a vetőmagfelügyelőség izakembereinek. Este mindig egyzőkönyvet írnak a tapasztal­akról. Könnyebb a dolguk a ga­bonafélékkel, mert azokat egy ízemlével el tudják bírálni. Ter- nészetesen a gazdaságok illeté­kes szakemberével közösen törté­lik a minősítés. A vetőmagvakat a betakarítás ttán először tisztítják. Megyénk- >en áz állami gazdaságok mind naguk végzik ezt a munkát, a sz-ek pedig a dombóvári vető- nagközpontnál, vagy ugyancsak lombó váron, a Gabonafelvásárló ■s -Feldolgozó Vállalat tisztítóte- epét veszik igénybe. A fémzáro- ást igen-igen tüzetes vizsgálat lőzi meg. Tulajdonképpen ez a érmés elbírálása. A szemtermé- tfoiél nincsenek minőségi foko- atok, egyszerűen csak alkalmas, ragy nem alkalmas a termés ve- őmagnak. Viszont a burgonya lé­iét „A” minőségű, ami tovóbb- zaporításra kerül és lehet „B” ninőségű, ez köztermesztésre négy. Az elbíráláskor a vetőmag- •akat megvizsgálják a tisztaság, esi raképesség szempontjából, nennyi idegen magot tartalmaz, nennyi hullik át belőle az osztá- yozó rostán, tehát egyforma lagyságúak-e a szemek és végül lem tartalmaz-e a termés az elfo- :adhatónál több káros gyom- nagot. A búza kiváló tisztaságú, iá 99,5 százalékos, a csíraképes- égének pedig 96 százalékosnak :ell lenni a kiválósághoz. Idegen nagot kilónként legfeljebb 10 szemet _______________ K étszáznyolcvanötezer háztartás kap palackgázt 1966-ban még ISO ezer propán-bután fogyasztót akarnak bekapcsolni A hajdúszoboszlói földgázbontó ez év január 15-e óta próbaüzeme­lést végez. A gázbontót építő fran­ciák szerződésileg március 15-ét jelölték meg a termelőüzem át­adásának határidejéül. Addigra teljes üzemmel kell működnie a szoboszlói üzemnek és évenként 77 ezer tonna gázt kell termelnie. Mivel elsősorban a vidéket érdekli a jelenlegi gázhelyzet, kérdést in­téztünk a Gáz- és Olajipari Tröszt budapesti gázfőosztályánál Pora Ferenchez, aki a jelenlegi hely­zetről a következőket mondotta: — Mivel a közönséget elsősor­ban a palackokban árusított pro- pán-butángáz érdekli, meg kell mondanom, hogy ebben az eszten­dőben felkészülünk az eddiginél jóval nagyobb fogyasztásra. Ez év január elején kétszáznyolcvanöt- ezer palackgázfogyasztót láttunk el gázzal, de természetesen ez a szám folyton növekszik miután sok ezren vannak, akik bekapcso­lási engedélyeket kaptak a taná­csok révén és már meg is vették tűzhelyeiket, vagy rezsóikat. Az általános fogyasztásban három­féle palackot bocsájtunk a fogyasz­tók rendelkezésére. A magánház­tartások a 11 kilós, a nagyobb közületek konyhái és üzemegységei 22 kilós és a nagyfogyasztók 33 ki­lós palackot kapnak. Palackot gyártanak eleget — kivéve a 22 kilós típust. De remélhetőleg en­nek is meggyorsul a gyártása. Ahogyan a gázkészülékeket le­gyártják és átadják a fogyasz­tóknak, úgy mi az igényeket is kielégítjük. Remélhetőleg ez év első negyedében mindenki megkapja készülékéhez a cse­repalackját és így megszűnnek a panaszok. De vannak nagyobb szabású terveink is. Elsősorban vidéki lakótelepeket vettünk számításba, amiket a vá­rosi gázművek nem tudnak ház­tartási gázzal ellátni. Ezek részére mi központi nyomáscsökkentővel ellátott nagyszabású tárolókat lé­tesítünk, amelyek az új házakba már előre beépített csővezeték se­gítségével éppen úgy kapják majd a propán-butángázt, mintha pa­lackonként használnák, de kényel­mesebben, mert elmarad majd a palackaserével járó kellemetlen­ség. Első ilyen központi ellátó­egységet Kecskeméten építjük meg, s folytatjuk a nagyobb városokban is. Ezeknek a városi tárolóknak vasúti kocsikban szállítjuk a gázt, sőt tervbe vettük a propán-bután- szállító autók beszerzését is, amik a lakótelepek gázközpontjába, vagy egyenesen házhoz vinnék az anyagot De szó van központi gáztartá­lyok további felállításáról is, amelyeket csővezetéken táp­lálnánk. A palackgázt használó, vagy hasz­nálni akaró fogyasztók ez év első negyedévétől akadálytalanul kap­ják a gázcsere folytán a palacko­kat és így hamarosan megszűnnek a késedelmes szállítások. A ter­vek szerint a vegyipari üzemek, kerámiai műhelyek ellátását is fo­kozzuk a nagyobb tartályok köl­csönzésével, amelyeket már az ipar igényel. A Kelenföldi Hőerő­mű, már földgázzal működik és nagy az igény a többi pesti és viaéki hőerőművek és nagyüzemek részéről is. Folyton fejlesztjük hálózatunkat — fejezte be Pora Fe­renc. — Ami a lényeg, hamarosan minden propán-butángázigényt ki tudunk elégíteni, ami elsősorban a lakosságot érdekli. Zsolnai László Új részleg a Bátaszéki Vegyesipari Ktsz-nél A Bátaszéki Vegyesipari Ktsz az elmúlt évben is jó eredmény­nyel zárt. Részlegei állandóan fejlődnek, javulnak a termelési mutatók. A közelmúltban új rész­leggel bővül a ktsz, a sajtoló üzemmel. Jelenleg már működik ugyan a részleg, de a Bonyhádi Vasipari Ktsz-szel kooperálva. A zsírzógombkészítő üzemben né- ben néhány dolgozó végzi a Bony- hádról érkezett préselt áru kop­tatását és egyéb kézimunkáit. Néhány nap múlva megérkez­nek a préseléshez szükséges gé­pek Bátaszékre és akkor már csak azon múlik a munka meg­kezdése, hogy a Bátaszéki Épü­letkarbantartó Ktsz elkészül-e időben a műhely, belső munkála­taival. A vezetőség szeretné még a ta­vasz beállta előtt megkezdeni a termelést, amely az első idő­szakban csupán 5—6 fővel indul. A részleg a Budapesti Alumí- niumárugyárnalc készít lábas­füleket, a teáskannákhoz kengyel­tartókat és úgynevezett őzniket. hogyan fejlődik, alkalmas lesz-e jó minőségű vetőmagnak. Kuko­ricából 1965-ben 4226 holdat el­lenőriztek, de a négyszeri szemlé­vel ez is 16 904 hold bejárása volt. Annak idején sok idős ember tette fel a kérdést. Belépni a tsz-be? A fiatalok csak megélnek, de mi lesz velünk, ha végképp nem tudunk dolgozni? A kérdésre azóta már sokszor megkapták a választ. Annyi és annyi formában megnyilvánult már a megbecsülés a munkából kiöregedett emberek iránt, hogy mindig érezhetik; soha társada­lom még nem becsülte az örege­ket, mint a mostani. Felsőnánán, az Üj Élet Tsz-ben például úgy kezdődött a zárszámadó köz­gyűlés, hogy a jelenlévők egy­perces felállással adóztak az év­közben elhunyt Rauch Antal, a szövetkezet egyik alapító tagja emlékének. Ez a momentum egyúttal vala­mi újat is kifejezett; azt, hogy a szövetkezetben együtt dolgozó emberek érzelmileg is közelebb kerültek egymáshoz, törődnek egymás gondjával, bajával. Az Üj Élet zárszámadása is ezt tükrözte, az elnöknek, Koch Pé­ternek a beszámolójában, a hozzá­szólásokban egyaránt. Éz a kis közösség az alakulás óta eltelt ki­lenc év alatt eljutott oda, hogy megmutathatta, a szövetkezel vem csupán azért van, hogy legyen hol dolgozni az embereknek. Az alap ugyan a közös munka, amellyel a feltételeket teremtik meg. De a közösség közösség marad a mun­DCäz&mta, a tu unkán tát — Most, a zárszámadás alkal­mából a nyugdíjasoknak 200—250 forintot fizetünk. Ez jutalom, vagy segély, ki hogyan veszi éppen. — Aki rátermettnek érzi ma­gát, tanuljon. A szövetkezet min­den segítséget megad, hogy több ismeretre, szakmára tegyen szert. Jelenleg négy fiatal tanul trak­torostanfolyamon. .. — Volt olyan év, amikor csak harminc forint volt a munka­egység értéke... (Sose lett volna egy tsz-ben sem kisebb jövedelem). A beszámolóból kiragadott né­hány mondat hűen tükrözi az Üj Élet arculatát. Hogy az elnök erről beszélhetett, nem valami is­teni kegyelem teremtette meg, hanem maga a tagság, a maga szorgalmával, munkaszeretetével. A nyolcvanöt dolgozó tagból hat­vanöt 300-nál több munkaegysé­get ért el az elmúlt évben. Az egy tagra jutó átlagjövedelem így lett 19 117 forint, ezerkétszázzal több, mint az előző évben. Ezt a jövedelmet azonban még lehet fokozni. Szóba került, hogy alacsony még a tejhozam, kü­lönböző okok miatt nem sikerült Készítik az 1967-es cipőmodelleket A Tolna megyei Árutermelő Cipész Ktsz modellkészítő cso­portja megkezdte az 1967. évi cipőmodellek készítését. A ter­vező csoport Pirka Ernő vezeté­sével a külföldi és a hazai piac­ra kerülő cipők egy-egy példá­nyát készítik el, majd a szövet­kezet vezetői elbírálják. Kiállí­tást rendeznek az üzemben és el­küldik a kül- és belkereskedelmi vállalatok börzéire is a szövet­kezet legújabb fazonú cipőit. A szövetkezetben körülbelül 150 új cipőfélét mutattak már be az utóbbi években, amelyeket mind Bonyhádon terveztek. kán túl is. Néhány mondat az elnök beszámolójából; — Vigyáznak a közös tulaj­donra. .. — A szociális intézkedések célja, hogy a parasztság is olyan körülmények közé kerüljön, mint a munkásság, az alkalmazottak. A munka mellett pihenésre, szó­rakozásra is szükség van. — A szociális-kulturális alap­ból százan jártak Hévizén, har­mincán Harkányban... — Tagságunk valósággal kül­földjáró lett. Megfordultak az NDK-ban, Csehszlovákiában, Ro­mániában, Jugoszláviában... — Ha valaki megbetegszik, a harmadik naptól kezdve írjuk neki a munkaegységet. — Az idén még toúább aka­runk lépni. Fizetett szabadságot , biztosítunk minden, a munkában rendszeresen részt vevő tagnak. — Négy tagunk jelenleg üdül. A következő turnusban mennek ketten, később még nyolcán. Öt tagnak fizetjük egy szovjetunió­beli utazás költségeit... Az év folyamán országjáró kirándulást szervezünk, hogy megismerjünk más tájakat is... teljesíteni a hízósertéstervet, egyik-másik termény gyengébben fizetett a tervezettnél. Bár nem a tagság hibájából, de nem készült el a tervezett határidőre a kor­szerű sertésfiaztatő. Nagyon kel­lene egy lánctalpas traktor, a lejtős területek jobb megművelé­séhez. Tréfásan hangzott el — mégis mindenki komolyan vette — a javaslat; egy év múlva, a követ­kező zárszámadáskor már öt ve»' forint legyen a munkaegység ér­téke. Ha a még gyengébb ered­ményeken javítanak, akkor ez nem is lesz lehetetlen cél. Igaz, sok minden kell hozzá. A tagság szorgalmán kívül — ez pedig megvan — kedvező körülmények, és ahogyan az elnök említette; a határban dolgozóknak nyáron friss víz, ősszel forró tea. Még egy javaslat hangzott el; a Szovjetunióba utazó öt tag közt okvetlenül legyenek asszonyok, vagy legyen akár mind az öt asszony. Megérdemlik ezt a jutal­mat. BI. Jelenlegi helyén még névtáblá­ja sincs az Állami Vetőmagfel­ügyelőségnek Szekszárdon, a volt . megyeháza épületében, pedig mun- ! kaja nemcsak nélkülözhetetlen, de < rendkívül hasznos az egész megye : mezőgazdasága számára. Igaz, tu- : lajdonképpen már ideiglenesnek . nevezhető ez a hely, a zsúfolt két szoba az ódon épület emeletén. A 1 laboratórium máshova költözött : és a nyárra elkészül az új épület, i ahol normális körülmények között ] lehet majd dolgozni. Egyelőre : nem tudják használni az úgyneve­zett precíziós mérleget sem, mert nem lehet felállítani. A laikus nem is sejti, milyen 1 érdekes, nehéz és fontos munkát 1 végeznek az Állami Vetőmag- 1 felügyelőségen. Röviden: az összes 1 forgalomba kerülő vetőmagot - megvizsgálják. Igen ám, de több- 1 féle a vizsgálat, sokszor ismétlő- í dik kint a szántóföldön is, és nem 1 ér véget azzal, hogy megállapítot- ( ták: a vetőmag megfelel a célnak. 1 Ezer holdakat kell bejárni egy- ; egy munkatársnak, s közben tüze- : tesen megvizsgálni a növényeket 1 és pontos különbséget tenni atka- 1 lomadtán látszólag teljesen egy- 1 forma magvak között, s megálla- * pítani, mi az az idegen magvacs- 1 ka. 1 i A magismeret külön * fur/níii/iTíV ! tartalmazhat. Az osztályozó rostán maximálisan két százaléka juthat át a vizsgált mennyiségnek, te­hát ennél több nem lehet az aszott, silány szem. Káros gyom- magot pedig egyáltalán nem sza­bad tartalmaznia a kiváló vető­magnak. (Például konkolyt és sz,u- lákot.) A szuper edit és az elit ve­tőmag csak kiváló minőségű lehet. Mintavételi szabvány szerint üz állami Vetőmagfelügyelőségen Szántóföldi szemle 21 473 holdon, hajnaltól késő estig — Külön tudomány a magismeret — Ezentúl a tsz-ek is maguk termelik a vetőmagot

Next

/
Thumbnails
Contents