Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
1566. január 12. TOLNA MEGYEI VEPŰJSAC Korszerű szarvasmarhaistállók Itt a félév. Az általános iskola nyolcadikosai és a középiskolák érettségizői megilletődve kérdezik maguktól — hova tovább? Nem akarom a cikkel minden fiatal pályaválasztási gondját megoldani, nem is tudnám, de szeretném, ha egyikük vagy másikuk a cikk hatására mondana le azokról a délibábokról, amelyek sok esetben amúgy is elérhetetlenek. Mivel sárközi vagyok, a cikkben elsősorban a Sárközben lakó fiatal lányok ügyeimét szeretném felhívni arra, hogy Sárközből, — Decsről, Őcsényből, Sárpilisről és Alsóná- náról — nem föltétlenül szükséges a fárasztó és időt pocsékoló vonattal való bejárás, mert szakmájuk már otthon, a szülők vagy nagymamák kezéből eleve adva van. Ki ne ismerné a Decsi Háziipari Szövetkezet remek szőtteseit, hím. zéseit? Azt hiszem, hogy mindenki. Sőt, külföldön sem kevés azoknak a száma, akik a magyar háziipar remekeiért, így a sárközi szőttesekért és hímzésekért nem sajnálják pénzüket kiadni. Ebből adódik aztán az a helyzet, hogy — bár félezernél több a bedolgozók szórna — nem tudnak annyi sárközi hímzést és szőttest készíteni, hogy azt bármilyen mennyiségben el né tudnák adni. Ez pedig nem közömbös sem a népgazdaság, sem az egyén számára. Tehát a decsi szövő- vagy hímzőasszonyokra nem a bizonytalanság vár, hanem minden hónapban számíthatnak a munkájuk után járó 800—1500 forintra. Megkérdeztem Gróh Józsefet, a háziipari szövetkezet elnökét, hogy melyen képesítést és milyen jövőt tudnak a szövetkezetbe jelentkező fiataloknak adni? Válaszában elmondta, hogy szövetkezetük az utóbbi 3—4 esztendőben óriási fejlődésen ment keresztül és ez a fejlődés nem állhat meg. Előre nem mondhat ^biztosat, de forrásban van egy férv, amiről egykét hónapon belül nyilatkozhat. Addig is teljes határozottsággal kijelenti, hogy bármennyi a jelentkező, azoknak — ha munkájukat odaadással végzik — kénye, rét tudnak a szövetkezetben biztosítani. A szakismeret elsajátítása — folytatta — egyszerűbb, mint a többi iparágaknál, mert a tanulóknak nem kell ipariskolába járni. A szövés 4—6 hét alatt elsajátítható akár a központi székházban, ahol népművész mesterek állnak rendelkezésre, akár a bedolgozó házaknál. A legideálisabb, ha otthon az édesanyától vagy a nagymama, tói tanulják meg. Azt szeretné Gróh elvtárs, ha a tanulók tősgyökeres sárköziek lennének, akik már születésüknél fogva rendelkeznek némi alappal a sárközi művészetet illetően. Jelenleg vannak a népművészeti háznak olyan bedolgozói, akik Mohácson, Dombóváron laknak. Nos, ha nekik megéri a jövés-menés mellett, hogy szőjenek, akkor a helybelieknek igazán megéri a.. — Mit tud Gróh elvtárs pozitívumként egy szövőnő mellett felhozni például egy Szekszárdra bejáró mérőműszergyári vagy más üzemben dolgozó munkásnőve] szemben? — Már fentebb említettem, hogy a szövést vagy hímzést tanuló fiatalnak nem kell ipari tanulónak lenni, amiből az a haszon származik, hogy a szövéssel, hímzéssel már akkor is keresni lehet, amikor a mérőműszergyárban még csak tanulnak. Ha Decsről jár Szekszárdra, ez azt is jelenti, hogy az utazás miatt legalább 90 percet kereset nélkül kell eltölteni. Nem beszélve á téli hidegről és a nyári [orróságról, no meg az utazás többi kellemetlenségeiről. Ha ezt a napi 90 percet — ami havonként. 36 órát tesz ki — csak öt forint órabérrel megszorozzuk, az havi 180 forint. Ehhez hozzászámoljuk még az üzemi ebédet, a vonatköltséget és az egyéb utazással járó kiadásokat, akkor azt látjuk, hogy már 300 forint elment a fizetésünkből. Amit viszont egy itthon dolgozó nem ad ki, illetve ennyi meddő időt nem kell neki a munkája érdekében elfecsérelni. Ez azt jelenti tehát, hogy a vá- -osi többlefkereset csak látszatra több, mert ha összeegyeztetjük a kétféle keresetet és az egyéb lehetőségeket, akkor a többnek látszó kevesebbet ér, mint a másik. De ugyanakkor nincs meg a családi otthon melege, szépsége sem, mert a férj is, a feleség is csak aludni jár haza, ha ugyan nem osztották be éjjeli műszakra. Él Decsen egy házaspár, Kecskeméti János és felesége. Előzőleg Kecskeméti erdészetben dolgozott, ami messze is volt és nehéz is. Megtanulta tehát a szövést és azóta feleségével együtt otthon dolgozik. A férj havonta 1500, a feleség 1000 forintot keres. Nem cserélnének azokkal, akik a városban 500 forinttal többet keresnek. A Kecskeméti család példája azt is bizonyítja, hogy a férfiak is elvégezhetik azt a munkát, amit a közhit női munkának tart. Hisz a szövés régin is divat volt, amit akikor takácskodásnak neveztek. Sőt, takácsmesterséget nő nem is végzett, csak férfi. íme ennyi előnye van az otthon szövő és hímző sárközi lánynak vagy asszonynak! a városba járó szakmunkással szemben. De ezen felül ugyanazokban a juttatásokban részesül, mint egy üzemi szakmunkás. Tehát SZTK- és nyugdíjjogosult. A keresetek a szövetkezet alapszabályaiban lefektetett elvek alapján még eléggé kötöttek, de a fejlődés parancsa az, hogy ezen előbb-utóbb változtatni kell, ami még inkább az itthoni munka oldalára fogja billenteni a mérleg serpenyőjét. — Hány éves korban léhét a háziipari szövetkezet tagja egy fiatal? — Akinek a szülei tagok, az már 16 éves kóréban tagja lehet. I Akinek a szülei nőm tártó^Sfikk 'a ' Szövetkezet kötelékébe, azok 18 éves koruktól lehetnek g szíjvet-1 kezet tagjai. Úgy érzem azonban, hogy ezen az alapszabályon is kell módosítani, mert az élet ezen a vonatkozáson is túlhaladt, — fejezte be kérdéseimre adott vála- ; szát Gróh József, a Decsi Házi- ; ipari Szövetkezet elnöke. Sotkó János 1 Nácik minden kontinensen Eichmann fiának szenzációs nyilatkozata A Quick című nyugatnémet hetilap legutóbbi számában megkezdte egy riportsorozat közlését az egykori háborús bűnös. Adolf Eichmann legidősebb fiáról. Adolf Eichmannt 1962-ben Izraelben elítélték és kivégezték. A harmincéves Klaus Eichmann sokáig Argentínában élt. Az általa közölt adatok nagy meglepetést keltettek, kimerítő vitákat eredményeztek Nyugat-Német- országban és más európai országban. Először is azt állítja, hogy még manapság is él a volt nemzeti szocialisták nemzetközi szervezete, melynek titkos kirendeltségei és ügynökségei minden kontinensen működnek. j Nemrég Argentínából visszatért Nyugat-Németországba, s Bajorországban egy részvénytársaságnál helyezkedett el. Testvére, Borst Eichmann továbbra is ArSzekszárdi Építőipari Szövetkezet nyugdíjazásból kifolyólag, megüresedett munkakör betöltésére mérlegképes főkönyvelőt keres. Fizetés megegyezés szerint. Továbbá 2 fő villany- szerelő szakmunkást és egy fő bádogos szakmunkást vesz fel. Jelentkezni lehet, Szek- szárd, Rákóczi út 15. sz. Telefon: 23—57. ' (29) gentínában él, s egészen a Közelmúltig élénk tevékenységet fejtett ki egy földalatti náci szervezetben. Horst állítólag különféle futárt küldetéseket teljesített, s Klaus ennek alapján közölt több adatot. Elmondta, hogy az összes volt és még életben lévő náci vezetők külföldön megkapják mindazokat az iratokat amelyek a náci uralom idején hatáskörükbe tartoztak. A volt funkcionáriusok feldolgozzák a hozzájuk érkező adatokat, s ezek alapján terveket szőnek arra az esetre, ha majd ismét hatalomra: kerülnek. Még nagyobb meglepetést keltett Klaus Eichmann állítása, miszerint a már elhunyt, elesett, vagy kivégzett náci vezetők tisztségét más személyek vették át, de megtartották egy-egy hírhedi náci nevét. Állítólag most is van egy Gőring, aki a légierőkre vonalkozó kérdésekkel foglalkozik, és egy Goebbels, aki a propagandáról gondoskodik. Korábban — még élt Adolf Eichmann — Klaus édesapja házában, otthonában sok, volt náci vezetőt és háborús bűnöst ismert meg. akiket az egész világon keresnek, többek között Eichmann vendégei között volt dr. Mengele, az auschwitzi hóhér is. Klaus Eichmann visszaemlékezései szerint édesapja gyakran hangoztatta, hogy a háborús gorosztettek legnagyobb bűnözői még mindig élnek. Heinrich Muller re, a Gestapo volt vezetőjére és Mariin Bormannra gondok. A Quicknek adott nyilatkozatában Klaus Eichmann azt sem titkolta el, hogy az Argentínában élő nácik több kísérletet tettek az izraeli ügynökök által már őrizetbe vett Adolf Eichmann kiszabadítására, s amikor látták, hogy terveik nem járnak sikerrel, egy újabb tervet dolgoztak ki Izrael Buenos Aires-i nagy- követségének felrobbantására, A tervet csak azért nem hajtott ék végre, mert~ egy tapasztalt náci emigráns azt mondta, hogy a nagykövetség felrobbantása után az argentin kormány erélyes megtorló intézkedéseket alkalmazna, ami óriási kárt okozna a náci szervezetnek. Néhány szám a bonyhádi járási könyvtár és a községi könyvtárak olvasómozgalmának fejlődéséről Apróhirdetések Volkswagen eladó. Dunaíöldvár, Malom köz 4. Megtekinthető szombat délután és vasárnap. (61) Tolna megyei Tanács VB. építési, közlekedési és vízügyi osztály mélyépítésben jártas technikust keres az 1224 kulcsszámú állás betöltésére. Ji lentkezni lehet Ú966. február 15-ig személyesen, vagy Írásban, Szekszárd, Mártírok tere 11—13. (64) Tolnán, Ady Endre u. 9. szám alatt 2 hl. bor eladó. (60) A szakma minden ágában jártas asztalos, vállalathoz elhelyezkedne. Marsai József, Harc 129. sz, (47) A bonyhádi járási könyvtárnak jelenleg 1285 olvasója van, hasonlóan az elmúlt év azonos időszakához. Naponta 200—250 kötetet kölcsönöznek. Egy nap 50—70 látogató megfordul itt. A kölcsönzött kötetek száma az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 2561 kötettel, 42 457-ről, 45 018 kötetre emelkedett. Ami a hálózati munkát illeti: a járásban jelenleg 30 községi könyvtár és 8 fi ók jellegű könyv- kölcsönző működik. A községi könyvtárak és fiókkönyvtárak könyvállománya 52 540 kötet. Az állományt figyelembe véve, az 1000 lakosra jutó könyvek száma 1467 kötet, amely jelentősen meghaladja az ötéves terv célkitűzéseit, miszerint minden ezer lakosra 1200 kötet könyv jusson. Persze vannak még eltolódások, elsősorban a kis községek javára: Hőgyészem ezer lakosra csak 1000 kötet könyv jut, Nagymányokon viszont, ahol a községi tanács mái- nyolc évvel ezelőtt is szép iösszeget adott a községfejlesztésből könyvek vásárlására, 1493 kötet jut egy főre. A községi könyvtárak tavaly 107 ezer forintot fordíthattak könyvek beszerzésére, ezenkívül 112 község összesein 18 109 forintot kapott a MESZÖV-től könyvvásárlásra. A községi és fiókkönyvtárak olvasóinak száma jelenleg 5560 fő. Az olvasók száma a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 95 fővel emelkedett. A községi könyvtárak 1965-ben 100 450 kötet könyvet kölcsönöz-■ tok, csaknem 14 000-rel többet mint az elmúlt év hasonló időszakáig. Az ismeretterjesztő irodalom kölcsönzése a kölcsönzésnek mintegy 10—12 százaiéira, az 1964-évi 9924 kötettel szemben 1965-ben 12 255 kötet könyvet kölcsönöztek. Persze eredményeik mellett vannak hiányosságok, mint például néhol a helyiség teljes hiánya, vagy alkat matlanság, bútorszegénység, ami barátságtalanná teszi a kultúra tárházát. Könyvtáraik időnként mezőgazdasági előadásokat szerveznek. A járást a megyei könyvtár rendszeresen segíti, havonta értékeli munkájukat, tanácsot ad és egy hónapban 3—4 esetben rendelkezésükre bocsátja a megyei gépkocsit is. Sokat segítenek az író—olvasó találkozók megszervezésében. de általában mindenben. Lucska András Sárközi fiatalok pályaválasztás előtt — Gépesített istálló a mezőhékí termelőszövetkezetben. (MTI-foto — Mező Sándor felvételed legnagyobb része a szabadtartásos formákat részesíti előnyben. A mélyalmos istállóknál változatlanul fontos szerepet tölt be a szalma, azonban ez a legtöbb országban igen költséges. Szalma helyett lehet faforgácsot, fűrészport és tőzeget is alkalmazni e célra. Igen sok országban évtizedek óta alkalmazzák az alommélküli tartást rácspadozatú istállókban. Ez azonban csak olyan vasbetonból készülhet, amelynek felülete elég érdes és bem válik síkossá. A trágya eltávolításának is többféle módja lehet a modem istállóban. Ilyen például, amikor a trágyateret a padozat alatt helyezik él és traktoros trágyakapa- róval, esetleg öblítéses eljárással távolítják el onnan a trágyát. A megfelelő nagyüzemi állattartásul! nélkülözhetetlen a fejőtermek alkalmazása is. Ezt úgy kell méretezni, hogy egy óra alatt 40 tehén fejését bonyolíthassák le. A fejő- srmes istállókban általában 57 nunkaórát fordítanak egy tehén *vi ellátáséra, míg a hagyományos istállókban legalább 73 nunkaórát. Az új szarvasmarha-istállók tervezésénél fontos szempont, hogy íz általános tapasztalatok és a íelyi viszonyok alapos vizsgálata ilapján találjuk meg a legmegfe- előbb. leggazdaságosabb megöl dá- ■okat. A szarvasmarha változatlanul a legértékesebb, a legtöbb irányban hasznosítható háziállatunk. Szaporodása viszonylag lassú, ha más háziállatokhoz, például a sertéshez hasonlítjuk. Éppen ezért állományunkban nagy károkat okozhatnak a betegségek, illetve szakszerűtlen gondozásuk és kedvezőtlen elhelyezésük is. Rendkívül fontos feladat tehát a megfelelő szarvasmarha-istállók tervezése. Hosszú Utat tett meg az ember, mióta befogta az első vadtulkokat. Rideg állattartástól vezetett az út a másik végletbe, a mozgást alig biztosító, túlzottan kötött és elpuhító istálló7áshoz. Uj elhelyezési módokat kell keresni napjainkban, mivel a mezőgazdasági technika fejlődése, a nagyüzemi gazdálkodás, valamint a munkaerő-gazdálkodás problémái kényszerítenek erre bennünket. Az elmúlt évtizedben világszerte új szarvasmarha-tartási rendszerek alakultak ki. Alapvető fontosságú a fejés külön termekben végzése, a silóetetés és a mély-alom alkalmazása. Körültekintő tervezőmunkáknál ügyelnünk kell az állattartási folyamatok elvégzéséhez szükséges kézi munkaerő nagyságára, a takarmánytárolás módjára és az ete- : és rendszerére. Végül pedig fi- 1 nyelemmel kell lennünk a gazda- i ságosságot biztosító beruházás 1 nagyságára. í
