Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-08 / 32. szám

íéB6. fétmiar S. ' TÖENÄ WEGYET NÉPÚJSÁG 5 VÁRDOMBI GÉPJAVÍTÓK Teljes erővel folyik a munka a Várdombi Gépjavító Állomá­son. Az üzem egész kollektívája a mezőgazdasági gépek nagyjaví­tásában, felújításában vesz részt. A kombájnok szerelőmunkáját már a nyár végén megkezdték* de még most is találhatók szét­szedett gépóriások az egyik sze­relőcsarnokban, ahogy a csarnok dolgoz« mondják: kibelezve. Első képünkön egy kombájn javítása látható, a csigafelszere­lést végzi Balog József, Gábor Ferenc és Tóth József. Dobköszörülés. A hosszan ki- csapó szikrák egy speciális gép köszörűköve alól azt jelzik, hogy idős Horváth József „megdolgoz­za” egy-egy kombájn dobját, vagyis simára csiszolja, hogy éles legyen. Valamikor kézzel reszel­ték a cséplőgépek dobszerkezetét. Ezt a gépet tavaly ősszel kapta a Várdombi Gépjavító Állomás. Varga Pál főagronómus szerint nem sok van belőle a megyében. Horváth József régi cséplőgép­szerelő, s most az összes kombájn cséplőszerkezetét ő javítja. Alsó képünk az üzem elektro­mos felújítóját mutatja. Ebben az üzemrészben két megye, Baranya és Tolna összes mezőgazdasági gépének villamos berendezését javítják. Húszán dolgoznak az üzemben, Kovács Kornél vezeté­sével. A hat tekercselő közül négy nő, ők azelőtt a háztartás­ban és a mezőn dolgoztak. Thész Lajosné, Szeremlei Jánosné, Zen- tai Lajosné és Nagy Katalin. Az idei tervezett termelési értéke az elektromos felújítónak két­millió 400 ezer forint. Szöveg: G. J. Fotó: BAKÓ Németh László és az ISZONY sikere NEGYVEN ÉVVEL ezeiött) a Nyugat novellapályáza­tán egy ismeretlen fiatalember tűnt fel, Horváthné meghal című novellájával: Németh László. Az azóta eltelt négy évtized alatt az egyik legnagyobb és leggazdagabb magyar írói pálya bontakozott ki, melynek állomásait regények, színművek, novellák, tanulmányok sora jelzi, s bármi felé fordult is szerteágazó érdeklődése, mindenen áttűzött szen­vedélyes hite, szellemének gazdagsága, érvelésének sok­oldalú, biztos tájékozottsága. Egy remekbe szabott novellával kezdte pályáját, mely­nek első felét mégis inkább tanulmányainak hatalmas gyűj­teménye teszi nevezetessé. Amikor 1940-ben A minőség forradalma négy kötete elénk került, nem vonhattuk ki ma­gunkat hatása alól, amit később is, minden olvasójának éreznie kellett, még akkor is, ha érvelését nem fogadta el. A szándékot azonban senki nem érthette félre: javítani a Horthy-korszak elmaradott viszonyain, egy új Magyarorszá­got teremteni, mely csak egyetlen kiváltságot ismer, a szel­lem nemességét. . Regényeiben is1 elsősorban ez az emberi magatartás, a helytállás igénye és példája az, ami megragadja az olvasót. Elsősorban talán leghatásosabb és tegyük hozzá, legproble­matikusabb regényében, az Iszony-ban, amely — bár évek­kel első megjelenése után — igazi könyvsiker lett. Kárász Nelli és Takaró Sanyi tragédiáját épp az jelenti, hogy mindegyik a maga módján érzései, magatartása megszál­lottja: Sanyi korlátlan élnivágyásával Nelli csak tisztaságát tudja szembeállítani, de ez olyan erkölcsi magaslatra emeli, hogy a gyilkosság vádját is lemossa róla. Szívszorongva olvastak, hisz e két ellentétes jellemet és környezetet Né­meth László a legnagyobb realisták érzékletességével állítja elénk. S most, amikor végre az első Németh-regényből film készült, ugyanezzel a szorongással ülünk be a nézőtérre, s szorongásunk egyaránt szól az olvasó visszatérő, képszerűvé váló élményének és annak is, hogy mi lett a regényből a film másfajta nyelvén? FILM LETT beiői^ s ezt különös öröm hang­súlyozni akkor, amikor filmtermésünk sajnálatosan egye­netlen. Egy film természetesen soha nem tud a regény nyelvén beszélni, kevesebb is annál, meg több is. Az Iszony alkotói — Hintsch György rendezővel az élen — képszerűvé igyekeztek tenni mindent; helyenként szinte félelmetes fény­hatásokba sürítenek tragédiákat, s egy élesen megvilágított arcéi, egy kiemelt gesztus valóban a regény hangulatát idézi. Igaz, hogy a szereplők is kitűnőek, ennél jobban nem lehetett volna egybeválogatni ezt a roppant feladatra vál­lalkozó együttest. A végeredmény: az az örvendetes, ünnepi tény, hogy a film átmentette egyik legjobb regényünk értékeit. A hatás sem marad el, hisz telt nézőtér előtt pereg ez a film, bizo­nyítva, hogy mégsem a közönség lett hűtlen a mozihoz, ha­nem sok esetben a filmek színvonala lett hűtlen a közön­séghez. V Németh László ma az egyik legolvasottabb író, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Ez a pompás alkotás arra is jó, hogy új, meg új olvasókat toborozzon egyik legnagyobb írónknak. S még az időpont is szerencsésen esik egybe első, negyven év előtti megjelenésével. CSÁNYILÁSZLÓ Bővítik a zománcozócsarnokot — Alagútkemencét építenek a Bonyhádi Zománcgyárban Még be sem fejeződött az egyik nagy építkezés, a sajtolóüzem te­tőszerkezetének átépítése a Bony­hádi Zománcgyárban, már készül­nek a másik, jelentős üzembőví- tésre. A gyárban ugyanis az egyik „szűk keresztmetszet” jelenleg » zománcozó- és az égető-ka­pacitás. Ezek fejlesztésével van lehetőség .a termelés további íj övelésére. Ezért kerül sor az idén a zo- máncozócsarnok bővítésére és az új csarnokrészben egy alagútke- mence építésére. A gyár szakem­bereit már régóta foglalkoztatja a zománcégetés korszerűsítésének problémája. Jelenleg ugyanis a legkorszerűbb zománcégető beren­dezés az alagútkemence, amely nem szakaszosan működik, mint a jelenlegi bonyhádi kemencék, ha­nem folyamatosan. Szállítószalag viszi rajta keresztül az edényt és mire az edény a kemence másik végére ér, a zománcréteg már rá­égett. Pontosabban lehet a hőfokot szabályozni, az nem változik úgy, mint a mostani kemencéknél, ahol az ajtó gyakori kinyitása miatt hűl le a kemence belseje, az edé­nyek fokozatosan melegszenek fel. így jobb minőséget is lehet elérni amellett, hogy az égetés gazdaságo­sabb is. A nehéz fizikai munkák tekintélyes részét is ki lehet kü­szöbölni és növelni az égetés ter­melékenységét, A bonyhádiak már terveztek és építettek egy alagútkemen­cét négy évvel ezelőtt, a buda­foki gyár részére. Most a bonyhádi kemencét is a gyár szakemberei konstruálják és építik meg, természetesen a buda­foki kemence üzemeltetésével kap­csolatban szerzett tapasztalatok felhasználásával. Egyelőre gázolaj­jal fűtik majd az alagútkemencét, ez csak ideiglenes megoldás lesz, véglegesen pakurafűtésre tervezik, ehhez azonban szükség van még egyéb berendezésekre is, amelyek beszerzésére, megépítésére csak később kerülhet sor. A zománcozócsarnok-bővítést és az alagútkemence építését teljes egészében önköltségcsök­kentő hitelből fedezik. A szá­mítások szerint ugyanis a több, mint ötmillió forintos beru­házás igen rövid idő alatt megtérül. Jelenleg már dolgoznak az alag­útkemence alapozásán — a tervek már korábban elkészültek — és készülnek a kemence vasszerkezeti alkatrészei is. Az alapozást egye­lőre a szabadban végzik, majd csak a tavasszal kezdik meg a csarnok bővítését, így majd csak a nyár végére kerülhet tető az épülő alag- ütkemence fölé. A tervek szerint a beruházásnak még ebben az évben be kell fejeződnie.

Next

/
Thumbnails
Contents