Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

1966. február 27. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Egy hónappal árintézkedések után Egy hónappal ezelőtt lépett “ életbe azoknak az intéz­kedéseknek a zöme, amelyek cél­ja az egészségesebb árarányok ki­alakítása. Az érintett fogyasztási cikkek egy részének emelkedett az ára, másoké csökkent. Az in­tézkedések hatásának felmérésé­re egy hónap nem elég, bizonyos következtetéseket azonban már le lehet vonni az ármódosítások hatásáról, az új árak bevezeté­sével kapcsolatos jelenségekről. A megyei tanács kereskedelmi osztályán, az állami kereskedel­mi felügyeletnél és néhány kis­kereskedelmi, vendéglátó egység­nél érdeklődtünk, hogyan zajlott le az árváltozás, milyen az ellá­tás az érintett cikkekből, hogyan alakult a kereslet. A textil- és bőrruházati cikkek­nél, miként ez várható is volt, jelentősen megnövelte a forgal­mat az árcsökkentés. Már hetek­kel előtte közismert volt a ter­vezett árleszállítás, december má­sodik felében és januárban igen nagy mértékben csökkent a ke­reslet e cikkek iránt. Természe­tesen, február első napjaiban ez z „elhalasztott kereslet” realizá­lódott, pár nap alatt igen nagy forgalmat bonyolítottak le a ru­házati ■ és cipőboltok. Sajnos, nem minden, csökkentett árucikkből voltak megfelelő készletek, ma — remélhetőleg csak átmenetileg — nem megfelelő a választék ezek­ből a cikkekből. Ágyneműanyag­ból a mennyiség és a választék is kielégítő, az utánpótlás folya­matos, a damaszt azonban hiány­zik, úgyszintén kicsi a választék a kártolt szövetekből és konfek­cióáruból. A leszállított áru téli­kabátok választéka is szűk, ez azonban egyelőre — a rendkívüli kedvező időjárás miatt — nem okoz nehézséget. Biztosra vehető, hogy őszig nem lesz hiány téli­kabátban, addig pedig van idő feltölteni a raktárakat, üzleteket. A hús- és húskészítmények for­galmánál eléggé érezhető az ár­emelés hatása, persze ebben sze­repe van a téli házi sertésvágá­soknak is. Általában mindenütt elegendő sertés- és marhahús áll rendelkezésre, az üzletekben kap­ható a hét minden napján hús. Szórványosan azonban előfordul hiány is. A dombóvári 39-es föld­művesszövetkezeti húsbolt pél­dául a múlt héten a megrendelt 700 kiló helyett mindössze 282 kilót kapott. Ennek egy részét is közületeknek kellett kiadnia, a Bá lakosságnak ezért igen kevés ju­tott. A napokban vizsgálja ki a MÉSZÖV az ellátási zavar okát, ami semmiesetre sem eredhet „felülről”, mivel megfelelő kész­letek állnak rendelkezésre. Élőhalból nem sikerült a meg­növekedett keresletet kielégíteni, azonban vágott baromfiból sok­kal jobb az ellátás a tavalyinál. A megye első negyedévi kerete száz mázsa vágott soványbaromfi­val több, mint a múlt év azonos időszakában volt (az akkori kere­tet sem merítették ki), halfiléből is ki tudják elégíteni a megnöve­kedett keresletet. ár emelkedett a tejtermé­kek ára is, itt azonban nem csökkent, hanem ellenkező­leg, nőtt a forgalom. Érdekes, hogy a tejtermékek szabadpiaci árát alig befolyásolták az árintéz­kedések. A szekszárdi piacon pél­dául szinte tradicionális a 20 fo­rintos fejfölár, ez nem változott. Túróért kilónként 16 forintot kér­nek, azonban már február elseje előtt is előfordult néha, hogy ki­alakult ez az ár. Az élőbaromfi azonban igen drága. Szekszárdon megnőtt l a felhozatal, azonban ez nem vezetett árcsökkenésre, a dombóvári piacon alacsony a kí­nálat, ezért az árak itt magasab­bak még a szekszárdinál is. Mind a kereskedelmi felügyelő­ség, mind a vállalati ellenőrök gondosan ügyelnek az árak pon­tos betartására. Ruházati cikkek­nél nem vettek észre árdrágítást, a húsáruknál azonban az új árak nagyobb lehetőséget adnak a nye­részkedésre, az árdrágításra. Itt tehát szigorúbb ellenőrzésre, a fogyasztók érdekeinek fokozot­tabb védelmére van szükség. A kereskedelmi felügyelők a dóm- > bóvári kisvendéglőben átvétel után ellenőrizték le a 39-es hús­boltból kapott sertéshús-szállít­mányt. A húsbolt egybe számláz­ta a karajt a tarjával, „termé­szetesen” az egészet tíz forinttal magasabb karaj-áron. A karaj­nál az oldalcsontok legfeljebb másfél centiméter hosszúak lehet­nek, itt jóval meghaladták ezt a méretet. Amikor a nagy „karajt” szétbontották, egyik részét a való­ságos helyzetnek megfelelően „visszaminősítették” tarjának, 69 dekát pedig oldalasnak, ennél a nyolc és félkilós tételnél 28 fo­rint árkülönbözet jött ki. Hason­lóképpen egyben adta ki a hús­bolt a lábat és a csülköt, a négy forinttal magasabb csülök-áron. A kisvendéglő nem reklamált, jóllehet ott szakemberek veszik át a húst. Még könnyebb becsap­ni így a háziasszonyt, aki igazán nem tudhatja pontosan, hogy ser­tésen mettől meddig terjed a ka­raj, a csülök, az oldalas, a vese- pecsenye stb. Az egyes húsfajták árai között nagyobb a különbség a korábbinál, az „élelmes” hús­boltvezető — ha nem ellenőrzik és szükség esetén nem vonják fe­lelősségre — könnyen becsaphat­ja a vásárlókat. A vendéglátóüzemek általában jól felkészültek az árrendezésre, sok étteremben kibővítették az ételek választékát, új, olcsó étel­féleségeket vezettek be és nem okozott olymérvű áremelkedést a húsárak emelése, mint azt sokan február elseje előtt várták. Itt ugyanis 5 százalékkal csökkentet­ték a rezsikulcsot, csökkent a zsír és szalonna ára, ez több étel­féleségnél éppen árcsökkenésre vezetett, egyes ételeknél pedig részben ellensúlyozta a tőkehús­árak emelkedését. A szekszárdi Kispipában pél- " dául a halászlé, a túrós- csusza 20—30 fillérrel lett ol­csóbb, a rántott hal ára 50, a ros­ton sült pontyé 70 fillérrel csök­kent. Több új ételt vezettek be, a vendég tehát sokkal nagyobb választékot talál, mint azelőtt, különösen az olcsóbb ételek vá­lasztéka nőtt. Az árintézkedések végrehajtá­sa nem okozott nagyobb „zökke­nőket” a kereslet alakulására gyakorolt hatás megfelel a vára­kozásnak. Átmenetileg akad né­hány hiánycikk, azonban bizo­nyos, hogy ezek pótlására sor ke­rül. J. J. Kilencven vagon brikettet ad az országnak naponta a Nagymányoki Brikettgyár. A fekete- és barnaszénből, valamint 10—11 százalék kötőanyagból összeállított brikett kalóriaértéke 5000. Felvételünk a rakodóról készült, ahol az ideérkező alapanyagok kirakása folyik Foto: Bakó Jenő. Ifjúsági lakásépítési tanácsok alakultak Országszerte hozzákezdtek a harmadik ötéves terv időszakára a KISZ. 6. kongresszusán vállalt tízezer ifjúsági lakás építésének szervezéséhez. Megalakult az Or­szágos Ifjúsági Lakásépítő Ta­nács és a feladat megoldásából részt vállaló legkülönbözőbb szer­vek képviselőiből a megyékben is életre hívták már a hasonló testületeket. A KISZ Központi Bizottságá­nak intéző bizottsága arra szólí­totta a fiatalokat, hogy lakáson- kint két-háromszáz órás társadal­mi munkával segítsék az ifjúsá­gi építkezéseket. A leendő lakástulajdonosok tár­sulásait — természetesen a leg­inkább rászorulókból — minde­nütt az akciót irányító KISZ- bizottságok alakítják meg. Az építtetők kedvezményes kölcsönt kapnak az Országos Takarékpénz­tártól. így például évenkint száz ifjúsági lakás közül húsznál el­tekintenek az építési költségek 25 százalékának befizetésétől és 20 százalékra mérsékelik az álla­mi kölcsönhöz szükséges induló tőkét. Nagy sikerű bútorkiáilítás Tsz-tagok vették meg az összes „szobát“ Igen jó ötlet volt a Népbolt Vál_ lalat szekszárdi bútorüzletének ki­állítása a Sárköz legnagyobb köz­ségében, Decsen, ahol — a köz­tudat szerint — bizonyos fokig még erősen ragaszkodnak a ha­gyományokhoz, a fiatal generációt kivéve. Ezzel a bútorkiállítással beigazolódott, hogy még a legidő­sebb parasztasszonyoknak is tet­szik a modern, nemcsak öltözkö­désben, de a lakás berendezési módjában is. A február 24-től 28-ig tartó bú­torkiállítást tömegesen keresték fel a decsi parasztemberek és a ven­dégkönyvbe írt sorok, s méginkább az, hogy minden bútort megvásá­roltak már az első napon, bizo­nyítják: szükség van a falu leg­modernebb kereskedelmi cikkek­kel való ellátására, a kereskede­lem ötletességére, leleményességé­re. A vendégkönyvbe ezt írta egy látogató: „A kiállítás nagyon szép, modem bútorok, ilyen még Decsen nem volt. Tisztelettel Karácsony István.” Egy másik bejegyzés: „A kiállítás roppant tetszetős, a ren­dezőt külön dicséretben kell része­sítenünk. Mindig lehetne ilyen modern bútorkiállítás.” A bátai November 7, Tsz elnöke, Marczy Tivadar ugyancsak megnézte a de- csi bútorkiállítást és mindjárt meg is vett egy garnitúrát. Elismeré­sét ő sem mulasztotta el írásba adni. Báli Jiános, a decsi Uj Élet Tsz raktárosa vette meg a Varia szobabútort a lányának, aki meny­asszony. Az összes szobagarnitúrát tsz-tagok vásárolták meg. Özvegy Horváth Jánosné 71 éves tsz-tag előre kinézte pénteken délután a fiának és a menyének szánt leg­szebb bútort. Teljesen érthető egyébként a ki­állítás sikere, hiszen tökéletesen berendezett szobákat és konyhákat látni a decsi járási művelődési ház termeiben. A bútorokon kí­vül szőnyeg, kerámia és üvegáru, kép, könyvek a könyvszekrényben, csillár, egyszóval minden a helyén van. Ehhez a szekszárdi szakbol­tok adták kölcsön a különböző be. rendezési tárgyakat. De láthatnak a decsiek televíziót, rádiót, háztar­tási robotgépet, sőt még kvarc­lámpát is, A megyeszékhelyen sem ártana bőnként nagyobb propagandát ki­fejteni a legmodernebb kereske­delmi cikkek megismerése érdeké­ben. Annál is inkább, mert a jó ''^mutatónak ízlésformáló hatása is van, ötvenegy új tsz-tag Madocsán Ez a falu időnként nagy dol­gokat művel. Forrongás támad, felkavarodik a közhangulat va­lami miatt, és erről tud az egész megye. Tavaly valóságos szer­vezkedés folyt annak érdekében, hogy ne maradhasson tovább a tsz-elnök, aki ugyan jó elnök, érti a mesterségét', de kicsit erős kezű, sőt, egyeseknek túlságosan is az — úgy érezték. Ez az ügy is lecsillapodott és most egészen más jellegű szenzáció, nagy ese­mény színhelye Madocsa. Ha v.i- lamiről, hát erről aztán igazén tudnia kell az egész megyének. A zárszámadó közgyűlésen 51 új tsz-tagot vettek fel az Igazság Tsz-be. Harminc évnél idősebb mindössze három van közöttük. Fiatalok tehát valamennyien és ez azt jelenti, hogy a szövetke­zet dolgozó tagjainak átlagos élet­kora, ami eddig 47 év volt, most még kedvezőbb képet mutat. Fiatalodik a madocsai közös gazdaság, és erről a fiatalodásról beszélgettünk az elnökhelyettes­sel, Molnár Jánossal. Kezdettől fogva elnökhelyettes, megnyerő, okos és higgadt ember. Minden­ről azonnal tud nyilatkozni, látja az összefüggéseket, és a jövő út­jait egyaránt. Azt mondja, Duna­újváros közelsége Madocsán már nem hoz kísértésbe senkit. Vagyis, nem járnak el a faluból és ez­után még kevésbé igyekeznek az iparba. Amíg egyénileg gazdál­kodtak a madocsai emberek, na­ponta 35—40 is eljárt Dunaúj­városba, most viszont már csak ipari tanulók utaznak, és néhány gépkocsivezető. Ebben a faluban megtalálható az összes fiatal, aki az utóbbi években érte el azt a kort, hogy dolgozni tud, hogy felnőtt lett. A középiskolásokat kivéve, mindenki itthon dolgozik. Szükség is van rájuk, hiszen az Igazság Tsz 400 holdas gyümöl­csösében '■— amihez újabban húsz hold málnát és tíz hold fekete ribiszkét telepítettek —, rengeteg a munka, különösen gyümölcs­szedéskor. Tavaly ötszáz közép- iskolás diák segédkezett Mado­csán ebben az időben. Különösen azért kell sok munkáskéz alma­szedéskor, mert az egybeesik a kukoricaszedés idejével. Kimon­dottan örülnek a madocsaiak an­nak, hogy előreláthatólag újabb tíz tagot vehetnek fel a terv- jóváhagyó közgyűlésen. Az elnök- helyettes szerint mindenki tisztá­ban van vele: nem csorbul a ta­gok érdeke az újak felvételével, annak ellenére, hogy a fiatal ta­gok szintén kapnak egy-egy hold háztáji földet, amikor házasságot kötnek. Ez házi törvény az Igaz­ság Tsz-ben. Amíg egyedülálló a leány, vagy a fiú, tehát egysze­rűen családtag, nem kap háztáji földet, azzal, hogy belépett tag­nak. Viszont mihelyt házas ember lesz, megkapja az egy hol­dat, függetlenül attól, hogy szü­leivel egy házban él. Üjabban az esküvők szokásai érdekes módon megváltoztak. Az­előtt leginkább csak ősszel tartot­tak lakodalmakat, az újbor ide­jén, most viszont farsang a há­zasságkötések, a lakodalmak ideje. Egy-egy lakodalomba 150—200 há­zat is meghívnak. Persze ez azt jelenti, hogy nemcsak a rokonság vesz részt a kedves mulatságban, hanem az ismerősök, barátok is hivatalosak. Ezek a kapcsolatok pedig jórészt már a szövetkezet­ben alakultak ki. A falu gazdagodását több min­den mutatja. Mindenekelőtt ter­mészetesen a közös vagyon gya­rapodása, az óriási új gyümöl­csös, a 48 csőkút, amelyekből szükség esetén az egész hatált tudják öntözni, továbbá a sok korszerű istálló: tavaly is építet­tek egy 108 férőhelyes tehén­istállót és egy csővázas gépszínt, 1967-ben midegyikből építenek még egyet és 120 férőhelyes borjúnevelőt is. A madocsaiak anyagi gyarapodását a szövet­kezet évről évre jobban segíti, mindig nagyobb a jövedelem. Most 1500 forinttal több az egy dolgozó tagra jutó átlagos része­sedés, mint az előző zárszám­adáskor. Sorra épülnek az új há­zak. A szövetkezet építőbrigádja, ami most már húsz főre növe?,:e- dett az új tagok belépésével, nem győzi a sok munkát, a családi házak építését. A madocsai szenzáció, az 51 új tag felvétele tulajdonképpen csak annyiban rendkívüli, hogy igen ritka eset. Különben ez a leg­természetesebb, így kellene lennie minden nagy községben, ahol je­lenleg még hiányoznak a fiatalok. Madocsa példája, az ok, ami ki­váltotta a tömeges belépést, re­mélhetőleg szárnyra kel és hatás­sal lesz más községek „tartalék­seregére” is. G. ,1.

Next

/
Thumbnails
Contents