Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
r 1966. február 23. TOLNA MEGYEI NÍPŰJSAG A kulturális szemlék ötéves J 4 1 4 *1 '1 1691 esti középiskolás — Minden tapasztalataiból ne^edik fiatai könyvtári tag - ós íljusagx klub — 609d-an a Színvonalaiért keretein belül megoldódtak a szervezeti élet fő problémái. Segítségükkel alkalom nyílt rendszeres összejövetelek megtartására. így 1965-ben 64-re emelkedett a megyében működő ifjúsági klubok, vagy ilyen jelleggel, működő szakmai közösségek száma. Egyelőre megoldhatatlannak tűnik a probléma — elsősorban terem, helyiség hiánya miatt — többek között Szakadáton, Kecsegén, Szárazdon, Murgán, Kalaznón. Uzdom, Dunakömlődön, Bikácson. Az eredmények mellett azonban beszélni kell arról is, hogy sok helyen sivár-, szürke, unalmas programot dolgoztak ki, s így a tartalmi munka színvonalának jelentős emelkedéséről nem lehet számot adni. Míg 1961-ben 3810, addig 1965- ben már 6093 fiatal vett részt a kulturális szemle megyei, járási, körzeti színvonal- versenyein. Az eredmény igazán dicséretes, azonban jelentkeztek olyan problémák is, amelyek gátolták a szemlék további kibontakozását. A szemlék megrendezése nem adott egész évre szóló kulturális programot a KISZ- szervezeteknek. így aztán a vidék népművelési munkája időszakossá vált, hullámzásszerűen ingadozott az elmúlt évek folyamán. Ezért az 1966-os év legfontosabb feladata, olyan a KISZ- szervezetek és művelődési házak által kidolgozott közös programok összeállítása, amelyek folyamatos munkát, rendszeres elfoglaltságot, önképzést és politikus szórakozást nyújtsanak, biztosítsanak a fiataloknak. Olyan új módszereket dolgozzanak ki, amelyek segítségével a fiatalok nemcsak hallgatói, hanem aktív részesei, lebonyolítói és szereplői is lehetnek a programoknak. A íecí^mkuéLdny zsef elvtárs, az üzem főművezetője mondja, Anna jó munkaerő és bátor lány. — Miben jut ez kifejezésre? — Hogy miben, azt is megmondom. Amikor bejelentettük a technikum igazgatóságának, hogy egy technikusra lenne szükségünk, többen jelentkeztek, főleg fiúk. Közülük egyik sem merte elvállalni ezt a munkakört. Anna bátrabb volt, mint a fiúk, ezért mondom, hogy bátor lány. Radó elvtárs dicséretére a fiatal lány elpirult. — Józsi bácsi, ne hozzon zavarba — szerénykedett, de látszott rajta, jólesett az elismerés. — Szereti munkahelyét? A kérdésre igennel válaszolt. Munkakörét szereti és jó az, hogy akár az üzemvezetőhöz, akár a párttitkárhoz, a művezetőhöz, vagy a gépész- mérnökhöz fordul segítségért, megkapja. Az is jó, hogy nincs „agyonpatronálva”. Kezdettől bíznak benne és minden segítséget megkapott ahhoz, hogy minél előbb bedolgozza magát munkakörébe. — Úgy látom, ebben az üzemben szeretik a fiatalokat. Ez jó dolog, de mi az, ami jobb lehetne? — A munkakörülmények az üzem átépítésével javulnak. A munkakör tetszik. Csupán az otthon hiányzik, mert drága és kényelmetlen az albérlet — mondja. Anna, amíg tanult, kollégiumban lakott, s most egyedül érzi magát. A férjhezmenésről egyelőre mint távlati tervről beszél. Foglalkozik a továbbtanulás gondolatával, de erről még nem döntött. Szeretne egy-két külföldi utazást tenni. Tavaly Csehszlovákiában volt. Ha az idén nem, akkor jövőre a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Erre készül. — Nagy fába vágtam a fejszét. Magánúton tanulom a német nyelvet. Levelező kapcsolatban állok egy magamkorú német kislánnyal, s levelezés útján, együtt szövögetjük egy kölcsönös látogatás tervét. A munkáról, a jövőről beszélgettünk Virág Annával, aki körvonalaiban már az új üzemet látja. P. M. m i emberek fenntartás nél- kül elítélik a közúti közlekedés kalózait, azokat a gépjárművezetőket (és gyalogosokat is), akik ittasan vezetve, vagy a közlekedési szabályok durva megszegésével felelőtlenül mások testi épségét, életét veszélyeztetik, Számos hír, sajtócikk foglalkozik naponta a súlyosabb közlekedési balesetekkel, a balesetek másik nagy csoportjáról: az üzemi balesetekről azonban a nyilvánosság előtt már kevesebb szó esik, pedig az üzernj balesetek is zömmel vétkes emberi magatartásokra, a balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabályok megszegésére vezethetők vissza. Mindkét fajta baleset közös jellemzője, hogy a foglalkozási szabályok megsértésével következnek be, és közös jellemzőjük az is, hogy számos esetben emberek, családok tragédiájához vezetnek. Az üzemi balesetek zömét nem elháríthatatlan okok idézik elő, vannak ún. „műszaki hibából” eredő balesetek, de ezek száma nem számottevő. Az üzemi balesetek okait máshol kell keresnünk, mégpedig a munkások felelőtlenségében, az üzemekben dolgozó biztonsági megbízottak és vállalati vezetők sokszor tragédiákhoz vezető engedékenységében, a munkatársak közömbösségében. Egy-egy súlyosabb következményekkel járó üzemi baleset után a kivizsgálást végző szervek, de a közvélemény is, arra is választ keresnek, hogy a vállalat vezetője és főmérnöke megtette-e azokat a munkaköri kötelezettségei közé tartozó intézkedéseket, amelyek hivatottak voltak a balesetmentes munkavégzés feltételeit biztosítani. A vállalati vezetők sokszor rossz néven vészük, ha ilyen kérdést merészel valaki hozzájuk intézni. Pedig a kérdések nagyon sokszor indokoltak és jogosak. Nem egy esetben a műszaki vezetők szeme láttára dolgoznak baleseti veszélyt magában rejtő technológiával és körülmények között az üzemben, a baleseti veszély megszüntetésére mégis csak akkor tesznek intézkedést, amikor őket erre a már bekövetkezett baleset figyelmezteti. Miért nem érzik •munkaköri kötelességüknek a báleset előtt is már a baleseti veszély megszüntetését? A műszaki •vezető közömbösségére álljon bizonyságul az alábbi példa: A Szék. •szárdi Bőrdíszmű Vállalatnál a •múlt évben Mészáros Ferencné betanított munkás körkésen dolgozott. A körkés védőrácsa nem volt 'rögzítve, a rögzítő csavar többször elveszett. A sérült keze ezért az (anyaggal együtt a gép alá csúszott •és az ujjait összeroncsolta. A sú- 'lyos kimenetelű baleset után a (Vállalatnál a körkés védőrácsát iházilag átdolgozták, az átdolgozás 'után a baleset a körkésen kizárt. Tehát ez esetben is a baleseti veszélyt ki lehetett küszöbölni, csak léppen ehhez egy üzemi balesetnek •kellett bekövetkezni, i • m közömbösség mellett az 1 üzemek vezetőinek engedé1 kenysége is üzemi balesetek előidézője lehet. Az üzemek vezetői általánosságban nem lép- (nek fel kellő szigorral a munkás- védelmi előírásokat megszegőkkel szemben, elnézik és eltűrik, hogy emberek a legelemibb óvórendszabályok megsértése mellett dolgozzanak, munkahelyükön ittasan je. lenjenek meg. A vállalati vezetők engedékenységét, elnézését indokoló érve legtöbbször az, hogy az üzem termelése, a termelés folyamatossága érdekében kénytelen szemet hunyni az óvórendszabólyök megsértése felett. Ennek az érvnek ellenérve is van, mégpedig az, hogy a termelés nem öncél, a termelés is az emberekért van, tehát szükség esetén a termelés rovására is köteles a vállalat vezetője a munka- védelmi intézkedések megsértőivel szemben eljárni, mert a vállalat vezetője nemcsak a termelésért fe. lelős, hanem felelős az üzemben dolgozók egészségéért, életéért is. Az sem hallgatható el, hogy nemcsak a vállalati vezetők mulasztása, engedékenysége lehet az üzemi baleset előidézője, hanem maga a munkás is, aki a munkás- védelmi intézkedéseket semmibe veszi, aki a balesetelhárítási oktatásokat formaságnak tartja, aki az egyes munkamozzanatokat inkább gépiesen, mint figyelmesen végzi. Az ilyen okok miatt bekövetkezett balesetekért a vállalatok vezetői valóban nem felelnek, azonban nem hinném, hogy tennivaló ilyenkor ne lenne. A szak- szervezeteknek is van tennivalójuk, a munkáskollektíváknak is. A szakszervezetek feladata tudatosítani a munkásokban, hogy a baleseti veszéllyel járó munkát gépiesen, a gyakorlottság tudatában kockázat nélkül végezni nem lehet, és nem lehet a baleset elkerülését a véletlenre sem bízni. A munkáskollektívák feladata pedig olyan munkásszellem kialakítása a munkahelyeken, hogy az óvórendszabályt megszegő munkást munkatársai ugyanúgy fenntartás nélkül elítéljék, ahogy az emberek elítélik a közúti közlekedési szabályok durva, felelőtlen megsértőit. m z üzemi balesetet szenvedett dolgozót a baleset folytán rendszerint anyagi szempontból is károsodás éri. A kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezéseket a munkaügyi miniszter 2 1964. (IV. 3.) Mü. M. számú rendeleté szabályozza. E rendelet szerint a baleseti sérültnek — halála esetén hozzátartozóinak — a vállalat, ha a sérelemért felelős, köteles a teljes vagyoni kárát, így a sérelem folytán elmaradt jövedelmet, a dolgokban keletkezett károkat, valamint a sérelemmel kapcsolatos költségeket, kiadásokat (pl. hozzátartozók kórházi látogatása során felmerült útiköltségeket) megtéríteni. A vállalat a baleset után a dolgozót köteles felhívni és kioktatni arra, hogy a kártérítési igényét a vállalattal szemben érvényesítheti. E kötelezettségüknek a vállalatok alig-alig tesznek eleget. így a baleseti sérültek sokszor nem is tudják, hogy a vállalattal szemben kártérítési igénnyel léphetnek fel. A jogszabályismeret hiánya és a kioktatás elmaradása csak egyik oka annak, hogy a baleseti sérültek kárttérítési igényüket nem érvényesítik. A másik ok — és ez a figyelemre méltóbb — az, hogy a dolgozók egy része az esetleges joghátránytól való félelem miatt tartózkodik jogos igényének érvényesítésétől. Tartanak attól, hogy például átszervezés esetén éppen nekik mondanak fel, mert a vállalattal szemben követeléssel léptek fel. Ha a vállalat a sérelemért felelős, az üzemi balesetet szenvedett dolgozók bátran éljenek a jogszabályban biztosított jogaikkal, bántódásuk nem lehet, mert kárukat a munkáltató vállalat köteles megtéríteni. A nem kedvező vállalati döntés ellen joguk és lehetőségük van igazuk tudatában a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni, a munkaügyi döntőbizottságok pedig kötelesek a baleset körülményeinek tisztázása után a jogszabályoknak és jogpolitikai elveknek megfelelő határozatokat hozni. dr. Kovács János ügyész Csőhegyek között dagasztottuk a sarat. — Nem okozott balesetet a meginduló csőhegy? — kérdeztem a mellettem lépkedő fiatal lányt, Virág Annát. — Balesetünk sajnos volt, de nem a leguruló cső okozta. Ne tessék félni, ezek peremes csövek. Úgy vannak összerakva, hogy egymásba kapaszkodva, biztosan álljanak — mondta megnyugtatóan. Nem valami szívderítő látvány, mint üzem, o betonárugyártó vállalat dombóvári telepe. Mindenütt sár és latyak. A magasra rakott csőhegyek láttán gondolni is rossz arra, mi lenne, ha valami furcsa véletlen folytán megindulna a csőlavina. A dolgozók huzatos műhelyekben dolgoznak. így láttuk a telepet, miközben Virág Anna, a fiatal technikuslány arról beszélt, hogy most ugyan ilyen, de jövőre más lesz. Egyelőre a 16 millió forintos rekonstrukció . tervdokumentációja készült el, de a vállalat dolgozói már körvonalaiban látják a jövőre el- készülő új épületeket. — Ezek az épületek lebontásra kerülnek, addig a csőgyártást áttelepítjük a kettes számú üzembe. Itt lesz az új szociális létesítmény, amelynek építésénél mi KISZ-fiatalok védnökséget vállaltunk — mondja meggyőzően. A fiatal lányon látszik, szeretné, ha a telepet úgy látnám, ahogy ö látja. — Nem lesz könnyű az idei év. Rövidesen megkezdődik az építés, de a termelés nem állhat le. Az idén 30 millió forintos tervvel dolgozunk. Tavaly 260 ezer folyóméter csövet gyártottunk, az idén 300 ezer métert, s közben természetesen építkezünk. Virág Anna, a betonárugyártó vállalat dombóvári telepének fiatal technikusa tavaly végezte Pécsett az építőipari technikumot. Szülei Mázán tsz-tagok. Máza nem esik messze Dombóvártól, s amikor meghallotta, hogy a telep technikust keres, kapva kapott az alkalmon. Jelentkezett az állás betöltésére, és felvették. A fiatal technikuslány tizennyolc éves létére, felelősségteljes munkát végez, de mint Radó JóLányok, asszonyok százai ültetik a facsemetéket kétszázharminc asszony és lány — sok tsz-tag — ültette kedden is a cser, a tölgy és a hársfacsemetéket valamint a fenyőt a domboldalakon, a tarvágásokban. Ezekben az erdészetekben mintegy száz holdnyi lombos erdőt és száz holdnyi fekete, illetve erdei fenyőt telepítenek, körülbelül kétmillió facsemetét ültetnek el, az idei terv szerint. A páratlanul kedvező időjárást kihasználják az erdőgazdaságok is. Lányok, asszonyok százai ültetik a jövőbeli új erdőket a Tolna megyei erdészetek napfényben fürdő kopárosain. A hőgyészi erdészetnek kétszáznál több dolgozója mintegy száz holdnyit erdősít. A bátaszéki erdészet szálkái, grábóci, sötétvölgyi, báta- apáti, kölesdi, Szekszárd-gurovi- cai erdészkerületében mintegy célja az von, nogy a íenerosege k - hez mérten minél jobban emel- , kedjen a könyvtári tagok száma. Jelenleg a megyében körülbelül ! minden negyedik falusi fiatal I rendszeres olvasó. ; Az elmúlt években ugrásszerűen 1 emelkedett a KlSZ-alapszerveze- 1 teik ifjúsági klubhálózata. Sok községben a KISZ-munka gerincévé éppen a klubmunka vált, az analfabétizmus megszüntetés« volt. A megyében 1960-ban 15—2£ éves korig 1418 analfabéta élt. Eb. bői 1965-ig 126-an tanultak meg írni, olvasni. A KlSZ-oktatásbar több mint 8500-an, a pártoktatásban közel 700-an vettek részt. A dolgozók általános iskolájában 530, a dolgozók középiskolájába!! pedig 1691 fiatal tanult 1965. decemberéig. Különösen szép eredmény mutatkozik a középiskolába járók számszerű alakulásában, ha figyelembe vesszük, hogy 1961, decemberében csupán 458 fiatal végzett hasonló tanulmányokat, Általános tapasztalatnak mondható, hogy a háztartásokban dolgozó nyolc általánossal nem rendelkező fiatalok többsége, elhelyezkedés után, a szakmunkásbizonyítvány megszerzésével egy- időben befejezi általános iskolai tanulmányait is. Az esti iskolák legnagyobb problémája a lemorzsolódás, amely körülbelül 30 százalékos évente. A József Attila olvasómozgalom A falusi népművelési műnk tapasztalatairól, az 1966-os kultu rális programról beszélt legutóbb ülésén a Kommunista Ifjúság Szövetség Tolna megyei Bízott sága. Az általános műveltség, a kultu ralis és politikai képzettség, az ol vasottság, a szakmai művelt séi emelése, növelése, elsajátítása vol az elmúlt öt év kulturális sereg szemléinek célkitűzés^. A KISZ- szervezetek életében jelentős éi fontos helyet kapott ennek í programnak a végrehajtása. A nunkát segítette a KISZ VI. kongresszusának ez irányú határozata, valamint a Központi Bi zottság által kiadott, a szabac dő hasznos és célszerű eltöltésével foglalkozó határozat. A vidéki KISZ-szervezetek egyil legfőbb feladata az általános műveltség emelése. Felelősség az üzemi balesetekért
