Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-20 / 43. szám
U>üö. február 20. TOLNA MEGYEI NÉPtJSAG FARSANG TOLNÁBAN Az urak régi Szekszárdján hét határra szóló esemény volt a farsangi megyebál. A megye lakosságának persze ebben csak parányi töredéke volt érdekelve, mindössze néhányszáz személy, •— a krém. A díszes meghívók feltűnő helyén a védnökök nevei sorakoztak. Legfelül a minden^ kori főispán neve szokott szerepelni úgy, mint ' fővédnök. A megjelenést az etikett szabályai írták elő, s bizony egy-egy hölgy báli ruhája többe került, mint amennyit egy munkásember egész, évben kereshetett. Szigorú formák és szabályok írták elő azt is, hogy ki miként teheti be a lábát a megyebál színhelyére, a régi megyeháza épületébe. Az Augusz-házban rendezték a kaszinó-bált, ahová tulajdonképpen a kaszinótagok mindegyike előtt nyitva voltak az ajtók, de sokan hiába voltak kaszinótagok, anyagilag nem bírták a költségeket, s ezért inkább távolmaradtak. Nyilván vigadoztak a maguk módján a szegény emberek is. de azt abban az időben nem tartotta számon senki, az egyáltalán nem számított farsangi, pláne báli eseménynek. A korabeli lapok mindig megírták, hogy ki milyen ruhakölteményben pompázott a főúri bálokon, s hogy a főispán úr kit tüntetett ki kegyeivel, kivel rázott kezet. Arról azonban soha nem írtak, hogy mondjuk Kovács János szőlőmunkás, Kiss Ilona háztartási alkalmazott, vagy Csontos János- né mosónő hogyan érezte magát a rongyos bálban. Mint minden a farsang is csak az uraké volt, '‘senki másé. ’ Maga a farsang szó német eredetű, a Fasching magyarított formája. De hát mikor is kezdődik tulajdonképpen és meddig tart. Sokaktól megkérdeztem, s főleg a fiatalok egyáltalán nem tudják. Kezdődik január 6-án, s tart hamvazó szerdáig. A római katolikus dogmák szerint hamvazó szerdától húsvétig, negyven napig, kötelező a böjt. Nos, ezt a negyven napos böjtöt előzné meg az evés-ivás. a vígság időszaka. Napjainkban persze néhány bigottan vallásos ember kivételével már a katolikusok sem böj- tölnek. Régebben is az a mondás járta a szegény emberek között, hogy böjtölünk mi eleget akkor, amikor nincs. A vígság és a bál rendezésének szokása azonban továbbra is megmaradt. Olaszországban az esztendőnek . ebben az időszakában színpompás karneválokat'rendeznek nemcsak a városokban, hanem a legkisebb falvakban is. Mi, jórészt a televízió jóvoltából, többször élvezettel nézhettük végig a farsangi felvonulások ötletgazdagságát, játékosságát és a figurák torz, de valamit mindig kifejező sokaságát. A kavalkád, a nyüzsgés, a pajzán pikantéria, a karneválok színorgiája, a római kori szatur- náliák emlékét őrzi. Nemcsak Olaszországban persze, hanem onnét elterjedve Franciaországba, Németországba, Hollandiába, stb. Ha karnevál nincs is, jelmezvásár azért Szekszárdon is van. Különféle maszkokból, álarcokból a szekszárdi papír- és írószerbolt az idén is berendezte egyik kirakatát! Egyébként a Papír- és Irodaszer Értékesítő Vállalat 28-as számú budapesti le- rakata hozza forgalomba ezeket a farsangi, mégis csak jelmezeket. Akik azonban a feltűnés érdekében minden áldozatra hajlandók, azok még vidékről is felutaznak Budapestre és a jelmezkölcsönzőből szerzik be a keresztes vitézek, vagy a régi várúmők öltönyeit, esetleg a páncélinget és a buzogányt is. hzámo^^égszoká^^^ fűződik a farsanghoz, Ezek azonban kivesző félben vannak, s ezek általában pogánykori eredetűek. A pogányság tavaszt váró és termékenységet kérő szertartásainak a maradványai. A mohácsi busójárás tulajdonképpen nem a farsangi szokásokkal, hanem történelmünk egy tragikomikus törökkori eseményével van összefüggésben. Sióagárdcm viszont máig is élő farsangi népszokás a tyúkszedés, persze korszerű, módosult formában. Régebben a han- dázók csengés kocsikkal végigjárták a lányos házakat, tyúkot kértek és meghívták a nagylányt az esti mulatságba, amelynek rendszerint valamelyik pince volt a színhelye. , A bandázók most is elindulnak vasárnap reggel, a tsz fogataival tyúkszedésre, de nem pinceszerre, hanem házibulira invitálják a lányokat. Kissé barbár és kegyetlen szokás dívik a Győr megyei Fertőszéplakon’. Ebben az időszakban rendezik meg a legényavatást, ami abból áll, hogy a jelentkezők fejét; hosszabb ideig a kocsmában a szemöldökfába verik. Aki legtovább bírja, az lesz az első legény. S persze, aki legtöbb bort fizet. Az első legény megkapja a neki járó hatalmi jel* vényt a vasbuzogányt, amelyet a monda szerint a falu népe Dózsa seregéitől örökölt. A közelmúlt hagyományaihoz tartozik, a farsangi Sütés-főzés. A szakácsirodalomban külön fejezeteket szenteltek a farsangi o^el elkészítésének, sőt. a lapokban is közölni szokták a jellegae tes ételek elkészítésének , fa, receptjét. De hát milyennek látja a krónikás az idei farsangot Tolna megyében? Nézzük. A hangulatos, földművesszövetkezeíi kisvendéglőkben. presszós falatozókban táncdal ének esek lépnek fel. A farsangozókat most is ételkülönlegességekkel, vagy legtöbb helyen disznótoros vacsorával, esetleg a hagyományos halászlével várják. A vacsora jelenti a kezdést. Ezt követi a műsoros táncest. Pusztai Ilonka táncdalénekes- nő például február 18-án fejezte be itteni egyhónapos műsorát, vendégszerepeit Hőgyészen, Tamásiban, Bátaszéken, Dombévá- rótt. Jakf> Vera és Bodor Károly táncdaiéhekes 20-án, 21-én és 22-én Regölyben, Nag>rkón>úbon, Szakályban és Tamásiban ad műsort. A kisebb községek nehezebben, de szintén i megtalálják annak a módját, hogy a farsang ne múljon el bál nélkül. A talp- alávalót Tolnán, Bátaszéken, Gyönköm, Dombóvárott., Tamásiban, Hőgyészen, Iregszemcsén, a földműtesszövetkezet állandó zenekara húzta. Ezek a zenekarok tényleg tudnak hangulatot csinálni, s mivel a vendégeket szinte kivétel nélkül ismerik, légtöbbnek a nótáját is tudják. A kö- lesdi kisvendéglőben a zenekar csak szombaton és vasárnap „üzemel", de a jókedvhez untig élég ez is, hiszen farsang ide, farsang oda, a mulatozásnak, a vígasságnak a hét vége és a vasárnap az ideje. S amíg Budapesten évről évre megrendezik a jogászbált, a svábbált — a mözsiek nélkül soha nem múlhat el — a medikusbált, az újságíróbált, addig a községekben a tsz-bál, Pakson vagy Bátaszéken a cigánybál, Szekszárdon a giazdászbál a szezon csemegéje. Régebben Szekszárdon is nagy esemény volt a cigánybál, amely mintegy a farsangi szezon beretkesztéoének számított. A gazdászbál tavaly elmaradt az idén szintén elmarad. Kár, mert ez volt az az alkalom, amikor találkozhattak a megye mezőgazdasági üzemeiben dolgoz» szakemberek. Ismeretségek, barátságok kötődtek, szóval sok gyakorlati haszna is volt ennek a rendezvénynek. Az idén sokan készültek rá, sőt, a rendezők már a meghívókat is megcsinálták, sajnos elmaradt, s így Szekszárdon, a többi megye- székhelyhez képest 1966-ban is szürkén múlik el a farsang. Sági László, a szekszárdi Garay-szál- ló és vendéglő vezetője sajnálkozik talán legjobban. Elsősorban nem is azért, mert egy jelentős bevételi tételről kall lemondaniuk, inkább azért mert a gazdász. bál lett volna a szezon legnagyobb eseménye. A szekszárdi szövetkezeti tagok viszont megtartják és a Garay-ban rendezik a farsangi mulatságot. Ma a Béri Balogh Ádám Tsz tagjai, kedden a Garay Tsz gazdái vigadoznak Több leleménnyel. ötlettel azonban a szekszárdi fial talok számára is emlékezetesebbé kellene tenni a farsangot. Elképzelhető és megvalósítható például a KISZ-esek külsőségekben is kiemelkedő megyebálja, nyitótánc cal, jelmezversennyel, szépségver. sennyel, stb. A természetjárók a TIT-klubban rendezik a farsangi mulatságot, szőkébb körben. Az lenne viszont a nagyobb farsangi esemény, ha városunk iparo sodó jellegére utalva, a Garay- ban megrendeznének egy nagyszabású- munkásbált. Ilyen még úgysem volt, pedig most már lehetne. Itt a mórőműszergyár, a bőrdíszmű, a Vasipari Vállalat, az építőipari vállalatok. Az egész séges lokálpatriotizmus kialakítá- sáhőz s ahhoz, hogy itt az emberek tartósán gyökeret eresszenek ahhoz egyebek között ez is hozzátartozik. Nctm arról van szó persze, hogy talán kevés a farsangi mulatság. Dehogy! Általában mindegyik munkahelyen megtalálják a mód ját annak, hogy legyen valami. A DÉDASZ-nál a KISZ-szervezet, Bátaszéken a Nőtanács, másutt a Hazafias Népfront a kezdeményező. Sajnos azonban Szekszórd, megyeszékhely létére nem tud produkálni egy olyan hált, amelyre a szülők és a fiatalok hetekig készülnének, s rá évekig emlékeznének. Erről van szó. Egyik-má sdk általános iskolában nagyobb és emlékezetesebb esemény a farsang, mint a KISZ-korosztály számára. A szekszárdi Garay- téri általános iskola rendezvényén a szülők jobban izgultak például azon, hogy ki lesz a jelmezverseny győztese, mint a diákok. Száz szónak is egy a vége, a vidámságban azért ma sincs hiány. S ma már általában nem a frakk és a szmoking a döntő, hanem az, hogy sokan érezzék jól magukat. A divat persze ennek ellenére ma sem utolsó szempont. Varga Józsefeié. a Szabó Ktsz női részlegének vezetője a farsangi női divatról elmondta, hogy nagyon mennek a brokát, anyagok, a gyöngyözött, kicsit trapéz alakú ruhák, az ujjatlanok, kicsi bole- róval, vagy csipke kabátkával. S jóval nagyobb a forgalom, mint tavaly volt. Végül legyünk stílszerűek, ennél a farsangi beszámolónál a jelmez az aláírás legyen. Valahogy így: Putpjbm Mfbr A zsebkendő használata Kaptuk az alábbi sorokat: Influenzás időben azt mondják, használj zsebkendőt. Egy orvosi előadáson azt hallottam, hogy a zsebkendő egyáltalán nem higiénikus használati tárgy. Hogyan áll ez a dolog? Bár a zsebkendő ruházkodásunkhoz tartozónak nevezhető, egészségügyi szempontból azonban a legkevésbé felel meg. Gondoljuk csak meg, hogy a zsebkendő tulajdonos belefújkál. esetleg bele is köp, talán többször is naponta... Később ugyanott megfogja majd esetleg velünk is kezet fog, vagy ahogy még ma is sok ember megteszi, mosatlan kézzel étkezik, stb. Ilvmódon a fertőző megbetegedések átvitelére megvan a lehetőség, így is meg lehet kapni az influenzát, náthát, tuberkulózist...stb. Egészséges embernek zsebkendőre ritkán van szüksége. A kézfogás, különösen a fent léírt zsebkendőhasználat után. felesleges és egészségtelen, rossz szokás, kiváltképpen ha az etikett „kötelezően előírt” szabályai szerint, kesztyű nélkül végezzük. Sajnos, korunkban a zsebkendőt még száműzni nem tudjuk, bármennyire is egészségtelennek tartjuk. Annak ismeretében, hogy mennyi és milyen sú- lyos fertőző megbetegedést képes átvinni egyik emberről a másikra, veszélyességét nagymértékben csökkenteni tudjuk? Elpirulás Gyakran minden ok és indok nélkül elpirulok. Legyen szíves megírni, mi ennek az oka? Egy olvasó- ÍV-k.Elpirulás ok nélkül nincsen! Lelki életünk minden eseménye, minden működése, két alkotórészre u. n. intellektuális, vagy értelmi és szenzu- ális, vagy érzelmi részire bontható. Az érzelem a szervezetnek egy sajátos reakciója, az őt érő ingerekkel szemben. Az érzéstől főképpen abban különbözik, hogy nem objekti- válható, teljesen szubjektív és a2 idegrendszer -vegetatív működésével, vérérbe ide gzéssel, miri gy elválasztással... stb. is kapcsolatos. Az érzelmeket nagyjában két csoportra osztjuk: pozitív, vagy kellemes és negatív, vagy kellemetlen érzelmekre. Midőn egy érzés, vagy képzet egymással ellentétes érzelmet vált ki. beszélünk az érz.elmek ambivalenciájáról. Ezt a jelenséget a szexuális élet terén gyakran találjuk. A4 érzéki érzéseket kellemesnek, vagy kellemetlennek érezzük. Ez az érzelmi jegy gyakran olyan csekély fokú, hogy nagyon sok érzékelésünk közömbös, azaz feltűnőbb érzelmi reakciót nem vált ki. Valamely érzés érzelmi jegye függ többek közt az inger erejétől és tartalmától is. i Általában enyhébb és közepes erejű, valamint közepés időtartamú ingerek a kellemesek. Vannak ingerek, amelyek egyes embereknél kellemes érzelmeket, míg másoknál kellemetleneket/ váltanak ki. De ugyanaz az inger ugyanabban az emberben is egyszer kellemes, máskor kellemetlen érzelmi állapotot ébreszt. /Az érzelmek általában nem tartanak hosszú ideig. Minél tovább tartanak, állnak fenn; annál jobban csökken az intenzitásuk (erejük), végül egészen elhalványodnak. Különösen hamar tompulnak el a kellemes érzelmek. A kellemetlenek hosszabb ideig tartanak. Az érzelmi állapotok kifejlődésére nagy hatással vannak a közérzések. Testi betegek sokkal fogékonyabbak a kellemetlen érzelmek irányában, mint ellenkezőleg. Ismeretes a gyomorbajosok állandó nyomott, ingerlékeny kedély állapota A szívbetegek aggódó érzelmei. Lényegesen módosíthatják az érzelmi reakciókat az iskolázottság, a nevelés, szuggeszciós hatások, mint a divat, társadalmi szokások, politikai nézetek. egyszóval a környezet. A7 érzelmek nagy hatással vannak mind az elme működésére, mind a vegetatív élet folyamataira. A testi folyamatok közül kellemes érzelmek, az izommunka fokozódására vezetnek, amíg a negatív érzelmek erre gátló- an hatnak. Hasonlóképpen befolyásolják az érzelmek a véredényrend- szert az elpirulást, elsápadást, szívdobogást okozva. A könny, nyál, gyomomedv elválasztásának fokozódását, vagy csökkenését láthatjuk az érzelmek hatása folytán. Ismeretesek a félelemmel kapcsolatos hasmenések, gyakori vizelési ingerek...stb. Viszont az érzelmi állapotok kifejlődésében lényeges szerepet játszanak a véredényrendszer működése, a vér kémizmusa és a belső elválasztási mirigyek. Ugyanaz az érzelem általában minden embernél ugyanazon testi elváltozással jár, például a félelem elsá pad ássál, az öröm az arc el-< pirulásával. Kamillatea Kaptuk az alábbi sorokat: Kér* ném szépen, szíveskedjék kérésemre egy pár sorban megírni, hogy a folytonos kamillatea-fogyasztás nincs-e káros hatással a szervezetre? A kamillatea fogyasztása a szervezetre semmiféle káros hatással nincsen. Részünkről a mennyiséget, a napi egy litert tartjuk soknak és ártalmasnak ! Ezenkívül valószínűleg más folyadékot is (leves, víz bor?) vesz magához. A túlzásba vitt folyadékfelvétel a vérerek megbetegedéséhez vezét (érelmeszesedés, magas vérnyomás...stb.). Elégedjék meg napi két deci kamillateával Mikor jön a gyermek foga? Kaptuk az alábbi sorokat: Legyen szives megírni, hogy normális körülmények között a kisgyermek- nek mikor jönnek a fogai? Van egy u hónapos kisfiam, s még csak két foga van. Azt tudom, hogy ez így nincsen rendjén, pedig D-vita- mint is kapott. Legyenr szíves teljesítse kérésemet s írja meg a kisgyermekek pontos fogzási idejét. Kérésinek szívesen teszünk eleget s válaszunkat az alábbiakban adjuk meg: az első fogatt héthónapos korában kapja a baba. Először a két alsó, középső fogaeskája bújik ki. Azután a nyolcadik-tizedik hónapban a felső, elülső fogai jönnek. Két- három hónapra megint új fogak jelennek meg, majd később még egynéhány. igy két és féléves korára lassankint kinő mind a húsz tejfoga a babának. Van egy módszer a fogak számának kiszámítására. A gyermek életkorából le kell vonni hatot. Például tízhónaposnak négy, tizenkét hónaposnak hat, tizennégy hónaposnak nyolc foga kell legyen. Ha gyermekének fogzása késik, vigye orvoshoz, aki gyógykezelésbe fogja venni. Az utolsó, évtized energikus, angolkórt megelőző munkája világított rá a fogzás jelentékeny részben önálló voltára. A késői fogzás egyéni adottság is lehet, s nem tekinthető szükségképpen fejlődési elmaradottságnak. Miért sír a baba ? Van egy kisgyermekünk, aki egész éjszakákon át folyton csak sir. Nagyon szeretnénk tudni az okát. Mi, a szülők is tönkremegyünk, mert nem tudjuk magunkat kipihenni. Kérjük tanácsukat, szomorú asszony jeligére megadni szíveskedjék, A baba sírásának sokféle oka lehet. Tapasztalathiány, túlzásba vitt szeretet, betegség, környezet, stb. A gyermeket azonnal vigyék orvosnoz s annak utasításait tartsák oei
