Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-03 / 28. szám

1966. február 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG s HOL ÉS MENNYIEN TANULHATNAK A Művelődésügyi Minisztérium legfrissebb tájékoztatója ismerteti az érettségizett fiatalok tovább­tanulási lehetőségeit. Az ismerte­tés szerint a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozataira kér­hetik felvételüket a középiskolák utolsó évét végző, vagy már érett­ségivel, felsőoktatási oklevéllel rendelkező fiatalok, akik nem töltötték be a 35. életévüket A felsőfokú szakiskolákba és technikumokba szakmunkás-bizo­nyítvánnyal is lehet jelentkezni. A felvételi kérelmeket a középis­kolák március 1-től 15-ig, a felső- oktatási intézmények május 10-ig fogadják el. A felsőoktatási intéz­mények esti és levelező tagozatára csak azok jelentkezhetnek, akik ez év szeptember 1-ig legalább másfél éves munkaviszonyt tud- ( nak igazolni; Az állami vállalatok, szövetkeze­tek, gazdálkodási szervek elsősor­ban vidéki munkahelyek szakem­berszükségletének biztosítására, ta­nulmányi ösztöndíjat adhatnák, melynek összege 200—450 forintig terjedhet. Ezenkívül kaphatnak ösztöndíj-kiegészítést, havi 300 fo­rintig, akik vidéken vállalnak munkát és tanulási eredményük megfelelő. A néphadsereg tiszti iskoláira azok kérhetik felvételü­ket, akik nem töltötték be 21. élet­évüket és a néphadsereg, vagy a Belügyminisztérium határőrsége, illetve a karhatalom hivatásos tisztjei akarnak lenni. Ezek négy év alatt általános iskolai tanári, illetve felsőfokú szaktechnikusi oklevelet is szereznek, Az orvosi egyetemre jelentkezők __________ o ktatás szempontjából egy-egy or­vostudományi egyetemhez tartoz­nak. A Pécsi Orvostudományi Egye­temhez Baranya, Tolna, Somogy, Vas, Zala megye és Pécs városa tartozik. A fogorvosi kar tanulmá­nyi ideje négy és fél év. Felvehető 160 fő. A gyógyszerészeti karra 120 pályázó mehet. Tanulási idő négy és fél év. Szegeden az álta­lános orvosi karra 180 pályázót vesznek fel. A szegedi fogorvosira csak 20 főt. Az ottani gyógyszeré­szetire száz erre alkalmas mehet. Pécsett az általános orvosi karra 200 főt vesznek fel. A debreceni Orvostudományi Egyetemre 180- an pályázhatnak. A felvételi vizs­gák anyaga mindenhol azonos a budapestivel; Műszaki egyetemek az érettségizett fiatalok? Elsőként közöljük a Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatását az egyetemi oktatásról 160, a keszthelyi Agrártudományi Főiskolára csak száz hallgatót ve­hetnek fel. A mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola is csak száz első évest tud elhelyezni; A tudományegyetemi felvételek A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemi Jog- és Ál­lamtudományi Karra csak 44 jo­gászjelöltet vehetnek fel, miután tavalyról még 126 jelölt kapott előfelvételi. A pesti Bölcsészet­tudományi Kar magyar nyelv és irodalom szakára csak 50 fő ve­hető fel. Két idegen nyelv és iro­dalomszakra 48, a történelem­idegen nyelv és irodalom szakra 44 főnek nyújtanak tanulási le­hetőséget. A budapesti Természettudomá­nyi Kar tanári tagozatain 242 (ebből 158 fő fizika-matematika szakos lehet) nem tanári ágazat­ba 150 fő kerülhet be. Debrecen­ben a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem bölcsészeti karára (ma­gyar, orosz, irodalom, földrajz, francia, angol nyelv) 62 fő kerül­het be, miután tavalyról maradt 88 előfelvételis. Nem tanári sza­kokra nem lehet jelentkezni. A debreceni egyetem természet- tudományi kara (biológia,, kémia, matematika, fizika) 142 főt vár tanári és 52 hallgatót nem taná­ri szakokra. A szegedi József Attila Állam- és Jogtudományi szakára nem vesznek fel erre az évre új hall­gatókat, mivel az előfelvételisek­kel betöltötték az idei keretet. A jelentkezők csak az 1967—68-as tanévre pályázhatnak. A szegedi Bölcsészettudományi Karra csak 58 hallgatót vesznek fel, miután tavalyról maradt 57 előfelvételes. A szegedi természettudományi fakultásra a tanári szakra 182 hallgatót és a nem tanári sza­kokra (vegyész, fizikus, matema­tikus) 56 hallgatót vehetnek fel. A Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Karára egyetlen hallgatót sem vesznek fel, miután a keretet tavaly be­töltötték az előfelvételesekkeL Csak előfelvételesként a jövő tan­évre lehet jelentkezni. A budapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem Ál­talános közgazdasági karára 190, ipari karára 160, kereskedelmi karára 150 férőhely van. Ta­valyról maradt még 248 előfel­vételes, s így nem sok új hall­gató juthat be, 252 fő. Nagyjából ez a helyzet az egye­temi felvételeknél. A jelentke­zőknek tudomásul kell venni, hogy az orvosi karokra sokszor nem elegendő a 17—18 felvételi pont sem; viszont a műszaki egyetemek különböző karaira, főként vidéki egyetemeknél, ta­valy 13—15 ponttal is felvettek hallgatókat. Igen sok felsőfokú technikum és tanárképző főiskola van Bu­dapesten és vidéken. Ezek tanul­mányi ideje javarészt három esz­tendő. Sokba nehéz is bejutni, főleg a tanárképzők magyar iro­dalom és földrajz, valamint nyelvtagozatokra Már könnyebb a fizika-matematikára, miután ezek az igazi nehéz szakok. Ren­getegen tódulnak az idén is a Felsőfokú Kereskedelmi és Ven­déglátó Szakiskolára, valamint a Felsőfokú Külkereskedelmi Szak­iskolára. Ezek látják el a szállo­dákat, külkereskedelmi vállala­totokat fiatal munkavállalókkal. A legtöbben jelentkeznek a Fel­sőfokú Híradástechnikai Techni­kumba, ami a rádió és televízió hatalmas fejlődésére vezethető vissza. ZSOLNAI LÁSZLÓ Nyáron mindennapi kép a paksi Duna-parton, hogy a folyó vizében mosnak az asszonyok. Úgy látszik, akad, aki télen is a Duna vizét tartja a legjobbnak Hunyadi Károly országgyűlési képviselő előadása Decsen A békés egymás mellett élés politikájáról tartott lenyűgöző előadást a decsi művelődési ház­ban Hunyadi Károly országgyű­lési képviselő. A kétórás élmény- beszámolót, amelyet franciaorszá­gi útjáról tartott, élénk érdeklő­A budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karára 475-en pá­lyázhatnak. A villamosmérnöki karra 500 hallgatót vesznek fel. A vegyészmérnöki karra csak 160-at. Budapesten az Építőipari és Köz­lekedési Műszaki Egyetem építé­szeti karára csak 75-nek biztosí­tottak helyet. Az általános mér­nöki karra 240 lehet a létszám. A közlekedési és üzemmérnöki kar­ra kevesebb, összesen 50 hallgatót vesznek fel; Miskolcon a Műszaki Egyetem gépészmérnöki fakultására csak 350 férőhely van. A bányamérnök! tagozaton 100 és a kohómánoki ágazatba csak 80 fő kerülhet be. A veszprémi Vegyipari Egye­temre 150 fiatal kerülhet be. A gödöllői Agrártudományi Egyetem 20o első évest vesz fel. Ennek budapesti mezőgazdaságii gépész- mérnöki karára csak 160-an jut­hatnak be. A soproni Erdészeti és Faip>ari Egyetem erdőmémöki fakultására a felvehető pályázók száma 80 fő. A faipari mérnöki szakra 40 a felvehető. A budapesti Állatorvosi Egyetemre 105-en ke­rülhetnek be. A fővárbsi Kerté­szeti és Szőlészeti Főiskolára a fel­vehetők létszáma 145 fő. A deb­receni Agrártudományi Főiskolára X^yUhok a padLáéon déssel hallgatták a jelenlévő de­csi dolgozók. Elmondotta, hogy a Francia—Magyar Baráti Társaság* mintegy 70—80 képviselőkből ál­ló tagja nagy figyelemmel kíséri a magyar szocializmus építésének mozzanatait. Ezért már három al­kalommal jártak Magyarorszá­gon. Látogatásuk — bár nem hi­vatalos jellegű volt — annyira összehozta a két különböző rend­szerben élő népet, hogy ma már a két ország hivatalos köreiben is él a vágy; hogy kapcsolataik a békés egymás mellett élés je­gyében megjavuljanak. Ezt Pé­ter János külügyminiszterünk párizsi látogatása is igazolta. — Megható volt — mondja Hunyadi elvtárs — amikor egy csoport közepén, egy degaulleista képviselő élénk gesztusok köze­pette — itt-ott magyar szóval is fűszerezve — elmondotta, hogy hogyan mentette meg a Gyula jón élő Bazsonyi bácsi neki, mint szökött hadifogolynak az életét azzal, hogy hetekig bujtatta a németek elől. Bazsonyi bácsi és a francia szö­kött hadifogoly esete is, (te a francia és magyar képviselők köl­csönös baráti látogatásai is bizo­nyítják, hogy ha ideológiailag van is közöttünk eltérés, a két ország dolgozói egymással béké­be« akarnak élni. SOTKÓ JÁNOS Az egyik alsónyéki ház padlásán csaknem ötszáz tyúkot tartanak. Nagy ablakot vágtak a tűzfalon és beren­dezték a padlásteret etetőkkel, meg tojófészkekkel. Dózsa Pálék baromfitartásának híre már eljutott Budapestre is, nemrég riportfilmet mutatott róla a tele­vízió. Igen ötletes 'és gazdaságos ez a tyúktartás. Nem kellett hozzá sok pénz, hogy átalakítsák a padlást, mégis megfelelő, egészséges körül­mények között élnek a tyúkok. Ere­detileg ötszázan voltak, még csibe­korukban, most négyszázhatvan a létszám. Valamennyi fehér, Schäwer- fajta. A házigazda felesége, Dózsa Pálné gondozza őket, a legnagyobb szak- szerűséggel. Elolvasott egy nyaláb szakkönyvet és táppal eteti a tyúko­kat. Tagja a bátaszéki földműves­szövetkezet szakcsoportjának. Termé­szetesen sok munkával jár ennyi ba­romfi gondozása, de megéri. Dózsáné azt mondja, körülbelül 130 forint egy- egy tyúk évi haszna. Jellemző, hogy éppen decemberben és januárban, amikor a „közönséges” tyúkok alig tojnak, Dózsa Pálék padlásán százá­val gurultak le a tojások a tojó­fészek gyűjtőcsatornájába. Éjszaka is esznek a tyúkok, ébresztőóra kelti őket, hogy ne bóbiskoljanak, inkább tömjék a bögyüket. Szöveg: G. J. Foto: Batió Mikszáth oroszul A moszkvai Szépirodalmi Könyvkiadó 1966—1967-ben hat­kötetes Mikszáth-válogatást bo­csát közre. A magyar prózairo­dalom kiválóságának válogatott művei most először jelennek meg orosz nyelven. Az első két kötet elbeszélése­ket tartalmaz, négy másikban pe­dig hat Mikszáth-regény kap he­lyet: A különös házasság, a Szent Péter esernyője, a Beszter­ce ostroma, a Két választás Ma­gyarországon, A fekete város és A Noszty fiú esete Tóth Mari- vak

Next

/
Thumbnails
Contents