Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-14 / 11. szám
s 1966. január Ti, TOLVA MEGYE! VßPÜJSÄG Egymilliárd 600 millióan Tolna megyében Háromhetesek már! — Ha megfelelő méhállomán: végezte el például- egy lucerna tábla beporzását, 20—30 százalék kai több mag terem, mint ahol ez a beporzást elmulasztották; Dr Böjtös Zoltán, a Martonvásári Ku tatóintézet kutatója kísérleteivé igazolta ezt az állítást. Az ered mény valamennyi virágzó növény re értendői — Hogyan, miről tudja a méh hogy melyik növényt kell beporoznia? — Az érdekelt növény virágjából szirupot főznek, amelyet megetetnek a méhekkel. A már egyszer így megszerzett illat utár mennek a méhek Nyugaton fizetnek a méhészeknek ezért, a Szovjetunióban tervszerűen használják a beporzásnak ezt a módszerét Nálunk, — húzódoznak még mindig tőle. — Miért? Hallgatás a válasz. Zehán Gergely erre a feleletre már nem illetékes! • A méhek sem tudják Ösztönösen élik családi életüket; Az anya köré tömörülnek, a heréket elűzik, társadalmukban mindenkinek dolgoznia kell. A méhek télen hőt termelnek. A méhészek pedig gondoskodnak róluk, s előadásokon, szakkönyvekből tanulják helyes tenyésztésüket. A méhek pedig dolgoznak, s bő és minőségi mézterrneléssel szolgálják az embert, Méry Éva A szekszárdi kórház szülészetén szépen fejlődnek a hármas ikrek. A mérlegen Györgyike, aki a legtöbbet nyomott születésnél, és most sem akar lemaradni a növekedésben. A középső kicsi fiú, édesapja után István keresztnévvel, Zsuzsa a legkisebb, aki csak 18 dekával volt több másfél kilónál világrajövetkor, de most már az 6 testsúlya is közel jár a két kilóhoz. Édesanyjuk Sárközi Ist- vánné is jól érzi magát, lehet, hogy hamarosan már otthonukban nevelhetik a hármas ikreket. Foto: Túri M. Apis mellifica. A hártyásszámyúak rendjéb tartozó és állatállamban élő róva rak; Mézzel, virágporral, nektár ral, a fák kiszivárgó nedvével táp láikoznak. Sárgásbarnák, döngi csélnek és fullánkjaiktól fél min den földi hálandó. Apis mellifica — mézelő méh Kedves dallamot zümmög a névül latinul és aranysárgán csöppei magyarulj A kis rovarról — sok szó — Mit csinálnak a méhek télen' — A kaptár nyílása előtt fürtb« húzódnak. Fő feladatuk, hogy hői termeljenek, fejlesszenek — mond. ja Zehán Gergely, a Tolna megyei méhészeti szakcsoport titkára. — A kaptár belsejében általában 17 Celsius fok meleg van. Amikor elfogy az első réteg energiája, ami. kor átfáznak a külsők, helyet cserélnek az addig bentebb levő társaikkal. — És mit csinálnak a méhészek? — Tanulnak, szakkönyveket olvasnak. Hetenként tartják a TIT szekszárdi klubhelyiségében a méhészeti szabadegyetem előadásait. Ez az idei már a második évfolyam, Idén kilencvennyolcán iratkoztak be, s egy-egy előadást általában 70—80-an hallgatnak végig; Az előadásokat pedig a késő estébe nyúló beszélgetések követik. — Mit lehet egy ilyen kis rovarról ennyit beszélni? — Óh! Rengeteg mondanivaló adódik róluk! Talán néhány kiragadott példa a szabadegyetem tematikájából: „A mirigyek jelentősége a méhcsalád életében.” ..Milyen a jó áruviasz?” „A hő szerepe.” „Antibiotikumok jelentősége a méhészetben.” És az előadók a szakmában valamennyi ismert és elismert tekintély; dr. örösi Pál Zoltán, Faluba Zoltán, dr. Búza László, dr. Putnoki István, dr. Vice Ernő. A méhészetnek gazdag szak- irodalma van. Tudósok foglalkozásukként, magánemberek szórakozás gyanánt tanulmányozzák a méhek életét. Színes érdekes világ! „Anyajogű" társadalom Az anya köré tömörülve él a család; a dolgozók és a herék. Kis család, amelynek csak úgy tízezer tagja van. S amolyan „igazinak” számít, ahol nyolcvanezren dolgoznak szorgalmasan. A dolgozók csökevényesen fejlődött nőstények. Ök építik miripreik által termelt viaszból az i ! ivadék számára a bölcsőt, — • sejteket, etetik az anyát és az á] • cákat, és dolgoznak, gyűjtik a net ■ tárt és mézzé érlelik. Egy anyát 800—1000 here vess körül. Párzás után a heréket vág kiéhezteti, vagy elűzi a család. A : anya nem dolgozik, — az ő dóig „csak” annyi, hogy az utódokrc gondoskodjék. Tavasztól őszig na ponta ezer-kétezer petét tojik. Az ősszel kikelt dolgozók öt-ha hónapig élnek. A tavasziak körül belül ugyanennyi hetet. Az állatállam, a méhcsalád ; megszokott rendben éli napjait, i takarító részleg rendben tartja j „bölcsőket”, tisztán tartja az ott hon tájékát, a kaptár belsejét. I nektár-érlelők szárnyuk lebegtető sével cserélik a nektár felett a le vegőt, érlelik a mézet. Amelyek pe dig a kaptár nyílása előtt lejtil különös táncukat, azok a méhek j felderítő osztag tagjai; ösztönszerűen élnek családban összetartoznak, egymásra szorulnak, segítik, nevelik, éltetik egymást; Egy kiló méz története — Hány méhcsalád van Tolni megyében? — Úgy 20—21 ezer, s ennek s méhállománynak 95 százalékE egyéni tulajdonban van. Egy kis gyors számítás. Ha égj családban 80 ezer méh dolgozik akkor a megyében körülbelül 1 milliárd 600 millió méh él; — Évente általában 16—30 vagon mézet termelünk. A legtöbbel — 38 vagonnyit — 1964-ben adtunk el. Az országos export meny- nyiségének körülbelül tíz százaléka Tolna megyei méz; Egy kiló mézet ötvenezer 'méhecske rakománya ad ki, Hányszor kell hát fordulniuk a kis, apró jószágoknak, amíg azt a soksok mézet összehordják? — Általában két-három kilométer körzetben gyűjtik össze a nektárt a méhek. Száz kiló nektárra van szükség ahhoz, hogy 20—30 kiló mézet csorgathasson a méhész. A többi 70—80 kiló — virágporral együtt! — a család éle- lemszükségletej Hallgatás a válasz — A mézen kívül hajtanak még egyéb hasznot is ezek az apró rovarok? Tisztázzuk: nem hófúvásban meditálok, azaz elmélkedem, hanem hófúváskor. Nagy különbség. Jó kis szerkesztőségi szobánkban, a fűtőtest közelében ülök és még csak nem is látom a kavargó havazást, mert leengedtük a rolót. Ajánlom másoknak is. Ámbár szép a hóvihar így bentről nézve, úgy hogy mi tulajdonképpen megvonjuk magunktól ezt az eszJubilál a takarékszövetkezeti mozgalom Interjú a szövetkezetek eredményeiről, terveiről Tíz esztendővel ezelőtt éppen megyénkből, pontosabban Duna- földvárról indult el a takarékszövetkezeti mozgalom. Azóta a takarékszövetkezetek hálózata nemcsak növekedett, hanem tekintélyük, az irántuk érzett bizalom és megbecsülés is emelkedett. Ma már szólás-mondásként is úgy emlegetik, mint a falu bankjait. A jubileumi év alkalmából felkerestük Szoboszlai Jenőt, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai főosztályának vezetőjét, ismertesse a hozzájuk tartozó takarékszövetkezetek eddigi eredményeit. — A mozgalom létrehozásakor is az volt a legfőbb célunk — mondotta bevezetőben Szoboszlai elvtárs —, hogy a községek lakói ne csak a megtakarított pénzüket helyezhessék el biztonságosan, hanem, ha különböző beruházásokra átmenetileg szükségük van, mintegy önsegélyezés formájában, azt is megkaphassák. — Jelentős kezdeményezés volt ez akkor, hiszen az OTP még nem folyósíthatott kölcsönöket a dolgozó parasztoknak. Tehát egyúttal termelésszervezési feladat is volt ekkor a takarékszövetkezetek létrehozása. — S ma milyen feladatokat látnak el? — Ha lehet, még inkább ez utóbbi feladat áll előtérben. Sőt, a legutóbbi rendelkezések alapján kiterjedt termelésszervező munkájuk, amelybe az OTP is bekapcsolódott. — Milyen termelési ágakban adhatnak segítséget a takarék- szövetkezetek a falu dolgozóinak? — A skála igen széles körű. Sertés- és szarvasmarha-tenyésztésre, hizlalásra, méhészkedésre, nyúl-, baromfi-, galambtenyésztésre lehet kölcsönt felvenni. Kölcsönökkel támogatja a takarék- szövetkezet a gyümölcs- és szőlőtelepítést, a szervezett védekezés megoldását. Segítséget kaphatnak a tagok építkezéshez, fel- ÚÍÍtásokhn7 ic Fc természetesen is közel 3 milliót tartanak nyíl ván. — A kölcsönök folyósítása miként alakult? — Az egy évtized alatt közel tízezer tagnak, mintegy 30 millió forint kölcsönt adtak a takarékszövetkezetek, különböző célokra A termelést elősegítő kölcsön- akció kiszélesítése már érezteti hatását. Szeptemberben például 207 ezer forint kölcsönt adtak a szövetkezetek, októberben már 439, novemberben 483 ezer forin tot. Mintegy 1000—1200 tagunk kért termelési hitelt. — Milyen előkészület folyik a jubileumi év méltó megünneplésére? — Takarékszövetkezeteink tagjai és dolgozói tudják, hogy az eddigi eredmények korántsem az elérhető legmagasabbak. A követelmények nőnek, érzik, hogy ez még jobb munkára kötelezi őket. A terveket már készítik is, annak érdekében, hogy még több segítséget tudjanak adni a tagságnak. Ezt szolgálja a 19 milliós betétnövekedési előirányzat elérése, a mintegy 3 ezerrel növelendő taglétszám — fejezte be nyilatkozatát Szoboszlai Jenő. (i—e) zelések szerint. Már az ágyban lemondtam róla, amikor a reggeli krónika tájékoztatott az ország hóviszonyairól, nem is beszélve a prognózisról. Még mindig havazás és mindenfelé hófúvások. Sopronban, Szombathelyen, orkán erejű szél. Köszönöm szépen. A mozdony is belefullad ilyenkor a hóba, nem egy vacak személygépkocsi. Meséli egy barátom: hat négyhuszonnégyes mozdony húzta ki őket egyszer Nyíregyháza környékén a futóhomokkal vegyes hófúvásból, amikor tartalékos katona volt, aztán közben még a kampójuk is elszakadt, ami összekapcsolja a vasúti kocsikat. Egyszer csak állnak. Mi van, mi van? Majd körülnézek, szól a kalauz és kilép. Nyakig lemerül a hóba. Köszönöm szépen. Nem mondom, ha volna a szerkesztőségnek helikoptere. Ugye! Röhögnénk a hóakadályokon. De helikoptert nem vesz a kiadóhivatal, nincs rá keret. Jó kifogás. Szánkóra sincs keret? Trojkára? Mi?! Vagy repülő szőnyegre? Kérdem én: miért nincs nekünk keretünk repülő szőnyegre? Azt hiszem, ebből az ügyből előbb-utóbb kritikai riport lesz és valaki megüti a bokáját. Javaslatom egyébként van még más is. A termelőszövetkezetek fölszerszámozott és zabbal etetett lovakkal várjanak bennünket, s miután végzünk egy tsz-beú, fogják szánba ezeket a paripákat, a lábunk alá tegyenek meleg téglát, és röpítsenek át a következő faluba. Ha bírálni kell a tsz-t, a zab és a meleg tégla árát utólag kifizetjük. (gemenczi) Meditáció hófúváskor KapnamaK Kölcsönt aruvasariasra, lakástatarozásra is. — Megtudhatnánk valamit a takarékszövetkezetek eddigi fejlődéséről? — A tíz évvel ezelőtti egy szövetkezet néhány tagjával szemben, ma 20 takarékszövetkezetünk és 11 kirendeltség működik, áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. Takarékszövetkezeteink a megye 108 községéből 90-re terjesztették ki működésüket, s mintegy 24 ezer tagot számlálnak. — Miként fejlődtek a takarékszövetkezetek anyagi eszközeik szempontjából? — A tíz év előtti alig száz tag részjegybefizetése néhány ezer forint volt. A növekvő tagsággal együtt nőtt a részjegyösszeg is, mintegy 2 millió 600 ezer forintra. — Hasonló emelkedés van a betéteknél is. Szövetkezeteinkben eddig mintegy 80 millió forint betétet helyeztek el a községek lakói gépkocsinyeremény-betétben tetikai gyönyörűségét. Kénytelenek vagyunk. Most festették és mázolták az irodákat (a legalkalmasabb időpont), s az olajfesték újabb rétege nem teszi lehetővé, hogy rendesen becsukjuk az ablakot. Akárhogy nyomom, marad egy rés. Nem volt hüle ember, aki a rolót feltalálta. Mellesleg, ma vidékre kellett volna mennem az eredeti elkép-
