Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-04 / 29. szám

/ 1966. februSr 1. TOLNA MEGYÉI NÉPÚJSÁG A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Téli munka a maJ°rban A javítás-szolgáltatás, méretes tevékenység gyors ütemű fejlesztéséhez meg kellett teremteni elsősorban a személyi előfeltételeket. Bár 1960. óta a magánkisiparosok közül 315 fő választotta a szövetkezeti utat, mégis csak részben enyhítette a KISZÖV gondjait. Ezért növelték saját ipari tanulóik létszámát. Ennek eredményeként öt év alatt 300 szakmunkás szabadult fel a különböző szakmákban. Jelenleg az 1037 ipari tanuló közül 188 fő az ipari javítás, személyi szolgál­tatás, méretes tevékenység vala­mely szakmájában tanul. A tanuló- képzés sok nehézséggel járt és ma is sok gondot okoz a szövetkezeti iparban. Nehéz a beiskolázás a ci­pész- és férfifodrász-szakmákban, ezenkívül a költségkihatás is te­kintélyes. A vezetőknek, az utób­biak miatt, sokszor hosszas viták­ban kellett meggyőzni a szövetke­zeti tagságot, helyességéről. A fejlesztés során létrehozott hálózati egységek és a korábban működők zöme veszteségesen mű­ködött, illetve jelenleg sem rentá­bilis. Ennek érdekében több in­tézkedést tettek a vezetők. kel szemben, hogy a részlegek veszteségesen működnek, önmagá­ban az a körülmény, hogy a 7— 800 lakosú községben is modern, ízlésesen berendezett fodrászat, férfi- és női szabó, valamint más részleg legyen, helyes törekvés. Azonban látni kell azt, hogy az ott dolgozó szövetkezeti tagnak is folyamatos munkát kell bizto­sítani a minimális kereset eléré­se céljából. Ezenkívül a szövetke­zet ráfordításának is meg kell térülni. Szükséges tehát, hogy eze­ken a helyeken a jövőben jobban vegyék figyelembe az adott lehe­tőségeket. A KISZÖV az elmúlt évben je­lentős beruházásokat eszközölt, hogy a helyi iparpolitikai tevé­kenységet végző részlegeit bővít­se, gépekkel, műszerekkel ellássa és az elavult berendezéseit fel­újítsa. A népgazdasági építési, gépi és egyéb beruházások —I. t összege az elmúlt öt év alatt 9 millió 780 ezer forint volt, az át­alakításoké pedig meghaladja a 2 millió 200 ezer forintot, A szö­vetkezeti ipar lehetőséged e téren is korlátozottak. A meglévőnél sokkal több gépre, tágasabb üzle­tekre, vállaló- és javító-részlegek­re volna szükség. Ezért nagy szük­ség van a helyi tanácsok szakigaz­gatási szerveinek segítségére az új részlegek létrehozásánál és a régiek bővítésénél. A szövetkezeti iparnak az el­múlt években tett erőfeszítései eredményesek voltak és hozzájá­rultak a megye lakossága igényei­nek jobb, gyorsabb, kulturáltabb kielégítéséhez. Ezek az eredmé­nyek nemcsak a szövetkezeti ipar vezetőinek és dolgozóinak jó munkájából fakad, hanem az ál­lamigazgatási szervek jó segítő munkájának is köszönhető. A harmadik ötéves tervben sem áll meg a fejlődés a javítás-szolgál­tatás területén, de ezt majd a megye lakossága állapítja meg végérvényesen. F. M. A kukoricaszárat megszecskázzák és hozzákeverik a silótakarmány­hoz a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben. Néhány embernek egész télen ez ad munkát A szövetkezet központi majorjának istállói körül nap mint nap egymást kerülik a trágyahordó lovas kocsik és vontatók. Még lánc­talpas traktorral is hordják az istállótrágyát a határba Foto: Bakó. Az öt év alatt A nem gazdaságos javítást-szolgáltatást ————— sokszor a helyi szervek, köztük a számos új részleget hoztak lét- tanácsok is, mesterségesen idézik re. 1960-ban csupán 217 javító- elő. Olyan maximális követel- szolgáltató részleg működött a me- menyeket támasztanak a ktsz-ek­ÖRÖMMEL VÁRJÁK Látogatóban a paksi szülőotthonban A csecsemők szobáját függöny takarja el a külvilágtól. Dr. Csók Sándor, a paksi szülőotthon veze­tő főorvosa gondosan ügyel, hogy a vakító fehér szájkendős nővér­kéken kívül senki ne tárhassa ki a szobájuk ajtaját. Ha az édesapák kíváncsiak az újszülöttre, a nővérke belülről kicsit elhúzza a függönyt és fel­mutatja a babát, aki erre rend­szerint hangos sírásba kezd. Az apák pedig csak állnak és gyö­nyörködnek. Felfedezik, lám máris milyen szép hangja van, a sírásból pedig árad a határo­zottság, — amit valószínűleg tő­lük örököltek. Ember. Kicsi még, magatehe­tetlen és sok gondot okoz a meg­jelenése. Otthon kell, meleg la­kás, ahol tisztán tarthatják, a fej­lődéshez fontos nyugalmat biz­tosíthatják. Helyet kér a lakás­ban a kiságy, a babakád. Csecse­mőholmik garmadája és ki tud­ná még felsorolni, mi minden? Gonddal jár az érkezése még ott is, ahol minden feltétel biz­tosított a növekedéséhez. Külö­nösen akkor okoz gondot, ha mindkét szülő fiatal. Mégis, mind­ezek tudatában is öröm, ha új ember születik. Nagyon sokan vállalják a szenvedést, a lemon­dást érte. Most azok közül mu­tatnánk be valakit, akik nagyon szeretnének gyermeket. Az ötödik talán megszületik... Rövidre vágott sötét haját gyors mozdulattal simítja füle mögé, kék szeme várakozásteljes. Ami­kor megtudja, hogy miért keressük, egyenes mozdulattal ül fel az ágyban, és csendes nyuga­lommal mesélni kezd. — Három éve vagyunk háza­sok, még katona sem volt a fér­jem, amikor megesküdtünk. Ez az ötödik gyerek, amelyiket várunk. Talán ez megszületik... Az elsőt két és félhónapig, a másodikat ugyanannyi ideig, a harmadikat csak két hónapig hordtam. A legutolsók majdnem megmarad­tak ... — Többesszámban beszél, te­hát ikreket vártak? — Igen, két fiam lett volna, megszülettek hathónapos koruk­ban. Egy kiló tíz dekával és né­hány óráig éltek. A koraszülésre halkuló hangon, töredelmesen emlékezik. — Fájt a hátam, szúrásokat éreztem. Csak jártam a lakásban ki-be, ki-be ... Nem mertem szólni senkinek, nem is gondol­tam arra, hogy komoly bajom lehet. Hiszen amikor még az el­ső kicsi felsírt a kórházban, ak­kor is a szomszéd ágyra néztem: vajon ott született meg a kis­baba? Szégyellösen elmosolyodik, vé­gigsimít az arcán: — Azóta vagyok ilyen sovány. Sokat szenvedtem, kicsit már fé­lek, de a férjem úgy szeretne gyereket! Nem tudom miért va­gyok ilyen szerencsétlen, hiszen édesanyámnak 12 gyermeke volt és a húgomnak is van már egy kétéves fia! — Hol laknak? — Az anyósoméknál. Az anyósék lakása is kicsi és szerető szívre vall, hogy befogad­ták a két fiatalt, hiszen négyen laknak a két szoba-konyhában, 17 éves fiúkkal és a 19 éves lá­nyukkal. Faragó Gyuláné a 22 éves fia­talasszony mégis reménykedik és vállalja a szenvedést az új éle­tért. Férjét, nemrég helyezték Dunaföldvárra adóügyi előadó­nak. Bízik abban, hogy talán la­kást kapnak. Mindenesetre ők azok közé a házaspárok közé tar­toznak, akiknek életét egy gyerek teljesebbé tenné és ezért sem­milyen áldozatot nem sokallnak. M. I. Tanácsadás a húsboltban azonban a szövetkezeti ipar a: elmúlt években nem volt mente a hibáktól, mélyet sok ellentmon dás, gátló tényező okozott. A: egészségtelen párhuzamosság ; munkához szükséges anyagok, al katrészek hiánya, szállítóeszköz hiány, jogtalan iparűzés, a szövet kezeti ipar eredményeinek lebe csülése és helyiséghiány, sokszo: hátráltatták munkájukat. Ezel egy része még ma is akadálykén' mutatkozik. A ktsz-ek egy részé is mulasztás terheli, mivel nerr tulajdonítottak megfelelő jelentő séget ennek a tevékenységnek. A hibák felszámolására a rnáso dik ötéves terv időszakára terve készítettek évenkénti felosztással A tervkészítés helyesnek bizonyul' mert céltudatosabbá, átgondoltab­bá tette a hálózat fejlesztését, í meglévő üzletek korszerűsítését, : nem utolsó sorban a megye kisebt községeiben mutatkozó ellátatlan­ság felszámolását. A megye lakos sága igényeinek lakhely szerint kielégítése, a „fehér foltok” fel­számolása érdekében ötéves há­lózatfejlesztési tervet készítettek melyet évenkénti ütemezésbe! hajtottak végre. A megyei és já­rási tanácsok szakigazgatási szer­veivel és a MESZŐV-vel teljeí feltérképezést végeztek és intéz- kezdtek az ellátatlanság teljes fel­számolására. A megye szövetkezeti iparának öt éve- gyében, ma már ezek száma 431-re 1 bővült. A hálózatfejlesztést ebben s az évben is tovább folytatják, a újabb 27 részleget kívánnak lét­0 rehozná a közeljövőben. A fejlesz- t tésf nehezíti, hogy a kisebb köz­- ségekben nem rendelkeznek meg- , felelő helyiségekkel és szakembe­2 rekkel. Az elmúlt három év alatt ala­- kították meg a Kövendi Sándor t megyei Cipész Ktsz-t, amely a 1 bőrruházati, méretes, és javító s munkát végzi az egész megyében és a Tolna megyei Szolgáltató i Ktsz-t, amely ugyancsak a megye • egész területén végzi a személyi ■ szolgáltatást. A nemrégiben ala­• kult Szekszárdi Szabó Ktsz textil- 1 méretes tevékenysége már átfogja : a szekszárdi és a paksi járást. A j KISZÖV elképzelése, hogy a he- ‘ lyi iparpolitikai feladat a jövőben ■ is egy szövetkezet irányítása alatt 5 összpontosuljon. Ez év január el­• seje óta már működni kellene, ' tolnai székhellyel a megyei tar­■ tós fogyasztási cikkeket javító 1 szövetkezetnek. Ennek beindítását, ■ egyrészt az előfeltételek hiánya, • másrészt a GELKÁ-val meglévő i párhuzamosság, s a garanciális jog hiánya miatt későbbi időre ha­lasztották. A fejlődés ellenére A lakosság igényeinek közvet len kielégítését szolgáló kisipar tevékenység jelentősége fonto feladat. Az elvégzett javítások j gépek, berendezések és az egyél cikkek értékét növelik, állagá megóvják. A személyi szolgálta tással a lakosság megváltozott kulturált igényeit elégítik ki. I munka gyors, pontos, jó minősé gű elvégzése a dolgozók — külö nősen a -nők — szabad idejénél növelését eredményezi, segíti : helyi közízlés, lakáskultúra é szórakozás kialakítását. Megyénk kisipari szövetkezete ezeket az elveket figyelembe vé­ve, általában eleget tettek köte­lezettségüknek. A második öt­éves terv időszakában a megyébe! működő ktsz-ek, a lakossági épít­kezést is beleszámolva, 27 millic 464 ezer forintról, 72 millió 59f ezer forintra növelték bevételei­ket. Ebből a javítás-szolgáltatás és méretes tevékenység mintegy IC millió forinttal nőtt. A lakosság igényeit kielégítő hálózati egysé­gek össztevékenységébol 1960-ban részesedésük 36,4 százalék volt 1965-ben pedig már 67,4 százaiéi! irodai munkát. In­kább, mégis kiszolgáló szeretnék lenni. — Azt mondom én neked, hogy inkább az irodát válaszd. Én már csak azt válasz­tanám, ha lehetne. A többit már nem hallottam, mert rám került a sor. Hazafelé menet elgondolkod­tam a dolgon: — Le­het, hogy ugyanez az asszony néhány év múlva azt mondja: hát ilyenek a mai fia­talok, mind csak az irodákban szeretnének ülni? És akkor bizto­san nem gondol erre a bizonyos húsbolti tanácsadásra. (Sz.) Rövid csend követ­kezett ezután, majd az asszony kérdezett ismét: — Milyen volt a bi­zonyítványod? — Jó. — És hová jelent­kezel majd? ’ — Még nem tudom pontosan. — Mégis, mi szeret­nél lenni? — Az utóbbi időben úgy érzem, legjobb lenne, ha kereskedel­mi pályára mennék. Érdekes szakma. — Kiszolgáló sze. i rétnél lenni? — Az is. De gondol­kodtam azon is, hogy technikumba megyek. De én nem bírom az Sorban álltunk a hentesnél. Hogy gyor­sabban menjen az idő, beszélgettünk. Ki er­ről, ki arról. Mögöt­tem egy kislány állt. Ö hallgatott, de csak addig, amíg be nem sorakozott mögéje egy középkorú asszony. Ismerték egymást, mert a kislány kezit- csökolomot köszönt, az asszony pedig a ba­rátnők, barátok, az iskola után érdeklő­dött. — Te még mindig az Ildivel jársz? — Igen. _ A Pistinek már v agy tíz barátja volt. Nagyon váltogatja őket.

Next

/
Thumbnails
Contents