Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
Utófi. február 23. TOLVA MEGYEI VÉPŰ.1SÁG 3 kisipari szövetkezetek fejlődése, jövőbeni tervei Nem bízhatjuk másra a megoldást — Az OKISZ sajtótájékoztatója A kisipari szövetkezeti mozgalom helyzetéről, a szövetkezetek eddigi fejlődéséről és terveiről tájékoztatta az újságírókat Erdős József, az OKISZ elnöke az Újságíró-szövetség széházában. A sajtótájékoztatásra abból az alkalomból került sor, hogy lezárult a kisipari szövetkezeti választások első szakasza, az elkövetkezendő hónapokban rendezik meg a KISZÖV-ök és az OKISZ vezetőszerveinek újjá- választását. A választások ered menyeként — mint elmondta az OKISZ elnöke — valamennyi szövetkezetben megerősítették tisztségükben azokat a vezetőket, akik korábban is helytálltak, és kellő politikai érettséggel választottak újakat azok helyére, akiknél hiányzott a kellő hozzáértés, nem feleltek meg feladataiknak. Ma már nemigen fordultak elő a választási közgyűléseken személyes viták, inkább a vezető szervek munkáját, gazdálkodását, módszereit és feladatait vizsgálták, elemezték. A két választás közötti időszak nagyjából egybe esik a második ötéves terv időszakával, éppen ezért jó alkalom az újjá- választás arra, hogy felmérjük a kisipari szövetkezetek fejlődését az elmúlt négy-öt esztendő alatt. A ktsz-ek termelése 40 százalékkal nőtt, ezen belül a helyi • iparpolitikai tevékenység megduplázódott. A lakossági építés 4 és félszeresére, az exporttermelés 3 és félszeresére nőtt. A szövetkezetek vagyona 2,2-ről 4 milliárd forintra gyarapodott, a szövetkezetek által az államháztartásba 'befizetett tiszta nyereség pedig tavaly 2,3 milliárd forintot tett ki. Mindezt igen szerény eszközökkel — a teljes termelési érték 2 százalékának megfelelő beruházásokkal — sikerült elérni. Különösen az exporttermelés növekedése figyelemre méltó. Ma már nemcsak népművészeti cikkeket, textilárukat készítenek exportra a ktsz-ek, hanem modern műszereket, vastömegcikkeket, vegyi, és műanyagárukat is, Nyolcvannégy országba jutnak el a magyar szövetkezeti ipar terméked. A szövetkezeti ipar igen rugalmasan képes alkalmazkodni a gyorsan változó igényekhez, ezért számítunk az exporttermelés további fokozására is. Jelentős eredményeket értek él a ktsz-ek a tömegcikkekben mutatkozó hiányok enyhítése terén. A jövöbten is ezt az utat járják a szövetkezetek, az idén például ötmillió forint értékben új műanyagcikkeket készítenek belföldi forgalom- bahozatalra, a kilenc vasipari szövetkezet ötven tömegcikkújdonság gyártását kezdi meg. Jelentősen fejlődött — és fejlődik a jövőben is — a szövetkezeti építőipar, az idén hétezer új lakást kell fel- építemiök az építőipari szövetkezeteknek, nagyrészt társasház formájában. Sokirányú feladat a szövetkezeteket alkalmassá tenni erre, megjavítani gépellátásukat, szakemberhelyzetüket. Tervezi az OKISZ, hogy pályázatot hirdet családi ház és társash á ztervekre, amelyek közül a legjobbakat típustervként használják fel. A múlt év végén már tizenkétezer javító-szolgáltató részleg, illetve felvevőhely és 92 szolgáltató ház működött a szövetkezeteknél, az idén újabb tizenöt szolgáltató házat létesítenek, számos új szolgáltatást vezetnek be. Tovább folytatják egyes budapesti szövetkezeti részlegek vidékre telepítését. Befejezésül^ a gazdaságirányítási " .....mni kapcsolatos intézkedés ekről tájékoztatta a sajtó képviselőit az OKISZ elnöke. Az utóbbi esztendők szeszélyes meteorológiai viszonyai közepette mind több esemény irányítja érdeklődésünket a vizek okozta károkra, veszélyekre. A hirtelen olvadás a nagy havazások után — mint idén is történt — hirtelen duzzasztja meg az eddig pataknak is alig tisztelt vízfolyásokat és ha nem vigyázunk, sok ezer hold területet veszélyeztetnek. Az árnál is alattomosabban támad a belvíz. Szinte észre sem vesszük, csak amikor már összefüggő, vízzel borított területek alakulnak ki egyik napról a másikra, amikor itt-ott megroggyan egy-egy út egy-egy házfal. Ügy tűnik, hogy romboló hatását nem is respektáljuk kellőképpen és egy kissé késve látunk munkához. Mert nem elegendő, hogy szivaty- tyúkat helyezünk üzembe, amelyek megkísérlik hamar eltávolítani a felgyülemlett vizet. Addigra a sarjadó vetés már megsínylette a rajta álló vizet, a föld kilúgozó- dott táperejének pótlása nagy munkát és még több befektetést követel. Az elmúlt napok egyikén egy községi tanácselnök részletesen ecsetelte a falu és határának helyzetét, ahol nagyrészt belvíz pusztít. Szavaiból kitűnt, hogy sokhelyütt hiányzik a gyors, hatásos és öntevékeny intézkedés, amely könnyíthetné a helyzetet. Az elvezetés útjában például olyan akadályok is felmerülnek, mint a szomszédos község vízgazdálkodási társulásával folytatott vita, az, hogy egy töltés alatt nem építhetnek átereszt, mert nem kaptak rá engedélyt, pedig a természetes víz- elvezetés csak így lenne biztosítható ... Az az érzés támad az emberben, hogy egyesek a kérdést nem ítélik meg olyan súllyal, amint az megérdemelné. Talán azért, mert nem elsősorban érdekeltek, mert nem érzik a saját bőrükön? Ez az egyik, ami szembeötlő. A másik, amiben pedig előbbre kell lépni: a helyi kezdeményezés. A belvizek megfékezése országos gond, de megoldása helyi ötletességet, intézkedést és munkát is feltételez. Az öntevékenységet kell tehát hangsúlyoznunk, amikor a belvíz gondokat okoz egyes vidékeinken és a 'tervszerű megelőző munkát, amely nem kis mértékben a helyi tanácsok és az érintett termelő- szövetkezetek vállain nyugszik. Ha felsőbb utasításra várnak, ha a segítséget csakis az egyébként is lekötött vízügyi erőktől várják, avagy az időjárásra bízzák a megoldást, akkor bizony a belvíz okozta károkat máris ráírhatjuk — saját számlánk terhére. Molnár Tibor MHS-briqádok a munkaverseny élén Megérkezett a levél A legtöbb ember nem szeret levelet írni. Fél, meg fázik attól, hogy tollat vegyen a kezébe, hogy közölje távol élő hozzátartozójával, ismerősével, barátjával gondolatait. Tollat, mert ceruzával levelet írni illetlenség. A leveleket sokféleképpen lehetne osztályozni. Külalakjuk és tartalmuk, mondanivalójuk szerint, attól függően, hogy ki írja és ki a címzett, hogy mekkora a terjedelme, kérést továbbít, vagy csak egyszerű tényeket közöl, és így tovább és így tovább ... A levél hosszú utat tesz meg, amíg a feladótól a címzetthez ér. Sok kézen fordul meg, sok embernek ad gondot, meg munkát miután a levélíró összehajtogatja, beleteszi a borítékba, megnedvesíti annak ragasztós részét és lezárja. Aztán elindul vele, hogy feladja. Gyűlik a sok boríték Általában a postaládák doboza nyeli el a levelet. Pirosra festik a szabvány szerint, s az oldalán egy boríték hirdeti rendeltetését. Vannak kulccsal nyitódó levél- szekrények, s vannak gépesítettek is. Az utóbbiból a levélgyűjtő postás egy „automata” zsák se- segítségével szedi ki a leveleket Aztán elindul a postára a levélhalmazzal. A postaépületeknek papír- meg tintaillatuk van. Itt a kisebb- nagyobb termekben — várostól, helységtől függően — gyűjtik össze a postaládák tartalmát, meg azokat a borítékokat, lapokat is, amelyeket egyenesen a postahivatalban adnak fel. Szek- szárdon jókora halom gyűlik ösz- sze nap, mint nap. Munkában a mozgópostás A leveleket, lapokat ezután irányítják, attól függően, hogy hová szól a levél, a világ, vagy ország mely tájára címezték. Vonal- csoportonként rakják úgynevezett kötegekbe. Egy-egy köteg, egy- egy város, község, Budapesten kerület postáját tartalmazza. Aztán indul tovább megcímzett célja felé a levél. Ha például a feladó Győr- szentmártonban lakik és Szekszárdra küld néhány sort, a levél Budapesten, vagy ritkább esetben Székesfehérváron át érkezik ide. Vonattal. A vonaton mozgópostások dolgoznak. A kö- tegeket elrendezik, csoportosítják aszerint, hogy melyiket hol kell leadni, átrakni másik vonatra irányítani. Átszállnak a levelek. Van, amelyik többször is, de ahol közvetlen vasúti összeköttetés van, ott egyenesen rendeltetési helyére ér. Szortírozás, elrendezés, felolvasás Az állomásokról gépkocsival, vagy kerékpárral viszik a postára a levélhalmazt. Ott felbontják a kötegeket és rovancsolják a leveleket. A rovancsolás any- nyit tesz, hogy szortírozzák bizonyos szempontok szerint. Az átirányító gócokon helységek szerint válogatják szét és továbbítják a borítékokat. Ilyen átirányító góc a szekszárdi posta is. A szekszárdi címzésű leveleket is két részre osztja a rovancsoló. A fiókbérlőkét a kis szekrényekbe, a magánleveleket pedig a kézbesítők szobájába teszi. Szek- szárdon már százon felül van a fiókbérlő hivatalok, vállalatok, üzemek száma. Ezeknek a kis szekrénykéknek, — fiókoknak — két kulcsa van. A bérlőnél egy és a postán a párja. A fióktulajdonos, vagy annak megbízottja személyesen megy el a leveleiért. A kézbesítők úgynevezett járások szerint osztják szét a levelet egymás közt. Körzetenként. Majd a kézbesítők a maguk halmazával leülnek, s aszerint rakják sorrendbe járásuk leveleit, ahogyan haladnak útjukon. Utcák, házszámok szerint rendezik a postát. Vannak nehezen megfejthető, rosszul címzett levelek. Hiányzik az utcanév, vagy lemaradt a házszám. Hogy mégis rendeltetési helyükre érjenek ezek is, a kézbesítők csoportvezetője felolvasást tart. Olvassa, ami a borítékon található, a kézbesítők meg figyelik, hátha ráismernek a címzettre. „B“ napon kézbesítve És elindulnak az egyenruhás kézbesítők, hátukon, vállukon a nagy táskával, s a mindenféle kézbesítendő csomaggal, dobozzal, nyomtatvánnyal együtt ott viszik a leveleket is. Egy-egy levél 6—10 ember kezén megy keresztül, amíg a címzetthez ér. De mennyi idő alatt? — Az „A” napon feladott levelet általában „B” napon kézbesítjük — mondják a szakemberek. Azaz, az egyik napon feladottat a következő napon. Hát, bizonyára sok esetben így van ez, de azt hiszem, ellenvéleményt is hallhatnánk ez ügyben eleget. MÉRY ÉVA A napokban értékelték a Bonyhádi Zománcgyárban a dolgozók szocialista munkaversenyét. A munkaversenyben elsők között voltak az MHS alapszervezete által szervezett munkabrigádok. Forró Ferenctől, az alapszervezet vezetőjétől kértünk tájékoztatást, hogyan dolgoztak az MHS-brigá- dok. — A munkaverseny szervezésekor azzal a feladattal bíztuk meg tagjainkat is, hogy munkájukkal segítsék a terv túlteljesítését. A munka eredményes volt. Jól szerveztük a termelést, a nagy- létszámú brigádok minden tagja aktívan vett részt a termelésben, és gondoskodtunk a verseny értékeléséről is. — Melyik brigádok érték el a legjobb eredményt? — Kiemelkedő munkát végeztek a nyersműhelyben a ponthegesztő brigád tagjai. A brigádvezető, Zaccomer Lajosné tavaly alakította az MHS-brigádot, s a brigád minden tagja részt vesz a lövészkor munkájában is, a járási versenyen elsők lettek, de az üzemrészben is az elsők. Kétszáz forint jutalmat, kapott a brigád minden tagja. — A zománcozó üzemrészben Biró Vilmos munkabrigádja a második, ők is pénzjutalmat kaptak — mondotta Forró Ferenc, aki ugyancsak tagja az egyik MHS-brigádnak. — Az idén hogyan tervezik a brigádok versenyét? — A múlt évben is a műszaki dolgozók sokat segítették brigádjainkat, az idén is ígérték ezt, és már elkészült a gyári munkaverseny, amelyből részt vállalnak az MHS-alapszervezet tagjai is. A zománcgyári MHS-alapszervezet mind a 110 tagja részt vesz idén is a szocialista munkaversenyben.- Pj Mennyibe kerül a Mi kell a jó állattenyésztéshez? Erre a kérdésre a legtöbben ezt válaszolnák; megfelelő állomány, elegendő takarmány és jó gondozó. Valóban, első megállapításra ez a három fő követelmény kell ahhoz, hogy egy gazdaság állat- tenyésztése jól jövedelmező legyen. De ezt a hármas követelményt ki kell egészíteni még eggyel — a vízzel. Az állatoknak is szükségük van a jó ivóvízre, de anélkül nem lehet eleget tenni az állategészségügyi követelményeknek sem. Az ozorai Egyetértés Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén az elmúlt év mérlegbeszámolójában igen nagy teret kapott az állattenyésztés, az, hogy a szövetkezet további fejlődésének kulcsa ennek a gazdasági ágnak a fejlesztése. És, a fejlesztés érdekében a vízellátás megoldása a lehető legrövidebb időn belül. A szövetkezet három majorjában — mindegyikben nagyszámú szarvasmarhát, sertést, juhot nevelnek —, komoly gondokat okoz az állandó vízhiány. A jövőbeni tervekben éppen ezért szerepel huszonöt köbméteres hidroglóbuszok felállítása, sőt, Döbröntén új mélyfuratú kút, mert a jelenlegi víz állati fogyasztásra is alkalmatlan. Mindez pedig több százezres összegeket, beruházási hiteleket emészt fel. A szövetkezet számára, de a népgazdaság számára is lényeges lenne tehát, ha ezeket a költségeket csökkenteni lehetne. — Tótipusztát például be lehetne kapcsolni a községi vízvezeték-hálózatba, de akkor köbméterenként két forintot kellene fizetni a vízért — mondja Siklósi Imre, a szövetkezet elnöke. — Ezért évente olyan összeget kellene kifizetnünk, hogy célszerűbbnek látszik a saját vízellátó rendszer. Ha csak nem lehetne valamilyen megoldást találnunk... Megoldást pedig lehetne találni. Mert jogos kérdés; miért fizessen a szövetkezet két forintot minden köbméter olyan vízért, amelyik elfolyik — ingyen? — A községi vízmüvet annak idején át kellett adnunk a megyei víz- és csatornaműnek, a szövetkezetnek a vízdíjat annak kellene fizetni — mondja Szondi Sándor vb-titkár. — A vízmű a malom mellett fúrt kútból kapja a vizet, olyan bőséges mennyiségben, hogy a község nem is tudja mindet felhasználni. A kút vízének mintegy egyharmada VÍZ? elfolyik a Sióba. Nem furcsa; a víz elfolyik ingyen, a tsz meg aránylag drágán kapná? — A rendelkezések szerint egy köbméter víz fogyasztói díja két forint harminc fillér — mondja Kovács Lajos, a megyei vízművállalat igazgatója —, ettől a rendelettől mi nem térhetünk cl. Nincs jogkörünk ahhoz, hogy a tsz-eknek, legyen az az ozorai, vagy bármelyik másik, olcsóbban adjuk a vizet. — Az én véleményem az, hogy a tsz jobban jár, ha a vizműiöl kapja a vizet, mint ha ő maga építi meg, beruházási hitelből, mert az építés lényegesen többe kerül. És azt tudnám tanácsolni, hogy az ÉKV-osztályon kéréséiül forduljanak az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz. Amennyiben ott engedélyezik, mi alacsonyabb áron is ellátjuk vízzel. Egy tsz-major sokszorosan többet fogyaszt, mint egy háztartás, miért ne kaphatná kedvezményesen a vizet? A tsz vezetőinek tehát meg kell keresni a megoldást, az illetékes szervek segítségével, amely a szövetkezet és a népgazdaság számára is hasznot hozhat. BI.
