Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

1986. február 1.

TOLNA MECYEI NÉPÚJSÁG

5

Évi két és félmillió forint béremelés

A földmfívesszövetkezeti kereskedelemben 1500 dolgozónak az alapbérét emelték Tolna megyében

Mint ismeretes, kormányunk intézkedése alapján rendezték többek között a kereskedelmi dolgozók fizetését is. Az alapbérek emelésével kapcsolatos végrehajtási utasítás gyakorlati lebonyolításáról néhány kérdésre kértünk és kaptunk választ Csapó Jenemétől, a MÉSZÖV bér- és munkaügyi osztályának vezetőjétől.

— A földművesszövetkezeti kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozók közül kiket érint az alapbéremelés?

— Érinti mindazokat, akik a kereskedelemben a forgalomtól íiiggő kategóriához tartoznak, vagyis a gyakorlati kereskedelmi munkában résztvevők 91 százalékát. A vendéglátóipari egységeknél dolgozók 64 százalékát, valamint a zöldség- és gyümölcskereskedelemnél azokat, akik bérüket a forgalom alakulásától függően kapták eddig és kapják ezután is. Ezeknek a száma lényegesen kisebb, mint az előbbi két szakmai ágnál. A zöldség-, gyümölcskereskedelem vonalán dolgozóknak 21 százalékát teszi ki, s valamennyi fizikai dolgozó. A három szakmai ágban számszerint mintegy 1500 dolgozót érint megyénk földművesszövetkezeteinél az alapbéremelési ■

— Milyen mértékű az alapbéremelés és hogyan érinti az egy-egy szakmai ágban dolgozó kereskedőket?

— Megyei szinten 2 millió 651 ezer forint alapbéremelésre kaptak keretet a földművesszövetkezetek erre az évre. A rendelkezéseknek megfelelően egyes kategóriákban dolgozók alapbérét mindenképpen kellett emelni. Ilyenek például a kisjutalékos vegyesboltban dolgozó kereskedők, az élelmiszer-, a vas-műszaki és vegyi boltban dolgozó kereskedők, a zöldség-gyümölcskereskedelemben dolgozó fizikai munkások, a TÜZÉP-telepek dolgozói és egyes vendéglátóipari alkalmazottak. A felsoroltak alapbére megyei szinten egy-egy dolgozónál átlagban mintegy 200 forint emelkedést jelent. Természetesen ez megyei átlag, az egyes dolgozóknál lehetnek és vannak eltérések. De azt hangsúlyozni kívánom, hogy a munkaköri besorolás alapján megjáró bér alsó határát mindenkinek meg kell adni, ettől semmi körülmények között sem szabad eltérni. Van egy olyan kereskedelmi kategória, akiknek a bérét nem kellett, de a rendelkezéseknek megfelelően lehetett emelni. Természetesen a szövetkezetek éltek a lehetőséggel. Azoknál a dolgozóknál, ahol lehetett — különböző mérlegelések alapján — alapbért emeltek, ami megyei szinten átlagban egy- egy kereskedelmi, illetve vendéglátóipari dolgozónál mintegy száz forint emelkedést jelent;

— Említette Csapó elvtársnő, hogy egyes dolgozóknál nem kellett, de lehetett alapbért emelni. Mi volt az elbírálás alapja és kik döntötték el, hogy ki kap és ki nem kap béremelést?

— Hogy érthetőbb legyen amit mondok, meg kívánom jegyezni, hogy a korábbi években az alapbérek megállapításánál az olyan mérlegelés, mint a szakmai gyakorlat, az iskolai végzettség, a munkához való viszony, a felelősség mértéke, a munkakörülmények és így tovább, csak nagyon ritka esetben lettek mérlegelve. A mostani bérügyi kormányrendelet végrehajtási utasításában a lehető

legigazságosabbnak tartom, hogy a kiindulási alapot a szakmai hozzáértés, a munkához való viszony, a munkakörülmények és a viselt felelősség mértéke képezte. Mindezt az egyes dolgozóknál a pártvezetőség, a szakszervezeti vezetők és a gazdasági vezetők együttesen bírálták el. A MÉSZÖV vezetősége csak a béremelés alapját képező keretet határozta meg. Ez egyben az önállóság és természetesen a felelősségvállalás mértékét is növelte. Hiszen szemtől- szembe, a kollektíva előtt kellett megmondani mindenkiről, hogy milyen a viszonya a munkához, hogyan kezeli a reá bízott társadalmi vagyont, tanul-e tovább és így tovább;

•— Tekintettel arra, hogy az alapbéremelésről szóló értesítést január 31-ig minden dolgozónak át kell adni, bizonyára ismert a MÉSZÖV vezetői előtt, hogy az általános irányelveknek megfelelően osztották el a rendelkezésre álló összeget. Milyen tapasztalatai vannak Csapó elv- társnőnek ezen a téren?

— A kormány ár- és bérpolitikai intézkedéseinek: jelentőségét a földművesszövetkezetek párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetői január 15-én megyei aktívaértekezleten beszélték meg, ahol Szendy Pál, a MÉSZÖV igazgató ságának elnöke tartott előadást. Azt követően január 21-én a szövetkezetek főkönyvelőivel, bérügyi vezetőivel és a szakszervezeti bérfelelősökkel megbeszéltük a tech nikai bonyolítást. Tehát az egész bérügyi intézkedés végrehajtását a lehető legjobban készítettük elő. Természetesen menet közben ellenőriztük mi, a MÉSZÖV vezetői is, a szakszervezet megyei bizottsága is. hogy az általános irányelveket be- tartják-e. A tapasztalatokat illetően csak jót mondhatok. Akiknek a törvényes előírás szerint kellett alapbért emelni, mindenütt megtették, ahol lehetett, ott meg azok kaptak, akik azt munkájuk alapján valóban megérdemelték. Ezt a következőkkel szeretném alátámasztani: Kimmel Mátyás, a kurdi földművesszövetkezet vas-műszaki szaküzletének vezetője, aki 23 éve dolgozik a szakmában, a földművesszövetkezet alapító tagja, 20 éve párttag, a két évtized alatt mindig hiány nélkül számolt el és munka- körülményei nehezek, hiszen öt helyen, az üzlettől messze van a raktára, 300 forint alapbéremelést kapott. Ezt egyhangúlag szavazta meg részére a szövetkezet vezetősége. Frei László, a szekszárdi földművesszövetkezet élelmiszer önkiszolgáló boltjának a vezetője pedig 200 forint alapbéremelésben részesül. Nála azt vették figyelembe, hogy érettségizett kereskedő, nagy összegű társadalmi vagyonért felel, és az általa vehetett üzlettel elégedettek a vásárlók. Ugyancsak a szekszárdi földmű- vesszóvetkezetnél kereskedő Untermüller Jenő, akinek 200 forint béremelést adtak. Nála azt mérlegelték, hogy 43 éve dolgozik a szakmában és idős kora ellenére nehéz fizikai munkát is kell végeznie, hiszen egy vegyesboltban az árumozgatásban is részt vesz a boltvezető. De sorolhatnám a példákat tovább, hiszen minden földművesszövetkezetnél a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el.

— Fentebb utalt Csapó elv- lársnő arra, hogy alapbéremelésről van szó, de miután a földművesszövetkezetek kereskedelmi dolgozói — akik a forgalomtól függő kategóriához tartoznak

— jutalékot is kapnak, amit az alapbértől függetlenül számfejtettek. A kérdés az, hogy meg- marad-e a kereskedelmi dolgozók jutaléka?

— Igen. A kereskedelmi dolgozók jutalék-kifizetésére vonatkozó rendelet változatlan, a mostani alapbérrendezéssel nincs összefüggésben, ugyanúgy kifizetik a jutalékot, mint eddig.

— A dolgozók mikor értesülnek az őket érintő bérrendezésről?

— Január 31-ig a földművesszövetkezeti vezetők minden dolgozóval írásban közölték az őt érintő béremelést és január utolsó napjaiban mindenütt megtartották a termelési tanácskozásokat, ahol indokolták is, hogy kinek miért emelték a bérét — fejeztük be a beszélgetést Csapó Jenőnével, a MÉSZÖV bér- és munkaügyi osztályának vezetőjével*

K. É.

Modellfervek készülnek

A Vegyiműveket Tervező Vállalatnál modelltervekct készítenek. Az új módszer szerint a tervezési feladatok gyorsan és szemléletesen megoldhatók, a dokumentációk többsége rajzolás helyett fényképezhető. A modellterveket könnyen átalakíthatják, kiváló segédeszközök. Képünkön: előtérben a vegyipari típuscsarnok modellterve,

v (MTI-foto — Fényes Tamás felvétele.)

Magasabb óraszámok a gép jármű-vezetői tanfolyamokon

Tolna megye területén is a KPM Pécsi Autóközlekedési Tanintézet vizsgáztat — 312 ezer kilométer oktatásra — Hogyan leket tanfolyamon kívül vizsgázni ?

Évente sok százezer gépkocsit gyártanak a világ autógyárai, a gépkocsi évtizedünk legelterjedtebb s legfontosabb közlekedési eszköze. Ha nem is tartozunk az „autós” országok közé, közlekedésünk és gépkocsiparkunk állandóan, s az utóbbi években rohamosan fejlődik. Ebben a fejlődésben, a fejlődés zavartalanságában fontos szerepet töltenek be a KPM Autóközlekedési Tanintézetei. Pécsett a Bajcsy Zsilinszky út 32 alatt működik a pécsi intézet, amelynek munkájáról, múlt évi eredményeiről és idei feladatairól Litványi Tibortól, az intézet vezetőjétől kértünk felvilágosítást.

— Milyen jellegű feladatokat lát el az intézet?

— Egyik feladatunk, hogy a vállalatok és az intézmények részére hivatásos gépkocsivezetőket képezzünk. A másik feladatunk a meglévő gépkocsivezetők szakmai továbbképzése. Ez két fokon, közép és felső fokon történik. Tanfolyamainkon a hivatásos gépkocsivezetők alapfokú képesítést szereznek. A középfok egyenlő a szakmunkásvizsgával, vagyis a segédlevéllel, a felső fokozat pedig a mesterlevéllel. Ezenkívül különböző szaktan- folyamokon biztosítjuk a továbbképzést, mint az autóvillamossági, a porlasztó és Diesel-adagoló tanfolyam, vagy adminisztratív vonatkozásban a gépkocsielőadói tanfolyam. Párhuzamosan mi bonyolítjuk le az összes gépjármű- vezetői vizsgáztatást, a tanfolyamot végzettek s a tanfolyammentesek részére egyaránt, például a motorkerékpárosok vizsgáztatását

— A pécsi intézetnek inilyen területi hatásköre van?

— Január elseje óta a pécsi intézet irányítja Baranyán kívül Tolna és Somogy megye gépjárművezető-képzését, illetve lebonyolítja a vizsgáztatásokat,

— A múlt évben hányán vettek részt az intézet különböző

szaktanfolyamain és hányán ■ vizsgáztak?

— A különböző tanfolyamokon körülbelül 1200 fő vett részt, több mint ötezren tettek alap, közép illetve felsőfokú gépkocsi- vezetői vizsgát. Megjegyzem, hogy az intézet tanulókocsijai a múlt évben összesen több mint 312 ezer kilométert tettek meg, a tanítási órák száma- meghaladta a 27 ezret.

— Baleset nélkül?

— Tanulókocsijaink két év óta baleset nélkül oktatnak.

— Az idei évben milyen változások várhatók az intézet munkájában, a kiképzés színvonalában?

— A tervszámúnk a múlt évhez viszonyítva 315 fővel emelkedett, tehát az idén a különböző tanfolyamainkon 1600 főt kell kiképeznünk. A múlt évben nem tudtuk száz százalékig kielégíteni a magánvezetői jelentkezéseket, körülbelül 120 jelentkező lemaradt a tanfolyamainkról, akiket most január harmadikán beiskoláztunk, és ezt a tervszámot egyidejűleg felemeltük 450 főre. Ezzel minden magánvezetői igényt ki tudunk elégíteni. Változás történik a tantárgyak óraszámainak terén. A hivatásos gépjárművezetők tanfolyamain a KRESZ-órák száma 8 órával növekszik, tehát összesen 48 óra lesz, de növekszik a nem hivatásos vezetők tanfolyamán is 16 órával, s összesen 40 óra lesz. Ezt a baleseti statisztikák tették indokolttá. A nem hivatásos gépkocsivezetők tanfolyamán 8 órával emelkedik a műszaki oktatás, összesen 20 órára, s 2 órában új tantárgyat iktattunk be egészségügyi ismeretek címmel. A hivatásos gépkocsivezetők számára is született egy új tantárgy: a szállítási ismeretek, összesen 6 órában. Ez elsősorban a fuvarozó vállalatokat segíti, mert a tanfolyam hallgatóival megismertetjük a szállítási adminisztrációt is. Az óraszámok emelkedése ellenére a

tanfolyamdíjak változatlanok maradnak. S végül változás még. hogy a korábbi 5, 4, 3 és 2-es osztályzatok a vizsgáztatásnál megszűntek, annál is inkább, mivel egyformán részt vehettek a forgalomban. A KPM utasítására ezentúl csak „megfelelt” és „nem féléit meg” értékelés lesz.

— Hogyan lehet levizsgázni

tanfolyam nélkül?

— Ez annál is inkább közérdekű, mivel a tanfolyamok között eltelik egy bizonyos idő, s nem is biztos, hogy minden jelentkező „befér” a legközelebbi tanfolyamba. Az intézet mellett működik egy szakoktatói csoport, amelynek tagjai a múlt évben vizsgát tettek, erről bizo- nyítványuk van. 1965-ben 420

magánvezetőt képeztek ki, olyanokat, akik saját kocsival rendelkeznek, s a tanfolyamok munkájában nem vettek részt. Negyvenöt ilyen szakoktatónk van. Általában három hét alatt képeznek ki egy magánvezetőt, . az oktatói díj óránként 20—25 forint. Egyébként 20 órát kötelező a forgalomban eltölteni a saját kocsival. Ennek a megoldásnak két előnye is van, egyik, hogy a magántanuló szakképzett oktatót kap, a másik, hogy nem kell a tanfolyamra várni. Korábban ilyen lehetőség nem volt a magánvezetői képzésben. Természetesen csak a szakoktatói bizonyítvánnyal rendelkezők oktathatnak.

— Az intézet soron következő feladatai?

— Jelenleg a tanfolyamon 94 magánvezető tanul, közöttük 14 nő. A hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamnak 54 hallgatója van, s 45 fő vesz részt az autóvillamossági szaktanfolyamon. Most készítjük elő az újabb gépkocsi- vezetői tanfolyamokat Pécsett, Szekszárdon, Dunaföldváron, Mohácson és Szigetváron. S nem utolsó sorban nagy feladatot jelent majd február végétől a mintegy ezer vontatós levizsgáz- tatása.