Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
ím. Január 13. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG Halászati rekord a megyében A „Halászat” című szakfolyóirat egyik cikkének olvasásában elmerülve találtuk Drabik Jánost, a megyei tanács halászati felügyelőjét. — Fantasztikus! — ismételte többször is, miközben piros tintás golyóstollával aláhúzta a lényeget közlő sorokat. Halnövesztő selyemgubó A folyóirat a japán Takama-fé- le eljárást ismertette. Ez elvetette a hagyományos módszereket, s véle húszezer mázsa halhozamot értek el hektáronként. — Szinte több a hal, mint a víz a 30—70 négyzetméternyi vízfelületű tavakban! Az elképesztő hozam titka: gazdag fehérje- és vitamintartalmú halliszttel, rákdarával, tömérdek selyemhernyógubóval etetik sűrűn és bőségesen a pontyokat, s állandó vízcserével gondoskodnak a halakkal zsúfolt törpetavak oxigénellátottságáról — magyarázza Drabik János, aki tizenhét év óta halászati felügyelő a megyében, de ilyen hihetetlennek tűnő halgazdálkodási eredményről még nem hallott eddig. — Persze, ott rendelkezésre áll a tengeri halászat melléktermékeinek tömege és a rengeteg selyemgubó — egészíti ki az előbbieket. Mindezt csupán érdekességként említjük meg, hiszen egészen mások a japáni adottságok. Visszatérve szűkebb hazánkba: Tolna megyének is van mivel büszkélkednie! 6500 mázsa „haltermés“ Nem méltatlanul nevezik Tolna megyét tréfásan „hátországnak”, hiszen az ország legnagyobb hal- tenyésztő megyéje: 93 termelő- szövetkezetének összesen 1347 holdas tavaiban kiemelkedő, 6500 mázsa volt a bruttó „haltermés” — az ivadékokkal együtt — az eltelt évben, 1700 mózsányival több, mint a korábbi esztendőben. A rekordot a kocsolai Vörös Csillag Tsz tartja, negyven hold- nyi tavaiból holdanként 929 kilogramm halat emeltek ki.- Eredményes volt a paksi halászati tsz tavi-halászata is, 120 hold tavainak 721 kiló a holdankénti átlaga. Amint Drabik János közölte, az 1965. évi volt eddig a legtöbb halhozam és emelkedés a megyében. Az idén hat termelőszövetkezetben építenek telelőt, amely tavaszra mindenütt elkészül. Az elmúlt ősszel sok millió olyan hal- ivadékot kihelyeztek a tavakba, amiket már a tavasz végén értékesíthetnek. így előbbre hozzák a halászatot, s az idén júniusban és júliusban az előző éveknél korábban több halhoz jutnák a vásárlók. Az ebben az időszakban jelentkező halhiányt nyári halászattal pótolják. így tehát folyamatosabb lesz a halellátás — ígéri a megyei halászati felügyelő. angolnák és hinárevő halak — Beláthatatlan jelentősége lesz a növényevő, vagy hínárevő halak elterjesztésének. Ezeknek a pontyénál is ízletesebb a húsa, gyorsabban növekednek, s megtisztítják a hínártól a tavakat A paksi htsz-ben 11 mázsányi volt belőle az óévben, s kapott a tolnai halászati tsz is. Újabb angolnatelepítés is lesz, főleg a faddi holt Duna-ágban. Sajnos, ez a kígyószerű — máskülönben ízletes húsú — hal még kevésbé ismert nálunk, tömegesein kifogják a horgászok, de irtóznak tőle, s eldobják. Októberben, novemberben bűzlöttek a nádasok az angölna- húlláktól. Kár ezt az értékes halat tönkretenni! i horgászokat érdekli — Egyes vízterületieken új üzemterveket készítünk négy évMegalakult a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat Két vállalat, a Fűszer- és Édességnagykereskedelmi Vállalat, valamint a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat egyesüléséből megalakult két megyére szóló jog_ körrel a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat. Lex Lajos, az új vállalat igazgatója az alábbi tájékoztatást adta a változásról. — A FÜSZÉRT és a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat összevonása elsősorban az új gazdasági mechanizmussal függ össze, amelyben nagy egységek kialakítására törekszik a kereskedelem. Ezen belül a rentabilitás állította alénk az összevonás követelményét. Meg kell jegyeznem, hogy néhány évvel ezelőtt az élelmiszer és vegyi főigazgatóságot már összevonták, ezért a két vállalat már eddig is közös irányítás mellett működött. [gy az irányítás egységesítése is sürgette a két nagykereskedelmi vállalat egyesítését. Nőtlen, vagy hajadon jogi előadót keresünk kevés gyakorlattal is. Fizetés megegyezés szerint. Simon- tornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, Simomfar- nya, Lenin u. 21. (58) Lex Lajos elmondotta, hogy az összevont vállalatok az eddiginél gazdaságosabban végezhetik a jövőben az áruszállításokat. A két vállalat együttes szállítási költsége évi húszmillió forint, ennek az összegnek négyötöd 'részét eddig a FÜSZÉRT használta fel. A FÜSZÉRT tíznaponként szállított a megye csaknem minden üzletébe, a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat saját áruit a FÜSZÉRT-tel párhuzamosan juttatta eL A jövőben a FÜSZÉRT felesleges szállítási kapacitásából jut majd idő a vegyi cikkek szállítására is. Ha a két vállalat együttes szállítási költségének csak 1—2 százalékát sikerül is megtakarítani, az már több százezer forintot jelent, de a megtakarítás feltehetően milliós nagyságrendű lesz. További megtakarításokat ígér az a tény, hogy a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat létszáma a korábbi 59 + 28-cal szemben 66 fő. A két nagykereskedelmi vállalat összevonásának előnyeit már a közeli hetekben érezni fogják a kiskereskedelmi bolthálózatban dolgozók, akiknek annyival egyszerűsödik a dolguk, amennyit a párhuzamos szállítások megszüntetése jelent. A jövőben egyszerre, egy fuvarral fog jelentkezni náluk a tíznaponként megrendelt fűszer és vegyiáru. re. Ebben a lényeges eltérés az lesz, hogy egyes holt ágakban az eddigi ivadékoknak a többszörösét helyezzük ki. Ez természetesen, magával vonja a horgászterületi árak felemelését. A lényeg az, hogy sok hal legyen, minden vízben bőségesen legyen halivadék. A takarmányról úgy akarunk gondoskodni, hogy a tsz-ek takar- mányakciós halértékesítési szerződést kössenek a HALÉRT Vállalattal. Ilyen szerződést már tavaly is kötött jónéhány tsz; olcsó takarmányt kaptak, bár a halért kevesebbet fizettek nekik, de elszállították a helyszínről az árut. így nincs értékesítési és szállítási gondjuk. — Szeretnénk több harcsát is nevelni. Több harcsaivadékot úgy lehetne kihelyezni a tavakba, ha az állami tógazdaságok — a Tolna—Baranya megyei és a Balatoniadéi Halgazdaság — segítenének, vagyis megfelelő ivadékot adnának a termelőszövetkezeteknek — mondotta befejezésül Drabik János halászati felügyelő. És mi újság a halboltban? Érdeklődtünk a szekszárdi hal- szaküzletben is: — Mi újság a halpiacon? — Jelenleg nincs halunk — kaptuk a szíves választ. — Pillanatnyilag azért nincs (kedden), mert a Fejér megyei Halgazdaság a Sárvíz magas vízállása miatt nem tudta leengedni a vizet tavaiból, nem halászhatott, s a rossz útviszonyok miatt az iregszem- csei gazdaságból sem szállítottak. Az igazsághoz tartozik az is, hogy nincs még annyi telelő, amennyi a közfogyasztáshoz szükséges lenne. Azonkívül a halak súlya 10—20 dekányit is csökken a telelőkben, s ez sem serkentő hatású. Szilveszterkor befejeződött a „halszezon”, s a halbolt elsősorban a vendéglőket látja el, a keretbontás szerint hetenként húsz mázsa halat mérnek ki a fogyasztóknak. — Mikor lesz hal? — Csütörtök felé már kapható lesz — hangzott bíztatóan. A szaküzletben a halgazdaságok áruját értékesítik. Remélhetőleg, előrehaladás történhet a jövőben a telelők ügyében is, amely elsősorban pénzkérdés. Ballabás László Középiskolai vezetőképző tanfolyam Bonyhádon A Tolna megyei KISZ végrehajtó bizottság december végén háromnapos vezetőképző tanfolyamot szervezett a középiskolai KISZ végrehajtó bizottságok és KISZ- bizottságok titkárai, szervező titkárai és reszortosai, valamint a kollégiumi diáktanácsok szervezői részére. A tanfolyamon a KISZ tanácsadó tanárok is részt vettek. Az eredményes munka, az együttműködés alapvető feltétele, hogy a legérdekeltebbek, — az ifjúsági és tanárvezetők — együtt, első kézből kapják meg az előadások alkalmával a soron következő legaktuálisabb feladatokat, s azok végrehajtásának módját. A tanfolyam jelentőségét a résztvevők megjelenése is igazolta. A tizenhét középiskola közül 15 iskola vezetősége megjelent összesen 121 középiskolai KlSZ-veze- tőségi tag vett részt a tanfolyamon. A fiatalok tájékoztatást kaptak az oktatási reform végrehajtásáról, a középiskolai KlSZ-alapszer- vezetekre háruló feladatokról. Nádor György, a KISZ KB középiskolai és ipariskolai osztályvezetőjének előadásában. A KISZ helyéről és szerepéről a középiskolákban a VI. kongresszus után, valamint a vezetői munkamódszerekről és stílusokról tartott előadást Tóth József, a megyei KISZ- bizottság első titkára, illetve Király Ernő, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára. A fiataloknak tetszett a tanfo- lam menete, lelkesen és aktívan vettek részt a közös munkában: Elmondták, hogy a jövőben is szívesen vennének hasonló jellegű tanfolyamokat, mert a megnövekedett feladatok végrehajtásához értékes gyakorlati segítséget kaptak: Nem szorulnak a járási székhelyre Dunakömlőd egészen közel fekszik Pakshoz, a járási székhelyhez. Gyakori a buszjárat, tehát a község fiataljai, de a felnőttek, az idősebbek is könnyen felkereshetik Pak- sot még este is. De ez ritkán történik meg. A községi tanácselnök azt mondja: minek járnának be Paksra? Mozi-, előadást hetenként négy napon nézhetnek a dunakömlődiek, televíziót nyolcvanan vettek már, a Déryné Színház ellátogat hozzájuk időnként, a fiataloknak pedig minden lehetőségük megvan az önálló szórakozásra. Klubot rendeztek be a számukra, magnóval, és gyakran táncolnak. A tanácselnök tudomása szerint 25—30 lány és fiú mindennap találkozik itt, szombatonként és vasárnap természetesen több. Elkülönülés, idegenkedés egyáltalán nem tapasztalható a szövetkezetben dolgozó fiatalok és az üzembe; vagy más munkahelyre járók között. Sőt, összetartanak, együtt vannak mindenben. Szilveszterkor például közösen adtak kabaréműsort a felnőttek szórakoztatására, és ebben a „társulatban” még olyan fiatalember is szerepelt, aki Budapesten tanuL Az otthon maradt, tehát termelőszövetkezetben dolgozó fiataloknak először az adta meg a rangot, illetve azzal kezdődött a barátkozás diákokkal és ipari ifjúmunkásokkal, hogy nagyon jól keresnek a szövetkezetiek, átlagosan többet, mint akik eljárnak Dunakömlődről. A falu példája igen bíztató a jövőre nézve, mert minden bizonnyal nem marad egyedülálló, ritka eset. te) A nagymányoki riporterek A négy nagymányoki riporter Füzesi Zsuzsa, Noteisz Zsuzsa, Bacsó Ilona és Asszmann Béla. Persze, nincs a faluban igazi szerkesztőség s nem is felnőtt a négy riporter. A szerkesztőségi keretet itt az úttörőőrs helyettesíti, az „olvasótábor” pedig alkalmasint a kisebb-nagyobb gyermeksereg. Pontosabban nem is olvasó-, hanem hallgatótábor a helyes kifejezés, mert ők tulajdonképpen „rádióriporterek”, mivelhogy magnón örökítik meg a riportanyagukat. Mindebből következik az is, hogy elsősorban az úttörőélet krórúkásainak csaptak fel. Van „szerkesztőjük” is, aki nem más, mint Magyarszéki Endre szakkörvezető pedagógus. A járási úttörőház nevében műkidnek, az egész „vállalkozásnak” megvan tehát a kellő hivatalos kerete is, és tevékenységük kiterjed a járás egész területére. A kis riporterek járják a környéket, gyűjtik az élményeket, s mindezt természetesen a tanulás mellett. Megszólal a magnó — mintha az igazi rádiót hallanánk. Jelentkezik a bemondó, egy gyermeki hang. Aztán megelevenítik az úttörőélet megannyi oldalát. Az egyik pajtás naplót ir. A naplóírás igen kedvelt az úttörők körében. Rádión keresztül illusztrálni persze nem valami könnyű, de egy-egy részlet felolvasásával megoldható a gordiuszi csomó: szinte maga előtt látja a hallgató a pompás nyári tájat. Aztán következik a „bűvös" 12-es szám: 12 éves a riporter és meginterjúvolja Kertész Márton cikói pedagógust, aki 12 éve úttörőcsapat-vezető. Kertész Márton mesél az úttörőmozgalom fejlődéséről ___ A kis riporterek felfigyeltek egy veteránra, aki a Tanácsköztársaság idején direktóriumi elnök volt. A cikói veterán Kiszler Ádám. „Igaz mese a mesélő néniről”. Ebben az ösz- szeállításban egy székely népmesemondót mutatnak be. A kis riporterek ellátogattak Zombára is. Itt az úttörőpajtások egy alkalommal észrevették, hogy él olyan ember a faluban, aki a tsz-ben az elszámolási lapra az aláírás helyett keresztet tett. Erre elhatározták, felkutatják az írástudatlanokat, hogy segíthessenek rajtuk, megtaníthassák őket írásra, olvasásra. Az úttörők elmentek a tsz-be, s kérték az elszámolási lapokat, hogy abból összegyűjthessék az írástudatlanok nevét. A tsz-vezetők természetesen nagyon meglepődtek, amikor az úttörők azzal állítottak be hozzájuk, hogy szeretnék megnézni az elszámolási lapokat. Viszont annál jobban megörültek, amikor megtudták, hogy ezzel mi a szándékuk: a kis emberkék sokat nőttek előttük ezzel a nemes cselekedettel. A hőgyészi riportélmény Tilda néni neve köré csoportosul Az idős Tilda néni napról napra élvezi az úttörők segítőkészségét. Ebédet visznek az idős néninek, de más egyebekben is segítik. Az úttörőélethez szervesen hozzátartozik a táborozás. Természetesen a tábori élményeket sem hagyhatja figyelmen kívül az éles szemű riporter. Meg is elevenítettek a magnószalagon egy tábor jelenetet, méghozzá viharral fűszerezve. A szél felborította a sátrakat, nagy zűrzavar támad a táborban, de aztán a pajtások végül is úrrá lesznek a helyzeten. K özben szövik az újabb terveket. Mint úttörő-riporterek vesznek részt nemsokára egy székesfehérvári úttörötalálkozón, vetélkedőn. S ki tudja, lehet, hogy mire felnőnek, igazi, világjáró riporter válik belőlük. B. F.
