Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 19G6. január 12. Jövedelmezőbb lesz az állattenyésztés és a gabonatermesztés — Az amortizációs alap képzése erősíti a szövetkezeti gazdálkodás önállóságát Megállapították a mezőgazdasági termékek új felvásárlási árát Az ez évi amortizációs alapot két részletben kell befizetni: 30 százalékát az első, 70 százalékát a második félévben. A pénzügy- miniszter hitelszabályozási rendeleté lehetővé teszi, hogy ameddig az amortizációs alap nem töltődik fel, a Magyar Nemzeti Bank rövid lejáratú, legkésőbb az év végéig visszafizetendő hitelt nyújtson a termelőszövetkezeteknek évközi beszerzéseik fedezésére. A amortizációsalap-képzés bevezetése jelentős lépés a termelőszövetkezeti közös gazdaságok pénzügyi alapjainak megszilárdításában, a szövetkezetek önálló gazdálkodásának fejlesztésében. (MTI). Az illetékes szervek elkészítették az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási árának emelésére vonatkozó kormányhatározat végrehajtásáról intézkedő utasításokat, illetve az ezzel kapcsolatos egyéb jogszabályokat. A Magyar Közlöny január 11-i számában jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1959. évi 7. sz. tvr. kiegészítéséről, ennek végrehajtására a földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek 1966. évi amortizációs alap képzéséről és ennek kiegészítésére a termelőszövetkezetek hitelezésével kapcsolatos pénzügyminiszteri rendelet. Ugyancsak a Magyar Közlöny január 11-i száma tartalmazza a pénzügyminiszternek a szövetkezetek adókedvezményéről szóló rendeletét. Az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási és termelői árának, valamint a keveréktakarmányok árának megállapításáról rendelkező miniszteri utasításokat az érdekelt minisztériumok hivatalos lapja közli. Az új jogszabályokkal kapcsolatban az MTI munkatársa az alábbi tá'jékoztatást kapta: A mezőgazdasági termelői árrendezés kettős célt szolgál. Az egyik, hogy javuljon a termelő- szövetkezetek pénzügyi helyzete, a másik, hogy a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak jövedelmezőségi arányai jobban ösztönözzenek a belföldi fogyasztói és az exportigények kielégítésére. Az új árintézkecfesek folytán elsősorban az állattenyésztés jövedelmezősége növekszik: valamennyi főbb ágazatban emelték a vágóállatok és az állati termékek felvásárlási árát. A szarvasmarhánál és a juhnál nagyobb, a sertésnél és baromfinál kisebb arányú az áremelés. Az egyes állatfajokon belül a különféle termékárak növelésének mértékét gazdaságpolitikai meggondolások alapján állapították meg, így például a szarvasmarhánál a vágóállat-termelés, a juhnál a gyapjútermelés kapott nagyobb ösztönzést. A tej felvásárlási alapára az eddigi literenkénti 2,60 forintról 2,90- re emelkedett. Ezen felül a termelőszövetkezetek továbbra is kapják a 40 filléres nagyüzemi felárat és érvényben marad a tbc- mentes tehenészetektől átvett tej 30 filléres felára is. A tejzsír kilogrammjáért az eddigi 57 forint helyett 61 forintot fizetnek: a kilogrammonkénti 11,20 forintos nagyüzemi felár és a tbc-mentes régi felár itt is változatlan. A juhtenyésztés jövedelmezőségét már 1965-ben is több árintézkedéssel javították, s a mostani áremelések ismét széles körben érintik ezt az ágazatot. Elsősorban a gyapjú termelői ára növekedett, de az áremelés a vágójuhra és a juhtejre is kiterjed. A növényi termékek közül legjelentősebb a kenyérgabona felvásárlási árának emelése, és az ezt kiegészítő adókedvezmény. A kenyérgabonából származó árbevétel a termelési költségekhez képesl eddig sem volt kedvezőtlen, hol- dankénti bruttó jövedelme azonban sok más növényé mögött elmaradt. Az új feltételek mellett a népgazdasági szempontból alapve. tő jelentőségű kenyérgabona termesztése jövedelmezőbb lesz, hiszen ára az adókedvezményt is figyelembe véve, mintegy 22 százalékkal emelkedik. Országos átlagban mázsánként a búza ára 22, a rozsé 20 forinttal lesz magasabb, s ehhez járul mindkettőnél az állam részére értékesített kenyérga. bonánál a mázsánkénti 30 forinl jövedelemadó-kedvezmény. A kenyérgabonán kívül emelkedett több más növény, többek közöt a sörárpa, a napraforgó, a rizs, £ mák, a bab és egyes gazdaság vetőmagvak átvételi ára is, ezek ről azonban részben már korább utasítások intézkedtek. Az eddigiekben ismertetett ár- intézkedések — a csirke és a pecsenyekacsa nagyüzem; felárát valamint a szövetkezeteknek a ke. nyérgabona-eladás után biztosítót adókedvezményét kivéve — érvényesek a háztáji gazdaságokba! előállított termékekre is. A felvásárlási árak emelése mellett a háztáji gazdaságokat külön kedvezőer érinti, hogy most általánossá tették azt a néhány cikknél mái korábban bevezetett gyakorlatot amely szerint azok a termelők akik lemondanak a szerződésber biztosított állami takarmányvásár. lási lehetőségről, termékeikért felárat kapnak. Az új termelői árak a vágóállatoknál és az állati termékeknél január 1-től, a terményeknél pedig az idei új termés betakarításától kezdve érvényesek. Az új árak nem vonatkoznak az 1966. januái 1. előtti átadásra szerződött éld állatokra. A vágóállatok és állati termékek árának rendezésével egyidejűleg sor került a fehérjedús ipari takarmányok árának emelésére is E cikkek jelentős részét ugyanis import útján szerezzük be, s a belföldi eladási ár viszonylag alacsony volt a nagy kereslet miatl állandóan növekvő világpiaci árhoz képest. A másik ok, hogy az eddigi alacsony árszint nem ösztönzött a fehérjedús takarmányfé. lék hazai termelésének növelésére Ezért most az ipari melléktermékként jelentkező abrak takarmány ok eladási árát átlagosan 17 százalékkal emelték. Ennek megfelelően, s összetételüktől, függően különböző mértékben átlagosan mintegy 5—6 százalékkal lett magasabb az egyes keveréktakarmányok ér. tékesítési ára. A mezőgazdasági termelői árak rendezésével közvetlenül összefügg a termelőszövetkezetek amortizációs alapjának megteremtése amelyről a földművelésügyi miniszter rendelete intézkedik. A mezőgazdasági árszínvonal alacsony volta miatt eddig a termelőszövetkezetek egy része csak állami hitelek igénybevételével tudta elhasználódott állóeszközeit pótolni. A felvásárlási árak emelése most lehetőséget ad arra, hogy az elhasználódást, legalábbis a termelőeszközök egy részénél amortizációsalap-képzéssel ellensúlyozzák. Az amortizációs alapot egyelőre a gépek, felszerelések, berendezések és járművek után vezetik be. Az értékcsökkenési leírást az állóeszközök jelenlegi árszintnek megfelelő beszerzési értéke után kell elszámolni. Az amortizációs hányad, azaz a gépek értékéből leírásra kerülő és amortizációs alapba helyezendő rész, az állóeszközök egyes csoportjaiban eltérő. Az amortizációs alapot a termelőszövetkezetek csak állóeszközök vásárlására, illetve létesítésére használhatják fel. Elsősorban az elhasználódott gépeket kell ebből az összegből pótolni, de a szövetkezeti közgyűlés határozata szerint más beruházási célokra is igénybe vehető. Az amortizációs alapban le. vő pénzeszközök után a szövetkezet kamatot kap, az összeget bármikor felhasználhatja, s év végi maradványát átviheti a következő Megnyílt a lagosi értekezlet Lagos (TASZSZ). Kedden Lagos ban megkezdődött a brit nemzetközösség országainak értekezlete. A megnyitó ülés elején a résztvevők egyperces néma felállással adóztak Sasztri indiai miniszterelnök emlékének. A nigériai kormány kezdeményezéséré összehívott lagosi értekezleten a rhodesiai kérdést vitatják meg. Az értekezlet zárt ajtók mögött folyik. A Rhodesia ügyében összehívott nemzetközösségi értekezlet résztvevői hétfőn este már együtt voltak Nigéria fővárosában. A 22 brit nemzetközösségi tagországból csak Ghana és Tanzánia hiányzik. Wilson angol miniszterelnök érkezésekor sajtókonferenciát tartott. Az egyik kérdésre válaszolva kijelentette, a brit kormánynak nincs szándékában, hogy Smith-t térdre kényszerítse, hanem, hogy Rhodesiában rendet teremtsen és békés kormány álljon az ország élén. Azokról az országokról, amelyek Rhodesia miatt megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Angliával, Wilson megegyezte, hogy véleménye szerint lépésüK meggondolatlan volt. Tragikus hirtelenséggel elhunyt Sasztri (Folytatás az 1. oldalról.) delkezésre bocsátott különrepülő- gép előtt állt meg: itt három nagy koszorút helyeztek a koporsóra, s közben sortűz búcsúztatta az indiai vezetőt. Ezután a zenekar az indiai, a szovjet és az üzbég Himnuszt játszotta. A koporsót Koszigin szovjet miniszterelnök, Ajub Khán pakisztáni elnök, Kurbanov, az Üzbég SZSZK minisztertanácsénak elnöke és mások vállukra vették és beemelték az IL—18-as repülőgépbe. A taskenti repülőtérről nem sokkal a Saszrit szállító különgép után magasba emelkedett Ajub Khán repülőgépe is: őt Koszigin miniszterelnök búcsúztatta, majd maga is elindult Uj-Delhibe, Alig egy órával azután, hogy Üj-Delhibe megérkezett Sasztri miniszterelnök halálának híre, Gulzarilal Nanda, eddigi belügyminiszter vette át a miniszter- elnöki tisztséget. Nanda Radba- krishnan indiai elnök kezébe tette le az esküt. Nanda miniszterelnök a reggeli órákban rádióbeszédben méltatta az elhunyt Sasztri érdemeit és kijelentette, hogy India be fogja tartani azt az egyezményt, amelyet Sasztri és Ajub Khan néhány órával az indiai miniszter- elnök halála előtt írt alá. „Akkor halt meg — mondotta az új miniszterelnök Sasztriról —, amikor sikerre vitt egy hatalmas erőfeszítést a békéért. Tiszteletben fogjuk tartani az általa kötött megállapodást és hűségesen végrehajtjuk azt". A hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a 67 éves új miniszterelnök Sasztri kormányában ugyanazt a tisztséget töltötte be, mint korábban Nehruéban. Nehru halála után Nanda volt az, aki rövid időre betöltötte az ügyvivő miniszterelnöki tisztséget. Koszigin Uj-Delhibe érkezet! amelyet élete utolsó percéig népe és az emberiség érdekében kifejtett. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen jelentős mértékben járult hozzá munkássága a magyar és az indiai nép baráti kapcsolatainak és együttműködésének erősítéséhez. Lai Bahadur Sasztri halála súlyos veszteség nemcsak India népe, hanem az egész békeszerető emberiség számára is. Osztozunk az indiai nép mély fájdalmában és gyászában. Kállai Gyula a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke habi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke • jLal Bahadur Sasztri elhunyta alkalmából táviratban fejezte ki részvétét Kállai Gyula miniszter- elnök Sasztri miniszterelnök özvegyének, és Péter János külügyminiszter Swaran Singh indiai kiílíiffvmínk7f.APnAk Nanda vett« át a miniszterelnöki tisztséget Magyar államférfiak részvéttávirata Sasztri elhunyta alkalmábél S. Radhakrishnan úr őexcellenciája, az Indiai Köztársaság elnöke, G. Nanda őexcellenciája, az Indiai Köztársaság megbízott miniszterelnöke Uj-Delhi Mély megrendüléssel értesültünk arról a nagy és fájdalmas veszteségről, amely India népét Lai Bahadur Sasztri miniszterelnök tragikus elhunytával érte. Ebből a szomorú alkalomból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében őszinte részvétünket fejezzük ki Önöknek, India kormányának és népének. Rendkívül nagyra értékeljük Lai Bahadur Sasztri odaadó munkásságát, amelyet India népének felemelkedése, a világbéke és a népek közötti megértés erősítése érdekében végzett, őszinte tisztelettel adózunk az elhunyt államférfiúi bölcsességének, annak az áldozatos tevékenységének, Evekre szóló felelősséggel Ezekben a hetekben nagy körültekintést és felelősséget igénylő munkát végeznek a mezőgazda- sági nagyüzemekben. December közepén jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete az állami gázdaságok, a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezéti csoportok állóeszközeinek újraértékeléséről. Azóta már az üzemek és az értékelést végző, illetve arra felügyelő járási és megyei szakbizottságok kézhez kapták a részletes útmutatókat, árjegyzékeket. A december 31-i állapotnak megfelelően pontosan leltárba vették mindenütt a vagyontárgyakat és január elsejével megkezdődött a gépeik, épületek, felszerelések újraértékelése. Nem váratlan, máról-holnapra történt elhatározásról van szó. Az MSZMP Központi Bizottsága 1964. februárt határozatában ezt így fogalmazta meg: „Olyan intézkedések megtételére van szükség, amelyek hatására növekszenek a termelőszövetkezetek gazdasági eredményei s ezáltal a jelenleginél nagyobb mértékben lehetővé válik, hogy saját erőből pótolják elhasználódott termelőeszközeiket, visszafizessék a felvett hiteleket és a termelés fejlesztésével összhangban növelhessék tagjaik jövedelmét,” Az újraértékelés nem befejezése, hanem kezdete egy folyamatnak; kezdete annak, hogy a termelőszövetkezetek és állami mezőgazdasági nagyüzemek a valós értéknek megfelelően számoljanak gépeikkel, épületeikkel és azok elhasználódásával. Minden termelési folyamatban az új értékek előállításához használt eszközök bizonyos idő alatt elkopnak. A közgazdaság-tudomány ezt így fogalmazza: a termelőeszközök értéke bizonyos idő alatt a megtermelt áruk értékébe megy át. A mezőgazdaságban ilyen termelőeszköznek számít a traktor, minden munkagép, szerszám, épület, berendezés, felszerelés. Mi sem természetesebb te: hát, hogy mindezek elhasználódását figyelembe kell venni a termelési költségeknél. Eddigi gazdaságirányítási rendszerünk a mezőgazdasági termelőeszközök kopásával nem számolt megfelelően. A termelőszövetkezetekben, például a termelési költségek meghatározásakor, nem vették figyelembe a valóságnak megfelelő amortizációt, azaz a termelőeszközök értékcsökkenését. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem lehetett ésszerűen és gazdaságosan megszervezni az elhasználódott gépek, épületek és más állóeszközök pótlását sem. A párt Központi Bizottságának 1964. februári határozata és a földművelésügyi miniszter mostani rendelete tehát szerves részét és mintegy kezdetét jelenti a következő években megvalósítandó gazdasági reformnak. A mezőgazdasági állóeszközök újraértékelése mindenekelőtt lehetővé teszi, hegy a mezőgazdasági nagyi izegin vezeti azt a szovjet küldöttséget, amely részt vesz a Sasztrit búcsúztató gyászszertartáson. A repülőtéren a szovjet kormányfőt Indhira Gandhi tájékoztatási miniszter, Nehru lánya fogadta. Nem sokkal a Sasztri földi maradványait szállító repülőgép után Üj Delhi repülőterén leszállt az a szovjet gép is, amely Koszigin szovjet miniszterelnököt vitte az indiai fővárosba. Koszi-
