Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

IG ’ TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1966. január 1. Eredményes ével zártunk Lépő László, a megyei TS elnökének nyilatkozata megyénk sporthelyzetéről Elérkezett a számvetés ideje. Mozgalmas hónapok után Számadásra ül­tünk le Lépő Lászlóval, az MTS Tolna megyei Tanács elnökével, hogy ér­tékeljük, milyen eredményeket értünk el 1965-ben. A megyei TS elnöke a következőkben vázolta az elmúlt évet: — Eredményes évet zártunk. Megyénk 132 sportköre mellé további öt sportkör alakult. A szakosztályok száma 410-ről 450-re emelkedett. Ezek a szakosztályok ténylegesen biztosítják a fiataloknak a rendszeres sportolást, mert a megyei vagy a járási szövetségek által rendezett bajnokságban vesz­nek részt. — Az alkalomszerű sportoltatás területén nagy eredményeket értünk el, A szövetségi bajnokságokon kívül közel harmincezren vettek részt külön­böző alapfokú, üzemrészek, üzemek közötti, spartakiád-, vagy Kilián-ver- senyeken. Az 1965-ös év ezen a területen eredményes volt. — Az országos átlag felett állunk a Kilián Testnevelési Mozgalomban elért eredményeinkkel. 1965-ben hatezer új jelentkező közül több mint négy­ezren szerezték meg a Kilián Testnevelési Mozgalom valamelyik fokozatát. A mozgalom bevezetése óta megyénkben eddig 16 500-an szerezték meg a jelvényt. — Minőségi szakosztályaink tovább tartották az elért szintet. Két kézi­labda-. két kosárlabda-, két ökölvivócsapatúnk küzdött az NB II-ben és 1966-ban már a Dombóvári VSE labdarúgócsapata is magasabb osztályban, az NB II-',en játszik. Bár még nem hivatalosan, de úgy értesültünk, hogy a Dombóvári VSE női asztalitenisz-csapatát is — az osztályozón elért ered­ménye alapján — a Magyar Asztalitenisz Szövetség az NB II-be osztotta, így NB Il-es csapataink száma nyolcra emelkedett. — Létesítményeink is gyarapodtak. Üj öltözők, pályák épültek — főként társadalmi munkával. — A megyei TS százezer forintot biztosított salakvá­sárlásra, mellyel a már megkezdett pályákat fejezik be 1966 első negyedé­ben. A negyedéves eltolódás azért történt, mivel a salakot szállító vállalat csak a jövő év első negyedére igazolta vissza a megrendelést. Dunaföldvár 280 köbméter, Bátaszék 100, a Dombóvári Spartacus 40, Kocsola 40, Szed­res 40 és Regöly 10 köbméter salakot kap a százezer forintos értéken belül. Pakson és Bátaszéken bitumenes kosárlabda-pálya épül tavasszal, melyhez a pénzt már biztosítottuk. A Hőgyészi MEDOSZ sporttelepének továbbfej­lesztéséhez 70 ezer forintot utaltunk át. Ezt az összeget is az első negyed­ben használják fel. — Ha megyénk sporthelyzetét részletesebben vizsgáljuk, akkor is pozi­tív képet kapunk, mert legtöbb sportágban bíztató eredmények születtek. ATLÉTIKA — Ebben a sportágban a szín­vonal esett, a ranglistán gyengéb­bek az eredmények, mint az el­múlt években. Ezzel szemben a Szekszárdi Dózsa és a Bátaszéki VSK szakosztályaiban sok ifjúsági és serdülőkorú versenyző bonto­gatja szárnyait, akik már 1966-ban minőségi javulást hoznak e sport­ágban; ASZTALITENISZ — A megyei szövetség helyesen látta, hogy a felnőtt versenyzők többsége kiöregedett és új alapok­ról kell kezdeni mindent. Ezért rendezték meg a megyei serdülő­bajnokságot, sportköri, járási, majd megyei szinten. Eddig soha nem látott és tapasztalt számban vettek részt a versenyzők a me­gyei döntőn — számszerint 112-en. — Sok tehetség tűnt fel: Várdomb­ról, Szekszárdról, Bonyhádról, Dombóvárról, Bátaszékről. Az utánpótlás nevelését igazolja, hogy a területi döntőn négy versenyző­nek lett első helyezése és jutott az országos döntőbe, és ott közü­lük egy leány, az ország legjobb 6 versenyzője között végzett. BIRKÓZÁS — Mindössze két birkózó-szak­osztály működik megyénkben. Ad­dig, míg néhány éve Dombóvár komoly eredményekkel hívta fel magára a figyelmet, az idén keve­set hallattak magukról. Ezzel szemben örvendetes, hogy a Szek­szárdi Spartacusnál ifjú Hussy Ká­roly jó szakmai irányítása mellett néhány ifjúsági versenyző egészen kiváló eredményt ért el a területi versenyeken. KERÉKPÁR — Sajnos, nincs előrelépés, in­kább visszaesés. Kerékpárverseny- EŐink közül többen katonai szol­gálatra vonultak be, vagy más megyében vállaltak munkát. Ez magával hozta, hogy az országos versenyeken gyengébb eredménye­ket értek el, de a területi verse­nyeken változatlanul mindig az él­mezőnyben végeztek. KÉZILABDA — Megyénkben az a sportág fej­lődött 1965-ben a legtöbbet, tö­megességében és színvonalban egyaránt. Örvendetes, hogy a Si­mon tornyai BTC az NB II-ben az előkelő harmadik helyet vívta ki, míg a Tolnai Vörös Lobogó női csapata az őszi hajrában erősíteni tudott és biztosította a bentmara- dást. A megyei szövetség felhasz­nálva az elmúlt bajnokság tapasz­talatait, ismét egy csoportban ren­dezi a megyebajnokságot, ugyan­akkor lesznek járási bajnokságok. Ebben a sportágban a nagy fej­lődésre jellemző, hogy közel száz csapatunk vesz részt szövetségi bajnokságban. KOSÁRLABDA — A Szekszárdi Petőfi női és férfi NB Il-es csapatai jelentik a színvonalat, azonban a megyebaj­nokságban is fejlődésről beszélhe­tünk. örvendetes, hogy a Petőfi csapatából hárman a magyar vá­logatott keret tagjai. Kosárlabdá­ban országos szinten is jól állunk, hiszen a két NB Il-es csapat mel­lett tizenhat megyebajnoki és számtalan középiskolás csapatunk van, melyek biztosítják az után­pótlást; LABDARÚGÁS — A legeredményesebb csapa­tunk a Dombóvári VSE volt. A Szekszárdi Dózsa várakozáson alul szerepelt, míg a Nagymányoki Brikett és a Dombóvári Spartacus kiesett az NB III-ból. A megye- bajnokságban probléma, hogy az utánpótlással, a fiatalokkal keve­set foglalkoznak az edzők, őket inkább az azonnali eredmény ér­dekli és a sportköri vezetőket is, ami helytelen, melyben hibásak vagyunk mi is. A fejlődést mu­tatja és örvendetes, hogy a Szek­szárdi Dózsánál és a Dombóvári VSE-nél foglalkoznak az utánpót­lással, ami az eredményekben is megmutatkozott. ÖKÖLVÍVÁS — A Szekszárdi Dózsa és a Bonyhádi Spartacus eredményei­vel elégedettek lehetünk. Annak ellenére, hogy mindkét egyesület­nél az őszi fordulóban kisebb meg­torpanás volt, ami egy-két ver­senyző hibája. Örvendetes, hogy a két NB Il-es csapat mellett Du- naföldváron. Mázán. Tolnán fog­lalkoznak az ifjúság nevelésével, amely biztosítéka a sportág továb­bi fejlődésének. TORNA — Megyénkben k-ét helyen mű­ködik tornaszakosztály. Ezek kö­zül a Szekszárdi Vörös Meteort le­het kiemelni. De bízunk tienne, hogy rövid időn belül a tolnai szakosztály is eredményesen fog dolgozni, örvendetes, hogy serdülő korú versenyzőink van­nak, ami biztosítja a sportág fej­lődését. Bízunk abban, hogy a kö­zépiskolai szakosztályok sokkal intenzívebben fognak ebben a sportágban foglalkozni. ÚSZÁS — Több évi kísérlet után ebben a sportágban is a szakvezetők visszatértek az utánpótlás nevelé­séhez. Ez a fáradozás bíztató és bízunk benne, hogy ez a sportág — egy-két éven belül — ismét hozza a hagyományok alapján megszokott eredményeket. LOVASSPORT — Megyénkben csak a Dalman- di MEDOSZ-nál működik lovas­szakosztály. Eredményei országos szintűek: például Balogi András, országos ifjúsági bajnokságot nyert. A megyei szövetség intézi a dél-magyarországi lovassport­versenyeket és a magyar váloga­tott tagjainak zöme erről a terü­letről kerül ki. Szeretnénk azt, hogy a gazdaság is, mely minden­ben támogatja a sportágat további fiatalítást hajtana végre a szak­osztályon belül. RÖPLABDA — Ebben a sportágban a legna­gyobb a visszaesés, mely a szö­vetség gyenge munkájára is visz- szavezethető. Az új év egyik leg­fontosabb feladatának tekintjük e sportág helyzetének tüzetes meg­vizsgálását, a szövetség átszerve­zését, hogy legalább a 3—4 év előtti szintre hozzuk a röplabda­sportot megyénkben. SAKK — Míg 1964-ben nyolc, jelenleg tizennégy csapat játszik vasárnap­ról vasárnapra a megyebajnokság­ban. örvendetes, hogy ifjúsági szinten nagyon komoly eredmé­nyeket értünk el ebben a sport­ágban. Országos szinten is úgy ér­tékelik, hogy a sportág új felleg­vára kezd kialakulni a megyében. TEKE — A minőségi fejlődés lassú, de örvendetes a számszerű fejlődés. A megyei tekeszövetség mindent elkövet a megyebajnokság létszá­mának emelése érdekében, mely magával hozza a további színvo­nalemelkedést. Szeretnénk, hogy két éven belül NB II-ben szere­peljen valamelyik csapatunk. TERMÉSZETJÁRÁS — Ebben a sportágban nagy a fejlődés, hiszen az 1964. évi öt szakosztállyal szemben 1965-ben 18 szakosztály van, több mint ez­ren hódoltak e szép sportnak. De sok azoknak a száma, akik nem mint turisták vesznek részt ebben a mozgalomban és ez örvendetes. VÍVÁS — A Simontornyai BTC és a Szekszárdi Kórház sportkörénél működik vívószakosztály. Mind­két helyen jól dolgoznak, közel két éven át tartott a nevelés és a köze­li hetekben rendezik az első hiva­talos egyesületek közötti versenye­ket. * — Mindent összegezve, eredmé­nyeinkre büszkék lehetünk. Hogy ezeket elérhettük, köszönetét kell mondani a sportköri vezetőknek, sportolóknak, társadalmi aktívák­nak, szövetségi tagoknak, akik célkitűzéseinket, munkánkat állan­dóan segítették — fejezte be nyi­S A A magyar sakkozó gárda fiatalabb korosztályainak képviselői közül az 1965-ös esztendő különösen Csőm Ist­ván mester, a Budapesti Spartacus ver-. Senyzője számára volt sikeres.'A gyu­lai Asztalos Lajos-emiékversenyeii túl­teljesítette a nemzetközi mesteri szin­tet, a Kossá istván-emlékversenyen első lett, a középdöntőből bejutott az országos bajnokság döntőjébe. Közép- iskolás korában tűnt fel, elsősorban mint ötletes taktikus és támadó játé­kos. Azóta stílusa új elemekkel gaz­dagodott. Nem idegenkedik a straté­giai küzdelemtől sem és Szívós, kö­rültekintő a védekezésben. Erre látunk példát az ismert jugoszláv nagymes­ter elleni alábbi játszmájában. Szabálytalan megnyitás Csőm I. M. Damjanovics • *• « • • f B ¥ . K Spartacus—Mladost Zagreb. mérk. 1965; 1. e4, e5 2. Hf3, Hc6 3. Fe2 (E kissé szokatlan megnyitásnak hazánkban Csőm mester a legjobb ; ismerője. A két év. alőtti bajnokságon többéit közt Szabó és Lengyel nagymestereket is legyőzte vele.) 3.—, Hf6 4.d3, d5; 5. Hbd2, g6 7. C3, Fg7 7. b4, 0—0, 8. Fb2, Hh5 9. 0—0, Hf4, 10. Bel, d4 11. Vc2, a5, 12. ba:, He2:f 13. Be2:, Ba5: 14. cd:, ed: 15. a3, BhE 16. h3, Fh3:?! (Kétségtelenül esélyes tisztáldózat. Sötét két gyalogot kap a futóért és felszakítja ellenfele királyállását.) 17. Eh:, Vc8 18. Hh2!, Vh3: 19. f4! (Vilá­gos még egy gyalogot áldoz, hogy újabb tiszteket vonhasson be a király védelmébe.) 19. —, Vg3f 20.KM, Vf4; 21.BÍ1, Vh4, 22. Bg2, Fe5. (Sötét még mindig támadni szeretne, azonban világos szinte valamennyi tisztje részt vesz a védekezésben. így lassan a játszma kicsúszik a sötét ke­zéből. E folyamat követelése igen ta­nulságos.) 23. Hdf3, Vf6, 24. Vf2, Vd6, 25. He5:, He5: 26. Bg3, c5 27. Fel, fa? (Ez már túl erőszakos kísérlet, ame­lyet elő kellet volna készíteni, pl. 27. —, Kh8-cal) 28. ef:; c4!? (Utolsó re­ménység a d- gyalog előnyomulása.) 29. de:, Bff5: 30. Vf5:!, Bf5: 31. Bf5:, d3 32. Hfl, h5 (32. —, Hc4:-re 33. Fh6!-tűl tartott sötét) 33. Bh5:, Hc4: 34. Bh2 víg 35. Kgl Val 36. Fh6, Va3: 37. Bf2!, He5 38. Ff4, Hc4 39. Bg6:f. Kf7 (39. —, Kh7 40. Bg3 Is reménytelen,- mert 40. Bh2 csak vezéráldozattal gátolható) 40. Fclf! sötét feladta. — Boldog új évet! — Hasonló jókat magának is! — Van egy javas­latom. — Halljuk. — Kezdjük „tiszta lappal’’ az új évet! _ — Hogy értsem ezt? — Hogy ami meg­történt, feledjük el. Ne hánytorgassuk szegény sportolóink szemére azt a néhány dolgot, mellyel egy­két maradi polgártár­sat kihívtak maguk ellen. — Vannak dolgok, amit könnyen fe­lejt az ember, de vannak esetek, ame­lyekre állandóan fi­gyelmeztetnek, és így nehéz a feledés. — Ne általánosít­son, hanem mondja meg. — Jó, nem bánom, de majd vállalja a felelősséget, maga kényszerűéit rá: Ta­valy hoztak Szek- szárdra égy futballis­tát, mondván: kitűnő játékos. Az illető há­romszor játszott egész évben, mert rájöttek, hogy futballanalfabé- ta. — De miért fáj ez az embereknek. Ha nem játszik, nem ját­szik. — Nem is az fáj, hogy nem játszik, ha­nem az az összkom­fortos lakás, amit ka­pott. — Az már más. Így már értem. — Képzelje: eddig 6 labdarúgó kérdezte meg, hogy miért pel- lengéreztük ki kará­csonyi számunkban. Mind a hat magára ismert, mondván, hogy ő támaszkodik a karácsonyfának. — Érdekes, nem is tudtam, hogy csak Szekszárdon ilyen sok labdarúgó ismert ma­gára, Mennyi lehet akkor a megyében? — Ezek szerint a bírálat jogos volt, de előfordul, hogy alap­talanul bírálják az emberek egymást. Tengelicen például a sportköri vezetőség­választó taggyűlésén éppen az vádolta meg az elnöki tisztséget ellátó sportvezetőt, aki édes-keveset tett — bírálatán kívül. — És a tagság ezt szó nélkül hallgatta? — Nem. Éles Kiro­hanásokra, felszólalá­sokra került sor és — nagyon helyesen — megvédték a sport­köri vezetőt a rágal­maktól. Halíotta ? — Ha jól értesül­tem, Faddon is meg­rágalmaztak valakit: állítólag saját pénzé­ből vett több ezer fo­rint értékű felszere­lést és azt berakaita a szertárba. — Én nem így tu­dom, hanem ellenke­zőleg. Azt csak az illető mondja, Hogy azon a néhány ezer forinton, melyről nem tud elszámolni, sport- felszerelést vett. — És a felszerelés megvan? — Az nincs. Ezzel szemben vannak jegy­zőkönyvek, melyek rögzítik a tényállást. — Amit úgy hív­nak, hogy sikkasztás. — Valahogy így. — De mit szól a nagy szakemberhi­ányhoz? Egy kőműve­sért olyan harc fo­lyik, hogy ilyen már rég VQÜ. — És a kőműves hol adta le munka­könyvét? — Na, nehogy fél­re értse, az illetőnek nincs munkakönyvé, de viszont van zsold- könyve, amit Szek­szárdon állítottak ki. — Ezek szerint Szekszárdon rúgja majd a bőrt? — Úgy tudom, igen, mert a Honvéd átigazolását már el­küldte az MLSZ-hez. — Jó lenne a sport­köröknek egy újévi meglepetéssel szolgál­ni. — Es ha magún múlna, mi lenne az? — Eltörölném a ?00 forintos személyszál­lítási engedélyt. — Nem gondolomy hogy ez komoly prob­léma lenne sportkö­reinknél, mert még soha nem hallottam, hogy például a Fradi, az Újpesti Dózsa, vagy akár az MTK vezetői tiltakoztak a személyszállítási en­gedély kiváltása ellen. — Miért is tilta­koznának, hiszen ne­kik ez nem fáj, de annál jobban a falusi sportköröknek, akik nem saját autóbuszoni hanem nyitott teher­autón utaznak egész éven át. — Nevelés és isme­retterjesztés kérdése az egész. Fel kellene világosítani a vidéki­eket, hogy mennyivel egészségesebb egy nyitott teherautón utazni, mint egy zártj füstös autóbuszban. — Ez még csak menne, de mit mond­jak akkor, ha a 200 forintos személyszál­lítási engedélyről kérdeznek majd? — Ne kezdje az év első napját ilyen ne­héz kérdésekkell

Next

/
Thumbnails
Contents