Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
<43aelKii^ TOLIs^m »rícG'.Eb VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I Bon XVI. évfolyam, 34. szám ÁRA: 60 FILLER Csütörtök, 1966. február 10. Bonyhád, 1966 2—3. o. 1 Előzetes beszámoló filmújdonságokról 4. o. I A törv a szí törvényesség helyzete szekszárdi járásban 5. o. Folytatják a szekszárdi útkorszerűsítést Száztíz kilométernyi makadámutat portalanítanak az idén A kairói sajtó Kállai Gyula látogatásáról Az EAK lapjai közlik azt a közös közleményt, amely a magyar és az egyiptomi kormányfő megbeszéléseiről, Kállai Gyula látogatásáról számol be. A lapok címeikben kiemelik a két ország együttműködését és egyetértését. Nézetazonosság az EAK és Magyarország között a nagy nemzetközi problémákat illetően — írja a Progres Egyptien. A Journal cT Egypte szalagcíme: Magyarország elítéli az imperialista politikát a Közép-Keleten, támogatja a Palesztinái nép jogainak helyreállítását. A lapok kiemelik, hogy mindkét fél követeli a Vietnam ellen intézett légitámadások haladéktalan megszüntetését. Az Ahram a közös közleménynek a gyarmatosítás elleni harcról szóló szakaszát emeli ki és hangsúlyozza: mindkét ország a kolonializmus végleges felszámolásáért száll síkra. A Gumhurija aláhúzza, hogy a két ország kicseréli forradalmi tapasztalatait és megerősíti együttműködését. Lugosi Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes táj ékoztatój a Szekszárdon Február 9-én délelőtt Szekszárdon, a megyei pártbizottság tanácstermében Lugosi Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes tartott tájékoztatót az iskolareform végrehajtásával kapcsolatos feladatokról Tolna megye párt- állami és művelődésügyi vezetőinek. Az előadás után kérdések hangzottak el, amelyre Lugosi elvtárs válaszolt. Nemzetközi közgazdasági értekezlet Moszkvában Moszkva (MTI). A szovjet fővárosban hivatalosan bejelentették, hogy február 2-től 8-ig Moszkvában nemzetközi tudományos értekezletet tartottak a szocialista országok népgazdasági fejlődése értékmutatóinak nemzetközi összehasonlításával kapcsolatos módszertani problémák megvitatására. A KGST közgazdasági állandó bizottságának munkatervével összhangban az értekezletet a szocialista világrendszer gazdaságával foglalkozó szovjet tudományos intézet, valamint a Szovjetunió Állami Tervbizottsága mellett működő közgazdasági in- tézet szervezte. Megvitatásra kerültek: a termelési szint és a nemzéti jövedelem nemzetközi összehasonlításának problémái, az ár felhasználása a nemzetközi összehasonlításokban, az értékmutatók összehasonlítása a társadalmi termelés gazdaságosságának kiszámításában. Az értekezlet munkájában bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román, szovjet és jugoszláv közgazdászok vettek részt. Február végén választ Bulgária Szófia (MTI). Bulgária népe február utolsó vasárnapján az úrnak elé járul, hogy megválassza a felszabadulástól számított ötödik nemzetgyűlés képviselőit Ezen a napon választják meg a népi tanácsok — az államhatalom helyi szervei — tagjait is. A választási kampány jelentős eseménye a Hazafias Arcvonal országos tanácsának választási fel- i hívása, amelyet valamennyi szer- i dai lap közöl. Mint ismeretes, az összes képviselő a Hazafias Arcvonal zászlaja alatt indul. A felhívás számot ad a szocializmus építésében eddig elért eredményekről, s ezek igen be- nyomástkeltőek az ipar és mező- gazdaság területén egyaránt. A Hazafias Arcvonal országos tanácsának felhívása hasonlóan kimagasló eredményekről számol be a kultúra és a művelődés, a tudományok és a művészetek terén is. I: i* las Nem simította el a francia— nyugatnémet ellentéteket Erhard párizsi útja Erhard kancellár párizsi látogatásával kapcsolatban a nyugatnémet sajtó főleg azt emeli ki, hogy a megbeszélések barátságos légkörben folytak, nem került sor éles összecsapásokra és a kancellár szemmel láthatóan megkönnyebbülve tért vissza Bonnba. Diplomáciai megfigyelők körében általában rámutatnak: a megbeszélések légköre azért bizonyult a vártnál kedvezőbbnek, mert lényegében csak eszmecsere folyt és egyik fél részéről sem törekedtek konkrét megállapodások elérésére. A jelenlegi időpontban sem Bonn-nak, sem Párizsnak nem érdeke a kétségtelenül továbbra is meglevő nézeteltérések kiélezése. A bonni General-Anzeiger kiemeli: mindkét részről kerülték a robbanékony témákat és a párizsi összejövetel inkább egy olyan családi találkozóhoz hasonlítható, amelynek résztvevői a fájdalmas tapasztalatok után inkább az időjárásról és egyéb nem kényes mindennapi témáról beszélnek és nem vitatkoznak világnézeti ellentétekről, vagy pedig vitás örökségi kérdésekről. A Die Welt vezércikkében hangsúlyozza: mindkét részről belátták, hogy a lehetőség határain belül kell mozogniok és az erőfeszítéseket a Közös Piacon belüli gyakorlati együttműködés területére kell összpontosítani. Érthető, hogy kikapcsolták azokat a kérdéseket, amelyekben továbbra is ellentétesek a vélemények. A nyugatnémet sajtó tudósítóinak párizsi jelentéseiből kitűnik, hogy az eszmecsere során felmerültek ezek az ellentétesen megítélt kérdések is, de mivel csak eszmecseréről volt szó, mindkét fél csupán saját álláspontjának leszögezésére sörítko- zott. így például az akut közös piaci problémákkal kapcsolatban francia részről ismét leszögezték: a legelső feladat a közös agrárpiaccal kapcsolatos problémák végleges rendezése Bonn azonban — amint ismeretes — össze akarja kapcsolni ezt a két kérdést. Ami a Közös Piachoz való angol csatlakozás problémáját illeti, francia részről értésre adták, hogy nem támasztanak ugyan olyan éles ellenvetéseket Anglia felvételével szemben, mint három évvel ezelőtt, de e kérdés napirendre tűzését még nem tekintik időszerűnek. A vietnami háborút illetően ugyancsak leszögezték francia részről, hogy helytelennek tartják az amerikai beavatkozás támogatását. A Die Welt párizsi tudósítója ezt jelenti: — De Gaulle ugyanakkor ismét kifejtette Erhardnak: az újraegyesítés csak a kelet- és nyugat-európai országok közötti fokozatos közeledés keretében képzelhető el és ez a folyamat még hosszú ideig tarthat. De Gaulle azt mondotta, hogy Franciaország képviselőjeként megy a szovjet fővárosba és ott nem akar „Nyugat-Európa képviselőjeként” fellépni. Már csak azért sem képviselhet valamiféle „közös nyugati álláspontot” a német kérdésben, mert ezzel kapcsolatban Nyugat-Európában is megoszlanak a vélemények. Csupán arról lehet szó, hogy Nyugat- Európában kialakultak bizonyos elképzelések a német kérdéssel kapcsolatban, de azok közül sok még nem nyerte el a bonni kormány helyeslését. így például Bonn még mindig nem akarja elismerni az Odera-Neisse határt és elutasítja a kelet-európai államokkal való diplomáciai kapcsolatok felvételének gondolatát is. Von Hassel hadügyminiszter Párizsból hazatérve kijelentette: az amerikai csapatoknak Európában kell maradniok. Azt mondotta, hogy ezt az álláspontját világosan és félreérthetetlenül közölte Párizsban. Veszélyesek az olyan megfontolások, — mondotta — amelyek arra irányulnak, hogy csökkentsék Európában az amerikai csapatok létszámát és az amerikai haderő egy részét máshová, például Vietnamba helyezzék át. Magyar—spanyol árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet írtak alá Az 1958. február 7-én kötött bankközi megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Bank és a spanyol devizaintézet (IEME) képviselői Budapesten 1966. február 4—9. között tárgyalásokat folytattak az 1966. február 7-én lejárt árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv meghosszabbításáról. A tárgyalások eredményeképpen február 9-én jegyzőkönyvet írtak alá a Magyar- ország és Spanyolország közötti árucsere-forgalom szabályozásáról. Megegyezés történt az 1966. évben szállítandó árulistákra vonatkozóan is. A magyar exportban a mechanikai termékek (szerszámgépek,- élelmiszeripari és vegyipari gépek,- műszerek), gyógyszerek és vegyszerek, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, közfogyasztási cikkek szerepelnek. A spanyol exportlistában a fontosabb cikkek: déligyümölcs, színes fémek, ércek, bőr, gyapjú, fa és parafa, oliva- olaj, rizs, szerszámgépek és köz- fogyasztási cikkek. (MTI) A téli időjárás csaknem teljes tétlenségre szorította az útépítőket, azonban most már hamarosan itt a tavasz, újra indulhat a munka az utakon. Bár az idei program még nem kész teljesen, csekély változások még előfordulhatnak, azonban nagy vonalakban kialakult, hogy milyen jelentősebb munkákat kezdenek meg, folytatnak, vagy fejeznek be ebben az évben az útépítők. Ezekről érdeklődtünk Nagy Sándor főmérnöktől, a Pécsi Közúti Igazgatóság szekszárdi kirendeltségének vezetőjétől. A legjelentősebb munkánk az idén is a Szekszárd—mohácsi — az új számozás szerint az ötvenhatos — út szekszárdi átkelőszakaszónak korszerűsítése. Tavaly csaknem a hármashídig készült el az új, tizenkét méter széles útburkolat, a kapcsolódó új csapadék- és szennyvízcsatorna, a villanyhálózat, azonban ebből még mintegy kétmillió forint értékű összesen több, mint másfél, millió négyzetméternyi utat pormentesítünk. Ennek nagyobbik ’része felújítás, erősítés, tehát már korábban por- talanított út további javítása. Azonban 110 kilométernyi olyan út portalanítására is sor kerül, ahol ezt a felületi kezelést még nem munka hátra van. Természeteset elsősorban ennek a befejezésé irányozzuk elő. További új szakaszokon útburkolatot egyelőre legalábbis az idén — nem tudunk építeni, ugyanis először i csapadékcsatornákat kell megépíteni és a különböző műtárgyakat. A teljes korszerűsítési program szerint — ez egyébként a kapcsolódó, tanácsi keretből megvalósítandó beruházásokkal — mintegy ötvenmillió forint az előirányzat. Ennek keretében kiszélesítjük az átkelőszakaszt, eltüntetjük a buk- kanókat, korrekciókat végzünk az útvonalvezetésben — például enyhébbé alakítjuk a kórház előtti éles kanyart — kiszélesítjük a Garay tér és a vasútállomás közötti útszakaszt is. A teljes befejezést 1968-ra irányozták elő, az idén főleg csatornaépítési és hídépítési munkákat végzünk. Az úttest felbontásiára tehát ez évben nem ke rül sor, a csapadékcsatornát is pél dául a Mártírok terén, a park szélében építjük meg. Az úttest ki- szélesítéséhez ugyanis a parkból kell elvenni egy sávot. Az idei előirányzat tízmillió forint, ebből elsősorban csatornaépítési, hídépítési munkákat végzünk. A szorosan vett útépítésre csak 1967-ben kerül sor. — Uj beruházásokat is kezdenek? — Csak egy új, induló munkánk lesz ebben az évben, a 61-es út simontomyai — a megyehatár és a Sió-híd közti — szakaszának korszerűsítése. Erre az idén tízmillió forintot fordítunk. A többi összeget és kapacitást a meglévő munkák folytatására, illetve befejezésére fordítjuk. így például a Tamási—pincehelyi út — másfél kilométeres szakasz kivételével — teljesen elkészül. Elvégezzük a mintegy 350 ezer forint értékű hátralevő munkánkat a Szekszárd—siófoki úton is, ezzel ez az út is teljesen elkészül; — Az idén is folytatják a portalanítást? — Természetesen. végezték el. A jövő évben ugyancsak 110 kilométernyi makadám- utat portalanítunk és ezzel befejezzük ezt a programot, ékkorra a megye ezerkilométeres kiépített úthálózatából csak néhány kilométer lesz az olyan út, amit nem fogunk, mert nem is lehet portalaní- tanú (J)
