Tolna Megyei Népújság, 1966. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

7

A Ludas Matyi költője

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT Fazekas Mihály, a Ludas Matyi költője. Főműve egyike irodalmunk legismertebb, legkedveltebb klasszikus értékű alkotásainak. Első megjelenése óta több mint negyven kiadása látott napvilágot, ezeken kívül műve alapján jónéhány verses, prózai, drámai átdolgozás, sőt film is készült. Nem véletlen tehát, hogy a költő neve ily szorosan összekapcsolódik főművével, s annak kiváló költői képzelettel megteremtett, igazságszerető-, talpraesett, furfangos népi hősével.

Fazekas Mihály nemesi eredetű polgárcsaládból származott, s a nagyhírű debreceni kollégiumban tanult. Innen hozta magával protestáns-puritán világszemléletét, s valószínűleg már itt megismerkedett az ekkoriban mind jobban terjedő felvilágosodás eszméivel. Érlelődő szelleme minden bizonynyal sokat köszönhet a természettudós Hatvani Istvánnak, aki tanára volt, hiszen a természet- tudományos érdeklődés a költészet művelése, a közdolgokban való buzgólkodás mellett végigkíséri egész életét. Szinte kamasz még, amikor sorsában nagy fordulat következik be: 1782-ben ugyanis beállt katonának, s másfél évtizeden keresztül járta Európa hadszíntereit. Megfordult Moldvában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Francia- országban. A hadakozásból, öldöklésből kiábrándult, békére vágyó férfiúként tért vissza szülővárosába, mindinkább kibontakozó emberbaráti magatartással, s meggyőződéssé szilárdult, felvilágosodott gondolkodással. A kilencvenes évek közepe táján keletkezett verseiből kiolvasható ennek az emberi-költői fejlődésevek a története.

MINT KÖLTŐT, az iroda lomtörténetírás a másik két -nevezetes debreceni költővel, a tudósként is rangos Földi Jánossal, s a korszak legjelentősebb poétájával, Csokonaival együtt szokta emlegetni, akikhez egyébként meghitt, személyes barátság is fűzte. Költői életműve lassan épült, már csak azért is, mert Fazekas nem tekintette magát kizárólagosan költőnek. A magányosan élő, híres kertjét művelő Fazekas alkotókedve Csokonai halála után erősen csappant, s érdeklődése a botanika felé fordult. Diószegi Sámuellel együtt, Linné rendszere alapján megírta a Magyar Füvészkönyvet (1807), amelynek — tudományos eredménye mellett — az az érdeme, hogy gazdagította a magyar botanika

műnyelvét. A tizenkilencedik század első éveiben belekapcsolódik a város közéletébe, foglalkozik a kollégium ügyeivel, részt vesz az Árkádia-perben, s Kazinczyval szemben védi a város becsületét, és ezenkívül számos közhasznú munkálkodásból vállal részt, ellenszolgáltatás nélkül, példás ügyszeretettel. Emberbaráti, felvilágosító szándékkal írta és szerkesztette 1819-től haláláig (IS28) a jó értelemben vett népnevelő célzatú Debreceni magyar kalendáriumot. Pályájának ez az ága, bár látszólag távol esik a poézistől, mégis közelebb hozza, megérteni gondolkodásának lényegét, mindenekelőtt demokratikus nézeteit, egész magatartásának népközelségét.

IGEN ÉRDEKES a Ludas Matyi megjelenésének története. 1804-ben készült el az elbeszélő költemény első változata, ám kiadására nem gondolt, s csak egy évtized múltán öltöztette ma ismert formájába. Az a tény, hogy ez a műve (ellentétben költeményei nagy részével) még életében megjelenhetett, a véletlennek köszönhető. Ugyanis 1815-ben Becsben, Kerekes Ferenc nevű orvos- tanhallgató egy kéziratos másolati példány alapján kiadta, s ezzel akaratlanul is arra kényszerítette, hogy a költő két év múlva közzétegye művét, annak hiteles, végleges szövegét. A Ludas Matyi alapmotívuma, az elnyomó eszén túljáró, igazságot szolgáltató, a sérelmekért fortélyosan visszafizető népi hős története ősrégi, már az ókorban megtalálható, s alakja felbukkan keleti és nyugati népek meséiben egyaránt. E nemzetközi motívum felhasználásával azonban Fazekas saját korához szólt, s példázatával, az adott társadalmi lehetőségek közölt plebejus indulatoknak adott hangot, s így a népi hős megteremtésével Petőfi számára egyengette az utat. Művének fol- klorisztikus színezete, erőtől duzzadó egyszerűsége, frissesége, természetes humora szinte magától értetődően simul az antik hexameteres versformába, bizonyítva, hogy a népi és műköltészet között nincsen igazi akadály (s ezzel Petőfi és Arany előfutára), különösen akkor, ha mint itt, a bátor és okos Ludas Matyi, s a felfuvalkodott, de szorult helyzetben megalázkodó Döbrögi párviadalát, a kor lényeges kérdései töltik meg a népi forrásólcból táplálkozó művet igazi tartalommal.

Életművének csúcsa, a Ltidas Matyi mellett is jelentősnek mondható sok lírai költeménye, amelyek között a hadi életről szóló ódák és rokokó-jellegű ud- varlóköltemények, őszinte, egyéni hangú szerelmes versek (Ruszán- da, moldvai szép, Ámelihez), s a gondolati költészet darabjai egyként találhatók. A különböző klasszicizáló, rokokó, szentimentális versek időszaka után írt, s a kalendáriumban megjelent, a népies szemlélet és stílus későbbi, magasabb fokát előlegező, a Hortobágyi dal, Nyári esti dal, A kelletekorán jött csendes esőhöz c. költeményei méltán helyezkednek el művészetének legnagyobb értéke, a Ludas Matyi szomszédságában.

Fazekas Mihály munkássága a század legnagyobb művészi teljesítményeit létrehozó demokratikus népiesség irodalmi áramlatának előkészítője, s legjelentősebb alkotásaiban önmagában véve is klasszikus rangú, a mához is szóló irodalmi hagyomány.

WÉBER ANTAL

KÁLDI JÁNOS:

Éva neve alá

, Ö a Harmónia

amit az Egész és a Kész párharca bármikor is elérhet, ő a Csoda,

az évmilliókból évmilliókba suhanó, ősi Ének. a megtestesült Teljesség maga.

Az erdőzúgásban, égben, fényverésben ő él.

Tele van vele a világ.

Tőle tanulják a nem-múló szépet a közeli és távoli vidékek, a napra-csodálkozást a dáliák, a szemétől az ősz a messzi-kéket, a szelídséget az ág.

tolla. Azt látták volna! Sorba szedtük a lányokat. Az csakugyan jó volt..:

Iszunk a borból.

— Csak hát így elhallgatni, ahogy mondom, ez már nem érdekes. — teszi le a poharat István.

— Azt látni kellett volna.

Telik az este a csárda szobájában. Kint egymás után állnak meg á kocsik, jönnek a vendégek. Megnézik a három legényt. Az arcuk piros-barna, szemöldökük fekete, fejükön a kalap árvalányhajjal. Ahogy bejönnek a vendégek, súgva szólnak egymáshoz.

— Itt vannak!

Aztán körüljárják az asztalunkst

Ahogy fogy a bor és ők kerülnek sorra a rendelésben, nem engedik, hogy kimaradjanak. Hiába a tiltakozás, még Sándor, a kicsi is hozat egy üveggel.

— Ne szésvenítsenek már meg bennünket. Van nekünk rendes keresetünk;

Sajnálkoznak, hogy semmi, de semmi igazi csdkóstörténet.

_ Nem is azért jöttünk mi —

n

yugtatjuk meg őket.

Aztán a kiürült poharak után mégis.

— Arról a kisasszonyról beszélj

— biztatja a bátyját Sándor — aki tavaly nyáron volt itt,

— Csakugyan! Járt majd mindennap hozzánk az IBUSZ. Azt se tudtuk, hova tegyük a sok ajándékot, amit hoztak. Megmutattam nekik a lóállást. Lefektettem a lovat, ráálltam a lapockájára, csür- dítettem egyet-kettőt. Én a hátán maradtam. Persze, látták délelőtt, mutattam rpaguknak is, igaz? Jött a busszal egy fiatal lány. Lehetett vagy tizennyolc-húsz éves. Szép angol nő volt. Odajött a tolmácscsal, azt mondta, szeretne felülni a lóra, megfizeti.

— Üljön — mondtam — itt a ló, felülhet erre, kezes, mint a bárány. De azt mondta a lány, hogy nem így, hanem velem együtt, eíi- bém a nyeregbe. Azt is lehet! Ketten egy nyeregben! Kicsi az a nyereg, de hát, ha annyira akarja. Jól hátrahúzódtam, aztán magam elé vettem. Nem mondom. s.

Elindultunk. Na, gondoltam, ezt az utat megemlegeti a kisasszony. Eleinte csak szépen lépésben kocogtunk, aztán megeresztettem. Utána meg minden lépésnél visz- szafogtam a ló száját. Olyanokat rántott, hogy majd elharaptam a nyelvem. A kisasszony meg ott előttem. Félkézzel a kantárt, félkézzel a kisasszonyt fogtam. A derekát.

Mire leszálltunk, még én is kilőttem*

Meg akart fizetni. Kellett a fenének.

Vissza is mentek a busszal. Csak nevettünk, hogy no, vajon hány hólyagot tört a nyereg... még a széken se fog tudni ülni a kisasszony.

Reggel csak látom, jön a ménes irányába egy autó.

A kisasszony ült benne. Kihozatta magát, hogy megint lovagolni akar velem, úgy mint tegnap, ketten egy nyeregben. Gondoltam, lesz, ami lesz, ő akarta. Már mesz- sze jártunk, amikor látom, hogy indul a ménes. Egyedül voltam aznap a jószággal.

Feltörték már a pusztát sok helyen. Amerre a ménes ment, arra mindenütt lucernavetés húzódott. Egyéb se hiányzott nékem a kisasszony mellé, csak az, hogy a ménes végiggázolja a maglucema. táblát.

Vissza kellett fordulnom. Elment a kisasszony az autóval.;.

Emeli mindenki a poharát. János megnyalja a szája szélét a bor után.

Most aztán csakugyan nincs több csikóshistória.

— Látják, így van ez. Csak ne indult volna el akkor a ménes, vagy ne lett volna ott az a luccr natábla. Akkor többet tudnék mr guknak mondani.

Dohát így?

Varga Győző útirajz-kiállításáról: Velence

ELVIO ROMERO:

Ha egyszer visszatérek

Ha vissza kell, ha egyszer visszatérek az agyagba, a tiszta tarlón túlra, az agyagban, amelyben lángra gyűlt a szemem, az agyagba, mely engem vésett:

ha visszatérek saját születésem percéhez, hogy poromat összegyúrja s e rőt-tűzű mezőt érintve újra agyagból kéne önmagam kivésnem,

testemben ismét ez a rend dobogna, csak így, megint csak így dalolnék itt fent, megint csak ezt a nevet vinném lángba,

mert mindig ezt kiáltva és lobogva újra csak ez a fény formálna mindent, emberré csak ez a fény koronázna.

ANDRÁS LÁSZLÓ fordítása.

Elvio Romero Paraguay-i köií.6. 1926-ban született, emigrációban él, Fiatalon részt vett a Paraguay-i nép szabadságharcában, öt verseskötete és kitűnő Miguel Hernández-monográfiája tette nevét kiemelkedően ismertté a latin-amerikai költészetben.

Szegénylegények

Az új esztendő első magyar filmje

Eredményes esz- dón küzdött a fasiz- zító, rajzos bevezető- tendeje volt 1965 a musra emlékeztető je közben szerepel magyar filmművé- diktatúra önkénye el- csak háttérzeneként szetnek, s most az len. A film epizód- a császári himnusz, új esztendő érdekes, füzére arról számol a Gott erhalte, halk, jó magyar film be- be történelmi hitel- csilingelő földolgozásmutatójával indul, lel, hogyan törték ban, majd a befeje- 1966 magyar film- meg az egykori sze- ző képen harsan föl műsorának Jancsó génylegényeket, ho- újra a Gott erhalte, Miklós szép filmje, gyan kerestek közöt- ezúttal öblös orgona- a Szegénylegények, tűk árulót s végül ho- hangon, nyugtalaní- ígéretes kezdete. gyan igázták le őket tóan, a gondolatviláMegszoktuk, hogy durva csellel. gunkon dörömbölve,

a történelmi filmek Rendkívül figye- A film derekas ré- szinte ismeretterjesz- lemre méltó, aho- szében két zenei résztő funkciót is betol- gyan földolgozza ezt let van csak, mind- tenek, korrajzot ad- a témát Jancsó. Már kettőben eleven, aknák. Azt is megszok- említettük a külső- tív a zene (vagyis tűk, hogy a történél- ségek teljes egysze- nem háttér, nem díszmi filmek többé-ke- rűségét, Banovich Ta- let): a foglyok lélek- vésbé romantikusak, más megrázóan egy- tani összetörését cél- Jancsó szakít ezekkel szerű díszletét, a jel- zó gyakorlatozást kí- a hagyományokkal, mezek jellemző ha- séri harsány, pattogó történelmi filmjét fásának koncentrált- induló, a katonaélet egyetlen helyszínen ságát. Ehhez járul iránti nosztalgiát éb- játszatja, a szereplők Jancsó szerkesztő resztgetve az egykori jelmeze is egyszerű, módszere is, kerek- lovaslegényekben,

A meseszövés is nél- ded epizódok sora- majd a csapdába ug- külözi a korábbi ér- koztatása, az elégi- rásukkor, az egykori telemben vett nagy- kus hangvételű szer- szegénylegények aj- szabású regényessé- kezet, a képek kimért kán zendül föl a dal. get, egyetlen, zárt tempójú váltakozta- Az egyszerűség ere- kompozíció az egész fása, a közelképek je uralkodik ezen a film, egyfonalú el- gyakorisága, a fel- szép filmen, egysze- beszélés. vevőgép szinte állan- rű a színészek játéA Szegénylegények dó mozgása. Mint ko- ka, elsősorban Görbe a múlt század hatva- mór gyászzene, olyan Jánosé, de vele együtt nas éveiben játszó- a film képritmusa, mind a többieké is. dik, amikor a négy- Érdekes, hogy Jancsó Minden mozdulatra, vennyolcas szegény- ebben a filmjében szemrebbenésre oda legények befogására teljesen mellőzi az kell figyelni, gondo- igyekezett a császá- úgynevezett háttér- latokat fejez ki mind- ri önkény: a Sándor zenét, a régi típusú ahány, csapata a partizáno- kísérőzenét. A film kéra emlékeztető mó- történelmileg eliga- ZAY LÁSZLÚ