Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
íéB6. fétmiar S. ' TÖENÄ WEGYET NÉPÚJSÁG 5 VÁRDOMBI GÉPJAVÍTÓK Teljes erővel folyik a munka a Várdombi Gépjavító Állomáson. Az üzem egész kollektívája a mezőgazdasági gépek nagyjavításában, felújításában vesz részt. A kombájnok szerelőmunkáját már a nyár végén megkezdték* de még most is találhatók szétszedett gépóriások az egyik szerelőcsarnokban, ahogy a csarnok dolgoz« mondják: kibelezve. Első képünkön egy kombájn javítása látható, a csigafelszerelést végzi Balog József, Gábor Ferenc és Tóth József. Dobköszörülés. A hosszan ki- csapó szikrák egy speciális gép köszörűköve alól azt jelzik, hogy idős Horváth József „megdolgozza” egy-egy kombájn dobját, vagyis simára csiszolja, hogy éles legyen. Valamikor kézzel reszelték a cséplőgépek dobszerkezetét. Ezt a gépet tavaly ősszel kapta a Várdombi Gépjavító Állomás. Varga Pál főagronómus szerint nem sok van belőle a megyében. Horváth József régi cséplőgépszerelő, s most az összes kombájn cséplőszerkezetét ő javítja. Alsó képünk az üzem elektromos felújítóját mutatja. Ebben az üzemrészben két megye, Baranya és Tolna összes mezőgazdasági gépének villamos berendezését javítják. Húszán dolgoznak az üzemben, Kovács Kornél vezetésével. A hat tekercselő közül négy nő, ők azelőtt a háztartásban és a mezőn dolgoztak. Thész Lajosné, Szeremlei Jánosné, Zen- tai Lajosné és Nagy Katalin. Az idei tervezett termelési értéke az elektromos felújítónak kétmillió 400 ezer forint. Szöveg: G. J. Fotó: BAKÓ Németh László és az ISZONY sikere NEGYVEN ÉVVEL ezeiött) a Nyugat novellapályázatán egy ismeretlen fiatalember tűnt fel, Horváthné meghal című novellájával: Németh László. Az azóta eltelt négy évtized alatt az egyik legnagyobb és leggazdagabb magyar írói pálya bontakozott ki, melynek állomásait regények, színművek, novellák, tanulmányok sora jelzi, s bármi felé fordult is szerteágazó érdeklődése, mindenen áttűzött szenvedélyes hite, szellemének gazdagsága, érvelésének sokoldalú, biztos tájékozottsága. Egy remekbe szabott novellával kezdte pályáját, melynek első felét mégis inkább tanulmányainak hatalmas gyűjteménye teszi nevezetessé. Amikor 1940-ben A minőség forradalma négy kötete elénk került, nem vonhattuk ki magunkat hatása alól, amit később is, minden olvasójának éreznie kellett, még akkor is, ha érvelését nem fogadta el. A szándékot azonban senki nem érthette félre: javítani a Horthy-korszak elmaradott viszonyain, egy új Magyarországot teremteni, mely csak egyetlen kiváltságot ismer, a szellem nemességét. . Regényeiben is1 elsősorban ez az emberi magatartás, a helytállás igénye és példája az, ami megragadja az olvasót. Elsősorban talán leghatásosabb és tegyük hozzá, legproblematikusabb regényében, az Iszony-ban, amely — bár évekkel első megjelenése után — igazi könyvsiker lett. Kárász Nelli és Takaró Sanyi tragédiáját épp az jelenti, hogy mindegyik a maga módján érzései, magatartása megszállottja: Sanyi korlátlan élnivágyásával Nelli csak tisztaságát tudja szembeállítani, de ez olyan erkölcsi magaslatra emeli, hogy a gyilkosság vádját is lemossa róla. Szívszorongva olvastak, hisz e két ellentétes jellemet és környezetet Németh László a legnagyobb realisták érzékletességével állítja elénk. S most, amikor végre az első Németh-regényből film készült, ugyanezzel a szorongással ülünk be a nézőtérre, s szorongásunk egyaránt szól az olvasó visszatérő, képszerűvé váló élményének és annak is, hogy mi lett a regényből a film másfajta nyelvén? FILM LETT beiői^ s ezt különös öröm hangsúlyozni akkor, amikor filmtermésünk sajnálatosan egyenetlen. Egy film természetesen soha nem tud a regény nyelvén beszélni, kevesebb is annál, meg több is. Az Iszony alkotói — Hintsch György rendezővel az élen — képszerűvé igyekeztek tenni mindent; helyenként szinte félelmetes fényhatásokba sürítenek tragédiákat, s egy élesen megvilágított arcéi, egy kiemelt gesztus valóban a regény hangulatát idézi. Igaz, hogy a szereplők is kitűnőek, ennél jobban nem lehetett volna egybeválogatni ezt a roppant feladatra vállalkozó együttest. A végeredmény: az az örvendetes, ünnepi tény, hogy a film átmentette egyik legjobb regényünk értékeit. A hatás sem marad el, hisz telt nézőtér előtt pereg ez a film, bizonyítva, hogy mégsem a közönség lett hűtlen a mozihoz, hanem sok esetben a filmek színvonala lett hűtlen a közönséghez. V Németh László ma az egyik legolvasottabb író, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Ez a pompás alkotás arra is jó, hogy új, meg új olvasókat toborozzon egyik legnagyobb írónknak. S még az időpont is szerencsésen esik egybe első, negyven év előtti megjelenésével. CSÁNYILÁSZLÓ Bővítik a zománcozócsarnokot — Alagútkemencét építenek a Bonyhádi Zománcgyárban Még be sem fejeződött az egyik nagy építkezés, a sajtolóüzem tetőszerkezetének átépítése a Bonyhádi Zománcgyárban, már készülnek a másik, jelentős üzembőví- tésre. A gyárban ugyanis az egyik „szűk keresztmetszet” jelenleg » zománcozó- és az égető-kapacitás. Ezek fejlesztésével van lehetőség .a termelés további íj övelésére. Ezért kerül sor az idén a zo- máncozócsarnok bővítésére és az új csarnokrészben egy alagútke- mence építésére. A gyár szakembereit már régóta foglalkoztatja a zománcégetés korszerűsítésének problémája. Jelenleg ugyanis a legkorszerűbb zománcégető berendezés az alagútkemence, amely nem szakaszosan működik, mint a jelenlegi bonyhádi kemencék, hanem folyamatosan. Szállítószalag viszi rajta keresztül az edényt és mire az edény a kemence másik végére ér, a zománcréteg már ráégett. Pontosabban lehet a hőfokot szabályozni, az nem változik úgy, mint a mostani kemencéknél, ahol az ajtó gyakori kinyitása miatt hűl le a kemence belseje, az edények fokozatosan melegszenek fel. így jobb minőséget is lehet elérni amellett, hogy az égetés gazdaságosabb is. A nehéz fizikai munkák tekintélyes részét is ki lehet küszöbölni és növelni az égetés termelékenységét, A bonyhádiak már terveztek és építettek egy alagútkemencét négy évvel ezelőtt, a budafoki gyár részére. Most a bonyhádi kemencét is a gyár szakemberei konstruálják és építik meg, természetesen a budafoki kemence üzemeltetésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok felhasználásával. Egyelőre gázolajjal fűtik majd az alagútkemencét, ez csak ideiglenes megoldás lesz, véglegesen pakurafűtésre tervezik, ehhez azonban szükség van még egyéb berendezésekre is, amelyek beszerzésére, megépítésére csak később kerülhet sor. A zománcozócsarnok-bővítést és az alagútkemence építését teljes egészében önköltségcsökkentő hitelből fedezik. A számítások szerint ugyanis a több, mint ötmillió forintos beruházás igen rövid idő alatt megtérül. Jelenleg már dolgoznak az alagútkemence alapozásán — a tervek már korábban elkészültek — és készülnek a kemence vasszerkezeti alkatrészei is. Az alapozást egyelőre a szabadban végzik, majd csak a tavasszal kezdik meg a csarnok bővítését, így majd csak a nyár végére kerülhet tető az épülő alag- ütkemence fölé. A tervek szerint a beruházásnak még ebben az évben be kell fejeződnie.
