Tolna Megyei Népújság, 1966. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-18 / 41. szám

TOLNA ftw.ü/i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TpLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA XVL évfolyam, 41. szám ARA: 60 FILLER Péntek, 1966. február 18. Jó eredmények Bátaszéken, a megye egyik legnagyobb szövetkezetében Tegnap Bátaszéken a művelődé­si ház nagytermében megtartották a Búzakalász Tsz tizenhatodik zárszámadó közgyűlését. Megjelent K. Papp József, a Tolná megyei Pártbizottság első titkára, Tolnai Ferenc a megyei tanács vb-elnök- ■ helyettese. A tagokat és a vendé­geket Pécsi András, a közös gaz­daság párttitkára üdvözölte, majd ezt követően Báli Zoltán, a tsz elnöke megtartotta a vezetőség be­számolóját. Bevezetőjében mél­tatta a szövetkezeti tagok szorgos munkáját és elmondotta, hogy év­ről évre nőnek az eredmények, ja­vul a gazdaság vagyoni helyzete. A szövetkezeti tagok a jól és közérthetően felépített beszámolót nagy érdeklődéssel, odaadó figye­lemmel hallgatták. Az összehason­lító adatokhoz Báli Zoltán rend­szerint részletes megjegyzéseket fűzött, hogy a közgyűlés résztvevői előtt minden világos és áttekint­hető legyen. Néhány jellemző adat és szám jól mutatja Tolna megye egyik legrégibb és legjobb ter­melőszövetkezetének fejlődését, az ott dolgozó tagok, vezetők, szorgos, odaadó munkáját, fáradozását, A bátaszékiek napjainkban tízmilliomosok. Ugyanúgy, a semmivel kezdték, mint a leg­több tsz. Az első években nagy összegű állami hiteleket vettek igénybe, s ezeket az utóbbi években sorra, rendre visszafizetik. Ennek ellenére a tagok szintén megtalálták szá­mításukat. A termelőszövetkezet összes va­gyona 1965-ben egy esztendő alatt 4 millió 431 ezer forinttal nőtt, s az összes vagyon jelenleg 59 mil­lió 148 ezer forint. Ebből a tiszta vagyon 32 millió 883 ezer forint. A zárszámadó közgyűlés ideje alatt több tag szorgalmasan jegy­zetelt. A tagok jövedelmére vonatkozó összehasonlító számok figyelemre méltóak, főként akkor, ha tudjuk, hogy tavaly a bátaszéki Búzaka­lász Termelőszövetkezetben szin­tén sok nehézséggel kellett meg­birkózniuk az embereknek. 1964-ben 9 millió 491 ezer fo­rint volt, }965-ben 10 millió 372 ezer forint a tagok közös­ből származó jövedelme. Ez az összeg 875 ezer forinttal több, az előző esztendőhöz képest. A gazdák összesen 116 907 munka­napot dolgoztak, s az egy munka­napra eső kereset 88,72 forint. Ér­dekes egyébként, hogy a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben a lehető leg­nagyobb pontosság érdekében, munkanapokra is kiszámítják a tagok közösből származó jövedel­mét. Az egy dolgozó tagra jutó átlagrészesedés viszont 15 700 fo­rint. Az elnök megállapította, hogy 1965-ben a közösség gondolkodá­sában is egységesebb lett, mind kevesebb az intrika és egyre több a termeléssel foglalkozó téma. Báli Zoltán elvtárs külön, ki­emelte a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben dolgozó asszonyok szorgalmát és igyekezetét. Ilyés Jeromosné, Mészáros Benedekné, Péter Lajosné munkacsapatát említette meg név szerint. Foglalkozott a komplexbrigád eredményeivel is. Tavaly alakítot­ták meg a komplex növényter­mesztési brigádot, amelynek nyolc tagja Jelusics Vendel vezetésével, idejében és jó minőségben végezte el 1800 hold föld minden munká­ját. A vezetőségi beszámoló részle­tesen foglalkozott a fő ágazatok eredményeivel és hiányosságaival. A zárszámadó közgyűlésen felszólalt K. Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára. Tolmácsolta a megyei pártbizottság jókívánságait S közvetlen szavakkal beszélt azokról az intézkedésekről, amelyek már az idén kedve­zően éreztetik majd hatásukat a Búzakalász Tsz-ben is. Részletesebben foglalkozott a szarvasmarha tenyésztésének a je­lentőségével, s elmőndotta, milyen népgazdasági, valamint más helyi okok indokolják e téren a gyor­sabb előrelépést. Felszólalását az­zal fejezte be, hogy a Búzakalász Tsz-t a megyében a jó gazdaságok között tartják számon. A további eredmények eléréséhez a szövet­kezeti tagoknak és családjuknak a megyei pártbizottság első titkára jó erőt és egészséget kívánt. Bartha Kálmán, Gera József, Farkas András, Bakó István, özvegy Gál Antalné, Németh Emil, Verebi János tsz-tag szó­lalt még fel a zárszámadó köz­gyűlésen. Mindannyian a közösséget érintő problémákkal foglalkoztak. A dél­utáni órákban megkezdődött a pénzkifizetés. Üzent — hát ont munkással új bonyhádi sütőüzemben modem, tésztafeldolgozó gép­sorral adagolják, formálják a kenyeret (Képes riport az 5. oldalon.) Kállai Gyula látogatása Kuwaitban Sugár András, az MTI tudósí­tója jelenti Kuwaitból: Kállai Gyula csütörtök reggel felkereste az Arab- (Perzsa-) öböl partján fekvő palotájában Szabah el-Szalem el-Szabah emirt, Kuwait állam uralkodóját Az emir dolgozószobájában fo­gadta a magyar miniszterelnököt Kölcsönös üdvözlések után az emir sok sikert kívánt a magyar népnek és kormányának az or­szágépítő munkához. Örömmel nyugtázta, hogy a magyar vendé­gek saját szemükkel ismerhetik meg Kuwaitot, s reményét fe­jezte ki, hogy meggyőződnek ar­Apad a Berettyó és a Körösök rise A Berettyó Szeghalom alatti szakaszán megnyitott töltésen az utóbbi négy nap alatt, csütörtök estig mintegy tízmillió köbméter vizet vezettek vissza a folyóba az elöntött területeikről. A vízborítás szintje keddtől csaknem negyven centiméterrel apadt így mintegy 500—600 holdról már visszahúzó­dott a víz. Csütörtökön kedvező hír érke­zett a Fehér-Körös vidékéről, a folyó romániai szakaszán ugyanis megkezdődött a 100—120 méter széles gátszakadás elzárása. Egye­lőre több víz árad ki a Fehér- és a Fekete-Körös közötti területen, mint amennyit a magyar határ mentén átvágott töltésen vissza­vezetnek a folyóba. Ezért csütör­tökön robbantásokkal tovább tá­gították a töltésen nyitott kaput. A Gyulavári községben teljes erő­vel folytatták a körgát erősitését. A Körösök és a Berettyó vize egyébként szerdától csütörtökig általában 5—50 centiméterrel apadt, s továbbra is lassú apadás várható. A Tisza csütörtökre teljesen megtisztult a jégtől. Tokajtól le­felé az utóbbi 24 órában 10—40 centiméterrel áradt, a felső sza­kaszon pedig Dombrádig apadt a folyó. A Bodrog vize Félsőberec- kinél újabb 32 centiméterrel emel­kedett. Ezért harmadfokú árvíz­védelmi készültséget rendeltek el. A Felső-Tisza többi mellékfolyó­ján apadt a víz, s így nemcsak a Hennádon, hanem a Szamoson is megszűnt az árvízvédelmi készült­sége Előzetes jelentés a belvisi épületkárokról A belvízi épületkárokról elké­szült az első előzetes jelentés. Ennek alapján a belvízzel elön­tött mélyebb területeken 451 épü­let összedőlt, 645 lakhatr tlannó vált és 1685 megrongálódott. A megsérült épületek túlnyomó több­sége vertfalú, vagy vályogtéglás ház. Ezért az Országos Vízügyi Főigazgatóság előterjesztésére az Országos Vízgazdálkodási Bizott­ság rendelkezést adott ki a vert­falú és vályogtéglás házak ter­helésének csökkentéséről. Az új intézkedésnek megfelelően a ta­nácsok építési és közlekedési osz­tályainak gondoskodniok kell ar­ról, hogy eltávolítsák a veszé­lyeztetett vályogépületek padlá­sán tárolt anyagokat, terménye­ket és lebontsák a nehéz cserép­tetőt. A bizottság rendelkezésére egyébként pontosabb és részlete­sebb felmérést kell készíteni a belvízi károkról. A belvíz elleni védekezés most új szakaszához érkezett. A Hor­tobágyon, a Duna—Tisza közötti hátságon és az orosházi fennsíkon több víz áramlik a bel vízleveze­tő csatornákon, mint amennyit a szivattyútelepek berendezései át tudnak emelni a folyókba. A víz tehát elöntéssel, hosszadalmas üzemzavarral fenyegeti a szi- vattyúgépházakat. Ezért az emlí­tett területeken már most sor ke­rült a belvíz visszatartására, tá­rozására. Átmenetileg eláraszta­nak kevésbé értékes területeket, elsősorban réteket, legelőket, hogy a belvízcsatornákon csak annyi víz jussom tovább, amennyivel el­bírnak a szivattyúk. Az utóbbi huszonnégy órában a víz vissza­tartása ellenére sem növekedett országosan a belvízzel borított té­ridőt. ról, hogy Kuwait szabadon építi külföldi kapcsolatait más orszá­gokkal, tekintet nélkül a társa­dalmi rendszerek különböző­ségére. Kállai Gyula kijelentette, hogy a magyar vendégek tudnak Ku­wait nagy gazdasági eredmé­nyeiről, az élet- és kulturális színvonal emelkedéséről. A ma­gyar nép nagy örömmel fogadta néhány éve a hírt, hogy Kuwait kivívta függetlenségiét — mon­dotta. A szívélyes baráti beszél­getés végén a két államférfi meg­elégedéssel állapította meg, hogy teljes az egyetértés a nemzetközi kapcsolatok alapelveiben: a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok békés egymás mellett élése, az egyenjogúság alapján való együttműködés, a béke, a le­szerelés kérdéseiben. Ezután Dzsabir al-Ahmed el- Szabah miniszterelnököt kereste fel a magyar kormányfő és vele is szívélyes, baráti beszélgetést folytatott. A gépkocsioszlop a mi- n iszterelnökségről a vadonatúj Khaldija leányiskola megtekin­tésére indult A bejáratnál Kha- led Maszud oktatásügyi minisz­ter és Szaud Rifai asszony, az is­kola fiatal igazgatója üdvözölte a magyar vendégeket. Elmon­dották, hogy az ott tanuló ezer leány közül körülbelül ötszáz más arab országból jött, sok a Palesz­tinái arab menekült, algériai, egyiptomi, szíriai ösztöndíjas. Kállai Gyulát a középiskola 15 tagú zenekara Brahms magyar táncainak kiváló előadásával kö­szöntötte. A magyar vendégek ez­után megtekintették a tökéletesen berendezett fizikai szertárt, tor­natermet, uszodát, konyhát* könyvtárat, orvosi rendelőt, szín­háztermet, s részt vettek egy biológiaórán. A vendéglátók el­mondták, hogy az ország, amely a kapitalista világ olajtermésé­nek húsz százalékát adja, bősége­sen áldozhat az oktatás fejlesz­tésére és a legtöbb diák nemcsak ingyenes oktatásban, hanem el­látásban, ruhajuttatásban és zseb­pénzben is részesül. Kállai Gyula a következő bejegyzést tette az iskola vendégkönyvébe: „Nagy örömmel látogattuk meg gyönyö­rű, modern iskolájukat. Sok si­kert, kiváló tanulmányi eredmé­nyeket kívánunk az oktatói kar­nak és a növendékeknek”. Megemlékezés Kun Béla születésének 80. évfordulójáról Kun Béla születésének 80. év­fordulója alkalmából Budapest dolgozói csütörtök délután a Ha­zai Fésüsfonógyár művelődési há­zában ünnepségen emlékeztek a magyar és a nemzetközi munkás­mozgalom kiemelkedő alakjára. A Budapesti Pártbizottság és a Párt­történeti Intézet által rendezett megemlékezésen részt vett és az elnökség tagja volt dr. Münnich Ferenc és Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára, Vass Henrik, a Fárfctörténeti Intézet igazgató­ja, Ék Sándor és Veres Péter Kossuth-díjasok, Gyetvai János, Hunya István, Orosz Nándor, dr. Sebeké György, a munkásmozga­lom régi harcosai, valamint a XX, kerületi szervezetek vezetői, Az elnökségben foglalt helyet Kun Béla özvegye, s részt vett az ünnepségen a család többi tagja is. Egresi István előadóművész sza­valata után Balogh István, a XX. kerületi pártbizottság titkára nyi­totta meg az ünnepséget, majd Hevesi Gyula mondott beszédet. /''eorps. '* > A

Next

/
Thumbnails
Contents